Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

e “XMírSap 1970. OKTÓBER 4.. VASÁRNAP Kész a cirkusz? Nem lesz „illatos” •• Ot oroszlánból hét — A világot járva — Klasszikus modern törekvésekkel a sziget Épül az új gyár Tökölön — Jóra 560 ezer dollárt — Mióta van cirkusz? — Mióta világ a világ. — Mióta nincs cirkusz? — Négy éve! Százával írják a leveleket az igazgatónőnek, a vállalat­nak. Reklamálnak, sürgetnek, várnak. — „Hogy lehet Budapest négy éve cirkusz nélkül?’’ „Mikor nyílik meg végre a Fővárosi Nagycirkusz?” „Pes­ten is szeretnénk már látni akrobatáinkat, állatidomító- inkat, bűvészeinket!” „Kérem, ha lehet, biztosítson nekünk helyet a megnyitóra!” — Valóban, hogy lehet cir­kusz nélkül? — kérdem az igazgatónőt, Eötvös Gábornét. — A régi életveszélyes volt, korszerűtlen. Le kellett bon­tani. Míg felépült, várnunk kellett. — Mit csináltak a társula­tok? Hol voltak a magyar cirkuszművészek ? — Most is van együttesünk a Szovjetunióban, Bulgáriá­ban, Teheránban, fél műso­runk az NSZK-ban, Észak- Amerikában. Jártunk Brazí­liában, Chilében, Argentíná­ban, dél-amerikai útunkat valóságos ünnepléssorozat kísérte. Üjságok, képes ma­gazinok felső fokban írtak produkciónkról. Eötvös Gáborné . világ egyetlen eirkusz-igazgatónője. Korábban kisebb társulatok­kal járta a Világot. Aztán egy éve, a rövidesen megnyíló Fővárosi Nagycirkusz igazga­tójává nevezték ki. Artista és igazgatónő, Jászai-díjas zene­humorista a férje, artisták a fiai, s az volt a lánya is, amíg férjhez nem ment, gyereket nem nevelt. — Ősrégi artistacsalád a mienk. — Artista volt a nagy­apám, a dédapám, ükapám 1760-ban Picard néven lépett egy párizsi cirkusz porondjá­ra. A dédapám az 1800-as években már Magyarországon mutatta be légtornász mutat­ványait. A nagyapám kötél­táncos, az apám műlovas volt. A nagyanyám — már alig lá­tott — 80 évesen spárgázott és mutatta 14 unokájának, hogy kell megállni a porondon. — Mikor szerepelt először? — Olyan kiesd voltam, hogy nem is emlékszem rá. Ügy 6— 7 éves lehettem A bátyám­mal talajtornaszámot mutat­tunk be. Azonnal felveszünk: mélyfúrási segédmunkásokat, fúrámestereket, szakmunkásokat, gépkezelőket változó munkahelyre. Telephelyre esztergályost, gépkocsivezetőt, rakodót, éjjeliőrt (nyugdíjasokat), központi fűtéshez fűtőt. Személyes jelentkezés a felvételhez szükséges iratokkal, szombat kivételével: \ Vízkutató Vállalat ÜV. Cegléd, Rákóczi út 72. AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK férfi és női segédmunkásokat. Bérezés a kollektiv szerződés szerint. Jelentkezés a Pest-Nógrád megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat Ceglédi Gyárában. S az idei az első évad, ami­kor Eötvösné nem lépett porondra. Férje és fiai már hét hónapja külföldön turnéznak. — Nem hiányzik a fellé­pés? — De, nagyon ... Hiszen a cirkuszban mindig örömemet leltem. Ugyanezt kérdezem a lá­nyától is. Hasonló a válasz. — Néha fáj a szívem a cir­kusz után. Csak Andrea kár­pótol. S a két és fél éves kislány máris azt mondja, ha felnő, ő lesz a cirkusz csillaga. Fényképeket, újságkivágá­sokat mutatnak. Spanyol, an­gol, francia lapok dicsérő so­rait. A fotók forró sikerek emlékét őrzik. Az egyiken Chaplin gratulál az Eötvös zenehumoristáknak. — Dél-Amerikába hajón szállították utánunk a műsor­ban szereplő állatokat. Egye­bek közt öt oroszlánt is fel­adtunk. S mire megérkeztek, már heten voltak. A vámosok alig akarták beengedni a két kis újszülött oroszlánt... Egyik nyilvános előadáson a közönséggel együtt Gaocsónak és Pampának kereszteltük el. — Milyen a magyar cir­kuszmű vészét? — A világlistán nagyon elő­keld helyen áll. Külföldön is szeretik, becsülik a magyar művészeket. Minden külföldi turnén összeakadnak egy-két ott élő magyarral. — Szakadó esőben, késő este érkeztünk meg Madridba, egész napos utazás után. A téren, a cirkusz mellett már ott várt bennünket egy öreg­úr. „Csakhogy megjöttek” — fogadott. — „Itt várom egész délután magukat, hogy segít­ségükre lehessek.” S tolmá­csolt, kalauzolt és ott tapsolt estéről estére a nézőtéren is. Most, hogy eikészülőben a cirkusz, egyre több gond, fel­adat hárul az igazgatónőre. — Már elkészült a nyitó műsor. Ä legjobb hazai cirkuszművé­szek lépnek fel. Megújult kör­nyezetben, új felszereléssel, kosztümben lépnek majd a közönség elé. — Milyen lesz a műsor? — A klasszikus cirkusz ele­meit egyesíti a modern törek­vésekkel. Az ősi hagyomá­nyokra épülő játékot a ren­dezés, az előadásmód, a kosz­tümök teszik majd maivá. Próbálkozunk új műfajokkal is. Ilyen kísérleteink már ko­rábban is sikeresek voltak. — Például? — A Liverpool cirkuszban egy angol beatzenekar szere­pelt betétszámként. Tavaly japán női beatzenekar, cigány- zenekar adott színes betétmű­sort ... Persze a cirkusznak azért az évezredes hagyomá­nyok szellemében cirkusznak kell maradnia! Az új cirkusz terveit Faze­kas István, a KÖZTI mérnöke készítette. Aréna alakú néző­téren kétezren foglalhatnak helyet. Rejtett fűtés, kényel­mes ülőhelyek, emeletes elő­csarnok, modern világítási és hangtechnikai berendezések szolgálják a nézők kényelmét. Az istállókban szagelszívó-be­rendezést helyeztek el, hogy szünetedben, műsoron kívül is megtekinthesse a közönség az állatokat. A porond kívánság szerint vízimedencévé vagy jégpályává alakítható. A vad­állatok ketrece gombnyomás­ra emelkedik a porondon. — Mikor nyílik a cirkusz? — Reméljük,- rövidesen. Kádár Márta Pest megye a képernyőn — Fejezd már be anyjuk, mert nemsokára itt lesznek a tévések... y.. mindenekelőtt a profilt: mit kell árusítaniuk a külön­böző szaküzleteknek? Nem véletlenül kérdezem. Bemegyek — teszem azt — kedvenc állami zöldséguzle- tembe. Salátának való ubor­kát kérek, nincs. Akkor ková­szosat. Az sincs. Márpedig, a pörkölthöz vagy savanyúság dukál vagy — főzelék. Heuré­ka! Tököt fogok főzni, először az idén. Ügy is mondhatnám, hogy most lesz nálunk a tök premierje az idei évadban. Kérek másfél kiló gyalult tö­köt. A vezető vízszintesen in­gatja a fejét: tökgyalu, ugyan kérem?! Lohadó lelkesedés­sel rebegem, hogy akkor két kiló tisztítatlan tök is jó lesz. „Jó lenne” — javít ki nyoma­tékosan a vezető —, „ha len­ne!” Most már ingerülten nézek körül az üzletben. Mit árul­nak itt tulajdonképpen? A felső polcokon literes palac­kok sorakoznak. Most bizto­san azt gondolják, hogy szí­nültig teli 20 százalékos ecet­tel. (Mert a tízszázalékos el­tűnt.) Tévednek: az üvegekben nyársapáti fehéret, dörgicsei rizlinget és kiskőrösi kadarkát kínálnak a kedves vevőnek. Hátha éppen a zöldségesnél jut eszébe: hej, pedig be ihat­nék! Egy polccal lejjebb konzer- vek uralják a terepet: bolgár rézsaíz, román rizses lecsó Megállnak a „homokfutók” a timbuktui sivataghoz hason­ló fehér tájon, bokáig járunk porban, sóderban, de optimiz­musunkon hajszálrepedés sincs: ez az üzem nem fog bűzleni. — Dániában megnéztem — mondja dr. Dobrai Lajos, az MSZMP Ráckevei Járási Bi­zottságának első titkára —, bevált a technológia. Gál Jenő, az ÁTEV igazga­tója már sorolja is a legfőbb adatokat: — a tököli gyár felépítése 130 millió forintba kerül, s ebből 560 ezer dollár a koppenhágai TITÁN CÉGET illeti. A híresnél hírhedtebb Illatos úti szag, amely elke­rülhetetlen velejárója az ál­lati fehérjék feldolgozásának, nem lengi be 1970. december 31-étől a főváros IX. kerüle­tének környékét, de a Csepel- szigetet sem. — ötszázhatvanezer dol­lárba kerül — magyarázza az igazgató már a főépület bel­sejében —, de megéri, mert a beruházás két év alatt kifize­tődik. ' Még egy-két szót váltunk a kivitelező Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalatról és a Vegyiműveket Szerelő Válla­latról, akiknek munkájával nagyon elégedettek, s nézzük, vizsgáljuk a bonyolult tech­nológiai folyamatot. A vágó­hidak melléktermékei, a köz­vetlen fogyasztásra alkalmat­lan belsőségek, testrészek — amelyek a baromfinál például elérik a teljes súly 12—14 szá­zalékát —, a körmök, szőrök, belek EZER ÉS EZER TONNÁI kerülnek majd ide, hogy fe­hérje-alapanyagként, takar­mánykoncentrátumként ke­rüljenek ki a gyárból. Éven­te a 20 000 tonna nyersanyag­ból 6000 tonna kész húsliszt és 2—2500 tonna takarmány­zsír készüL Rövid gazdaságossági szá­mítást végzünk: hazánkban évente 30 000 tonna fehérje­alapanyagot gyártunk és 120 000 tonnára van szüksé­günk. A gazdaságok igényeit sárgarépával, ahogy a ma­gyar gyomor szereti, és ex­portból visszamaradt zakusz- ka. Két rekeszt foglalnak el a magyar levesporok, a gulyás-, hús- és burgonyaleves. A púit végében csikós tokányból és bakonyi sertésbordából emelt konzervpiramis ékeskedik. Legalább két éve. A kirakatot a sólet foglalta el, a lábam előtt, egy zsákban madárele­del szomorkoaik. Vevőre vár továbbá nyolc doboz ősziba­rack-bólé és egy pléh tálcá- nyi poshadt paradicsom jutá­nyos áron, ingyen muslica­felhővel. A kanyarban, ahol a villa­mosra várok, néhány bódé szerénykedik: egy újságos, egy lángossütő és egy trafik. Kifogyott a cigarettám, venni szeretnék. A trafik ablaká­ban tintaceruzás felirat fogad: „A kirakat rendezés alatt.” Ezzel a fáradtsággal azt is ki­írhatták volna, hogy „A ru­határ használata kötelező”, mert nincs is kirakat. A ki­szolgálás egy kis lyukon át történik. Addig bámulom a papírtálca fenekére firkált közérdekű be­jelentést, amíg a trafikosnő észrevesz. Kinyitja a kis lyu­kat és élesen figyelmeztet: „i'zm tetszik látni a kiírást?" Karjaival szakajtónyi üveget ölel magához: fél decis pálin­kás üvegeket, szatmári szil­vát, kisüstit, barackot, kever­kielégítendő, 50—60 000 tonna hallisztet importálunk, amely­nek tonnája 210 dollár. A tö­köli üzemben előállított hús­liszt tonnája viszont 8660 fo­rintot ér majd, tehát 1 dollárt 40 forintért állítanak itt elő. — Nemcsak az a lényeges — jegyzi meg dr. Dobrai La­jos —, hogy gazdaságos a gyártás és gyorsan megtérül a beruházás költsége, hanem hogy az innen kikerülő hús­liszttel táplált állatok húsa élvezetesebb lesz, mint a hal­liszttel tápláltaké. A magyar háziasszonyok igényességét fi­gyelembe véve, a változás je­lentős lesz. Az új gyár létesítését ezek szerint minden irányból öröm kíséri, de — mint látogató­társaim arcáról leolvasom — parányi gyanakvás is: vajon tényleg MEGÚSSZA A SZIGET a fehérjefeldolgozást a gyár­tást kísérő bűz nélkül? És ha megússza, miféle technológia tudja ezt a csodát produkál­ni? — A szagtalanítás titka a következő: gyors szállítás, fel­dolgozás, zárt technológia — mondja az igazgató és a tar­tályokat, dezinficiálókat, aprí- tókat és átfúvatókat mutatja. — A gyárba teljesen zárt tar­tályokban érkezik az anyag a feldolgozás ideje alatt is egyetlen kivételtől, az aprító­tói eltekintve, zárt rendszer­ben halad tovább. Folyékony- nyá válik, majd molekuláris Mindannyian emlékezünk új életünk egyik legelső intézke­désére, a földosztásra, amely­nek technikai végrehajtói a geodéták voltak. Három lá­bú állványokon műszereikkel, piros-fehér festésű mérőléce­ikkel már annyira megszök­tet. Ezeket állítja glédába a parányi ablak mögött, szoro­san az olvadt nyalókák és a velem egyidős karamellák mellé. Ezért szünetel g kiszol­gálás ... A sarki húsboltban bárddal piszkálja a körmét a hentes. Ráér. Feje fölött, a kampó­soron néhány füstölt fej da­rab, meg hat tábla kolozsvári szalonna csüng. Egy alumíni­um ládában fagyasztott csir­kék olvadoznak, engedményes áron, rajtuk kívül pár kilónyi mirelité tonhalfiié képezi az árukészletet. Azaz, mégsem. A polcokról gazdag választékban vigyo­rognak rám a borosüvegek. Van itt minden, egy italbolt­nak is becsületére válnék: mézes fehér és villányi vörös, móri ezerjó és bácsalmási riz- ling, jászberényi hárslevelű és pecsenye fehér. Van ezen kívül kalocsai fűszeres halász­lé-por, jugoszláv Argo-kocka felirata szerb-macedon argó —, marokkói szardínia — ha már az akvárium üres —, rep­ce étolaj, ketchup, vajbab- és spárgákonzerv korlátlan mennyiségben. Hát ezért kérném tisztelet­tel, mindazokat, akiket illet, hogy tisztázzunk valamit. Mindenekelőtt a profilt. S ha még marad időnk, az alkoholellenes mozgalom tár­sadalmi jelentőségét. ny. é. költöttünk szétbontásra kerül. Csírátla- nítva lesz, teljesen megtisz­títva és porrá őrölve kerül a zsákokba. A borzalmasan bű­zös szagot az eltávozó gázok okozták, s ezeket itt részben klórgázzal elnyeletjük, kon- denzvizet eresztünk rá. — Nyilván azért valami szag mégis terjed majd itt — jegyzem meg, mire helyeslő választ kapok, valóban, a munkafolyamat elkerülhetet­len kísérője a szag de az mindössze 50 MÉTERNYIRE TERJED az üzemépülettől. Az új üzem bemutatására vállalkozó szakemberektől még azt is megtudjuk: a IV. ötéves tervben 560 millió fo­rint fejlesztési pénzt kap majd az ÁTEV, s ebből 3 000 000 dollárért újabb kor­szerű feldolgozókat szereltet fel. Az országban öt hasonló berendezés gyártja majd a nagyon értékes húslisztet. — Talán még annyit el­mondanék — búcsúzik Gál Jenő igazgató —, hogy az új üzemben évente 70 millió forint értéket állítunk elő és ezt mindössze 50 ember pro­duktumának tarthatjuk, mert a világszínvonalon álló be­rendezés teljesen automati­zált. Vállalatunk nevében kö­szönetét mondok a Pest me­gyei Hírlap szerkesztőségé­nek, hogy cikkeikkel problé­mánk megoldására irányítot­ták a közfigyelmet. Szűts Dénes tűk őket, hogy már meg sem állunk, vajon mit csinálhat­nak? Sok mindent. Gödöllőn pél­dául, az öreghegy oldalán — a szédítő magasban, keskeny pallókon egyensúlyozva, — ők tűzték ki a felszerelendő tévé­antennák irányát, beállítását. Róluk, munkásságukról beszél­gettünk a Földmérő és Talaj- vizsgáló állomás osztályveze­tőivel, Török Istvánnal és Györke Zoltánnal. A lakásépítéshez, az új lakó­telepek kialakításához jó tér­képek és helyszínrajzok kelle­nek. Ezeket a geodéták ké­szítik. Mekkora munka előzte meg például, amíg Dunakeszi határában kimérték az épülő házgyár optimális helyét! A lakosság közvetlen igé­nyeit elégítik ki akkor, ami­kor részt vesznek a tagosítás­ban, házhelyrendezésben. Be­kapcsolódtak az ugyancsak mindannyiunkat érdeklő autó- út-építési program előkészíté­sébe, de felhasználják mun­kásságukat a vasútvonalak át­helyezésénél, vagy a pályaud­varok rekonstrukciója során is. Kiemelkedő népgazdasági feladatuk volt éppen a közel­múltban az Ipoly vízrendezési munkálata, amit a csehszlová­kokkal kooperációban végez­tek el. A geodéták közreműködnek a híres műemléképületek hely­reállításában, s fotogrammati- kai módszerrel képzelik bele a városképbe a tervezett nagy létesítményeket, mint például a budai várban épülő Hilton Szállót. Az egész ország fe­szült aggodalommal figyelte a dunaföldvári, dunaújvárosi és visegrádi talajmozgás követ­kezményeit. Ezeknek a nagy­tömegű talaj mozgásoknak a mérése, illetve a védelmi in­tézkedések utáni ellenőrző mérése, ugyancsak a Föld­mérő és Talajvizsgáló Válla­lat feladatai közé tartozik. k. m. (Zsoldos rajza) MORFONDÍROZOK Tisztázzunk valantit... MESTERSÉGÜK CÍMERE. Állvány, műszer, mérőléc

Next

/
Oldalképek
Tartalom