Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

1970. OKTÓBER 31., SZOMBAT Mm^g-r 3 Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Nyers Rezső felszólalása (Folytatás a 2. oldalról.) szervezeteinek munkájával, valamint a mun­kás-paraszt szövetség gyakorlati tapasztala­taival foglalkozott. Jólesz Sándor, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára — Jóleső érzés tölt el — kezdte felszólalását — elsősorban azért, mert a megyei pártértekezlet megrendezésére abban az épület­ben kerülhetett sor, amelyet vál­lalatunk munká­sai építettek. Na­gyon szeretnénk, ha még sok-sok ilyen épülettel gazdagíthatnánk Pest megyét. Felszólalása to­vábbi részében megemlítette: jó az, hogy egyre több kisebb építő­ipari vállalat is bekapcsolódik a munkába, ez­zel is hozzájárulva ahhoz, hogy minél több jó elképzelés és beruházás is valóra válhasson Pest megyében. Egyetlen momentum akadá­lyozza ezt a további jó együttműködést — mondotta —, hogy ezek a most születő épí­tő ipari vállalatok nem minden esetben Pest megye területén végzik munkájukat. Példa­ként elmondotta, hogy a ráckevei 1. számú TÓVAL Építőipari Vállalat Budapesten vál­lalt munkákat, ahelyett, hogy a járás terüle­tén elégítené ki az építőipari igényeket. A továbbiakban a vállalatnak az elmúlt években folytatott tevékenységéről szólt. El­mondotta, hogy amióta a megye irányítása alatt végzik munkájukat, igen nagy segítsé­get kaptak ehhez mind a párt, mind pedig az állami vezetés részéről. A Pest megyei Építőipari Vállalat terme­lési értéke az elmúlt esztendőben meghalad­ta a félmilliárd forintot. Ez a hatalmas ösz- zzegű munka sem tudta azonban fedezni a megyei igényeket. Az elmúlt négy esztendőben a Pest megyei Építőipari Vállalat 1000 lakást épített fel Pest megyében. A most következő negyedik ötéves tervben pedig már 6000 lakás felépítése sze­repel. Természetesen ennek teljesítése mellett továbbra is részt kíván vállalni a vállalat a megyei iparfejlesztésből és egyéb kommu­nális és kulturális beruházások elkészítéséből, így többek között szerepel a vállalat tervé­ben az 1050 ágyas, Kistarcsán felépülő me­gyei kórház is. Nagyok a feladataink — mondotta befeje­zésül Jólesz Sándor — dolgozóink nehéz kö­rülmények között végzik munkájukat, kitéve az időjárás viszontagságainak, távol a család­juktól, nem kielégítő gépesítés mellett, mégis ígérhetjük a pártértekezletnek, hogy felada­tainkat, vállalásainkat az elkövetkező eszten­dőkben is becsülettel teljesíteni fogjuk. A pártértekezlet elnöke ezután szünetet rendelt el. A szünet urán Barinkat Oszkárné, á megyei pártbizottság titkára elnökölt, és tnegadta a szót a következő felszólalónak. Dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járás főorvosa Felszólalásában elsősorban arról a nagyarányú fej­lődésről szólott, amely az elmúlt időszakban a nagykátai járás­ban bekövetke­zett. A legutóbbi pártértekezlet' óta eltelt négy eszten­dő alatt a nagy­kátai járás lakos­sága többet ka­pott, mint az azt megelőző tizenöt esztendőben. Az elért eredmények — mondotta — szerényen megfo­galmazva is rend­kívüliek. Ennek ellenére gond és probléma még ma is bőven akad, meghatározva további feladatainkat. . Dr. Vámosi Erzsébet felszólalásának továb­bi részében a meglevő gondok közül első­sorban az egészségügyi hálózat fejlesztésével kapcsolatos problémákat ismertette. Egyet­értett a megyei pártbizottságnak azzal a tö­rekvésével, amellyel az agglomerációs övezet egészségügyi-szociális ellátottságát kívánja az eddigieknél is gyorsabb ütemben fejleszteni. Ez a törekvés jogos — mondotta —, mivel ebben az övezetben rendkívül nehéz helyzet­ben dolgoznak az egészségügy munkásai. A jogos igények is lényegesen nagyobbak, mint amennyi kielégítésére a jelen pillanatban le­hetőség nyílik. így például 1000 bölcsődés ko­rú gyermekre mindössze 78 hely jut az agglo­merációs övezetben, ugyanakkor az innen dolgozni járók nagy többségé édesanya, akik­nek a munkavállalását elsősorban a bölcső­dei és óvodai férőhelyek gyarapításával tehet­jük lehetővé. Példával bizonyította, hogy Nagykátán máris sokat tettek ennek érdeké­ben. így a járási székhelyen letelepült üze­mek és a vállalatok kétmillió forinttal járul­tak hozzá a tizenháromezer lakosú község bölcsődei-óvodai és napközi férőhelyeinek gyarapításához. Bízunk benne — mondotta befejezésül —, hogy ez a példa nem marad követő nélkül. Fodor László, a megyei KISZ-bizottság első titkára Felszólalásában a fiatalok örömei­ről és gondjairól adott számot a megyei pártérte­kezleten. Elmon­dotta, hogy az if­júság körében végzett munka minden meglevő gond és probléma ellenére az elmúlt négy esztendő fo­lyamán alapve­tően helyes és eredményes volt. A megyében vég­bement gazdasági, politikai és társa­dalmi változások­kal együtt formá­lódott, alakult fiataljaink világnézete, politikai magatartá­sa, s változott életkörülménye. A beszámoló­ban megfogalmazott eredményeknek nem­csak élvezői, hanem létrehozói is voltak a fiatalok és ezzel elismerést vívtak ki az idő­sebb nemzedék előtt. Ma már kedvezőbbek az ifjúsági munka feltételei, mint a korábbi esztendőkben vol­tak. Az ifjúság megítélésében egységesebb, egyértelműbb szemlélet van kialakulóban és reálisabbá válik az ifjúsági szövetség mun­kájáról, az állami és társadalmi szervek fel­adatairól alkotott vélemény is. Fő törekvé­sünk: minél teljesebben az ifjúság saját cél­jaivá tenni a ‘társadalomra váró feladato­kat. A munkásosztály utánpótlásának fő for­rása megyénkben is a fiatalság lett — mon­dotta a továbbiakban a felszólaló. — A fiata­lok aránya a munkásosztályon belül egyre növekszik. Ez megköveteli, hogy fokozottab­ban foglalkozzunk a munkásifjúsággal. Erő­teljesebben elő kell segíteni szakmai és poli­tikai képzettségük emelését, az üzemi életre való felkészítésüket és beilleszkedésüket. A falun végbemenő gazdasági és politikai fejlődés kedvezően befolyásolja a falusi if­júság helyzetét is. Ennek ellenére a fiatalok­nak csak egy egész kis hányada választja megyénkben élethivatásának a mezőgazda- sági munkát. Feladatunk: a pályaválasztás megfelelő irányításával, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkájának jobb elsmeré- sével, a falun élő fiatalok művelődési és szórakozási igényeinek fokozottabb kielégíté­sével emelni a mezőgazdasági munka rang­ját ifjúságunk előtt. A Budapestre bejáró dolgozók jelentős ré­sze fiatal. Ezeknek a fiataloknak a nevelése nagy gondot jelent, mert sem üzemükhöz, sem lakóterületükhöz nem kötődnek. A be­járással kapcsolatos sok káros hatás is első­sorban őket éri. Szükséges tehát, hogy az el­következő években a fővárosi üzemekkel és a budapesti KISZ-bizottsággal közösen az (Folytatás a 4. oldalon.) (Folytatás az 1. oldalról.) zetekben, s úgy hiszem, e feladatokkal min­denki egyetért. — Úgy vélem, a vezetés színvonalának eme­lésével, hatékonyságának javításával minden­ki egyetért. Anélkül, hogy kétségbe vonnám a felsőbb vezetésben elvégzésre váró feladatok jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy fontos teendők sorát szükséges végre­hajtani a vállalatoknál, a termelőegységeknél. Az önálló vállalatvezetés nem egyenlő azzal, ahogy ez az önállóság olykor a gyakorlatban érvényesül. Vizsgálni kell tehát, hogy a gaz­dasági vezetés önálló, felelős tevékenykedése miként kapcsolódik a termelőegység demok­ratikus intézményeihez, miként veszi figye­lembe a dolgozók javaslatait és észrevételeit. Önállóbb vállalati munkát Nyers Rezső ezután részletesen elemezte a vállalatvezetés különböző feladatait és teen­dőit, a vezetőkkel szemben támasztott köve­telményeket és azokat az elvárásokat, ame­lyeket a dolgozók támasztanak vezetőikkel szemben. Hangsúlyozta, hogy a jövőben — a mai széles körű, de részletekre irányuló el­lenőrzés mellett — nagy szükség van a vál­lalatok átfogó, koncepcionális tevékenységét vizsgáló ellenőrzésre, olyan ellenőrzési mód­szerek kialakítására, hogy valóban a leglé­nyegesebb gazdasági és politikai jellemzők kerüljenek összegezésre. A Központi Bizott­ság titkára ezek után rámutatott, hogy az emberek egy része a különböző problémák láttán nem mérlegeli a különböző vezetők munkája közti különbséget, hanem általáno­sítva vezetőellenes. Az ilyesfajta vezetőelle­nességgel nem békélhetünk meg, ez ellen ha­tározott harcot kell folytatnunk. Nyers Rezső a továbbiakban az anyagi ér­dekeltség különböző kérdéseivel foglalkozott. A többi között hangsúlyozta: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az anyagi érdekeltség fejlesztése a szocializmus történelmi fejlődése érdekében szükséges lépés, és lényegében eredményesnek bizonyul. Ugyanakkor, ahogy a megyei pártbizottság beszámolója, úgy a Központi Bizottság is felismeri, hogy az anya­gi érdekeltség helyenként anyagiassággá, sőt erkölcstelenséggé torzult s ezért el vagyunk szánva arra, hogy politikai és gazdasági esz­közökkel, de ahol kell, adminisztratív beavat­kozással is fellépjünk e jelenségek ellen. Ugyanakkor látni kell, hogy a magyar nép­gazdaság anyagi érdekeltsége, azaz jövedel­mezősége nagyon összetett, sokféle feladatot összefogó probléma. Tény, hogy hazánkban a jövedelmezőség nem túlságosan kedvező. Kér­dés tehát, miként javíthatunk a helyzeten. A jövedelmezőséget többféle módon lehet meg­oldani, lehet a fogyasztó rovására, lehet az állam rovására, de ezeket nem követhetjük. A legjobb megoldás viszont az, hogy javítsuk a munkaszervezést, növeljük a termelékeny­séget, a gazdasági hatékonyságot, tehát többet produkáljunk azokkal az anyagi eszközökkel, a társadalmi tőkének annak a részéből, ame­lyet a vállalati kollektívák használnak és amiért számadással is tartoznak a társadalom egészének. A jövedelmezőség javításának ezt az útját kell erősítenünk. Tény, hogy ma még ezen a területen nagyon nagy a lehetőség, és nagyon sok a tennivaló. Az elosztás forrása: a nemzeti jövedelem Nyers elvtárs beszéde további részében rá­mutatott az anyagi termelés különböző ága­zataiban rejlő sokféle tartalékra, azokra az összefüggésekre, amelyek javíthatják az ága­zati kapcsolatokat és ezzel a népgazdaság egé­szének tevékenységét. Több példával illuszt­rálta a gazdasági éleiben végbemenő folya­matok pozitív és negatív vonásait, rámuta­tott a nyerészkedés, a harácsolás visszatetsző voltára s ugyanakkor arra is, hogy biztatóak, s a jövő terveihez jó alapot teremtőek a pozi­tív tendenciák. Foglalkozott néhány olyan gonddal — bérezési feszültséggel, árspekulá­cióval, munkaerő-hullámzással — amelyek élénken foglalkoztatják a közvéleményt, s amelyekkel kapcsolatban szélsőséges nézetek is hallhatók. Rámutatott, hogy az általánosí­tásokba mindig keveredik igazságtalanság is és éppen ezért egy-egy kérdést csak alapos vizsgálódás, elemzés után lehet helyesen, a valóságnak megfelelően megítélni. Részlete­sen szólott a gazdasági építőmunkában mind­annyiunkra váró feladatokról, a nemzeti jö­vedelem mint az életszínvonal emelésének forrásaként való növeléséről, ami ma a leg­döntőbb feladatunk. A nemzeti jövedelem növelése, az anyagi források bővítése az egyetlen lehetséges útja az életkörülmények javításának, az életszínvonal emelésének.' Minden jogos kívánság ide torkollik, mert el-] osztani csak azt lehet, amit megtermelünk. A' Központi Bizottság titkára beszéde további részében a mezőgazdaság helyzetével, a pa-] rasztság jövedelmének alakulásával foglalko-j zott, aláhúzta, hogy a fejlődés szükségszerűeq vezet a munkás-paraszt életszínvonal ki-, egyenlítődéséhez. Majd beszélt a munkaerő-; mozgás problémájáról is, arról, hogy a ter­melőszövetkezeti kiegészítő ipari termelés ki-i bontakozása elkerülhetetlen és pozitív folya- mat, a jövőben azonban szorosabb és szigo-■ rúbb állami szabályozás szükséges e térerC Kiemelte, hogy az állami vállalatok többsége még a régi nyomvonalon halad, munkaerő- feleslegre épít, éppen ezért irreális munkaerő- gazdálkodást folytat. Emellett a munkaügyi apparátus nem gazdálkodik a munkaerővel) csupán adminisztrálja azt. A vállalati és az ágazati munkaerőgazdálkodás egésze tökéle tesítésre, korszerűsítésre szorul. Nyers Rezső felszólalása befejező részébei}, a területfejlesztés ésszerűsítésével foglalkcn zott. Rámutatott, hogy ennek sikeres megvár lósítása csakis hosszabb időszak alatt siker rülhet. Végezetül ezeket mondotta: — Kedves elvtársak! A Központi Bizottság nevében közölhetem, hogy a Pest megyei pártértekezleten elhangzottakat is figyelembe vesszük, hasznosítjuk a Központi Bizottság további vitájában és a pártkongresszus elő­készítésében. Az elmúlt négy év sikeres idős­szak volt, sikeres az önök számár® is, s úgy hiszem, bízhatunk abban, hogy gondok és bajok legyűrésével a következő négy eszten­dő is ilyen termékeny, eredményes időszak lesz. A tanácskozás szünetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom