Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

PEST MEGYEI HÍPLAP különkiadása :.ei.e.OI JÁRÁS ES CEQŰ XIV. ÉVFOLYAM, 336. SZÁM 1970. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK A KÜLDÖTTEK VÁLASZTOTTAK Pártbizottság alakúit a tangazdaságban Gondjuk lesz a művelődésre, a családokra Cegléd város története Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központban ma este hat órai kezdettel Cegléd város történetéről tart előadást Pa­taki Ferenc tanár, helytörté­nész. Az előadás színhelye az ifjúsági klub helyisége. Min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. k ­Kiállítás, éjfélig Pénteken, október 9-én, dél­után négy órakor nyílik a Kossuth Szálló pálmakertjé­ben a Róná képzőművész kör kiállítása, amelyen a közönség Boán Lajos, Nagy László és Prohászlca Antal grafikáit lát­hatja. A kiállítást október 20-ig, naponta délelőtt 10 órá­tól éjfélig, az étterem zárásáig lehet megtekinteni. A KPVDSZ KULTURÁLIS NAPOK ünnepélyes megnyitó-- ja holnap délután 3 órakor lesz a ceglédi Kossuth Szálló pálmakertjében. Ugyanakkor megindulnak a politikád okta­tások is. Ez év januárjától — az új- szilvásiak csatlakozásával — húszezer holdon gazdálkodik a Ceglédi Állami Tangazdaság kétezer dolgozója. A hatalmas gazdaság irányítása nagy erő­feszítéseket igényel a gazdasá­a Táncsics utcát egymást közvetlenül, hanem csak hónapok elteltével, gaz­daságtalan lett volna a burko­latépítést többször megköve­telni. Ehelyett kooperációs tárgya­lást folytattunk, amelyen egyezség született. Ennek alap­ján — már az utolsó cikk megjelenése előtt — megren­delést adtunk a Városgazdál­kodási Vállalatnak a burkolat helyreállítására. Reméljük, hogy a kivitelező vállalat — sokirányú munkája mellett — még az idén járhatóvá teszi a Táncsics Mihály utca kifogá­solt szakaszát. Városi Tanács VB építési és közlekedési osztály vezetője retelnek a „szőlőfákról”. A tő­kék az idén is szép termést hoztak. ' — Pedig az idén elhanya­goltam már a szőlőim gondo­zását — mondta Petrovics néni. Hamarosan búcsúzom a kertemtől, a háztól. Eladom az épületet. Ügy tudom, üzle­teket, lakásokat terveznek a helyére. K. L. gi, párt- és szakszervezeti vezetőktől. A hatékonyabb, eredményesebb és szervezet­tebb pártélet, a gazdasági eredmények további fokozása érdekében. Pest megye nagy gazdasá­gaiban az elsők között megalakult a tangazdaság pártbizottsága. A cifrakerti kerület kultúr­termében tartott pártértekez­leten megjelent Piszter István; a megyei pártbizottság munka­társa, Babinszki Károly, a vá­rosi pártbizottság titkára. Szi­geti Ernő, a Pest—Nógrád me­gyei Állami Gazdaságok fő­osztályvezetője is. A küldöttek előtt Szeleczky Mihály, a csúcsvezetőség tit­kára számolt be az eddig végzett munkáról. Elmondta, hogy 1969. január 1-től, a tan­gazdaság megalakulásától kezdve még két év sem telt el, a kezdeti nehézségeken máris sikeresen túl vannak. Az újszilvásiak csatlakozásá­val 19 961 holdon gazdálkod­nak, de a hatalmas, terület meg­munkálását nehezíti a széttagoltság. 698 tanya áll * a húszezer holdon. A tavalyi esztendő országo­san jó gazdasági év volt, az időjárás kedvezett a mezőgaz­daságnak. Jó eredmények szü­lettek a tangazdaságban is. A 21 milliós termelési érték 33 százalékkal volt több az előző évinél. Másfélezer dolgozó 33 és fél napnak megfelelő nyere­ségrészesedést kapott. Juta­lomra 45 ezer, segélyekre 75 ezer forintot osztottak szét. Jelentősen csökkent a balese­tek száma, örvendetes, hogy halálos kimenetelű egy sem volt. Szelecziky Mihály hangoztat­ta. hogy az idei év hasonló eredményeihez fokozottabb gondosság, jobb mumkaszérve­AZ ILLETÉKES VÁLASZOL: Rendbehozzák A Ceglédi Hírlap szeptember 24-i számában Ki válaszol? Utca-e a Táncsics utca? című cikkünkre a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályának vezetőjétől az alábbi választ kaptuk. Teljes mértékben igaza van a cikk írójának, amikor idő­rendi sorrendben felsorolja, hogy a Táncsics Mihály utca ominózus szakaszának helyre- állítása 1969 tavasza óta hú­zódik. Osztályunk a cikkre való válaszolások helyett inkább á szükséges munkát kivánta el­végeztetni, azonban a soroza­tos mélyépítési munkák miatt (szennyvízcsatorna, ivóvíz, gázvezeték stb. építése), ame­lyek sajnos nem követték Kirakat lesz a szőlőfák helyen A ceglédi házi kertekben igen elterjedt az olasz kadarka' nevű, sötét szemű szőlőfajta, amely bőven terem, a perme­tezést kevéssé igényli és bora jó zamatú. Különösen szép olaszkadarka-tőkét lehet látni özvegy Petrovics Ottóné Rá­kóczi úti házának kertjében. A négy tőke valóságos sátort alkot, fává nőtt. Évente úgy két hektónyi bomakvalót szü­Jaj, de magas, jaj, de magas... A ceglédi Vadember fogadóról A KÖZÉPKORI Magyarországon és máshol is Európában ,résőn alakultak a fogadók. Addig a magánosok házaiban szálltak meg az utasok, akikre ráeste­ledett. Étellel, itallal, hálóhellyel lát­ták el őket, Istállót, szénát és zabot ad­tak a lovaiknak. Okleveleinkben isme­rünk egy ceglédi szabómestert, aki 1444-ben v !t fogadós, nem hivatalos vendéglátó, hanem kézműves mester­sége mellett szállásadó — ma fizető­vendégszolgálatnak mondanánk. A ké­sőbbi időkber már aév szerint is meg­említik 1520-ban Szondi Gergelyt és Zsengellér Gergelyt. Az állandó használatú fogadók las­san népesültek be vendéggel, mert a hagyományos fizetővendégszolgáltatás vonzóbb volt családias, meleg, gyer­tyafényű szobáival. 1663-ban Pesten még csak két fogadó kínálta kényel­mét. A fogadók fénykora a tizennyol­cadik században volt, cs ebben a szá­zadban már működött a ceglédi Vad­ember. Átépített alakjában ma is áll a Pesti út sarkán, iskolai célokat szolgál­va. PÁRIZSI DIVAT volt Bécsben szere- csen gyereket tartani úri nőknek, vit­ték magukkal, mint valami kis kutyát sétáikra és gáláns kalandjaikra. A kis fiúk a hintók bakjain ültek cicomás ruhákban, nagy, komolyan, szótlanul, titkokat őrizgetve asszonyaik, bizalmá­ban. A néger a patikák és a fűszerbol­tok cégére volt a császárvárosban, fes­tett és faragott mivoltában. Az emblé­ma után mondták szerecsennek. Utcák is felvették ezt a nevet, ha volt ben­nük ilyen nesyű kocsma, fogadó, gyógy­szertár vagy fűszerkereskedés. Sopron­ban és Pesten ma is megvan a Szere- csen utca. A néger, vagy a szerecsen Cegléden vadember néven volt isme­rős, és valamelyik uradalmi tiszttartó bécsi élménye után került a fogadó cégtáblájára. A kis néger jó százötven évig himbálódzott téli nagy hófúvások dermesztő hidegében, őszkor-tavaszkor szitáló ködökben és nyáron, poros hő­ségben a Pesti út 2. számú épület ka­puja fölött. Mindenkor barátságosan tekintett alá a ki- s bejáró magyarok­ra, akik nyikorgó szekereken, vagy de­res szánokon érkeztek távoli tájakról. Közepén kapuval két ház volt a fogadó, az egyik igen régi, a városháza sarká­val állott szemben, a i 1 oldali az 1800-as év fordulóján épült, stílusje­gyei után klasszicistának minősíthető, ennek tornácát szép, zömök oszlopok zárták el az udvartól. A fogadó a kla- rissza apácáké volt, később a vallás­alapítványi uradalomé. Bérlői közül többet ismerünk, köztük Nagy Gáspárt, akinek 1813-tól 1830-ig való ideje alatt a szálaház épült, felújult a sermérés, és kávéház létesült, biliárddal. A Vad­emberhez Nagy széken harmincöt hold kaszáló járt, ugyancsak Kengyelen har­minchárom holdas szántóföld szérűs- kertekkel, évi hétszáz forintokért. Ódon szavakat őriz régi leltára: „közönséges Borivó Ház három vasrostélyos ablak­kal, Bor Méiö szoba két ajtóval, a Ven­dég Házban egy rossz, hosszú asztal és egy rossz ülőpad, a Konyhának egy ab­laka, és földje Kő táblákkal kirakva, a Fogadós Lak első szobájában Téli Ab­lak, a Nagy Kapun kétfelé nyíló kis ajtó vasmunkával és pléhkel, hat Ven­dégszoba cserépkályhával, a Gárde- roppon egy vasrostélyos ablak, a Szá­lában hat ablak és a Hangászoknak fá­ból való ülőhely, a Kávé Háznak öt ablaka az utcára nyíló, az Ebédlő Szo­bának kettő. Az udvaron hatvan lóra való Istálló és egy Kőlábas Szín a ko­csiknak, a Fogadó teteje Sindöllel fed­ve”. MOZGALMAS ÉLET volt benne minden időben, ez volt a város műve­lődési központja. Zajlottak a báli mu­latságok, a szálaházban. Szaplontzay Mihály vándortársulata játszott, itt gyakorolt szépenlépő. Taxoni Imre a verbunkosokkal és a belső termekben lesték a vendégeket a népzenészek, hogy kellő pillanatban kezelésbe ve­gyék a nyirettyűt. Erről a fogadóról szól a szomszédos számtartóházban ír- nokoskodott Simonffy Kálmán népies műdalköltő máig is énekelt nótája, a „Jaj de magas, jaj de magas ez a ven­dégfogadó”. Farkas Sándor cigányprí­más itt játszotta először saját szerze­ményű dalait, táncmuzsikáit és innen indult világjáró turnt.ra. Kár, hogy ezek a verbunkosok és dalok nyomta­lanul elszálltak az időben. Kupecok, szerencsejátékosok, megyei tisztviselők, katonasorozók, kézművesek, parasztok, bakancsos gránátosok és nyalka lovas­vitézek lepték el e helyiségeket. Néha még királyi hercegek is megfordultak bénne, a napóleoni háborúk idején óbesterek, később, a szabadságharc alatt osztrák és magyar tábornokok aszerint, hogy a hadi szerencse mikor kinek kedvezett. MOST SZÁZ ÉVE az öreg, földszin­tes Vadembert elbontották és építették a helyére az eklektikus emeletes szál­lót, amelyet a jelen század első éveiben átadtak az iskolának. A cégtábláról le­került a kis néger. Az épület előtt a járókelők már nem is tudják, hogy itt hajdan fáradt utasok pihengettek, oly­kor víg mulatozással.' Hídvégi Lajos ABONYl KRÓNIKA Savanyodik a paprika Még „babosnak“ a telepen Javában tart még a munka a Nagykőrösi Konzervgyár megcsinosított, korszerűsített abonyi előkészítő telepén. Csongrád, Szolnok és Pest megyéből nap mint nap meg­rakott teherautók érkeznek, tsz-ek, állami gazdaságok ter­mékeivel. Zöldbabot, paprikát hoznak. A bab tisztított állapotban kerül innen Nagykőrösre, a gyárba. A paprika egy részét zakuszkához készítik elő, má­sik részét futószalag szállítja — természetesen megfelelően előkészítve — az óriási sava­nyítótartályokba. — Míg erősebb fagyok nem lesznek, addig mindig lesz munka — mondta Bogdán Imre telepvezető. — A szezont sárgabarackkal kezdtük. Mint­egy 30 vagonnyiból készítet­tünk pulpot. Ennek nagy ré­sze az NDK-ba és az NSZK- ba került, exportszállítmány­ként. Az idén húsz vagon őszi­barackot tisztítottunk és eddig 77 vagon zöldbabot. Papriká­ból már 52 vagonnal érkezett és még további szállítmá­nyokra is számítunk. — Milyen volt a feldolgoz- nivaló minősége? Bizony, sok kifogásra adott okot. A sárgabarack cu­kortartalma kicsi volt, a pap­rika nem eléggé fejlett, a zöldbab gyakran volt túlérett vagy rozsdás. Mindennek — és hogy nem futott be semmiből az ígért mennyiség — az idő­járás az oka. Bár a telepen kevesebben dolgoztak a nyáron, mint ahány munkásra számítottak, mégsem volt fennakadás. 44 órás munkahét mellett átla­gosan 1400—1500 forint között volt az emberek fizetése. Akik a legforgalmasabb napokon vasárnap is dolgoztak, béren felül prémiumot is kaptak. . a _a Sz alagon fut a paprika a savanyítótartályokba Irta és fényképezte: Gyuráki F, INNEN ­SOK EZREN LÁTTÁK Novemberben három éve, hogy megnyílt Abonyban a fa­lumúzeum. Az eltelt idő alatt az állandó kiállítás mellett — 30 más tárlatot, kamarakiállí­tást rendeztek, amelyeket mintegy 40 ezer ember tekin­tett meg. SZÍNHÁZBA járö TSZ-TAGOK Hatvan színházbérletet vál­tott a szolnoki Szigligeti Szín­ház előadásaira a Ságvári End­re Termelőszövetkezet. Az el­ső előadás, amelyen részt ve­hetnek, október 11-én délután három órakor kezdődik. SIETNEK A VETÉSSEL Nagyon igyekeznek az őszi szántással, vetéssel minden termelőszövetkezetben. Az idő­járás és a géphibák okozta ki­eséseket pótolni kell a tél be­ONNAN állta előtt. A József Attila Tsz traktórosai vállalták, hogy ha kell, nyújtott műszakban vagy akár vasárnap is dolgoz­nak a jövő évi termés érdeké­ben. Gépkocsivezetők jutalmazása » Az ország legjobb Skoda te­hergépkocsi vezetőit megjutal­mazta a 12-es Autójavító Vál­lalat. A népgazdaság különbö­ző ágazataiban üzemeltetett Skoda 706. típusú tehergépko­csikat ez a vállalat újítja feL Most első ízben száz olyan gépkocsivezetőnek nyújtottak át jutalmakat, akik 100 000, 150 000 és 200 000 kilométert tettek meg járművükkel, fő­darabcsere nélkül. Az atléták jól szerepeltek, a birkózók gyengébben Az elmúlt hétvége vegyes eredményeket hozott az Abo­nyi TSZSK birkózó sportolói­nak. A szombaton, Diósgyőr­ben szőnyegre lépett NB II- esek Diósgyőrtől és Debrecen­től is vereséget szenvedtek. Sikeresek voltak azonban az ugyancsak NB Il-es női aszta­liteniszezők. ök — folytatva eredményes, őszi szereplésü­ket — a BKV Előre ellen fö­lényes 16:0 arányban győztek. Elismerésre méltó ered­ménnyel tértek haza az atlé­ták is. A Népstadionban meg­rendezett országos ifjúsági at­létikai versenyen Sándor Má­ria távolugrásban 531 centimé­teres ugrásával harmadik lett. Bronzérmes lett Budavári Éva gerelyhajításban. A Nagykőrösön megrende­zett megyei úttörő birkózóbaj­nokságon Halasi Gábor, Stumf László és Krupnicza László el­ső, Szekeres Attila második, Kovács István pedig harmadik lett súlycsoportjában. Jól szerepeltek Abony spor­tolói a megyei asztalitenisz tizek versenyén és győztek a férfi- és női kézilabdázók is. tey) zés és nagyobb igényesség szükséges. A legfontosabb a betakarítás sürgős befejezése, hiszen a múlt szombatig a kalászosoknak csak 60—70 szá­zalékát tudták betakarítani. Az év sikeres lezárása nem­csak az időtől függ, hanem a gazdaság minden egyes dolgo­zójától is. Gyors betakarítás­sal, szervezettséggel, megfelelté takarékossággal, higgadtság­gal, türelemmel és egészséges optimizmussal mindenki tu­dása, ereje legjavát adja. Az idei átlagtermések elmarad­nak a tavalyitól, de a szőlő, az állatállomány, a melléküzem- ágak még javíthatnak az ered­ményeken. Az új ötéves tervben a gazdaság 200 millió forin­tos beruházással új sertés­kombinátot és egy keverő­üzemet épít, hogy helyben állíthassa elő az abraktakarmányt. Nagy gon­dot fordítanak a szociális, kul­turális és sportolási igények kielégítésére és a lakásépítés­re. A tangazdaság párttitkára ezután a pártszervezet másfél éves munkájáról számolt be. A párttagok megtalálhatók a munkásőrök között, ott vannak a város sok társadalmi szerve­zetében. ök voltak a kezdemé­nyezői az árvízkárosultak meg­segítésének is. A beszámolót igen élénk és tartalmas vita követte, amely­re késó'bb még visszatérünk. Felszólalt többek között Ba- binszki Károly, Szigeti Ernő és Szabó Elemér, a tangazda­ság igazgatója A küldöttek titkos szava­zással 33 tagú pártbizott­ságot választottak, majd e pártbizottság első ér­tekezletén 9 ágú végrehajtó bizottságot választott tagjaiból. A tangazdaság pártbizottságá­nak titkára, Szeleczky Mihály lett. (szabó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom