Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
6 MST MEGYEI c/fírfap 1970. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK lrhat-e bal kézzel a gyerek? Az írás legyen az egyéniség tükre Kísérleti oktatás Cegléden Cegléd általános iskoláinak 15 elsős tanulócsoportjából hét osztályban írástanítási kísérlet kezdődött szeptemberben. A kísérletezés kezdeményezője és vezetője Kovács J. Sándor pszichológus. Tőle kértünk tájékoztatást a kísérlet lényegéről. — Miért szükséges az írástanítás reformálásának igénye? — Negyedik osztály után, az írásórák megszűnésével a tanulók írása felbomlik, a nyolcadik osztályban szinte teljesen olvashatatlanná válik. Ötödiktől több nevelő különböző követelményekkel lép fel (táblai vázlat leírása, jegyzetelés, dolgozatok) és a lassú másolásra nincs idő. Gondolkodni kellett az írás gyorsításának lehetőségén. — Ez a célja a mostani kísérleteknek is? — Igen, a cél a gyors tempójú írás kialakítása. Olyané, hogy a gyerek a maga és mások gondolatait képes legyen lejegyezni, de olvashatóan. A íyors és olvasható írás pedig az egyéni írás kialakításával érhető el. Az egyéni sajátosságok a gyermek első ceruzavonásain jelentkeznek. Az egyik görcsös tartással, vastag vonallal, a másik halványan, könnyed kéztartással rajzol. Ezek egyéni sajátosságok. A hagyományos módszerű írástanítás ezt nem veszi figyelembe. Aki szép, kereken rajzolt betűket írt, jó osztályzatot kapott, aki gyorsan, olvashatóan írt, de nem kerek betűket használt, rosszabbat. Nem azért tanítjuk meg a gyereket írni, hogy osztályzatot kapjon érte, hanem azért, hogy művelődését, ismeret- szerzését elősegítsük. Véleményem szerint írásból jó osztályzatot csak az kaphat, aki feladatait hibátlanul és aránylag gyorsan oldja meg, munkája tiszta, ízléses, az azonos betűk előfordulásai egységesek, betűméretében következetes, vagyis akinél kialakult a munkaírás. Munkaírásról csak akkor beszélhetünk, ha a gyerek betűit a saját mozgás- rendszerének a segítségével formálja. — A kísérleti írástanításban tehát már első osztályban arra törekszenek, hogy kialakuljon a gyerek egyéni írása? — Nem külön tanítjuk meg őket egyéni írásukra, hanem a szabványformákból kiindulva olyan kicsi változtatást engedünk meg a gyereknek, amely az olvashatóságot nem zavarja. Például a „b” felső hurko- lását írhatja soványabban, kövérebben. írhat döntötten, sűrűbb betűkkel. Egy a cél: írása mindenkor jó segédeszköz legyen tanulmányaiban. — Irhat-e a gyerek bal kézzel? — A balkezesség nem jelenthet kisebbrendűséget. Einstein és Leonardo da Vinci is balkezes volt. írjon a gyerek azzal a kezével, amelyikkel ügyesebben tud dolgozni. Öva intem a szülőket az erőszakos leszoktatásról (az emberiség 6—10 százaléka balkezes). mert az dadogáshoz, szorongáshoz, ideggyengeséghez vezethet. — Milyen eredményei vannak eddig az írástanítási kísérleteknek? — A ceglédi Várkonyi iskolában két éve kezdtük. A minisztériumi engedély alapján biztosítottuk a feladatlapokat, írófüzeteket. A ceglédi eredmények nagyon jók. Egy átlagos összetételű második osztályban év végén harmadikos, negyedikes követelményeknek is eleget tudtak tenni a tanulók. Szabó Alfréd Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az utóbbi időben több fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. EGY TISZTVISELŐ Pest környéki családi házának építésével kőműves kisiparost bízott meg. Egy nap vasbeton áthidalót kellett a helyére emelni. A munkát a kisiparos irányította. Beemelés közben a bakon rosszul elhelyezett palló megbillent, az állványról' több munkás leesett, s közülük az egyik, súlyosan megsérült. Az illető mind a kőműves mester, mind az építtető ellen kártérítési pert indított. A Budapesti II—XII. kerületi bíróság a kisiparost elmarasztalta, míg a tisztviselővel szemben a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a kőműves mester a balesetvédelmi óvórendszabályok elmulasztása miatt felelős, míg a tisztviselő nem. Ugyanis közte és a sérült között jogviBiatorbágyon újra nyílik a rózsa A címben szereplő rózsa csupán a dalban elevenedik meg. Október utolsó napján, szombat este 20 órai kezdettel Biatorbágy község 100 vendá- ges Viadukt nevű presz- szójában disznótoros nótaestet rendeznek. Nem lesz olcsó mulatság, de a rendezők szerint meg fogja érni. A belépő 15 forint, a vacsora 31.90, de melléje Farkas József népi zenekara muzsikál, Bálint Sándor, Bussay Antal, Pintér Györgyi és Talabér Erzsi énekel. TÖRTÉNELMI FLOTTA Hajómodelleket készít kedvtelésből Parraghy Zoltán kaj- dacsi pedagógus. Az emberiség történelmét felidéző valóságos kis flotta sorakozik szobájában. Látható közöttük Hamse- tit fáraó halotti máglyájának, továbbá a római hajónak és a normán evezős vitorlásnak, valamint Sir Francis Drake földet megkerülő híres kalózhajójának méretarányosan kicsinyített, hű mása. Parraghy Zoltán iskolai tanításában is hasznosítja modelljeit, amelyeket — amint a teljes sorozat elkészül — Szekszárdon kiállításon is bemutat. Melegház a magasban A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben széles körű kísérleteket végeznek új, hatékony gyomirtó-növényvé- dőszerek előállítására. Az egyes vegyszerek hatásainak ellenőrzését teszi lehetővé az intézet tetején most felállított speciális melegház, c A Szovjet Kultúra Napjai Pest megyében ALSÓGOD: november 2-4: A kalandor csődje I—II. ASZÓD: november 2—4: Kezdő katonakoromban GYAL : október 30—31: Nem születünk katonának MAGLÓD: november 2-4: Normandia-Nyeman MENDE: október 31-nov. 1: Normandia-Nyeman NAGYKATA : október 29—nov. 1: öten az égből ÖRKÉNY: november 1-2: Nem születünk katonának PÉCEL: október 30—nov. 1: Kezdő katonakoromban PILIS: november 2-3: Dzsamila szerelme PILISSZENTI VAN : október 30—nov. 1: Pajzs és kard I—II. PILISVÜROSVAR: november 6—8: Berlinből jelentkezem I— POM AZ : november 2-4: Elkésett virágok RÁCKEVE: október 30-nov. 1: Vágta a völgyben TAPIÓSZELE: november 2—4: öten az égből ÜLLŐ : október 31-nov. 1: Háború és béke IV. amelyben megtalálhatók hazánk növénykultúrájának legjellegzetesebb képviselők Képünkön: Fényterelő rácscsal szabályozzák a melegházi laboratóriumba jutó napfényt. ' szony nem keletkezett, mert az illető az iparos alkalmazottja volt. Fellebbezésre a Fővárosi Bíróság a kisiparos és a tisztviselő egyetemleges kár- téri lesi kötelezettségét állapította meg. Döntését azzal indokolta, hogy az építkezésnél generálkivitelező nem volt. Ezt a feladatot lényegében a tisztviselő maga látia el, holott az építkezési szakmában járatlan volt, tehát felelős kivitelezőről kellett volna gondoskodnia. Mint megbízó, a bekövetkezett kárért a kőműves mesterrel együtt felelős. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a fővárosi bíróság ítéletét megváltoztatva, a tisztviselőt a kártérítési kötelezettség alól mentesítette. A határozat indokolása szerint az építtető a munkálatok elvégzésével iparengedéllyel rendelkező, szakképzett kőművest bízott meg, tehát a megbízott megválasztásában mulasztás nem terheli. A balesetet okozó bakállvány szakszerű megépítésére a kisiparos képesítésénél fogva jogosult volt, ha tehát a munkát rosz- szul irányította, az ebből eredő balesetért ő felelős. EGY VIDÉKI GIMNÁZIUM TANÁRA felkereste lakásán az igazgatót, hogy osztályfőnöki beosztásával és tanulószoba vezetői munkájával kapcsolatos félévi zárójelentését átadja. Amikor távozott, kerékpárját az utcán tolva, lakása, felé indul, de a síkos járdán elesett, és karját törte. Több mint egy hónapig keresőképtelen volt. Felépülése után keresete és a táppénze közötti különbözet megtérítéséért a gimnáziumot fenntartó tanács művelődési osztálya ellen pert indított. A járásbíróság megállapította: a tanárt munkaköri kötelessége teljesítése közben érte a baleset, tehát az üzemi jeSegűrlék nyilvánul, és ebből eredő kárát a tanács megtéríteni tartozik. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a tanár keresetét elutasította. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a tanár munkaviszonya keretében járt el, amikor a baleset érte, de közúton, illetve gyalogjárdán esett el. Márpedig a biztonságos közlekedés megszervezése és az ezzel kapcsolatos balesetelhárítási feladatok megoldása a tanács művelődési osztálya feladatkörébe nem J tartozik. Ezért az osztály mentesül kártérítési kötelezettsége alól, mert a ta^r balesetet olyan ok idézte elő, ami a tanács működési körén kívül esik, és így a balesetet nem háríthatna el. EGY GYÁRI MUNKÁST üzemi baleset ért. Több mint két évig táppénzes állományban volt, majd rokkanttá nyilvánították. A vállalat a baleset után két évvel felszólította: kárigényét jelentse be. A munkás ennek eleget is Lett, de a gyár nem volt hajlandó annyit fizetni, ameny- nyit a rokkant igényelt, ezért per keletkezett közöttük. Az alsófokú bíróságok azzal az indokolással, hogy elkésve indította a pert, csak hat hónapra visszamenően állapították meg kárigényét. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely törvényességi határozatában a következőket mondta ki: — Baleseti járadékot hat hónapnál régebbi időre visszamenően csak akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulaszltás nem terheli. Ezt a jogi rendelkezést az indokolja, hogy a járadék — így a táppénz és a korábbi átlag- kereset közötti különbözet iránti követelés is — a lét- fenntartást szolgálja, és tőkegyűjtésre nem használható fel. Ebben az esetben azonban a munkást igénye érvényesítésében mulasztás nem terheli, mert kártérítési követelését a vállalattal szemben még táppénzes állománya alatt előterjesztette. — Ha a vállalat a balesetért felelős', a dolgozó bejelentése alapján köteles a kárt megtéríteni — hangzik tovább a határozat. — Ezen kívül a baleset bekövetkezését, illetve a sérült munkaképtelenné válása esetén legkésőbb a felgyógyulást követő 30 napon belül köteles a dolgozó figyelmét a bejelentés megtételére felhívni, Minthogy ezúttal a gyár a baleset bekövetkezése után csaknem két évvel később tett eleget felszólítási kötelezettségének és ekkor a sérült nyomban érvényesítette kártérítési igényét, az időmúlás nem róható a dolgozó terhére. Ugyanis amíg a vállalat a sérültet nem hívta fel kárigénye bejelentésére, addig nem lehet szó az illetőt terhelő mulasztásról, a járadék- követelés késedelmes érvényesítéséről. Tehát tévedett a járásbíróság, amikor a hat hónapnál régebbi járadékigényt elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a baleset időpontjától számított kárigény megfizetésére kötelezte. Hajdú Endre V adászmúzeum — erdészlakásban Valóságos vadászmúzeumot rendezett be szolgálati lakásában Kővágó József, a ten- gelici erdészkerület vezető erdésze. Gyűjteményében a ten- gelici védett őspark és a környező erdők, tavak kitömött emlősállatai és vadmadarai kaptak helyet. A törpe gémtől a réti sasig, a pézsmapatkánytól az őzbakig számos állatfaj látható a házi múzeumban. Izgalmas vadászkalandot idéz egy hatalmas vadkan trófeája. A remeteként kóborló állat néhány évvel ezelőtt valóságos réme volt a környéknek, s a vadászt is megtámadta, akinek végül is sikerült a vadkant elejtenie. — Hatvanezer kötet közül válogathatnak az olvasók Tápiószecsőn a művelődési ház sarkán megnyílt új könyvtárban. ADRIAI PÉLDA Az Adriai-tenger partján, egy drága jugoszláv fürdőhelyen történt. A mintegy kilométernyi hosszú, homokos strand nagyon vonzza a külföldieket. Zsákszámra hozzák a valutát. Ám a helybeliek mégis elhanyagolják a tisztántartását. Fadarabok, kagylóhéj, újságpapír, konzervdobozok, papírpoharak ... Történt, hogy egy szép nap reggelére ragyogó tiszta lett a strand. A közeli autóstábor külföldről érkezett lakói összefogtak, korán felkeltek és rendet teremtettek. Nem sajnálták a fáradságot, összeszedtek minden szemetet, s odahordták az idegenforgalmi hivatal irodája elé. Merthogy az lenne a felelős érte. Eddig a történet. Elgondoltam, hogy egyszer, talán nem is olyan soká, a mi kisvárosainkban is megfordul elég külföldi turista. És összefognak ... és odahordják ... De hová? Könyörgöm, nálunk ki a felelős? KISKOCSMA Egy külföldi lapban olvastam.. Hazamegy a férj részegen. Az asszony elkezdi szidni. — Ne kiabálj, . ha tudnád, mit találtam. ' — Mit? — Most hagyj aludni, majd reggel elmondom. — No, mi az, amit találtál tegnap este? — Egy jó, hangulatos kiskocsmát. Ez a történet azért tanulságos és figyelemre méltó, mert nálunk nem lehet találni hangulatos kiskocsmákat. Részeg férjek mégis vannak. KISFÁDON A színház mögötti kispadon mindig népes társaság ül. Mint a régi időkben minden városok minden színháza mögött, a színészbejáró melletti kispadon. Itt lestünk el egy beszélgetést. A színész (hősszerelmeseket alakít a színpadon): Megmondtam nekik, rám ne számítsanak. A mai filmekben csak rohanás, lovaglás, úszás van. Semmi lélekábrázolás. Semmi nyugodt, megfontolt elmélyülés. A színésznő (szende szüzek formálója a színpadon): Én már régen feléjük sem nézek. A múltkor is hívott, a Jancsó. Visszautasítottam. Neki csak arra kell a női szereplő a filmjeiben, hogy meztelenre vetkőztetve zavargász- szák őket. Ez is művészet? A pontosság kedvéért közöljük születési évüket is: A színészé 1918, a színésznőé: 1922. — V — Kisvárosi történetek
