Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-07 / 235. szám
8 MST HEGVEI hírlap 1970. OKTÓBER 7., SZERDA AMIT CSAK A GYULAI PÁL UTCÁBAN GYÓGYÍTANAK Naponta 700 beteg PILLANTÁS A MEGYEI RENDELŐINTÉZETRE Amikor bat esztendeje megalakult a megyei tanács rendelőintézete a fővárosban, a Semmelweis-kórház épületében, annak Gyulai Pál utcai szárnyán, nagy vita keletkezett Sokan azt tartották, nincsen létjogosultsága. A járási szakorvosi rendelőintézeti hálózat teljes kiépítésének terve, hogy rövidesen megvalósul, bi zonyos volt már, tehát az önálló megyei intézetet feleslegesnek ítélték. Mégis megnyílt, rövidesen bebizonyult, nagy szükség van rá. Kevés a hely Ajtaja, a kórház kapuja és a kápolna között, még zárva, amikor a kora reggeli órákban már gyülekeznek előtte a betegek. HÉV-vel, autóbusszal, vonattal jönnek az egész megyéből. Hét óra tájt megnyílik az ajtó, hamar megtelik a váró- helyiség. Egy-két orvos is megjön és munkához lát. Nyolc órakor pedig, a hivatalos kezdet idején néhány beteg már távozik, siet haza, vagy a munkahelye felé, de helyükbe egyre többen jönnek. Késő délutánig zsúfolt a várófolyosó. — Betegforgalmunk napi átlaga meghaladja a hétszázat — halljuk dr. Szinna Fér énétől, a rendelőintézet igazgatójától. — Bár tulajdonképpen csak a gödöllői járás tizenhat községe, 40 000 lakosa tartozik sávúnkhoz, különböző betegségekkel más járásokból, sőt az egész megyéből is hozzánk jönnek. Sebészetünk a ceglédi és a váci járást kivéve a megye egész területéről hozzá utalt betegeken elvégez minden olyan kis műtétet, amit megfelelő felszerelés hiányában a többi rendelőintézet nem láthat el. Ortoptikai rendelésünkön a megye egyetlen gyermekszemészete működik. Audiológiánk területe szintén az egész megye. Harminchárom különböző szakorvos dolgozik nálunk, felszerelésünk jó és korszerű, csak szűkén vagyunk és nincs lehetőségünk a terjeszkedésre. A túlzsúfolt kórháztól bizony egyetlen helyiséget sem tehet már elvenni. — Előbb az új megyei kórház épül fel és mellette az új rendelőintézet, előreláthatólag az ötödik ötéves tervben. Addig sok nehézséggel megküzd- ve ellátjuk feladatunkat. A nehézségekről dr. Praz- növszky Márta belgyógyász főorvossal beszélgetünk. — Naponta 35—40 beteg jön a rendelésemre. Legalább a fele új beteg, tehát tüzetesen meg kell vizsgálni, ez azonban még megoldható. A gondozási munka viszont már nem megy úgy, ahogy kellene. Ma már a körzeti orvosok általában ellátják a gondozást, az érrendszeri megbetegedésben szenvedőket, a szív-, a gyomor-, a cukorbajosokat azonban időnként látnia kellene a szakorvosnak is. Egyelőre nálunk csak a cukorbajosokat tarthatjuk nyilván és időről időre újra megvizsgáljuk őket. Hogy a többi gondozásra szorulót szintén elláthassuk, ahhoz legalább még egy belgyógyász kellene. De ha kineveznének álég egyet — hol dolgozzon? Hallásnevelés — Közel tízezer gondozottat tartunk nyilván, hiszen egyik fő feladatunk a nagyothallók gondozása — mondja dr. Dras- kovich Éva, az audiológia főorvosa. — A megye lakosságának legalább tíz százaléka nagyothall, kisebb-nagyobb mértékben. Egyesek hallása kezeléssel vagy műtéttel javítható, és ha mégsem, a halló- készülék segít. Nyilvántartott betegeink időnként visszajönnek, megvizsgáljuk, romlott-e a hallásuk. Az audiológia — Pest megyén kívül kevés van még az országban — egyébként keresi is a betegeket. Több nagy gyárban, legutóbb a Nagykőrösi Konzervgyárban vizsgálták meg a zajártalom mértékét, és azokat, akiknek hallása romlik a zajban, hogy idejekorán segíthessenek rajtuk. Most Százhalombattán kezdődik ilyen vizsgálat. A páciensek között sok a gyerek. Az egész megyéből küldik őket az iskolaorvosok, Az iskolaév kezdete előtt pedig idekerülnek az első osztályba jelentkezők közül a beszédhibásak. Ilyen gyereket ugyanis nem vesznek fel az iskolába. Iskolakezdésre mégis, csaknem valamennyi beiratkozhat. Varga Vince váci gyógypedagógus hetenként kétszer foglalkozik velük, munkáját hallásnevelésnek nevezi. Ha rossz a családi élei Nagy a forgalom, és egy-egy beteggel sokat kell foglalkozni az idegosztályon. Nem elég a vizsgálat, a gyógyszerrendelés, hatni kell rájuk szóval is. összesen 34 községből, naponta mintegy 30 fordul meg dr. Baumann Piroska főorvosnál. Nőknél valamivel kevesebb férfi. — A legtöbb beteg a huszonévesek közül kerül ki, az idősebbek edzettebbek, akaraterejük is nagyobb — mondja a főorvosasszony. — Korunkra jellemző különben, hogy anyagi gondok a legritkábban szerepelnek az idegbetegségeket kiváltó okok között. Annál többször, különösen nőknél a rossz családi élet. Részeges és durva férj, vagy nem is részeges, csak durva ... a számtalan családi perpatvar... — És a szülők gyermekeik jelenlétében veszekszenek, sőt verekednek, aztán hamarosan a gyermekeik is ide kerülnek — ezt dr. Ligeti Róbert pszichológus mondja. A megye egyetlen gyermek idegrendelésén ugyanis pszichológus is van. Igaz, csak hetenként háromszor 2—2 órára, mert a hét másik három napján a szűk kis szoba, ahol dolgozik, másra kell. Persze, nemcsak a rossz családi élet váltja ki az idegbajt a gyerekekből, más tényezők is bőven akadnak. De ha a gyerek idejekorán kerül kezelésre, a legtöbb esetben segíteni lehet rajta. Dr. Ligeti 1964. az intézet megalakulása óta dolgozik itt. — Négyezer gyermek fordult meg nálunk azóta. Legalább annyian lehetnek, akiken segíteni kellene, de nem kerülnek ide, sőt másik orvos elé sem. — Talán még többen is vannak — szól ismét a főorvosasszony — és tudtommal az egész országban egyetlen kórházi gyermekidegosztály van, egyedül a Hárshegyen. Többre lenne szükség és kellene számukra kórház a megyében is. — Elgondolkodik, aztán hozzáteszi: — Talán ... remélem, az új megyei kórházban lesz... Az új megyei kórházat a betegeknél is jobban várják az orvosok. Nemcsak az ideg- gyógyászok, hanem valameny- nyien. Jó tudni, hogy most már biztosan rövidesen meg is épül. Mellette pedig nem sokkal később a rendelőintézet is, hogy megyénkben még jobb legyen a járóbeteg-ellátás. Szokoly Endre UJITOKIÁLLÍTÁS Űjitókiállítás nyílik október 14-től 23-ig a BNV 25/a pavilonjában. Húsz Pest megyei vállalat mutatja be az elmúlt három évben bevezetett újításait. Néhány vállalat -7- köztük a Csepel Autógyár — találmánynak minősülő újításait is bemutatja. Az érdeklődőknek módjuik nyílik arra is, hogy bármelyik újítást a helyszínen megvásárolhassák. A tíz napig tartó kiállításon öt szakmai napot rendeznek. Ezeket is felhasználják annak tudatosítására, hogyan kell elkészíteni a vállalatok újítási szabályzatait. VASI SKANZEN Sárfimizdói hajlított ház Csempeszkopácsi gémeskút - Lócsi épületegyüttes Az országban elsőnek Vas megyében fejezték be a népi műemlékek összeírását. Két- százhuszonkilenc községben, valamint a hozzá tartozó szőlőkben felkutatták az összes olyan építményt — házat, pajtát, pincét, haranglábat, méhest stb. —, amely népi építésztörténeti szempontból érTevekaravánok hordták a havat Gammasugárzással nem lehet konzerválni HARC A BAKTÉRIUMOK ELLEN Öt híján 900 éves hír: édes szőlőt szüretelnek Nagykőrös vidékén. I. Géza király oklevele óta a konzerválás fellegvára lett a város. Az igazi fellendülés az 1850-es években kezdődött. Ekkor lett a saláta és az uborka hazája a környék — öntözéses kertészetek születtek. Mi sem vallhatna erről szebben, érzékletesebben, mint az ország egyetlen konzerv- múzeuma. Néhány éve kapott helyet a városi múzeum épületében, s már 15 ezer látogatóval dicsekedhet. A sarokban három mikroszkóp: láthatod a baktériumokat, eltűnődhetsz, miért is van szükség a tartósításra. A kórokozók elleni ezredéves hadviselés emlékei itt is, ott is. Görög amfora, római korsó: olajat, gabonát tartottak Októberi szivárvány A Mecsek vidékén nyarat idéznek” az októberi napok. Az elmúlt szombaton például jégzápor söpört végig a tájon, ami igen ritka ebben az évszakban. Ugyancsak meteorológiai érdekességnek számít a hatalmas szivárvány, amely hétfőn alkonyat előtt alakult ki a Mecsek felett. A tökéletes félkörívű, a nyári szivárványoknál azonban halványabb színű „híd” csaknem fél óráig volt látható. Hallani alig lehet róla — pedig már kilenc éves a Társadalmi Erdei Szolgálat. Most, szombaton és vasárnap tartották V. országos kongresszusukat a Szentendrei Városi Tanács dísztermében. Vendéglátó a Pest megyei Természetbarát Szakszövetség volt. — Egyre kevesebb az erdőtűz és az erdei kár — állapították meg —, ezért hasznos és kívánatos a szolgálat fenntartása és bővítése. A fokozatos urbanizáció azGYQRSHAJTÁS - SÍKOS ÚTON Robogó autónak szaladt Áldozatát cserbenhagyó gázolót keres a rendőrség Súlyos balesetet okozott a gyorshajtás Alsónómedi határában. Malenic Ljubomir 31 éves autószerelő, jugoszláv állampolgár az esőtől csúszós úton nagy sebességgel vezette Opel Kadett autóját, egy kanyarban elvesztette uralmát a kocsi felett, s az út másik oldalán árokba borult. A vezetőt csupán néhány karcolás érte, utasát, 29 éves feleségét azonban életveszélyes sérüléssel szállították kórházba. Aszódon egy álló gépkocsi mögül, körültekintés nélkül szaladt át az úttesten Oláh István 56 éves galgagyörki segédmunkás, s egyenesen nekirohant egy robogó autónak. A figyelmetlen gyalogos súlyos sérüléseibe a kórházban meghalt. Áldozatát cserbenhagyó gázoló kézrekerítéséhez kéri olvasóink segítségét is a rendőrség. Dunakeszi határában a Fót felé vezető országúton, október 3-án este 10 óra előtt tíz perccel, egy eddig még ismeretlen személygépkocsi vezetője elgázolta az úton gyalogló Kecskés István 31 éves segédmunkást és Tönköl István 25 éves segédmunkást. A gépkocsivezető az életveszélyesen, illetve súlyosan sérült áldozatait cserbenhagyva, elrobogott a helyszínről. A rendőrség kérése: aki bármit tud a baleset körülményeiről, vagy a megrongálódott kocsijával elhajtott gázolóról, jelentkezzen a Pest megyei .Rendőr- főkapitányság közlekedésrendészeti osztályán. Cím: Budapest, VI., Aradi utca 20., telefon: 124—274/344-es mellék. zal jár, hogy gépkocsival, vagy csoportosan, mind többen „menekülnek” az erdőbe, mind több turistával kell számolnunk. Mivel az erdészetek önmagukban nem tudják ellátni a felügyeletet, erdeink védelmét, — fokozni kell a társadalmi szolgálat hatékonyságát. Ezért elhatározták, hogy több gondot fordítanak a képzésre — kizárólag vizsgázott túravezetők lehetnek tagjai a szolgálatnak. Nem kevésbé fontos elhatározás: egy év múlva már kétezer „szolgálatos” járja hegyi ösvényeinket. (Jelenleg csak 1700 tagja van az országos szolgálatnak.) Nagy kincs az erdő, s nem szabad sajnálni az anyagi áldozatokat sem, hogy megóvjuk — állapították meg. S hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az MTS Pest megyei Tanácsa, valamint hazánk 19 megyéjének képviselői megismerjék a vendéglátók munkáját, a Pilisi Parkerdőgazdaság kiránduló autóbuszával sorra járták a hegység legújabb turistalétesítményeit, a szalonnasütő helyektől az esőházakig. Nem mese a pomázi kabátról Szanyi György, 31 éves budapesti gépkocsivezető ismerőseivel Pomázon egy bisztróban iddogált. Észrevette, hogy az egyik vendég a széken hagyta a kabátját, ezért gyorsan kiment a helyiségből, s visszaszólva egy vendéggel kivitette „ottfelejtett kabátját”. Még aznap visszautazott a fővárosba, ahol egy alkalmi ismerősével sörözni kezdett. Később félrehívta az illetőt, belekötött, elvette levéltárcá- jót, pénzét és egyéb holmiját. Ismerőse rendőrt hívott, a rablót leleplezték, az eltulajdonított tárgyakat megtalálták nála. Szanyi egyéb bűncselekményt is elkövetett. Például megtette azt, hogy elhelyezkedett valahol, s a munkaruhát eladta. A Központi Kerületi Bíróság Szanyi Györgyöt — figyelembe véve, hogy korábban többször megbüntették — egyévi és kéthónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. benne. Amott egy kétméteres, diófából vájt gabonatároló. Messzire fehérük egy kemence: szilvát aszalták a gyomrában. Magyarázó tábla meséli, hogy a XII. században a kairói szultánok már a Szíriái hegyekből hozatták a havat — tevekaravánokkal. Látni itt „mini jégvermet”, és jégvágó szerszámokat, föld alatti füstölővermet, amelyben a honfoglalók tartósították a halat, a húst. Vászonzacskót, melyben a pásztorok — még nemrégen is — a napon szárított birkahúst tartották. Egy táblán római recepteket olvashatunk. Acipus szakács- könyvéből idézik, hogyan kell májas hurkát készíteni. Egymás mellett áll a tegnapi káposztás gyalu és a bronzkori, jó 3500 éves savanyítóedény. És közben mindenütt: mozgó, világító, rejtelmesen működő makettek, melyek a mai konzervgyárak korszerű boszorkánykonyháját utánozzák. Eljutunk végül a modem kor nagy kísérletéhez. Azon fáradoztak a tudósok, hogy egyszerűen és olcsón lehessen konzerválni: gammasugárzással pusztítsuk el a baktériumokat. A fényképek mellett látható a készítmény is, a sugárzó uborka, mely emberi fogyasztásra alkalmatlan. Káros a szervezetre, lassan, de fáradhatatlanul pusztít, roncsol. Ezért nem vált be a nagy kísérlet. Maradjunk hát a mai konzervgyárnál. Tabló mutatja, hogy 35 országba — főként Afrikába — jutnak már el a magyar konzervgyárak termékei. S még mielőtt kilépnénk, meg kell csodálnunk a helyi gyár 44 féle, gusztusos, ízléses csomagolású készítményét, az ecétes paprikától a kökényszörpig... És ekkor érthető igazán a tartósítás története. (paládi) tékes. Ezekről leírás, alaprajz, fénykép, a községek belterületéről és a szőlőkről pedig kataszteri térkép készült. A legjellegzetesebb építészeti remekek megóvására Szombathelyen szabadtéri falumúzeumot hoznak létre. A feltérképezett anyagból megtörtént a kiválogatás a vasi skanzen számára. A megye minden néprajzi egysége helyet kap a falumúzeumban. A Hegyhátat például egv sárfimizdói hajlított ház, a Kemenesalját Alsóság és Vönöck, a Kis-Alföldet Lőcs és Nemesládony, a Völgységet Nemeskolta és Sotóny, az őrséget Szalafő és Farkasfő érintetlenül maradt legszebb népi műemlékei, a nemzetiségi falvakat pornóapáti német és szentpéterfai horvát porta képviseli. A skanzen egyik oldalán utcás, szalagtelkes épületegyüttesedet, a másik oldalán pedig a szeres településre objektumokat mutatnak be. Külön érdekessége lesz az épülő műemlék falunak, hogy megismerteti a látogatókkal a vasi pajtatípusokat, s a megye legszebb festett és faragott házoromzatait is. Tíz hold kiterjedésű skanzen területén áll már a szent- királyi Szima-féle vízimalom, a Molnaszecsődről származó harangláb és több lakóház. Ugyancsak a falumúzeum területén van már a csempeszkopácsi gémeskút, a gerseka- ráti Bodon kút, a lócsi épület- együttes és a sótonyi szabad- kéményes ház is. A kijelölt épületeket folyamatosan szál-- lítják a megye székhelyére. Kihullott vadak 21 EZERBŐL 1007 Tavaly megközelítően 21 000 vad hullott el hazánkban, beleszámítva természetesen az apróvadakat is. Az elhullott állatok közül azonban csak 1007 került azoknak a szakembereknek a kezébe, akik megállapíthatták az elpusztulás okát. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium iüetékes főosztályai idén nyáron országos felmérést kezdeményeztek. Ennek értelmében a vadgazdálkodásban részt vevő hivatalos szervek, a vadásztársaságok stb. ezentúl kötelesek minden megtalált elhullott áüatot eljuttatni az állategészségügyi intézetekhez, ahol szakemberek állapítják meg a pusztulás okát. Hol van a „nagy temető66? Az 1526-os mohácsi vész feltételezett színhelyén, Majs és Sátorhely térségében — katonák segítségével — folytatódlak a már korábban megkezdett ásatások. A munkát dr. P László régész (a képen rövid nadrágban) a pécsi Jan'ss niu.s Múzeum igazgatója vezeti. Szalonnasütők és esőházak a Pilisben ERDŐ VÉDŐ KONGRESSZUS SZENTENDRÉN
