Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

95 éves- Üllő legöregebb lakosa Még a feje sem fájt soha Üllő legöregebb lakosa, a 95 éves özv. Bálint Andrásné, sz. Dobos Erzsébet. A Berkes András utca 19. szám alatt lakik, a fiánál, Istvánnál. A ház gondozott, az utcai kerí­tés zöldre van festve, látszik, frissen. Piros rózsasor szegé­lyezi a betonjárdát. Mind azt mutatja, jó ízlésű, szépet sze­rető emberek laknak itt. Üllő legöregebb lakosa az udvar egyik szélvédett szögletében napozik. Teljes szellemi fris- Beséggel beszél életéről. — Félsőpakonyon, az ura- eágnál mindenes gazdasági cselédek voltunk. Nagyon so­kat dolgoztunk. Mikor az emberem az első világhábo­rúban bevonult katonának, en­gem ültettek helyette a bakra, én voltam a kocsis. A háború után jöttünk Üllőre, földünk nem volt, béreltünk. Sokszor még holdvilág mellett is ka­páltam. Annyit dolgoztam, mint egy ló. — Ezt az utóbbi mondatot teljes komolysággal, nagyon kihangsúlyozva mond­ja. — Közben tizenhét évig postás is voltam Üllőn, sajnos, ezután a szolgálat után, nem kapok nyugdíjat, öregségi se­gélyben részesülök, meg Ist­ván fiam tart. Nagyon jó hoz­zám, tiszteletben élek. minde­nem megvan, reggelenként egy kis pálinkát is kapok, öt gyer­mekem volt, Ferenc fiam meg­halt, Mária leányom özvegy, János, István és Jóska fiam az üllői Kossuth Tsz-ben dolgo­zik. — Én életemben orvosnál még soha nem voltam, egy szem pirulát még nem vettem be, a fejem még sohasem fájt. Nagyon jól érzem magam, semmi bajom nincs, csak egy kicsit nagyothallok. Az elmú­lásra, persze hogy gondolok ... Behív szépen berendezett, tiszta szobájába, megmutatja, hol él. A zománckályha fűtés­re készen áll, fekhelye csinos takaróval borított. Büszke is lakosztályára, és félti. Nem szerti, ha dédunokái folyton- folyvást baszaladgálnak. EH A SZEMÜVEG Monori főtér, reggeli csúcs- forgalom. Sietős emberáradat, egy házaspár televíziósdobozt cipel, idős asszony kosarában nagyszemű, hamvas szőlő. Egy nénike botra támaszkod­va, lassan halad át az úttes­ten, kiált valakinek. „A csév- haraszti busz elment már?” „Az most indul vissza!” Fék csikordul. Az úttesten ide-oda ugráló gyermek, mel­lette a nagyapa. Furcsa „tánc­játékba” kezdenek, pillanato­kon belül újabb autó áll le, s utána még egy, teherkocsik. Türelmetlen sofőr ugrik ki. „Mi ez? Reggeli torna?!” A másik kocsi vezetője kontráz. „Na, gyerünk tata, nekünk normánk van, mi még nem vagyunk nyugdíjasok!” A „tata” ijedten áll a közleke­dési dugóban, amit ő idézett elő, meg a kisunoka. A kis- unoka szedegeti a kistáskából kiejtett kincseket, színes ce­ruzákat, levelezőlapot és egy kabalaszerű, pici Miki egérkét. Apró kezecskéje a nagyapa kezét keresi, szipogva figyeli, mint kiabálnak szegény nagy­apával ezek a bácsik. „A szem­üvegem, hol a szemüvegem, összetört a szemüvegem!...” „Menjen már arrébb, maga vén marha!” — így egy „úr­vezető”. Aztán beugrik a csil­logó kocsiba, s a kerekek alatt roppan a leesett szemüveg. „Vén vak ló!” Csak azt sajnálom, hogy autója rendszámát nem je­gyeztem fel. Fekete Gizella JEGYZET jr Érthetetlen Megírtuk nemrég, hogy a járási NEB megvizsgálta a monori és gyömröi sütő­üzemek munkáját, és a ke­nyér rossz minőségének okait kereste. A témához tartozik még, hogy a gyömröi pékségben például több hónapja el­romlott a mérleg, azóta a kenyereket le sem mérik. A mérlegek és a súlyok nin­csenek hitelesítve. Érthetetlen, miért nem törődik ezzel az üzem ve­zetője. Mind a két sütő­üzemben, a monoriban és a gyömröiben is, több ízben kintjártak a vállalat köz­pontjából, bejegyezték az üzem ellenőrző könyvébe észrevételeiket, utasításai­kat, például a termelés technológiájának betartá­sára vonatkozóan. Érthetet­len: azóta sem történt sem­mi változás. Monoron mind a KÖJÄL, mind a vállalat ellenőrei kifogásolták, hogy a liszt­raktárakban a zsákok a falhoz vannak támasztva, a célnak nem megfelelő rá­csozaton. Érthetetlen, de a népi ellenőrök is ugyanezt találták. Érthetetlen továbbá, hogy Pilisen nemrég épült olyan helyen egy sütőüzem, amit esős évszakban nem lehet gépjárművel megközelíteni. Végül teljesen érthetet­len; annak ellenére, hogy a járási tanács vezetői és a NEB rendszeresen folytat­tak a sütőüzemekben vizs­gálatokat, a hibákat nem szüntették meg. (f. o.) MOHOMIDÍKE XII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM KÜLÖNKIADÁSA 1970. OKTÓBER 9., PÉNTEK Jól halad a betakarítás 150 HOLDAS KERTÉSZET LESZ JÖVŐRE ECSEREN CSALÓKA A KUKORICASZÁR Az utóbbi napokban kedvező volt az időjárás, és gyorsult a mezőgazdasági munkák üteme. Mint Máté Attila főmezőgaz­dász elmondotta, az Egyesült Ecser—Gyömrö Petőfi Tsz-ben jól haladnak az őszi munkák­kal. Még hét-nyolc holdról kell felszedni a burgonyát, a termés holdanként 80—90 mázsa, annyi, mint a ter­vezett. Csalóka a kukori­ca, szára már száraz, törni azonban még nem lehet. Talán egy hét múlva. Az elő­zetes becslések szerint 22—23 mázsa termést ad holdanként az ecseri és a gyömröi határ. őszi vetést eddig mintegy 400 holdon végeztek, még 600—650 hold van hátra. Ügy tervezik, hogy a hónap végén végeznek valamennyi vetéssel. Sajnos, a munkát hátráltatja, hogy a vetőmagot tisztítani kell, ez sok Időt vesz el. A kertészetben befejeződött a paradicsom szedése. Már a télre készülődnek, javítják az üvegházak, a hollandi ágyak kereteit. A tervek szerint Gyömrőn csak a hajtatóház marad meg, a kertészetet Ecse­ren fejlesztik jövőre mint­egy 150 holdasra. Az öntözéshez a vizet a meg­levő víztároló adja majd. Már hozzáfogtak a talaj előkészíté­séhez. (g- j-) POSTAFIOK Késik a kenyér 51. Gyakori látvány Gombán, hogy a háziasszonyok az ut­cán, a boltok előtt csoportosan ácsorognak és várják Monor- ról a kenyeret. Hogy mikor jön, az teljesen bizonytalan. Voltak olyan napok, hogy 7, 8, 10, 12 vagy délután 2 óra­kor érkezett meg. Egyik nap magam is szenvedő alanya voltam egy ilyen késésnek, délelőtt 11 órától délután 3 óráig vártam, akkor haza­mentem ebédelni és fél 4-kor visszajőve kenyér még nem volt sehol. Négy óra előtt öt Sakkszimultán Gyömrőn A TÖVÁLL színeiben ez év tavaszán újjászerveződött sakkszakosztály életében igen érdekes és mozgalmas ese­ményt jelentett az elmúlt hé­ten megrendezett szimultán. Mint erről hírt adtunk, Mará- czi Ernő mesterjelölt, a gyöm­röi Gyógypedagógiai Intézet tanára 21 táblás szimultánt adott a Steinmetz kapitány úti irodaházban. Eredmény: 17 győzelem, 3 döntetlen és 1 vereség. A mesterjelölt ellen csak Csigi Józsefnek, a szak­osztály egyik erősségének si­került pontot szereznie. Dön­tetlent Fábián Béla, Bíró György és Tóth Lajos ért el. A verseny rendezéséről Ma- ráczi mesterjelölt elismerően nyilatkozott. Különösen ör­vendetesnek tartotta, hogy a jelek szerint az utánpótlás is biztosított. A jelenlegi csapat­ban is két általános iskolás, valamint két elsős gimnazista szerepelt. (p. s.) MONOR NÉGY EV TÜKRÉBEN Előtérben a műszaki fejlesztés és a szolgáltatások A monori községi pártérte­kezleten Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára az­zal fejezte be hozzászólását, hogy szeretni kell községün­ket, és sokkal büszkébbnek kellene lennünk azokra az eredményekre, melyeiket elér­tünk az elmúlt négy év alatt. Az emberek általában termé­szetesnek veszik az eredmé­nyeket, s nem gondolnak ar­ra, mennyi erőfeszítés, munka van mögöttük. Ha megvizsgáljuk, hogy 1966 és 1970, vagyis a két pártkongresszus között eltelt időben mennyit fejlődött köz­ségünk, Monor, valóban büsz­A jövő épülete A képen látható modern Épületelemet a Monori Já­rási Tsz-kÖzi önálló Építő­ipari Vállalkozás építette, il­letve állította ki a mezőgazda- sági kiállítás területén, az AG- FtOTERV megrendelésére. A vázas paneles épület osztatlan sikert aratott a szakemberek körében. A vasváz a panelek­kel való beépítés után elsősor­ban sertéstartásra alkalmas. Az épületet a TÖVÁLL egy hónap alatt építette fel és megkapta rá a tervező, az AGROTERV, az aranyérmet. Az épületről filmet is készítet­tek, amit bemutattak a napok­ban azon az értekezleten, ame­lyet Gyömrőn, a TÖVÁLL székházában tartottak. Ezen a megyében levő tsz-közi építő­ipari vállalkozások igazgatói vettek részt. (gér) Fotó: MTI kék lehetünk. A községi párt­értekezleten Gál János szám­ba vette az eredményeket. A kitűzött célokat megvaló­sítottuk. Hogyan? A három üzem és két kisipari szövet­kezet termelékenységét 1966- hoz viszonyítva 4,2 százalék­kal emelte, az egy főre eső termelési érték 154 ezer 680 forintról 161 ezer 109 forintra emelkedett. De ugyanígy emelkedett az évi átlagbér is: 20 ezer 254 forintról 22 ezer 139 lett 1969-re. S még egy összehasonlító számadatot: a nyereségrészesedés a kefegyárban 1966-ban 8 nap volt, tavaly 23 napi bérnek megfelelő. A vas­ipari ktsz-ben 42-ről 58 napra, az építőipari ktsz- nél 8-ról 38 napra emel­kedett. A gépjavító állo­más 1966-ban még úgyne­vezett ártámogatásos üzem volt, tavaly 28 napi bérnek megfelelő nyere­séget osztottak dolgozóik­nak. Jelentős eredménynek szá­mít, hogy üzemeinkben elő­térbe került a műszaki fej­lesztés, a jobb technológiák és gépek alkalmazása. Ezek kö­vetkezménye: új gyártmányok, javuló minőség. S ezáltal piacképesebbek lettek a mo­nori üzemek árui. A vállalati nyereséges gaz­dálkodással együtt növekedett a fejlesztési és beruházási alap is. Az öt üzem 4 év alatt 24 millió 466 ezer forintot for­dított beruházásra. A pártbi­zottság és az alapszervezetek figyelemmel kísérték a beru­házások célszerűségét, s meg­állapították : helyesen hasz­nálták fel a beruházási ala­pot. Jelentős összegeket fordí­tottak szociális helyisé­gekre, így például a gép­javító vállalatnál 900 ezer forintért öltözőt, mosdót, fürdőt létesítet­tek. A kitűzött célok között volt a lakosság ipari szolgáltató, javító ellátásának fokozása. E téren még jelenleg is sok a tennivaló. Az alapvető ellátá­sok biztosítottak: GELKA, Patyolat, gázcseretelep, járási szolgáltató ktsz. S van ezen­kívül 198 kisiparosunk. Az utóbbi időben bekapcsolódott ebbe a munkába több nyug­díjas és másodállásban dol­gozó kisiparos is. És még néhány szót az új célokról. Fontos feladat a meglevő üzemek fejlesztése — összhangban Monor táv­lati fejlesztési tervével, s szem előtt tartva a helyi foglalkoztatás lehetősé­gét. Munkalehetőség bizto­sítása a dolgozó nőknek helyben. Nagyobb terme­lékenység, gyorsabb mű­szaki fejlesztés. Eredményes gazdálkodás, jobb munkaszervezés. A dolgozók munkakörülményeinek javítá­sával együtt növelni a jutta­tásokat, elsősorban a törzs­gárda részére. (f. o.) perccel aztán megérkezett.' Javasolnám a monori sütő­ipari vállalatnak, hogy az üz­letekkel állapodjon meg egy bizonyos időpontban, legyen az reggel 8—10, 10—12. vagy 12—2 óra, ígérje meg, hogy akkor biztosan szállít, és így a lakosság is ehhez tartaná ma­gát. Ez a rendszertelenség, ezek a nagyfokú késések magya­rázzák meg azt, hogy a Mo- norról, vagy éppen Pándról érkező buszokról miért száll­nak le az emberek három­négy kenyérrel. A bejáró dol­gozók ugyancsak ezért cipelik magukkal Pestről a kenyeret. Mindehhez hozzáteszem, hogy a boltvezetők munka­ideje fél 2, fél 3, fél 4-kor le­jár, munkahelyüket azonban addig nem hagyhatják el, amíg meg nem érkezik a ke­nyér. Feltétlenül és sürgősen tenni kell valamit ebben az ügyben. » J. B. Gomba Fogadóóra Radványí Barna járási ta­nácstag holnap, október 10-én délelőtt 10-től 12 óráig tartja fogadóóráit Gyömrőn, a ta­nácsházán. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Mérnök veszélyes külde­tésben. Pilis: Egymillió karátos ötlet. Vecsés: Egy kínai viszontag­ságai Kínában. — Befejeződött Bénye zárt- kert rendezése, Pilis községé most folyik. JÁRÁS, BAJNOKSÁG Harminchat gól öt mérkőzésen Pilis II—Monor II 6:3. In­diszponált játékvezetés. A mo- noriak már 2:0-ra vezettek, ám Szabó II. játékvezető tévedé­sei után már a 20. percben 2:2-re alakult az eredmény. Ezután a mononak kedvetle­nül játszottak és a hazai tar­talékgárda nagy gólarányú győzelmet aratott. Mende—N yáregyháza 4:0. Félidőben már 3:0-ra vezetett a fiatalokkal teletűzdelt men- dei 11. A második félidőben kiegyenlített küzdelem folyt. A vendégek előtt is adódott gólszerzési alkalom, de ezeket a csatárok elhibázták. Ecser—Monori-erdő elma­radt. A monori-erdei csapat, nem jelent meg, így a mérkő­zés két pontját Ecser kapta. Tápiósáp—Maglód II 8:0. A hazai csapat ötletes csa­tárjátéka révén teljesen meg­érdemelten győzött a nagyon gyengén játszó maglódi tarta­lékgárda ellen. Vasad—Űri 4:5. A forduló legérdekesebb mérkőzése. Az első félidőben a széltől támo­gatott vendégcsapat már 4:0- ra vezetett. A második 45 percben a hazaiak 4:3-ra szé­pítettek, majd újból Űri rú­gott gólt. A vasadiak az utolsó percekben szépítettek. Tápiósüly—Üllő II 3:3. Jó iramú, színvonalas mérkőzé­6 5 — t 26- 1 1# 6 4 2 — 18- 4 10 6 3 3-13-8 9 7 3—4 17-18 6 3 10-11 6 2 14-17 6 3 9-11 5 3 10-19 5 3 12-24 5 3 4-10 4 4 10-19 2 6 3 7 3 6 2 7 1 7 1 6 1 sén a vendég üllőiek megér­demelten szerezték meg az egyik pontot. Az elmúlt héten játszották le az Űri—Tápiósáp mérkő­zést, amelyet a' vendégcsapat 2:1 arányban nyert meg. A tabella állása 1. Mende 2. Tápiósáp 3. Pilis II. 4. Maglód II. 5. Ecser 6. Őri 7. Monori-erdő 8. Nyáregyháza 9. Monor II. 10. Tápiósüly 11. Vasad 12. Gomba törölve Megjegyzés: Űri csapatától az ificsapat többszöri ki nem állása miatt két büntetőpon­tot levontak. Gomba helyett Üllő II. játszik, eredményei azonban nem számítanak bele a táblázatba. A vasárnapi program Monor II —Tápiósáp 10 óm (Miklós Imre), Maiglód II.— Vasad 10.30 (Kócza Ferenc), a többi találkozó 14.30 órakor kezdődik az alábbi párosítás­ban: Mende—Ecser (Reimás László), Monori-erdő—Pilis II (Hörömpő János), Nyáregyhá­za—Üllő 11 (P. Szabó Sándor), Űri—Tápiósüly (Szabó II, Sándor). (ffér)

Next

/
Oldalképek
Tartalom