Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
1970. OKTÓBER 31., SZOMBAT Mm^g-r 3 Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Nyers Rezső felszólalása (Folytatás a 2. oldalról.) szervezeteinek munkájával, valamint a munkás-paraszt szövetség gyakorlati tapasztalataival foglalkozott. Jólesz Sándor, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára — Jóleső érzés tölt el — kezdte felszólalását — elsősorban azért, mert a megyei pártértekezlet megrendezésére abban az épületben kerülhetett sor, amelyet vállalatunk munkásai építettek. Nagyon szeretnénk, ha még sok-sok ilyen épülettel gazdagíthatnánk Pest megyét. Felszólalása további részében megemlítette: jó az, hogy egyre több kisebb építőipari vállalat is bekapcsolódik a munkába, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy minél több jó elképzelés és beruházás is valóra válhasson Pest megyében. Egyetlen momentum akadályozza ezt a további jó együttműködést — mondotta —, hogy ezek a most születő építő ipari vállalatok nem minden esetben Pest megye területén végzik munkájukat. Példaként elmondotta, hogy a ráckevei 1. számú TÓVAL Építőipari Vállalat Budapesten vállalt munkákat, ahelyett, hogy a járás területén elégítené ki az építőipari igényeket. A továbbiakban a vállalatnak az elmúlt években folytatott tevékenységéről szólt. Elmondotta, hogy amióta a megye irányítása alatt végzik munkájukat, igen nagy segítséget kaptak ehhez mind a párt, mind pedig az állami vezetés részéről. A Pest megyei Építőipari Vállalat termelési értéke az elmúlt esztendőben meghaladta a félmilliárd forintot. Ez a hatalmas ösz- zzegű munka sem tudta azonban fedezni a megyei igényeket. Az elmúlt négy esztendőben a Pest megyei Építőipari Vállalat 1000 lakást épített fel Pest megyében. A most következő negyedik ötéves tervben pedig már 6000 lakás felépítése szerepel. Természetesen ennek teljesítése mellett továbbra is részt kíván vállalni a vállalat a megyei iparfejlesztésből és egyéb kommunális és kulturális beruházások elkészítéséből, így többek között szerepel a vállalat tervében az 1050 ágyas, Kistarcsán felépülő megyei kórház is. Nagyok a feladataink — mondotta befejezésül Jólesz Sándor — dolgozóink nehéz körülmények között végzik munkájukat, kitéve az időjárás viszontagságainak, távol a családjuktól, nem kielégítő gépesítés mellett, mégis ígérhetjük a pártértekezletnek, hogy feladatainkat, vállalásainkat az elkövetkező esztendőkben is becsülettel teljesíteni fogjuk. A pártértekezlet elnöke ezután szünetet rendelt el. A szünet urán Barinkat Oszkárné, á megyei pártbizottság titkára elnökölt, és tnegadta a szót a következő felszólalónak. Dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járás főorvosa Felszólalásában elsősorban arról a nagyarányú fejlődésről szólott, amely az elmúlt időszakban a nagykátai járásban bekövetkezett. A legutóbbi pártértekezlet' óta eltelt négy esztendő alatt a nagykátai járás lakossága többet kapott, mint az azt megelőző tizenöt esztendőben. Az elért eredmények — mondotta — szerényen megfogalmazva is rendkívüliek. Ennek ellenére gond és probléma még ma is bőven akad, meghatározva további feladatainkat. . Dr. Vámosi Erzsébet felszólalásának további részében a meglevő gondok közül elsősorban az egészségügyi hálózat fejlesztésével kapcsolatos problémákat ismertette. Egyetértett a megyei pártbizottságnak azzal a törekvésével, amellyel az agglomerációs övezet egészségügyi-szociális ellátottságát kívánja az eddigieknél is gyorsabb ütemben fejleszteni. Ez a törekvés jogos — mondotta —, mivel ebben az övezetben rendkívül nehéz helyzetben dolgoznak az egészségügy munkásai. A jogos igények is lényegesen nagyobbak, mint amennyi kielégítésére a jelen pillanatban lehetőség nyílik. így például 1000 bölcsődés korú gyermekre mindössze 78 hely jut az agglomerációs övezetben, ugyanakkor az innen dolgozni járók nagy többségé édesanya, akiknek a munkavállalását elsősorban a bölcsődei és óvodai férőhelyek gyarapításával tehetjük lehetővé. Példával bizonyította, hogy Nagykátán máris sokat tettek ennek érdekében. így a járási székhelyen letelepült üzemek és a vállalatok kétmillió forinttal járultak hozzá a tizenháromezer lakosú község bölcsődei-óvodai és napközi férőhelyeinek gyarapításához. Bízunk benne — mondotta befejezésül —, hogy ez a példa nem marad követő nélkül. Fodor László, a megyei KISZ-bizottság első titkára Felszólalásában a fiatalok örömeiről és gondjairól adott számot a megyei pártértekezleten. Elmondotta, hogy az ifjúság körében végzett munka minden meglevő gond és probléma ellenére az elmúlt négy esztendő folyamán alapvetően helyes és eredményes volt. A megyében végbement gazdasági, politikai és társadalmi változásokkal együtt formálódott, alakult fiataljaink világnézete, politikai magatartása, s változott életkörülménye. A beszámolóban megfogalmazott eredményeknek nemcsak élvezői, hanem létrehozói is voltak a fiatalok és ezzel elismerést vívtak ki az idősebb nemzedék előtt. Ma már kedvezőbbek az ifjúsági munka feltételei, mint a korábbi esztendőkben voltak. Az ifjúság megítélésében egységesebb, egyértelműbb szemlélet van kialakulóban és reálisabbá válik az ifjúsági szövetség munkájáról, az állami és társadalmi szervek feladatairól alkotott vélemény is. Fő törekvésünk: minél teljesebben az ifjúság saját céljaivá tenni a ‘társadalomra váró feladatokat. A munkásosztály utánpótlásának fő forrása megyénkben is a fiatalság lett — mondotta a továbbiakban a felszólaló. — A fiatalok aránya a munkásosztályon belül egyre növekszik. Ez megköveteli, hogy fokozottabban foglalkozzunk a munkásifjúsággal. Erőteljesebben elő kell segíteni szakmai és politikai képzettségük emelését, az üzemi életre való felkészítésüket és beilleszkedésüket. A falun végbemenő gazdasági és politikai fejlődés kedvezően befolyásolja a falusi ifjúság helyzetét is. Ennek ellenére a fiataloknak csak egy egész kis hányada választja megyénkben élethivatásának a mezőgazda- sági munkát. Feladatunk: a pályaválasztás megfelelő irányításával, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkájának jobb elsmeré- sével, a falun élő fiatalok művelődési és szórakozási igényeinek fokozottabb kielégítésével emelni a mezőgazdasági munka rangját ifjúságunk előtt. A Budapestre bejáró dolgozók jelentős része fiatal. Ezeknek a fiataloknak a nevelése nagy gondot jelent, mert sem üzemükhöz, sem lakóterületükhöz nem kötődnek. A bejárással kapcsolatos sok káros hatás is elsősorban őket éri. Szükséges tehát, hogy az elkövetkező években a fővárosi üzemekkel és a budapesti KISZ-bizottsággal közösen az (Folytatás a 4. oldalon.) (Folytatás az 1. oldalról.) zetekben, s úgy hiszem, e feladatokkal mindenki egyetért. — Úgy vélem, a vezetés színvonalának emelésével, hatékonyságának javításával mindenki egyetért. Anélkül, hogy kétségbe vonnám a felsőbb vezetésben elvégzésre váró feladatok jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy fontos teendők sorát szükséges végrehajtani a vállalatoknál, a termelőegységeknél. Az önálló vállalatvezetés nem egyenlő azzal, ahogy ez az önállóság olykor a gyakorlatban érvényesül. Vizsgálni kell tehát, hogy a gazdasági vezetés önálló, felelős tevékenykedése miként kapcsolódik a termelőegység demokratikus intézményeihez, miként veszi figyelembe a dolgozók javaslatait és észrevételeit. Önállóbb vállalati munkát Nyers Rezső ezután részletesen elemezte a vállalatvezetés különböző feladatait és teendőit, a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket és azokat az elvárásokat, amelyeket a dolgozók támasztanak vezetőikkel szemben. Hangsúlyozta, hogy a jövőben — a mai széles körű, de részletekre irányuló ellenőrzés mellett — nagy szükség van a vállalatok átfogó, koncepcionális tevékenységét vizsgáló ellenőrzésre, olyan ellenőrzési módszerek kialakítására, hogy valóban a leglényegesebb gazdasági és politikai jellemzők kerüljenek összegezésre. A Központi Bizottság titkára ezek után rámutatott, hogy az emberek egy része a különböző problémák láttán nem mérlegeli a különböző vezetők munkája közti különbséget, hanem általánosítva vezetőellenes. Az ilyesfajta vezetőellenességgel nem békélhetünk meg, ez ellen határozott harcot kell folytatnunk. Nyers Rezső a továbbiakban az anyagi érdekeltség különböző kérdéseivel foglalkozott. A többi között hangsúlyozta: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az anyagi érdekeltség fejlesztése a szocializmus történelmi fejlődése érdekében szükséges lépés, és lényegében eredményesnek bizonyul. Ugyanakkor, ahogy a megyei pártbizottság beszámolója, úgy a Központi Bizottság is felismeri, hogy az anyagi érdekeltség helyenként anyagiassággá, sőt erkölcstelenséggé torzult s ezért el vagyunk szánva arra, hogy politikai és gazdasági eszközökkel, de ahol kell, adminisztratív beavatkozással is fellépjünk e jelenségek ellen. Ugyanakkor látni kell, hogy a magyar népgazdaság anyagi érdekeltsége, azaz jövedelmezősége nagyon összetett, sokféle feladatot összefogó probléma. Tény, hogy hazánkban a jövedelmezőség nem túlságosan kedvező. Kérdés tehát, miként javíthatunk a helyzeten. A jövedelmezőséget többféle módon lehet megoldani, lehet a fogyasztó rovására, lehet az állam rovására, de ezeket nem követhetjük. A legjobb megoldás viszont az, hogy javítsuk a munkaszervezést, növeljük a termelékenységet, a gazdasági hatékonyságot, tehát többet produkáljunk azokkal az anyagi eszközökkel, a társadalmi tőkének annak a részéből, amelyet a vállalati kollektívák használnak és amiért számadással is tartoznak a társadalom egészének. A jövedelmezőség javításának ezt az útját kell erősítenünk. Tény, hogy ma még ezen a területen nagyon nagy a lehetőség, és nagyon sok a tennivaló. Az elosztás forrása: a nemzeti jövedelem Nyers elvtárs beszéde további részében rámutatott az anyagi termelés különböző ágazataiban rejlő sokféle tartalékra, azokra az összefüggésekre, amelyek javíthatják az ágazati kapcsolatokat és ezzel a népgazdaság egészének tevékenységét. Több példával illusztrálta a gazdasági éleiben végbemenő folyamatok pozitív és negatív vonásait, rámutatott a nyerészkedés, a harácsolás visszatetsző voltára s ugyanakkor arra is, hogy biztatóak, s a jövő terveihez jó alapot teremtőek a pozitív tendenciák. Foglalkozott néhány olyan gonddal — bérezési feszültséggel, árspekulációval, munkaerő-hullámzással — amelyek élénken foglalkoztatják a közvéleményt, s amelyekkel kapcsolatban szélsőséges nézetek is hallhatók. Rámutatott, hogy az általánosításokba mindig keveredik igazságtalanság is és éppen ezért egy-egy kérdést csak alapos vizsgálódás, elemzés után lehet helyesen, a valóságnak megfelelően megítélni. Részletesen szólott a gazdasági építőmunkában mindannyiunkra váró feladatokról, a nemzeti jövedelem mint az életszínvonal emelésének forrásaként való növeléséről, ami ma a legdöntőbb feladatunk. A nemzeti jövedelem növelése, az anyagi források bővítése az egyetlen lehetséges útja az életkörülmények javításának, az életszínvonal emelésének.' Minden jogos kívánság ide torkollik, mert el-] osztani csak azt lehet, amit megtermelünk. A' Központi Bizottság titkára beszéde további részében a mezőgazdaság helyzetével, a pa-] rasztság jövedelmének alakulásával foglalko-j zott, aláhúzta, hogy a fejlődés szükségszerűeq vezet a munkás-paraszt életszínvonal ki-, egyenlítődéséhez. Majd beszélt a munkaerő-; mozgás problémájáról is, arról, hogy a termelőszövetkezeti kiegészítő ipari termelés ki-i bontakozása elkerülhetetlen és pozitív folya- mat, a jövőben azonban szorosabb és szigo-■ rúbb állami szabályozás szükséges e térerC Kiemelte, hogy az állami vállalatok többsége még a régi nyomvonalon halad, munkaerő- feleslegre épít, éppen ezért irreális munkaerő- gazdálkodást folytat. Emellett a munkaügyi apparátus nem gazdálkodik a munkaerővel) csupán adminisztrálja azt. A vállalati és az ágazati munkaerőgazdálkodás egésze tökéle tesítésre, korszerűsítésre szorul. Nyers Rezső felszólalása befejező részébei}, a területfejlesztés ésszerűsítésével foglalkcn zott. Rámutatott, hogy ennek sikeres megvár lósítása csakis hosszabb időszak alatt siker rülhet. Végezetül ezeket mondotta: — Kedves elvtársak! A Központi Bizottság nevében közölhetem, hogy a Pest megyei pártértekezleten elhangzottakat is figyelembe vesszük, hasznosítjuk a Központi Bizottság további vitájában és a pártkongresszus előkészítésében. Az elmúlt négy év sikeres idősszak volt, sikeres az önök számár® is, s úgy hiszem, bízhatunk abban, hogy gondok és bajok legyűrésével a következő négy esztendő is ilyen termékeny, eredményes időszak lesz. A tanácskozás szünetében.
