Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

Fényt kérnek Sok kisgyerek jár iskolába Cegléden a Kazinczy utcából, az Iskola utcából. A délutáni iskolai foglalkozás, helyeseb- .ben: az iskolából hazatérés sok szülőnek okoz. gondot. Télen — illetve már most is — gyorsan sötétedik. A környék közvilá­gítása pedig egy cseppet sem megfelelő. Sötét utcán igyekez­nék haza az apróságok, szinte rettegnek a délutáni iskolától az elsős, másodikos kis nebu­lók. A szülők és a környék lakói kérik a DÁV ceglédi kirendelt­ségét: javítson sürgősen a hely­zeten a gyerekek biztonsága no és a közvilágítás érdekében. Egy férfi és egy nő címmel önálló műsort rendez az Exp­ressz zenekar november 3-án este fél 8 órai kezdettel Ceglé­den, a Kossuth Művelődési Központban. A műsorban fel­lép Kovács Kati és Koós Já­nos. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEgi-ÉPI JÁRÁS E5 CEOUtli XIV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1970. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Élénk kulturális élet a törteli művelődési házban A törteli művelődési otthon­ban Baranyai János igazgató elmondása szerint az idei évadra is jól előkészültek. Az ismeretterjesztő előadások A község szégyenei Ceglédberceli garázdák Háromtagú garázda társaság került Ceglédbercelrőil a Ceg­lédi Járásbíróság elé, Szabó József Ferenc 22 éves MÁV- dolgozó, Havasi Mihály 18 éves géplakatos és Havasi Já­nos 18 éves esztergályos sze­mélyében. Szabót már garáz­daság miatt februárban ezer forintos pénzbírsággal bün­tette a ceglédi rendőrkapi­tányság. Az ifjak egy augusztus végi esten a ceglédberceli bisztró­ban italoztak, onnan egy kö­zös ismerősükhöz menték, ahol éppen lakodalom volt. Itt is megvendégelték őket borral, sörrel is. Éjfél elmúlt, ami­kor hazafelé indultak. Útköz­ben világosságot láttak a köz­ség egyik italboltjában. Be akartak térni, de az üzletve­zető nem engedte be őket, mivel már záróra után érkez­tek. A bolt előtt motorkerék­párok álltak. Hogy az eluta­sítás miatt érzett sérel­mükért elégtételt vegyenek, megrongálták a járműveket: Szabó és Havasi János három motorkerékpár gyújtópipáját letépte. A kultúrház elé érve Szabó felvett egy követ és az épület ajtajához vágta, amely­nek üvege kitört. Innen elfu­tottak, majd a főutca facse­metéit kezdték kitördelni. Harmincegy nyárfacsemetét rongáltak meg, — a szakér­tők megállapítása szerint 18 biztosan ki fog pusztulni. Az általános iskola elé érve a gyerekek mintegy 50 méter hosszan készített bársonyka- töveit kezdték irtani. A kert mintegy harmadát rongálták meg. A bíróság előtt beismerték tetteiket. Nem saját magukat, hanem az italt hibáztatták. Szabó József Ferencet tíz, Havasi Mihályt és Havasi Jánost hat-hat hónapi szabadd ságvesztésre ítélte — nem jogerősen. egész sorát tartják. Különféle akadémiákra toboroztak hall­gatóságot. A faluakadémiát a nép­fronttal közösen indították. Ennek előadásain elsősorban azok vesznek részt, akik más­féle oktatási fórumot nem lá­togatnak. A mezőgazdasági akadémia az idén csak az Aranykalász Tsz-ben indult be. A nők akadémiájára mind a két termelőszövetkezetből voltak jelentkezők. Az Aranykalász fonóüze­mében műszakváltáskor tartják az előadásokat, így a munkába érkezők és a távozók együtt hallgathatják az előadót. Népszerű a szülők akadé­miája. Az ifjúsági akadémia tizenkét előadása is érdekes té­mát ígér. A Ludas és a Besnyő dűlőben is lesznek előadások a szülők számára. A KIOSZ a kisiparosok számára kérte a legfontosabb kérdésekből soro­zat összeállítását. Az előadások akkor hatéko­nyak igazán, ha szemléltetik is az elmondottakat. Az ismeret- terjesztő filmek ezt a célt szol­gálják, ám a Pest megyei Ismeretter­jesztő Filmtár katalógusa elavult, 1967-es a „legfris­sebb” kiadású. Jó lenne már újabbat eljuttat­ni a kultúrházakhoz! A szakkörökben is élénk az élet. Az irodalombarátok, a népi táncosok, a színjátszók és a bábosok rendszeresen meg­tartják szakköri foglalkozásai­kat. A város kommunális ellátottságáról értekeznek Holnap délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács épületének kis tanácstermében ülést tart a Ceglédi Városi Tanács végre­hajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatokról elhangzó jelentés után a város területén folyó kommunális munkák vég­rehajtásáról tárgyalnak, ezt követően pedig a ceglédi művelő­dési intézmények személyi ellátottságáról, az ott dolgozók mun­kájáról. Vén terek és Öreg utcák az óvárosban CEGLÉD VAROSMAGJA az ezer éves Templomtér. Gyülekező, áldozó és piactér, fórum templommal, temetővel, papokkal, tömjénfüsttel és baldachinnal, fegyverbe hívó nagy szózatokkal, kardokkal és zász­lókkal. Királyok pihentek itt meg útköz­ben, ha a'Tiszára vonultak. Vér folyt a templom tövében, amikor a tatárok dúl­ták a várost. Nyilvános vezeklések szín­tere volt és akasztott parasztok erdeje 1514-ben. Az Árpádok korában körülötte még nem voltak utcák, a ceglédiek nagy­családi bokrokban laktak ötven-ötszáz mé­terre elszórtan e tértől. A bokros rendszert a mongol-tatárok pusztításai után á sugárutcás forma vál­totta föl. A városmagból kilenc országút indult ki a pusztákra és távoli tájakra, ma is járunk a hétszáz éves Pesti, Kátai, Berényi, Szolnoki, Törteli, Körösi, Mizsei, Mikebudai és Öcsai utakon. A török kita- karodása után megszaporodott a nép, a sugárközökbe építkezett, zsákutcás rend­szertelenségben. „Minthogy Czegléd Váras- sában a’ rendes Utzáknak fogyatkozása végett azt, hogy merre kellene ki, vagy bemenni, épen nem tudhatni, azért min­denek előtt az Utzákat kell felnyittatni’’. Az óváros ma is érintetlen derékszögű utcahálózatát 1813-ban mérnök tervezte és az uradalmi tisztiszék a várostanáccsal 1821. Szent Iván havának 18-ik napján a regulációt megkezdte. Panaszkodtak a cí­visek, ki a szűk telek miatt, ki azért, mert a házát el kellett bontani. AZ ÖVÄROS száznégy utcájából negy­venháromnak van figyelemreméltó elne­vezése, kár volna feledésbe ejteni ezeket, mert évszázados földrajzi, gazdálkodási és művelődési életet tükröznek. A Temető utca 1772 óta szerepel, a Szőllő utcán jár­tak ki az öreghegybe nyitókapával a vál­lukon évszázadokon át, a Kaszinó utca az 1842-ben alapított társaskör emlékét vil­lantja fel, a Színház utca a benne állott állandó, fából épült teátrumról ád hírt. A Népkör utcában a ceglédi gazdák 1866-ban létesült egyesületi háza ma is megvan, in­nen indult száz polgár Kossuthoz Turinba, hazahívni. A Kovács utca a sarkon álló műhelyről kapta a nevét, a Vásár utcán jártak a külső piacra, azaz a granárium mögötti széles, nagy térségre, a kétnapos sokadalomra. A Kétház utcában csak két ház volt és a Puskaporos utca végén állottak a lőpor­tornyok Mária Terézia óta. A Fegyver té­ren épült 1870-ben a huszárlaktanya, az Akol utcán jártak ki az óvároson kívül te­lepült jöszágáílásokra. A Szélmalom ut­cán gabonás kocsik nyikorogtak, a Temp­lom utcában van a református templom, és volt az elbontott, szép, barokk evangé­likus templom, gerendából rótt harangláb­bal. Az Iskola utcában 1760 óta taninté­zet van, a Besnyő utcán mentek ki a- ha­sonnevű földekre és a Víz utcán vezetett a régi Ger je árok. A KORHÁZ UTCA az 1850-ben létesült dragonyos ispotályhoz vitt. A Vármegye­ház téren épült a megyei tulajdonban le­vő tizennyolcadik századi ezredesi lak- és a csendbiztosi ház. A Börtön utcában ál­lott a megyei börtön 1869-ig. A Plébánia utcában lakott Mészáros Lőrinc és Bobo- ry Károly, a Déllő, Fürdő és a Buzogány utcák az 1820-ban lecsapolt Déllö tóhoz vezettek. A Felhúz utcában volt a régi felház kocsma, a Kórház tér a Vörös ökör kocsmába települt városi betegápoló inté­zetről beszél. A Városkút utca a negyedik tized nyilvános, ivóvizet adó kútjának emléke, a Városház utca, a tanácsháznak vezetett. A Két dob utca a tizennyolcadik századi katonaéletet idézi, amikor még nem voltak kaszárnyák, hanem a legény­ség a jobbágyoknál lakott kettesével- hármasával. Ebben az utcában több gaz­dának volit háza, sok katonát tartottak, két káplár is volt itt, ezek doboltak a haj­nali zabolásra. Álmos szürkületben keltek a vasasok, máskor dragónyosok vagy dzsddások, mikor milyen lovasok voltak itt állandó szálláson. Az Újvilág utca a negyvennyolcas magyar polgári forrada­lom tiszteletére kapta nevét. Az óvárost keríti a Déli, Alszegi, Felszegi és Törteli út, az ezeken túliakkal most nem foglal­kozunk, mert újabb telepek és az itteni utcanevek későbbi keletkezésűek. A FELSOROLT UTCÄK a múltra em­lékeztetnek, bizonyára eljön az idő, ami­kor minden sarkon magyarázó táblák mondják el történetüket, még akkor is, ha időközben új nevet kaptak. Egyik-másik utcanevet azonban felül kéne vizsgálni, helyes-e továbbra is meghagyni, mint a Bezerédit, mely a Két dob helyett van a meggondolatlanság hibájából. Bezerédi Imre kuruc brigadéros ugyan híres kard­forgató volt, azt mondják, hogy hetvenkét párviadalban győzött labanc tisztek ellen, a neve bekerült a nótába is, de később en­gedett a császáriak hívogatásának, át akart állani ezredével az osztrákok oldalára, de terve kitudódott. Rákóczi fejedelem ha­lálra ítélte és az áruló Bezerédit 1708. de­cember 18-án Sárospatakon lefejezték. Hídvégi Lajos A pénz története Fotós szemmel az NDK-ban Cegléden a Kossuth Múzeum­ban A pénz története Közép- Európában címmel numizmati­kai kiállítás nyílik a földszin­ti teremben, a múzeum és a város magángyűjtői anyagából. ★ Hétfőn délután hatórai kez­dettel érdekes úti beszámolót láthatnak és hallhatnak az ér­deklődők a Kossuth Múzeum­ban. Ifjú Tóth István, a mú­zeum fotós munkatársa tart vetítettképes előadást, amely­nek címe: Fotós szemmel az NDK-ban. ABONYI KRÓNIKA A hazafias nevelésért Az MHSZ nagyközségi ve­zetősége legutóbb javaslattal kereste fel az Abonyi Községi Tanács vb-t. A javaslat a ha­zafias nevelés, a honvédelem­politikai célkitűzések végre­hajtása érdekében készült. Ja­vaslatot tettek hat tanácstag­ból és hat MHSZ-aktívából álló tanácsi bizottság megala­kítására is. A bizottság a vb és a tanácsülés állásfoglalásá­tól függően valószínűleg ja­nuár 1-én kezdi meg tevé­kenységét. Az interpelláció után: Több vállalattal felvették a kapcsolatot A televízióban elhangzott emlékezetes interpelláció után, amelyben Abony képviseleté­ben a nagyközség iparosítása ügyében hangzott el kérdés, több vállalat jelezte letelepe­dési szándékút. A tanács vala­mennyi jelentkezővel felvette a kapcsolatot, folynak a tár­gyalások. Valószínűleg több száz abonyi lakos juthat ha­marosan helybeli munkalehe­tőséghez. //* Hadművelet" a Cserép utcában Újabb „hadművelet” történt Abonyban, a Cserép utcában: járdalapokból, utcakövekből kisebb fajta hegyeket állítot­tak fel a szállítók. A lakosság társadalmi munkájával való­színűleg hamarosan kövezett utca lesz a Cserép utca is. Népszerű lett az ifjúsági takarékbetét Alig két hónap telt el azóta, hogy az OTP bevezette a fia­talok részére az ifjúsági taka­rékbetétet és Abonyban már több mint száz ilyen betétest tartanak nyilván. — Egészen pontosan 117 fia­tallal kötöttünk már megálla­podást — mondja Palásti László fiókvezető. — Szeptem­ber elseje óta valamennyi KlSZ-alap- szervezetet megkerestünk, és a szervezés még most is tart. Szeretnénk mind több fiatalt megnyerni ennek a számukra igen előnyös takarékossági for­mának, annál is inkább, mert Abonyban még sok fiatalnak van lakásgondja. Győztek a rangadón Az NB II-es abonyi női asz­talitenisz-csapat 3 órás küzdel­met vívott vasárnap a BSE el­leni rangadón, és 9:7 arányban győzött. A mérkőzésen Diósze­gi (4), Tarnasi f2), Balogh (2) és Koczka (1) nyert. Kézilabda A hajrában pontot vesztett a Bem SE BEM SE-ABONY 21:21 Szomszédvár rangadója volt a Bem SE pályáján. A Bem SE biztos, győzelemnek hitt mér­kőzésen vesztette el az egyik pontot. Bem SE: Varga — Szabó, Raucsik, Halász, Sápi, Turpisz, Kádár. Csere: Papp, Herbert, Hlimiczky. Góllövők: Szabó (12), Raucsik (3), Turpisz, Ká­dár (2—2, Sápi, Papp (1—1). A helyi csapat végig egy-két góllal vezetett, sőt, a második félidő közepére 5 góllal (17:12) elhúzott. Ezután a Bem SE já­tékosai sokat hibáztak, amit a vendégek jól kihasználva, egy­re jobban megközelítették a csapatot Végeredményben igazságos döntetlen született, s ez az abonyiaknak, akik több fiatalt szerepeltettek és jól játszottak, értékes ered­mény. Jók: Varga, Szabó, Kádár. (—reán) SZALONCUKOR, FIGURÁK December közeledtét jelzi, hogy a csemege- és édességbol­tokban megjelent a téli édes­ségszállítmányok hírnökeként a szaloncukor. Az édesipar leg­utóbb arról tájékoztatta a ke­reskedelmet, hogy szaloncu­korból és csokifüggelékből a múlt évihez hasonlóan elegen­dő mennyiséget hoz forgalom­ba. Az első kommunista bíró Mindig megválasztották Az első abonyi tanácsválasz­tás jegyzőkönyvének egyik megkopott másolati példányát lapozgatom. Színtelen, szűksza­vú, de mégis sokatmondó so­rok, számokkal, nevekkel tele­tűzdelve. A végén egy hosszú listára bukkanok. Százegy ta­nácstag és negyvenhat póttag névsorára. Olvasni kezdem a neveket, és a harmadik névnél máris megállók. Az elmosódott betűkből Nagy Béla nev% raj­zolódik ki. Húsz éve tagja az abonyi tar nácsnak. Az államigazgatás munkájába, a közösségért való munkálkodásba már régebben bekapcsolódott. 1945-ben Nagy Béla lett a község első kom­munista bírója. Az emberek bizalmát már akkor megsze­rezte. A községben sokan ke­resték meg ügyes-bajos dol­gaikkal, és nem kisebb feladat hárult rá, mint az induló gaz­dasági élet irányítása. — Ilyen múlt állt mögöttem, amikor az első tanácsba bevá­lasztottak — mondja. — Mint újdonsült tanácstag — és kez­detben vb-tag — elsőként a termelőszövetkezetek párttit­kára voltam. 1952-ben egy küldöttséggel gabonáért Pestre utaztam. Nagyon rossz, aszá­lyos nyár volt akkor, a termés pedig kevés. Két vagon ter­ményt sikerült szerezni. — Az eltelt húsz évben min­den alkalommal megválasztot­tak. Hogy miért? Talán azért, mert bíztak bennem az embe­rek. A bizalmat szívesen fo­gadtam, és igyekeztem meghá­lálni. Választóimért mindig próbáltam tenni valamit. Most járdákat építünk. Nemrégen a Türr István utcából hozták hozzám a kérvényt, hogy to­vábbítsam és segítsem őket. Átvettem, és vittem. — Választóimmal gyakran találkoztam, és így élő a kap­csolat köztünk. A tanácstagi beszámolót mindig megtartom. Utánajárok az ügyeiknek. Mindehhez az emberekért való cselekvés vágya ad erőt. (gyuráki) DINNYE, HUTŰHÁZBAN Érdekes kísérletet folytat­nak a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben: a nyári dinnye­termésből néhányat elhelyez­tek a hűtőházukban, az alma­hegyek társaságában. Kíván­csian figyelik, eláll-e a diny- nye, tárolható-e télire. Ha kí­sérletük beválik, a karácsonyi asztalra a narancs és alma mellett dinnye is kerülhet. — Dr. Westsik Vilmos Kossuth-dijas nyugalmazott tudós, a mezőgazdasági tu­dományok doktora meleg­hangú levél kíséretében cím­jegyzékekkel ellátva a nyír­egyházi megyei könyvtárnak adományozta szakkönyvtá­rát. Az igen értékes gyűjte­mény a magyar s idegen­nyelvű mezőgazdasági tudo­mányos munkák egész sorát tartalmazza. Az 1. sz. AKOV 11. sz. üzemegysége abonyi telephelyre FELVESZ GÉPKOCSIVEZETŐT, AUTÓSZERELŐT, SEGÉDMUNKÁST. Jelentkezés: 1. sz. AKOV 11. sz. üzemegysége, Abonyi Kirendeltség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom