Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
Köszöntjük a megyei pártértekezletet FEST HEGYEI VRÁ6 PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEKI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSjX MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 254. SZÄM ARA 80 FILLER 1970. OKT 29., CSÜTÖRTÖK Eredményes négy esztendő Mérleget készíteni mindig nagy felelősség, s különösen az akkor, amikor e mérleg egy egész megye négy esztendejének gondjait, örömeit, büszkeségre okot adó tetteit, s jövendő feladatait foglalja össze. Ilyen felelősségteljes munkára gyűlnek össze ma reggel Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem aulájában Pest megye kommunistáinak küldöttei, azok az elvtársak, akik a taggyűléseken, a pártértekezleteken, megszerezve társaik bizalmát, a megye kommunistáit képviselik a fontos tanácskozáson. Mérlegről szóltunk föntebb. Mi mindennek kellene helyet kapnia e mérlegben? Kimerít- hctetlenül bőséges az emberi alkotásvágy, a tehetség, a tudás, a rátermettség, az erőfeszítés, a küzdés forrása is. Az elmúlt négy év beszédesen bizonyította, hogy megyénk lakosai — az ipari munkások, a termelőszövetkezetek tagjai, a műszaki és más értelmiségi pályák művelői, a kereskedők, a szállítás, a hírközlés dolgozói — mindazok, akik két kezük,^ eszük munkájával a megye, s ezzel az ország gyarapodását szolgálják, nemcsak ismerői és megértői a párt politikájának, hanem megvalósítói is. Nehéz négy esztendő volt ez? Nehéz, s örömökkel teli. Ha gondolatban magunk elé terítjük Pest megye térké- pct, számlálni is alig győzzük a változások légióját. Üj ipari üzemek, két, egyenként 476 ágyas kórház, több, mint 200 iskolai tanterem, a kommunális fejlesztés sok-sok eredménye bizonyítja, hogy fejlődött, korszerűsödött Pest megye, s tette ezt gyorsabb léptekben, mint a megelőző négy esztendőben. Az uj üzemek, a megszilárduló közös gazdaságok, az infrastruktúra bővülése kenyeret ad a felnövekvő nemzedéknek, s több kenyeret a már dolgozóknak, s ugyanakkor kényelmesebbe, emberibbé változtatja hétköznapjainkat, formálva a tájat, a környezetet, s formálva magát a legfontosabbat is, az embert. Túlzás-e, szerénytelenség-e mindehhez hozzátenni, hogy az eredményekben része van azoknak is, akik a párt tagjaiként nemcsak hiszik a párt politikájának igazát, országot gyarapító voltát, hanem mindennapi munkájukkal is következetesen megvalósítják e politikát, s ha kell, márpedig sokszor kell, akkor kötelességükön jóval túl is, áldozatkészen, fáradtságot nem ismerve állnak csatasorba. Az élet nemcsak örömökből, eredményekből, egyéni és közös sikerekből áll, hanem könny, szomorúság, düh éppúgy keveredik benne, mint közéleti türelmetlenség, a közös ügyekben levő felelősség vagy felelőtlenség, mindaz, amit egyetlen szó foglal össze, de amit hétköznapi munkánkban, idegeink minden sejtjében érzünk, élünk, teszünk, tapasztalunk. Huszonöt esztendő szoktatott bennünket ahhoz hozzá, hogy ha nehéz, ha keserves is, de a magunk ügyét csináljuk! A magunk ügyét, olykor jól, olykor rosszul, olyan ügyet, amelyért érdemes tiszta szívvel, teljes becsülettel, hivatástudattal és küldetésérzettel, fáradozni, olyan ügyet, amelyet elődeink százai és ezrei áldozták életüket, s amelyért egy nagy nemzet fiai vívtak véres harcokat. A szabad, független, szocialista Magyarország 25 éves történelmében a legutóbbi négy esztendő minden bizonnyal megkülönböztetett fejezetet érdemel. A párt IX. kongresszusa által megjelölt úton nagy jelentőségű változások bevezetésére került sor a gazdasági életben, egészséges folyamatok kezdődtek a társadalom szerkezetének korszerűbbé válásában, a szocialista demokratizmus kibontakoztatásában, a néptömegeknek az államhatalom gyakorlásába való fokozott bevonásában. A megyei küldöttértekezlet pontos és alapos számvetést készít Pest megye négy esztendejének eredményeiről. Számba veheti, hogy 1965—1969 között az ipar évi átlagos termelésbővülése 10,9 százalékot, a mezőgazdaságé 3,3 százalékot ért el. Némi büszkeségre ad okot, hogy mindkét ágazat fejlődési üteme meghaladta az országos átlagot. Nagy pozitívum, s így is kerülhet be a számadásba, hogy az elmúlt négy esztendőben a megye életében tovább nőtt az ipari termelés súlya és aránya. Az állami nehézipar beruházásai, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Du- namenti Hőerőmű Vállalat, a Dunai Cement- és Mészmű, valamint a sok millió forintot fölemésztő rekonstrukció a Csepel Autógyárban, a Forte Fotokémiai Iparnál, a Nagykőrösi Konzervgyárban és másutt, nemcsak új munkaalkalmakat teremtettek, hanem emberek tízezreinek adtak kenyérkereseti lehetőséget, s családok életszínvonalának emeléséhez járultak hozzá. Ugyancsak fontos tétel a számadásban, hogy a megye kenyérgabonatermelése az említett időszakban fedezte a megye lakosságának szükségletét, s 1967—69 között a felvásárolt gabona mennyisége évente meghaladta a 10 ezer vagont. Helyet kell kapnia a számadásban a „többi között annak is, hogy 1965—70 között 27 ezer lakás épült fel, kilenc százalékkal több, mint a megelőző öt esztendőben. Helyet annak is, hogy a kiskereskedelmi forgalom 1969-ben 42,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. A számadásba kerülő tételek akár oldalakon át sorolhatók. A harmadik ötéves tervben több, mint 500 millió forintot fordítottak egészség- ügyi beruházásokra; az egy keresőre jutó reálbér 12—13 százalékkal emelkedett; nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme; erősödött, tökéletesedett az államigazgatási munka; sikerült előrehaladni az oktatásban, a népművelésben. Számokat, tényeket, adatokat soroltunk, mert életünk mindennapjai elválaszthatatlanok ezektől. Am nem foglalható számokba, adatokba, statisztikai kimutatásokba, ami végbement és végbemegy az emberek gondolkodásmódjában, magatartásában, közéleti tevékenységében. Nem foglalható számadatokba, mégis a legfontosabb tény, hogy nőtt a párt politikája iránti bizalom, hogy a kiegyensúlyozottság, az ország életében megnyilvánuló állandóság bizalmat szült, s ez a bizalom újabb tettekre serkentett. E serkentésben tiszteletreméltóan hatalmas munkát végeztek azok a fizikai dolgozók, értelmiségiek, alkalmazottak, akik párttagsági könyvükkel együtt hitüket, egész életüket tették fel a szocialista Magyarország megvalósítására, annak a rendnek a felépítésére, mely a szó teljes és igaz értelmében az emberi méltóság kiteljesítője. Lenin sűrűn mutatott rá, hogy a kommunisták legfőbb kötelessége az igazsággal való könyörtelen, mellébeszélést nem tűrő szembenézés. E lenini igazság egyre erőteljesebben érvényesül a párt legfelsőbb vezetésében éppúgy, mint az alsóbb pártszerveknél és pártszervezeteknél, a kommunisták közösségeiben. Pártunk életében súlyos hibákhoz és nehéz időszakhoz vezetett az, amikor a valóságot olyannak tüntettük fel, mint amilyennek látni szerettük volna, s nem olyannak, amilyen az valójában volt. A pártvezetés és a párt egésze szakított e gyakorlattal, s a kommunisták a megmondhatói annak, hogy egyre több a nyílt beszéd, a problémákról való köntörfalazás nélküli szólás, s egyre inkább értelme is van annak, hogy kommunisták és pártonkívüliek, a legkülönbözőbb beosztású emberek elmondják véleményüket. Ez a változás az eltelt négy esztendő legfontosabbja az, hogy a gyanakvás a félelem, a kétkedés helyébe egyre több ember gondolkodásába lép a bizakodás. Az a bizakodás, amely nem mentes fenntartásoktól, s nem mentes elégedetlenségtől sem. Szokás, hogy egy-egy értekezlet végén elmondják: hasznos tanácskozás volt. Mi hozzátennénk: minden kimondott szó, minden elhangzott mondat, javaslat és észevétel, bírálat és dicséret, megfogalmazott terv any- nyit ér, amennyi majd a valóságban, a gyakorlatban tükröződik, amennyi majd munkánkkal, valamennyiünk cselekedeteivel valóra válik belőle. Hisszük, sőt, tudjuk, hogy küldött elvtársaink' kétnapos számvetése hasznos tanácskozás lesz. Hasznos, mert megragadja a leglényegesebbet, a múltból s a jelenből, s a legfontosabbat a holnapból, a teendőkből. S hasznos azért is,' mert a megye nyilvánossága előtt szól örömökről és gondokról, mégpedig őszintén, kendőzetlenül, s ezzel az erőt bizonyítja, azt az erőt, amely megvan kommunistákban és pártonkívüliek- ben a következő négy év nehéz, sok bajt, gondot, de örömet és sikert is Ígérő feladatainak megvalósításához. A hasznos, a felelősségtől áthatott, tegnapot és holnapot ösz- szekapcsoló tanácskozáshoz kívánunk küldött elvtársainknak, a megyei pártértekezlet minden résztvevőjének erőt, egészséget, kommunista szenvedélyességet. Jó munkát, elvtársak!
