Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

1970. OKTÓBER 7., SZERDA 3 GAZDASÁGOS? Energia fél gőzzel Beszélgetés a DHV igazgatójával Az elmúlt télen tüzelő­anyag-hiány következtében kritikus helyzetbe került a Dunamenti Hőerőmű. Hogyan fordulhatott elő és mit lehet tenni hasonló eset megelőzé­sére? — kérdeztük Csenterics Sándortól, az erőmű igazgató­jától. — Az erőmű eredetileg olaj- fütésre épült. Később vegyes tüzelésűre alakítottuk át, hogy a fűtőolaj-ellátás zavarai ese­tén földgázzal biztosíthassuk üzemelését. A népgazdaság földgázkészlete azonban első­sorban kommunális célokat, a lakosság igényeinek kielégíté­sét szolgálja. Ami megmarad, mi csak azt hasznosíthatjuk. A nyári hónapokban általában többet, télen kevesebbet. — Tavaly télen, újabb fo­gyasztók ezreinek bekapcsolá­sa miatt, lényegesen kevesebb földgázt kaptunk, mint a ko­rábbi években. Mi ugyan idő­ben — októberre — feltöltöt- tük valamennyi tartályunkat fűtőolajjal, az a hetvenezer tonna olaj azonban csak meg­felelő mennyiségű földgázzal együtt lett volna elég. így esett, hogy már december kö­zepén teljesítménykorlátozást kellett bevezetniük, februárra pedig az olajtartályok teljesen kiürültek, s a kemény tél kel­lős közepén az erőmű mind­össze néhány órára való olaj­készlettel üzemelt. — Milyen gazdasági ki­hatásai lehetnek egy ilyen helyzetnek? — A százhalombattai hő­erőmű jelenleg a legmoder­nebb hazánkban, amely egy­maga biztosítja az ország vil­lám osenergia-ellátásának csaknem egynegyedét. A csök­kentett terhelés nemcsak azért káros, mert üzemzavart, meghibásodást okozhat, hanem azért is, mert egy korszerű erőmű akkor dolgozik a leg­gazdaságosabban, ha teljes kapacitással, százszázalékos hatékonysággal üzemel. Az elmúlt télen a gyakori leállás sok üzemzavart okozott. Egy- egy blokk leállása és újraindí­tása harmincezer forint költ­séget jelent, a teljes leállás pedig 615 megawatt kiesést! — Ügy tudjuk, hogy mi­közben a DHV ilyen ne­hézségekkel küszködött, az­alatt is exportáltunk fűtő­olajat külföldre. — Sajnos, így volt. A szom­szédunkban levő Dunai Kő­olajipari Vállalat termékeivel az Olaj- és Gázipari Tröszt rendelkezik. Tavaly úgy ren­delkezett, hogy mindenekelőtt az exportkötelezettségeket kell teljesíteni. Nemcsak a mi tartályaink voltak tehát üre­sek, hanem a DKV-é is. — Hogyan lehetne a ha­sonló hibákat elkerülni? — Nemcsak lehet, kell is! Az energiahordozók elosztásá­val foglalkozó illetékes szer­veknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hazai szükségle­tek kielégítése megelőzze az exportkötelezettségeket. Biz­tosítaniuk kell az ország leg­modernebb erőművének ellá­tását — egyebek között — a vegyes tüzelésű lehetőségekkel rendelkező fogyasztók megfe­lelő energiahordozókra való átállításával. Erőművünk napi felhasználása 3500 tonna olaj; ha ezt a DKV nem tudja pó­tolni, ismét a készletet kellene felélnünk, ez pedig nálunk új­ból teljesítménycsökkentést, a fogyasztóknál korlátozást eredményezne. — önök mit tehetnének? — Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy új tartályok építésével bővítsük tárolóink térfogatát. Egy-egy új tartály azonban rendkívül költséges beruházás, ezért csak 3—5 év alatt tudunk a helyzeten ja­vítani. Addig az energiahor- dózó-fcészlet ésszerű elosztásá­val kell a nehézségeket áthi­dalni. — nyíri — A MÁV DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓJÁBAN az 560 mil­lió forintos rekonstrukció első létesítményeiként átadták az 1500 adagos étkezdét és a 900 személyes öltöző-fürdőt. A korszerű, nagyrészt üvegfalú étkezdében a legmoder­nebb konyhai berendezések biztosítják a higiénikus és gyors kiszolgálást. Az öltözőben külön helyiségben vetik le a dolgo­zók a piszkos munkaruhát. Az úgynevezett fehér öltözőben már megfürödve ölthetik magukra utcai ruhájukat. az emberi gondolat, nem árt ezt az újságíróknak is tudni.) Nem önmutogatás, csak lel­tár: gyakran kísértem ide krónikásként a megye veze­tőit, gyakran kalauzoltam a városban külföldi újságíró­kat Egyszer-egyszer, nagyobb ünnepek alkalmával a minisz­terek látogatásáról is hírt ad­tam. Nagy örömömre szolgált, hogy Tyitov elvtárssal, a Szovjetunió magyarországi nagykövetével is eljöhettem Vácra és egy kellemes mun­kanapot tölthettem itt a vá­ros üzemeiben és a járás ter­melőszövetkezeteiben. Cseterki Lajos elvtárs lá­togatásáról a nyár derekán adtunk hírt. Búzás elvtársnő akkor már beteg volt, a kór­házban feküdt. Néhányan, mindenekelőtt a megyei párt- bizottság első titkára meg is látogatta őt. Ezért a vendége­ket, a többi között, Papp Jó­zsef elvtársam fogadta és tá­jékoztatta. Nagyon örültem, hogy Papp Jóska, Papp elv­társ olyan okosan, szemlélete­sen adott képet a városról, a város múltjáról, jelenéről, fejlődéséről, az itt élő embe­rek életéről, a magas rangú vendégnek. Meg is kértem őt legutóbb ... De ez előtt még egy dolog, egy vallomás, amely a fentiek ér­tékéből semmit sem kíván levonni, legfeljebb azokat kiegészítendő, árulom el a tit­komat. Vácra akkor szeretek iga­zán jönni, ha az itteniekről írok, vagy mondjuk, mint ta­valy, a nyomdájukban dolgo­zom a megyei pártbizottság­nak, a propagandistáknak ké­szítek valamit. Nagyszerű nyomdájuk van, elsőosztályú szakemberekkel, nagy terme­lési volumennel. De megvan az üzem régi, műhelyszerű varázsa. Itt lehet vitatkozni, színeket keresni, ezeket együtt kikeverni, formákat bontani, új formákat teremteni — szép könyveket, füzeteket tervezni és kinyomni. Érdekes kontraszt. Először Balogh Lászlónak, a járási pártbizottság első titkárának munkájáról írtam. Mindketten „világsikert”, arattunk, Az írás először a Népszabadságban je­lent meg, azután a Pravdá­ban, azután egy magyar, majd egy díszes kötésű szovjet ri­portkönyvben, Boldogságot Magyarország címmel. Tudom, észrevettem: már átléptem a szerénység rubi- konját. De a lejtőn nincs meg­állás. Hadd guruljak lefelé. (S mert tudatosan teszem ezt, bűnöm sokkal súlyosabb.) Apropó, ha már itt tartok, magammal rántom Balogh László után a titkárnőjét is. A cikk, amellyel most hen­cegek, valami ilyesmivel kez­dődött: „A titkárnő méreg­erős feketével kínál...” Az első titkárnak jó humora van, mondta is azonnal: — Na, elvtársnő, a maga ká­véja bevonult a „világiroda­lomba”. Az NDK-s Suhl megyei szép napokra is szívesen emléke­zem. Itt a változatosság ked­véért Balogh Lászlóval voltam egy pártmunkás küldöttség­ben. Igen szolidan, méltóság­gal viselkedett, akkor is, ha négyszemközt maradtunk, hit­tem volna akkor, a 6zót sem ismeri: humor. A kontraszt másik véglete: ezután, mármint a „világsiker” után, üzemi KISZ-titkárokról írtam, az üzemi KlSZ-szerve­zetek munkájáról. Legutóbb éppen Balogh László javasla­tára egy fiatal cigányfiúról, ci­gány értelmiségről, Kanalas Jancsiról, aki a járási fiatalok hittérítője, a járási KISZ-bi- zottság munkása. (Remélem, ma is ott van, nem hozott szé­gyent az ajánlója és e sorok szerzőjének fejére.) Vagy talán az volna a kont­raszt, az igazi hencegésem el­lensúlyozandó, hogy az egyik üzem igazgatója szó szerint ki­zavart a gyárából, mert, mint mondotta, ellenkező esetben a rendészeivel rakat ki. Kényte­len-kelletlen beültünk az álla­mi Volgába, amely az udvaron vetett horgonyt és szégyen a futás, de hasznos, keserű száj­jal, de százassal röpültünk ki a kapun. A pilótánk volt csak igazán vérig sértve. Jámbor lélek, nem szokta meg, hogy sértegetik, húsz éve járja a megyét, cipeli kocsijával az újságírókat úttalan utakon, is­ten háta mögötti tanyákra, mindenütt szeretettel, jó szó­val fogadják őket. Utoljára ilyesmit csak azon a vérziva­taros őszön látott, tapasztalt. De most, ilyen jó „klímában” és pont a főnökét? , Panaszkodtam egy kicsit a megyei bizottság titkárának, nem tudom, hogyan történt, de kaptam egy meleg hangú leve­let az igazgatótól, amelyben elnézést kért és én elnéztem. Egy elv katonái vagyunk, vi­haros 25 évvél az idegrendsze­rünkben, súlyos napi gondok­kal a vállunkon. Ráadásul ő milliárdokért, ezrek minden­napi kenyeréért, és a gyár ha­zai és nemzetközi hírnevéért is felel. Ilyen morózus reggelen mit abajgatja őt az újságíró? (Azám, a nexus.) Nagyszerű A X KONGRESSZUS IRÁNYELVEIRŐL összegezés — és újra a konkrétumok A kongresszus irányelveiben életünk konkrét tényeit általá­nosítjuk. vagyis a megállapítá­sok, a gondolatok, sokfajta esemény sűrített kifejezései. Egy-egy szó maga is gazdag tartalmú, a mondatok pedig ezer és ezer tapasztalatot fog­lalnak össze. Az irányelveket vizsgáló, az irányelveken gon­dolkodó ember feladata, hogy az általánost újra megtöltse munkahelye, közössége, élete konkrétumaival. Csak így nyerhet feladatot, célt, cselek­vési kényszert az irányelvek­ből. Hogyan konkretizálja az ál­talános elveket a vb-titkár, az igazgató, az orvos és a párt- alapszervezet titkára? A vb-titkár „Az államigazgatási munká­ban a szocialista demokratiz­musnak, a dolgozók ellenőrzé­si tevékenységének fejlesztésé­vel párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyor­suljon az ügyintézés, és foko­zódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökken­jen a bürokrácia.” A konkretizáló Reszeli Soós Ambrus, a Nagykőrösi Városi Tanács vb-titkára: — Még mindig található bü­rokratizmus, de az utóbbi években csökkent. A megyei tanács évente munkaésszerűsí­tési pályázatot ír ki, a javas­latokat díjazza, a tanácsok pe­dig bevezetik az új módszere­ket. Számszerű adatok is bizo­nyítják a bürokratizmus csök­kenését: régebben 80 féle ha­tósági bizonyítványt adtunk ki, ma harmincat. Kevesebb már a belső levelezgetés, éd rö- videbb az az út, amelyet - az állampblgár kérése bejár a ta­nácstag közvetítésével a dön­tésig, és vissza az állampolgá­rig. Még azt is megjegyezném, hogy a laikus olyan ügyinté­zést is bürokratikusnak ne­vez, ami éppen szakszerű. — Állandó bizottságokkal, aktívahálózattal bevonjuk a dolgozókat az államigazgatás ellenőrzésébe. A tanácstagok részt vesznek egyes hatósági döntések meghozatalában. A társadalmasítással kissé túl­barátságba keveredtünk, tisz­teljük egymás munkáját, be­csüljük egymás hivatását. Vé­gül is, ha belegondolpk, ez a jobbik eset: haraggal kezdeni, elvtársi barátsággal végezni — és nem fordítva. Visszatérve Papp Józsefre, megkértem őt is, hadd lopjak valamit a tollkoronájából. hadd szúrjam azt a saját fe­jembe, hadd legyek én is oko- sább, szebb, vagy legalább hadd tűnjek annak. Engedje meg, hogy néhány gondolatát felhasználjam annak a szpics- nek, amelyet a magas rangú vendég előtt mondott szeretett városáról. Beleegyezett, talán örült is neki, hogy nem zava­rom most, a lázas tevékenysé­ge közben. Azért én kimentem a város­ba, kezemben a „prospektus­sal”, Papp beszámolójával. „A garamszentbenedeki Ben­cés apátság alapító levele, amely 1075-ben kelt, tartal­mazza Vác város nevét. Az ed­digi kutatások eredménye sze­rint, ez a legrégibb okirat, amelyben a város neve szere­pel. Mi váciak, ennek alapján 1075-től számítjuk a város tör­ténetét. Ezért öt év múlva, 1975-ben ünnepeljük a város fennállásának kilencszázadik évfordulóját.” A papírban, az írásban ed­dig jutottam. Nincs is szüksé­gem többre. Elég, ha most azt írom, öt év múlva én is ott leszek, az ünneplők között. Következik: Gyöngyös lőttünk a célon — 80—90 ilyen döntési kört biztosítottunk —. ez' bürokratizmust szült, ezért szűkítettük ezt a tevékenysé­get. Az államigazgatás társa­dalmasítása közvetve a szak­szerűséget fokozza: kényszerí­ti az ügyintézőt a precíz mun­kára. — A szakszerűség fokozása alapvető követelmény, ezért szervezzük a szakmai tovább­képzéseket, a szaktanfolyamo­kat. Tisztán kell látni: nem o szakszerűség szüli a bürok­ratizmust, csak a hozzá nem értés. Az igazgató „Az ipari termelés emelke­désének a tervezettnél kisebb hányada származik a terme­lékenységnövekedésből ...” A konkretizáló Verbó Zol­tán, az Irodagéptechnika Vál­lalat nagykőrösi üzemének ve­zetője: — A közgazdászok megálla­pították azt, amit mi is tu­dunk: dolgozóink többre képe­sek, mint amit mi követelünk tőlük. A termelékenység nö­veléséhez több tényezőt kell megvizsgálni, pl. hogyan lehet a munkát jobban megszervez­ni? Előfordult, hogy a dolgo­zók a hónap vége előtt teljesí­tették a tervet, és aztán csak a munkahelyen „voltak”. Nem megfelelő az anyagellátás, a munkás áll, ez tetemes terme­lékenységcsökkenést okoz — enélkül 7—8 százalékkal jobb lett volna a teljesítményük. Meg kellene javítani azoknak a cégeknek a munkáját, ame­lyek az importügyleteket bo­nyolítják. — Termelékenységre ösztö­nöz-e a bérrendszer? Igen. Gyáregységünkben önálló bér- gazdálkodás folyik. Az asszo­nyok jól megértik a bérpoliti­kát. Állítom, hogy az anyagi ösztönzés a termelékenység fo­kozását segíti. — Én elégedett vagyok a gyárban dolgozók munkain­tenzitásával. Az olasz OLI­VETTI cég képviselői is elis­merően szóltak a munkások szorgalmáról. Nálunk nincs kapun belüli munkanélküliség. De munkaerőhiány fenyeget: ha a tsz kiegészítő üzemágak és az ipar közti bérfeszültsé­get, konkurrenciaharcot, mun­kaerő-csábítási versenyt nem sikerül országosan megszün­tetni, akkor a gyárak nehéz helyzetbe kerülnek. Az orvos „Az egészségügyi ellátás szá­mottevően fejlődött... A ne­gyedik ötéves tervidőszakban számos új rendelőintézet épül, növekszik az általános és gyer­mekorvosi körzetek száma.” A konkretizáló dr. Kulin Sándor Nagykőrös üzemi kör­zeti orvosa: — Az egészségügy országos fejlődése imponáló. Én a saját I problémáimról, javaslataimról szólnék. Két témában társa­dalmi összefogásra van szük­ség, az első az egészségügyi igény fokozása, a másik az ol* koholizmus elleni harc. Bizo­nyos rétegek (pl. cigányság) életnívóját emelni kell, mert ha nincs igényük a kezelésre, akkor hiába ragyognak az or­vosi rendelő műszerei. Nagy­kőrösön hajnali fél öttől éjjel 11-ig árusítja az alkoholt a Kispipa vendéglő. (Miért nem a tejboltok üzemelnek ily hosszan?) Amíg csak jótét lel­kű társaságok foglalkoznak az alkoholizmussal, de állami be­avatkozás nem történik, nem tudunk előbbre lépni. — Körzetembe tartozik a 12 000 holdas Nagykőrösi Ál­lami Gazdaság, a Fekete, a Hangács dűlő és a város IV. kerülete. Az óriási kiterjedésű tanyavidék az év nagy részé­ben megközelíthetetlen: a hó­ban, sárban néha még a Zetor is elakad. Egy strapabíró köz­ponti gépkocsi kellene, lehető­leg Gaz. És hordozható, tele­pes EKG-készüléket is kér­nénk, mert több tanyában nincs villahy, és a trombózis­gyanús beteget kár pusztán a vizsgálatért mozgatni. — Nagyon várjuk az új nagykőrösi rendelőintézetet, mert a régi nem megfelelő, zsúfolt, korszerűtlen ... Osz­tott munkaidőben, délelőtt, délután dolgozunk. Nincs to­vábbképzésre időnk. Nem le­hetne az orvosoknak is bizto­sítani a kéthetenkénti szabad szombatot? A párttitkár „Erősíteni kell azt a közszel­lemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hí­vei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fe­gyelmezetlenséget, a harácso- lást, a közösség megkárosítá­sát.” Beszélgetés Suba Tiborral, az Irodagéptechnika Vállalat nagykőrösi egységének alap­szervezeti titkárával. — Milyen káros emberi tu­lajdonságokat észlel? — Anyagiasságot: az embe­rek máshol többletmunkát vállalnak, például a tsz-ben paradicsomot szednek. — Ez már anyagiasság? — Más pénzére nem törnek, a több munka a társadalmi te­vékenység rovására nem megy, embercsorbító anyagiasság nincs — Milyen káros emberi tu­lajdonságokat észlel? — Sajnos, van önzés a szak­mai továbbképzés területén. Nem áll módunkban minden­kit taníttatni. Van, aki mégis igényli, el akarja venni mástól az érdemesebbtől a lehetősé­get. — Ez már önzés? — Igen és karrierizmus. — Önöknél már megvalósult az irányelv ide vágó gondola­ta? — Párttagjaink a területen dolgoznak, ők a hangadók... Az általánost konkretizálni kell! Fóti Péter MEGVIZSGÁLJA A NEB az ÁFÉSZ-ek ipari tevékenységét Az ellenőrök megvizsgálják: a szövetkezetek beszerezték-e a működési engedélyeket, s rendelkeznek-e a részleg- vezetők szakképzettséggel és erkölcsi bizonyítvány­nyal. A felmérés kiterjed a bérezés­re is: milyen feltételek alap­ján fizetik az alapbért, me­lyek a prémiumfeltételek. A népi ellenőrök átnézik a munkakönyveket és munka- szerződéseket. Megvizsgál­ják, hányán dolgoznak a kü­lönböző részlegeknél mellék- foglalkozásban vagy másod­állásban, s van-e ehhez en­gedélyük eredeti munkahe­lyüktől. Fontos feladat annak felmérése, hogy a termelőszö­vetkezettől hányán, s milyen beosztásúak mentek át az ÁFÉSZ ipari üzemébe s vajon nem az egész tsz- melléküzemág átlépésé­ről van-e szó. Feltérképezik azt is, hogy milyen szerv vagy intézmény megbízásából dolgozik az ÁFÉSZ ipari üzeme. A nagyarányú felmérésbe ötven népi ellenőr kapcsoló­dott be, hét járás 19 általános fogyasztási és értékesítési szö­vetkezetét keresik fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom