Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-07 / 235. szám
1970. OKTÓBER 7., SZERDA 3 GAZDASÁGOS? Energia fél gőzzel Beszélgetés a DHV igazgatójával Az elmúlt télen tüzelőanyag-hiány következtében kritikus helyzetbe került a Dunamenti Hőerőmű. Hogyan fordulhatott elő és mit lehet tenni hasonló eset megelőzésére? — kérdeztük Csenterics Sándortól, az erőmű igazgatójától. — Az erőmű eredetileg olaj- fütésre épült. Később vegyes tüzelésűre alakítottuk át, hogy a fűtőolaj-ellátás zavarai esetén földgázzal biztosíthassuk üzemelését. A népgazdaság földgázkészlete azonban elsősorban kommunális célokat, a lakosság igényeinek kielégítését szolgálja. Ami megmarad, mi csak azt hasznosíthatjuk. A nyári hónapokban általában többet, télen kevesebbet. — Tavaly télen, újabb fogyasztók ezreinek bekapcsolása miatt, lényegesen kevesebb földgázt kaptunk, mint a korábbi években. Mi ugyan időben — októberre — feltöltöt- tük valamennyi tartályunkat fűtőolajjal, az a hetvenezer tonna olaj azonban csak megfelelő mennyiségű földgázzal együtt lett volna elég. így esett, hogy már december közepén teljesítménykorlátozást kellett bevezetniük, februárra pedig az olajtartályok teljesen kiürültek, s a kemény tél kellős közepén az erőmű mindössze néhány órára való olajkészlettel üzemelt. — Milyen gazdasági kihatásai lehetnek egy ilyen helyzetnek? — A százhalombattai hőerőmű jelenleg a legmodernebb hazánkban, amely egymaga biztosítja az ország villám osenergia-ellátásának csaknem egynegyedét. A csökkentett terhelés nemcsak azért káros, mert üzemzavart, meghibásodást okozhat, hanem azért is, mert egy korszerű erőmű akkor dolgozik a leggazdaságosabban, ha teljes kapacitással, százszázalékos hatékonysággal üzemel. Az elmúlt télen a gyakori leállás sok üzemzavart okozott. Egy- egy blokk leállása és újraindítása harmincezer forint költséget jelent, a teljes leállás pedig 615 megawatt kiesést! — Ügy tudjuk, hogy miközben a DHV ilyen nehézségekkel küszködött, azalatt is exportáltunk fűtőolajat külföldre. — Sajnos, így volt. A szomszédunkban levő Dunai Kőolajipari Vállalat termékeivel az Olaj- és Gázipari Tröszt rendelkezik. Tavaly úgy rendelkezett, hogy mindenekelőtt az exportkötelezettségeket kell teljesíteni. Nemcsak a mi tartályaink voltak tehát üresek, hanem a DKV-é is. — Hogyan lehetne a hasonló hibákat elkerülni? — Nemcsak lehet, kell is! Az energiahordozók elosztásával foglalkozó illetékes szerveknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hazai szükségletek kielégítése megelőzze az exportkötelezettségeket. Biztosítaniuk kell az ország legmodernebb erőművének ellátását — egyebek között — a vegyes tüzelésű lehetőségekkel rendelkező fogyasztók megfelelő energiahordozókra való átállításával. Erőművünk napi felhasználása 3500 tonna olaj; ha ezt a DKV nem tudja pótolni, ismét a készletet kellene felélnünk, ez pedig nálunk újból teljesítménycsökkentést, a fogyasztóknál korlátozást eredményezne. — önök mit tehetnének? — Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy új tartályok építésével bővítsük tárolóink térfogatát. Egy-egy új tartály azonban rendkívül költséges beruházás, ezért csak 3—5 év alatt tudunk a helyzeten javítani. Addig az energiahor- dózó-fcészlet ésszerű elosztásával kell a nehézségeket áthidalni. — nyíri — A MÁV DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓJÁBAN az 560 millió forintos rekonstrukció első létesítményeiként átadták az 1500 adagos étkezdét és a 900 személyes öltöző-fürdőt. A korszerű, nagyrészt üvegfalú étkezdében a legmodernebb konyhai berendezések biztosítják a higiénikus és gyors kiszolgálást. Az öltözőben külön helyiségben vetik le a dolgozók a piszkos munkaruhát. Az úgynevezett fehér öltözőben már megfürödve ölthetik magukra utcai ruhájukat. az emberi gondolat, nem árt ezt az újságíróknak is tudni.) Nem önmutogatás, csak leltár: gyakran kísértem ide krónikásként a megye vezetőit, gyakran kalauzoltam a városban külföldi újságírókat Egyszer-egyszer, nagyobb ünnepek alkalmával a miniszterek látogatásáról is hírt adtam. Nagy örömömre szolgált, hogy Tyitov elvtárssal, a Szovjetunió magyarországi nagykövetével is eljöhettem Vácra és egy kellemes munkanapot tölthettem itt a város üzemeiben és a járás termelőszövetkezeteiben. Cseterki Lajos elvtárs látogatásáról a nyár derekán adtunk hírt. Búzás elvtársnő akkor már beteg volt, a kórházban feküdt. Néhányan, mindenekelőtt a megyei párt- bizottság első titkára meg is látogatta őt. Ezért a vendégeket, a többi között, Papp József elvtársam fogadta és tájékoztatta. Nagyon örültem, hogy Papp Jóska, Papp elvtárs olyan okosan, szemléletesen adott képet a városról, a város múltjáról, jelenéről, fejlődéséről, az itt élő emberek életéről, a magas rangú vendégnek. Meg is kértem őt legutóbb ... De ez előtt még egy dolog, egy vallomás, amely a fentiek értékéből semmit sem kíván levonni, legfeljebb azokat kiegészítendő, árulom el a titkomat. Vácra akkor szeretek igazán jönni, ha az itteniekről írok, vagy mondjuk, mint tavaly, a nyomdájukban dolgozom a megyei pártbizottságnak, a propagandistáknak készítek valamit. Nagyszerű nyomdájuk van, elsőosztályú szakemberekkel, nagy termelési volumennel. De megvan az üzem régi, műhelyszerű varázsa. Itt lehet vitatkozni, színeket keresni, ezeket együtt kikeverni, formákat bontani, új formákat teremteni — szép könyveket, füzeteket tervezni és kinyomni. Érdekes kontraszt. Először Balogh Lászlónak, a járási pártbizottság első titkárának munkájáról írtam. Mindketten „világsikert”, arattunk, Az írás először a Népszabadságban jelent meg, azután a Pravdában, azután egy magyar, majd egy díszes kötésű szovjet riportkönyvben, Boldogságot Magyarország címmel. Tudom, észrevettem: már átléptem a szerénység rubi- konját. De a lejtőn nincs megállás. Hadd guruljak lefelé. (S mert tudatosan teszem ezt, bűnöm sokkal súlyosabb.) Apropó, ha már itt tartok, magammal rántom Balogh László után a titkárnőjét is. A cikk, amellyel most hencegek, valami ilyesmivel kezdődött: „A titkárnő méregerős feketével kínál...” Az első titkárnak jó humora van, mondta is azonnal: — Na, elvtársnő, a maga kávéja bevonult a „világirodalomba”. Az NDK-s Suhl megyei szép napokra is szívesen emlékezem. Itt a változatosság kedvéért Balogh Lászlóval voltam egy pártmunkás küldöttségben. Igen szolidan, méltósággal viselkedett, akkor is, ha négyszemközt maradtunk, hittem volna akkor, a 6zót sem ismeri: humor. A kontraszt másik véglete: ezután, mármint a „világsiker” után, üzemi KISZ-titkárokról írtam, az üzemi KlSZ-szervezetek munkájáról. Legutóbb éppen Balogh László javaslatára egy fiatal cigányfiúról, cigány értelmiségről, Kanalas Jancsiról, aki a járási fiatalok hittérítője, a járási KISZ-bi- zottság munkása. (Remélem, ma is ott van, nem hozott szégyent az ajánlója és e sorok szerzőjének fejére.) Vagy talán az volna a kontraszt, az igazi hencegésem ellensúlyozandó, hogy az egyik üzem igazgatója szó szerint kizavart a gyárából, mert, mint mondotta, ellenkező esetben a rendészeivel rakat ki. Kénytelen-kelletlen beültünk az állami Volgába, amely az udvaron vetett horgonyt és szégyen a futás, de hasznos, keserű szájjal, de százassal röpültünk ki a kapun. A pilótánk volt csak igazán vérig sértve. Jámbor lélek, nem szokta meg, hogy sértegetik, húsz éve járja a megyét, cipeli kocsijával az újságírókat úttalan utakon, isten háta mögötti tanyákra, mindenütt szeretettel, jó szóval fogadják őket. Utoljára ilyesmit csak azon a vérzivataros őszön látott, tapasztalt. De most, ilyen jó „klímában” és pont a főnökét? , Panaszkodtam egy kicsit a megyei bizottság titkárának, nem tudom, hogyan történt, de kaptam egy meleg hangú levelet az igazgatótól, amelyben elnézést kért és én elnéztem. Egy elv katonái vagyunk, viharos 25 évvél az idegrendszerünkben, súlyos napi gondokkal a vállunkon. Ráadásul ő milliárdokért, ezrek mindennapi kenyeréért, és a gyár hazai és nemzetközi hírnevéért is felel. Ilyen morózus reggelen mit abajgatja őt az újságíró? (Azám, a nexus.) Nagyszerű A X KONGRESSZUS IRÁNYELVEIRŐL összegezés — és újra a konkrétumok A kongresszus irányelveiben életünk konkrét tényeit általánosítjuk. vagyis a megállapítások, a gondolatok, sokfajta esemény sűrített kifejezései. Egy-egy szó maga is gazdag tartalmú, a mondatok pedig ezer és ezer tapasztalatot foglalnak össze. Az irányelveket vizsgáló, az irányelveken gondolkodó ember feladata, hogy az általánost újra megtöltse munkahelye, közössége, élete konkrétumaival. Csak így nyerhet feladatot, célt, cselekvési kényszert az irányelvekből. Hogyan konkretizálja az általános elveket a vb-titkár, az igazgató, az orvos és a párt- alapszervezet titkára? A vb-titkár „Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés, és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia.” A konkretizáló Reszeli Soós Ambrus, a Nagykőrösi Városi Tanács vb-titkára: — Még mindig található bürokratizmus, de az utóbbi években csökkent. A megyei tanács évente munkaésszerűsítési pályázatot ír ki, a javaslatokat díjazza, a tanácsok pedig bevezetik az új módszereket. Számszerű adatok is bizonyítják a bürokratizmus csökkenését: régebben 80 féle hatósági bizonyítványt adtunk ki, ma harmincat. Kevesebb már a belső levelezgetés, éd rö- videbb az az út, amelyet - az állampblgár kérése bejár a tanácstag közvetítésével a döntésig, és vissza az állampolgárig. Még azt is megjegyezném, hogy a laikus olyan ügyintézést is bürokratikusnak nevez, ami éppen szakszerű. — Állandó bizottságokkal, aktívahálózattal bevonjuk a dolgozókat az államigazgatás ellenőrzésébe. A tanácstagok részt vesznek egyes hatósági döntések meghozatalában. A társadalmasítással kissé túlbarátságba keveredtünk, tiszteljük egymás munkáját, becsüljük egymás hivatását. Végül is, ha belegondolpk, ez a jobbik eset: haraggal kezdeni, elvtársi barátsággal végezni — és nem fordítva. Visszatérve Papp Józsefre, megkértem őt is, hadd lopjak valamit a tollkoronájából. hadd szúrjam azt a saját fejembe, hadd legyek én is oko- sább, szebb, vagy legalább hadd tűnjek annak. Engedje meg, hogy néhány gondolatát felhasználjam annak a szpics- nek, amelyet a magas rangú vendég előtt mondott szeretett városáról. Beleegyezett, talán örült is neki, hogy nem zavarom most, a lázas tevékenysége közben. Azért én kimentem a városba, kezemben a „prospektussal”, Papp beszámolójával. „A garamszentbenedeki Bencés apátság alapító levele, amely 1075-ben kelt, tartalmazza Vác város nevét. Az eddigi kutatások eredménye szerint, ez a legrégibb okirat, amelyben a város neve szerepel. Mi váciak, ennek alapján 1075-től számítjuk a város történetét. Ezért öt év múlva, 1975-ben ünnepeljük a város fennállásának kilencszázadik évfordulóját.” A papírban, az írásban eddig jutottam. Nincs is szükségem többre. Elég, ha most azt írom, öt év múlva én is ott leszek, az ünneplők között. Következik: Gyöngyös lőttünk a célon — 80—90 ilyen döntési kört biztosítottunk —. ez' bürokratizmust szült, ezért szűkítettük ezt a tevékenységet. Az államigazgatás társadalmasítása közvetve a szakszerűséget fokozza: kényszeríti az ügyintézőt a precíz munkára. — A szakszerűség fokozása alapvető követelmény, ezért szervezzük a szakmai továbbképzéseket, a szaktanfolyamokat. Tisztán kell látni: nem o szakszerűség szüli a bürokratizmust, csak a hozzá nem értés. Az igazgató „Az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenységnövekedésből ...” A konkretizáló Verbó Zoltán, az Irodagéptechnika Vállalat nagykőrösi üzemének vezetője: — A közgazdászok megállapították azt, amit mi is tudunk: dolgozóink többre képesek, mint amit mi követelünk tőlük. A termelékenység növeléséhez több tényezőt kell megvizsgálni, pl. hogyan lehet a munkát jobban megszervezni? Előfordult, hogy a dolgozók a hónap vége előtt teljesítették a tervet, és aztán csak a munkahelyen „voltak”. Nem megfelelő az anyagellátás, a munkás áll, ez tetemes termelékenységcsökkenést okoz — enélkül 7—8 százalékkal jobb lett volna a teljesítményük. Meg kellene javítani azoknak a cégeknek a munkáját, amelyek az importügyleteket bonyolítják. — Termelékenységre ösztönöz-e a bérrendszer? Igen. Gyáregységünkben önálló bér- gazdálkodás folyik. Az asszonyok jól megértik a bérpolitikát. Állítom, hogy az anyagi ösztönzés a termelékenység fokozását segíti. — Én elégedett vagyok a gyárban dolgozók munkaintenzitásával. Az olasz OLIVETTI cég képviselői is elismerően szóltak a munkások szorgalmáról. Nálunk nincs kapun belüli munkanélküliség. De munkaerőhiány fenyeget: ha a tsz kiegészítő üzemágak és az ipar közti bérfeszültséget, konkurrenciaharcot, munkaerő-csábítási versenyt nem sikerül országosan megszüntetni, akkor a gyárak nehéz helyzetbe kerülnek. Az orvos „Az egészségügyi ellátás számottevően fejlődött... A negyedik ötéves tervidőszakban számos új rendelőintézet épül, növekszik az általános és gyermekorvosi körzetek száma.” A konkretizáló dr. Kulin Sándor Nagykőrös üzemi körzeti orvosa: — Az egészségügy országos fejlődése imponáló. Én a saját I problémáimról, javaslataimról szólnék. Két témában társadalmi összefogásra van szükség, az első az egészségügyi igény fokozása, a másik az ol* koholizmus elleni harc. Bizonyos rétegek (pl. cigányság) életnívóját emelni kell, mert ha nincs igényük a kezelésre, akkor hiába ragyognak az orvosi rendelő műszerei. Nagykőrösön hajnali fél öttől éjjel 11-ig árusítja az alkoholt a Kispipa vendéglő. (Miért nem a tejboltok üzemelnek ily hosszan?) Amíg csak jótét lelkű társaságok foglalkoznak az alkoholizmussal, de állami beavatkozás nem történik, nem tudunk előbbre lépni. — Körzetembe tartozik a 12 000 holdas Nagykőrösi Állami Gazdaság, a Fekete, a Hangács dűlő és a város IV. kerülete. Az óriási kiterjedésű tanyavidék az év nagy részében megközelíthetetlen: a hóban, sárban néha még a Zetor is elakad. Egy strapabíró központi gépkocsi kellene, lehetőleg Gaz. És hordozható, telepes EKG-készüléket is kérnénk, mert több tanyában nincs villahy, és a trombózisgyanús beteget kár pusztán a vizsgálatért mozgatni. — Nagyon várjuk az új nagykőrösi rendelőintézetet, mert a régi nem megfelelő, zsúfolt, korszerűtlen ... Osztott munkaidőben, délelőtt, délután dolgozunk. Nincs továbbképzésre időnk. Nem lehetne az orvosoknak is biztosítani a kéthetenkénti szabad szombatot? A párttitkár „Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácso- lást, a közösség megkárosítását.” Beszélgetés Suba Tiborral, az Irodagéptechnika Vállalat nagykőrösi egységének alapszervezeti titkárával. — Milyen káros emberi tulajdonságokat észlel? — Anyagiasságot: az emberek máshol többletmunkát vállalnak, például a tsz-ben paradicsomot szednek. — Ez már anyagiasság? — Más pénzére nem törnek, a több munka a társadalmi tevékenység rovására nem megy, embercsorbító anyagiasság nincs — Milyen káros emberi tulajdonságokat észlel? — Sajnos, van önzés a szakmai továbbképzés területén. Nem áll módunkban mindenkit taníttatni. Van, aki mégis igényli, el akarja venni mástól az érdemesebbtől a lehetőséget. — Ez már önzés? — Igen és karrierizmus. — Önöknél már megvalósult az irányelv ide vágó gondolata? — Párttagjaink a területen dolgoznak, ők a hangadók... Az általánost konkretizálni kell! Fóti Péter MEGVIZSGÁLJA A NEB az ÁFÉSZ-ek ipari tevékenységét Az ellenőrök megvizsgálják: a szövetkezetek beszerezték-e a működési engedélyeket, s rendelkeznek-e a részleg- vezetők szakképzettséggel és erkölcsi bizonyítványnyal. A felmérés kiterjed a bérezésre is: milyen feltételek alapján fizetik az alapbért, melyek a prémiumfeltételek. A népi ellenőrök átnézik a munkakönyveket és munka- szerződéseket. Megvizsgálják, hányán dolgoznak a különböző részlegeknél mellék- foglalkozásban vagy másodállásban, s van-e ehhez engedélyük eredeti munkahelyüktől. Fontos feladat annak felmérése, hogy a termelőszövetkezettől hányán, s milyen beosztásúak mentek át az ÁFÉSZ ipari üzemébe s vajon nem az egész tsz- melléküzemág átlépéséről van-e szó. Feltérképezik azt is, hogy milyen szerv vagy intézmény megbízásából dolgozik az ÁFÉSZ ipari üzeme. A nagyarányú felmérésbe ötven népi ellenőr kapcsolódott be, hét járás 19 általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetét keresik fel.