Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
1970. OKTÓBER 25., VASÄRNAP ^K^Ciritsp 3 PÁRTÉRTEKEZLETEK Budai járás Fejlődő ipar, agglomerációs gondok Tegnap reggel a Pest megyei Pártbizottság székházában került sor a budai járás kommunistáinak pártértekezletére. A tanácskozáson a Pest megyei Pártbizottság képviseletében megjelent Szilágyi János, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője. A pártértekezlet résztvevőit a pártbizottság nagy gonddal készített, sok ténnyel és adattal illusztrált írásbeli beszámolója tájékoztatta az elmúlt négy esztendő munkájáról, az elért eredményekről és a még ma is megtalálható hiányosságokról, hibákról. Az Írásbeli beszámolót Novák Bélának, a járási pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítése tette még teljesebbé. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítés egyaránt hű képet tárt a tanácskozás kommunista résztvevői elé a budai járás életéről, gyorsan változó arculatáról, amelyben a jelentős iparfejlesztés és a Pest-közelség döntő fontosságú szerepet játszott. A budai járás az elmúlt esztendők során — állapította meg a jelentés — az ország legnagyobb lélekszámú járásává fejlődött, községeiben közel százharmincezer ember él, amelynek mintegy nyolcvan százaléka a budapesti agglomerációs övezethez tartozik. A járásra jellemző a munkásság magas aránya, amely eléri a hatvanezret, s ebből mintegy negyvenezret a nagyipar foglalkoztat. A harmadik ötéves terv az Ipari termelés bármin ckét- harminchat százalékos növekedését irányozta elő. ... Ezzel szemben * budai járás ipari termelési volumenének fejlődése a harmadik ötéves terv időszakában az országos átlagot kétszeresen haladta meg. Míg ez az összeg 1965-ben 2096 millió forint volt, addig 1969-ben már 3606 millió forint értéket tett ki. A fejlődés tehát meghaladja a hetvenegy százalékot, ami több mint tizennégy százalékos évi ütemnek felel meg. Ezen belül néhány üzem kiemelkedő fejlődést mutat. A PEMÜ háromszázharminchárom, a PEVDI háromszáztizenöt, a Porkohászati Gyár százkilencven, a Mechanikai Művek pedig száznyolcvannyolc százalékra emelte termelését. A járás iparának koncentráltságát mutatja, hogy a hat legnagyobb vállalat adja a termelés hatvannyolc százalékát. A járás iparvállalatainak nincsenek értékesítési gondjai. Termékeik iránt nagy a kereslet, amit nem tudnak minden tekintetben kielégíteni. Ennek ellenére helyes a vállalatoknak az a törekvése, hogy a belföldi piac mellett termékeik egy részét export útján értékesítik. Az export értékesítés a tervidőszak alatt 239 millió forintról 640 millió forintra nőtt. Ennek tizenkilenc százaléka tőkés piacon kerül értékesítésre. Az örvendetes iparfejlesztés jelentősen megváltoztatta a járás arculatát és sok-sok megoldásra váró gond és probléma forrásává vált. Százhalombatta várossá lépett elő és ezzel kikerült a járás hatásköréből. Nagyközséggé fejlődött Érd, Budaörs, Budakeszi, Pilisvö- rösvár, Biatorbágy, Piliscsaba, Tárnok, Törökbálint, Solymár és Zsámbék. Közös tanácsú községgé alakult Budajenő— Telki, Sóskút—Pusztazámor, Piliscsaba—Tinnye, Üröm— Borosjenő, Zsámbék—Tök. A gondok azonban a szervezeti intézkedésekkel egyidőben korántsem oldódtak meg. Bár a harmadik ötéves tervben az előző háromezerötszáz lakással szemben előreláthatóan mintegy ötezerrel nő a járás lakásállománya, a nagyarányú bevándorlás következtében azonban az egy lakásra jutó lakosok száma mindössze egy tizeddel csökkent. Míg 1965-ben egy lakásra 3.5 fő jutott, ez a szám 1970-ben 3.4 fő. 1969-ben nagyarányú akció kezdődött a járásban a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások, települések megszüntetésére. A negyedik ötéves tervben ez a munka tovább folytatódik és ötszáz ilyen jellegű lakást kívánnak megszüntetni. Az is a tervek között szerepel, hogy a következő tervidőszak alatt hatezernyolcszáz új lakást építenek a járás területén. A lakásépítések fokozásával egyidőben megkezdődött a vízvezeték-hálózat jelentős bővítése is. Ma már a járás vízvezeték-hálózata eléri a háromszáz kilométert, de ez a szám is csupán a laká'sok húsz százalékában jelent egészséges folyóvizet. A negyedik ötéves tervben még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség, hogy az eddiginél nagyobbat léphessenek előre ezen a területen. Amiben szintén jelentős előbbrelépés történt, az a propánbutángáz használata. Míg 1965-ben a lakások alig több mint húsz százalékában, ma már a negyven százalékában könnyíti meg elsősorban a háziasszonyok gondját. Az új lakótelepek építésekor pedig lehetőség nyílik majd a vezetékes gáz bevezetésére is Budakeszin, Budaörsön és Diósdon. Ami nagy gond volt, de gond még ma is: a járás üzlethálózata. Annak ellenére, hogy csak az elmúlt két esztendőben hetven új bolt nyílt, még mindig nem kielégítő a járás üzlethálózata. Néhány termelőszövetkezet, mint például a toki, érdi és piliscsabai, nagy segítséget nyújtott e gond megoldásában a járás vezetőinek, de részükről és más gazdaságok részéről is még nagyobb erőfeszítéseket kell ternyi azért, hogy minél kielégítőbb legyen elsősorban a járás lakosságának élelmiszer-ellátása. Ami az elmúlt esztendők nagy pozitívuma: az egyre jobb egészségügyi és szociális ellátás. Ma már negyvennyolc körzeti orvos dolgozik a járás területén. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 2657 fő, ami jobb, mint a megyei átlag, amely meghaladja a kétezernyolcszáz főt. Amiben viszont nagyobb segítségre lenne szükség: az a bölcsődei, és óvodai férőhelyek számának további növelése. Sem hely, sem idő nincs arra, hogy sorra vegyük a budai járás valamennyi gondját, problémáját, eredményét. A pártértekezlet résztvevői hozzászólásaikkal jelentősen kiegészítették az írásos és szóbeli beszámolókban felvázolt képet. Ki-ki a maga munkahelye, területe gondjairól szólt őszinte szókimondással és soksok hasznos ötlettel, javaslattal. Kivétel nélkül minden felszólalásból érződött, hogy a járás kommunistái szívügyüknek tekintik a gyorsabb ütemű fejlődést, otthonuknak szűkebb pátriájukat A késő délutáni órákba nyúló tartalmas és elemző vita után, a pártértekezlet küldöttei megválasztották az ötvenöt tagú pártbizottságot és a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. A járási pártbizottság első titkára ismét Novák Béla lett. Titkárai: Tuza Sán- dorné és Lengyel Sándor. (prukner) Cegléd város Kialakult Dél-Pest megye központja Dél-Pest megye kulturális, ipari és mezőgazdaság központjában, Cegléden is tegnap tartották pártértekezletüket a város kommunistáinak küldöttei. A tanácskozáson az MSZMP Pest megyei Bizottságát Jámbor Miklós titkár, valamint Boross Gyuláné, a megyei pártbizottság tagja képviselte — és Bartus Szilárd, az ÉVIG ceglédi gyáregységének vezetője elnökölt. Az elmúlt négy esztendő ‘eredményeiről, gondjairól — az írásos jelentés előterjesztése mellett — Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára tartott szóbeli kiegészítőt. A számvetés részletesen tartalmazta a fejlődő város gazdaságpolitikai, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés helyzetét, a tanács tevékenységét, továbbá a pártélet aktuális kérdéseit. Ebből is kiderült, hogy a város lakossága, párttagsága, csakúgy mint országosan, helyesléssel fogadta a IX. pártkongresszus határozatait, a kommunisták és a pártonkívüliek ösz- szefogása nagy eredményeket hozott. Cegléd egyre jobban iparosodó — s a helyzeténél fogva közlekedési csomópont, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központtá alakult, a belterjesség irányába viszonylag gyorsan fejlődő nagyüzemi mezőgazdasággal. Dél- Pest megye centruma további fejlődés előtt áll. Az elmúlt négy esztendőben jelentékenyen nőtt a város ipari és mezőgazdasági üzemeinek termelése, tovább emelkedett a város dolgozóinak kulturális színvonala. Olyan fontos új létesítményekkel gazdagodtak a ceglédiek, mint a 476 ágyas kórház, az új általános iskola, az új szak- középiskola, a zeneiskola vagy az iparitanuló-intézet. A közművesítésben végbement fejlődés megteremtette a korszerű város alapjait. Többek között ez tette lehetővé, hogy nagyobb ütemben építik már a több szintes lakásokat, egyre többen jutnak új, modern otthonhoz. Négy esztendő alatt a város ipara a népgazdasági célkitűzésekkel hasonló színvonalon fejlődött. A harmadik ötéves terv végére várhatóan 38 százalékkal növekszik a termelés, s bár a tervidőszakban új ipari beruházás nem történt, a meglevő üzemek fejlesztésére 170 millió forintot fordítottak. Az építőipari kapacitás szinte megduplázódott, ám a IV. ötéves terv várható építési igénye szükségessé teszi az építőipar technikájának gyorsabb ütemű fejlesztését, ezzel együtt az építés kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését. Az ipari üzemek között az utóbbi években megnőtt a munkaerő-áramlás, noha a városból még mindig több mint kétezren járnak más helységekbe dolgozni. Arra ösztönzi ez Cegléd vezetőit, hogy tovább szorgalmazzák az ipar- fejlesztést. Már meg is kezdődött az ország első hordógyárának építése. Ugyancsak gyors ütemben erősödött az utóbbi esztendőkben a város mezőgazdasága. Az összes árbevétel 90 millióról, 1966 óta a múlt év végéig 239 millióra növekedett. A termelőszövetkezetek tavalyi nyeresége megközelítette a negyven- millió forintot. Tovább javult a kereskedelmi ellátottság, hasonlóképpen a város közlekedése is. A vasútvonal villamosítása, az állomás rekonstrukciója, a felüljáró és a homlokrakodó megépítése különösen sokat jelent a helybelieknek. A városi tanácsról megállapította a beszámoló, hogy alapjaiban jól teljesíti funkcióit, munkája állandóan korszerűsödik, fejlődik. A megyei hatáskörből városi hatáskörbe került beruházások összege az 1967. évi 6 millióról már közel 87 millióra emelkedett. Az alsóbb szervek hatáskörének növelése, a testületi mtmka. egyes kötöttségeinek feloldása, az ügyintézés bizonyos fokú egyszerűsítése előnyösen hatott a tanács és a lakosság kapcsolatára. A III. ötéves terv 1115 lakás építését tűzte ki célul. Eddig 1338 lakást vehettek használatba. A korábbi évekhez képest lényegesen előrehaladt az állami lakásépítkezés, amire rendkívül nagy szükség is van, hiszen több mint 1100 lakásigénylőt tartanak nyilván, az életveszélyes lakások száma szintén nagy. A negyedik ötéves tervben 2000 új tanácsi, szövetkezeti és magánerőből épített lakás gyarapodásával számol a város. A lakásgond mellett sok problémát okoz az ivóvíz biztosítása és a szennyvíz elvezetése is. Az utóbbi tekintetében sokat jelent majd az év végén átadásra kerülő szenny- vizderítő-telep. Régi jogos kívánságuk teljesült a ceglédieknek, amikor befejeződött a belterület villamosítása. Most a külső részek vannak soron. Bár tovább javult az utóbbi években a lakosság ipái» és srrigáltatási ellátása, ezen a téren is nagyon sok a tennivaló. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek fejlődése — az országos átlagnál gyorsabb ütemű termelésnövekedés Cegléden is elősegítette az életszínvonal emelkedését. A párttagság példamutatása, állásfoglalása is nagy segítséget jelentett a termelő szektoroknak. Viszont Cegléden is megtalálhatók az önzés, a kivételezés, a protekcionizmus példái. Előfordult, hogy egyes vezetők is megsértették az erkölcsi normákat, vagy eltűrték azok megszegését. E negatív jelenségekről, míg a város egyéb más gondjairól is sok szó esett még a pártértekezleten. A vitában többen felszólaltak. Kürti András, a városi tanács vb-elnöke a IV. ötéves terv helyi célkitűzéseiről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára a város négy esztendős fejlődéséről, ezzel összefüggésben a megye gondjairól és feladatairól beszélt. Szabó Ferenc, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, és Vig Pál, a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet gépszerelője, valamint Skultéty József, a közös gazdaság elnöke, főként a mezőgazdaság gondjait, a munkaerőhelyzetet, a gép- és alkatrészellátást, meg az értékesítés problémáit tette szóvá. Varga Ferencné küldött — a Cipőipari Vállalattól, a nők helyzetével foglalkozott, Nyújtó Ferenc küldött az idősebb nemzedék nevében szólalt fel Ben ke Lajosné ország- gyűlési képviselő a város kulturális fejlődését és az oktatás gondjait taglalta. A vita lezárása és a válasz után a pártértekezlet megválasztotta a 49 tagú pártbizottságot, a 11 tagú végrehajtó bizottságot, valamint 20 küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság titkára ismét Babinszki Károly. sp Gödöllői járás Erősödő termelőszövetkezetek, növekvő feladatok A gödöllői járás 96 párt- alapszervezetének 200 küldötte szombaton az Agrártudományi egyetem előadótermében tartotta meg pártértekez- letét. A gödöllői járás kommunistái értékelték a járás négyéves fejlődését, összegezték a X. pártkongresszus irányelveire vonatkozó álláspontjukat. A pártértekezleten megjelent és felszólalt dr. Mondok Pál, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke. A járási pártértekezlet beszámolója — amelyet Molnár József, a járási pártbizottság első titkára terjesztett elő — a gödöllői járás négyéves fejlődésének pontos összegzése. Ha csak a beszámoló címszavait sorakoztatjuk fel, máris igazolódik a megállapítás: a pártértekezlet témája volt a tsz-gazdálkodás helyzete, az iparpolitika járási alakulása, a lakosság életszínvonalának javulása, a párt belső élete. Tudósításunkban csupán néhány téma kiemelésére vállalkozhatunk. A járás gazdasági struktúrája a négy év alatt nem változott, továbbra is a mezőgazdasági jelleg dominál, ezért a pártértekezlet különös gondot fordított a termelőszövetkezetek gazdálkodásának elemzésére. A beszámoló megállapítja, hogy a harmadik ötéves terv időszakában növekedett a járás tsz-einek közös vagyona, a tiszta vagyon aránya 65,6 százalékról 69 százalékra emelkedett. Nőtt a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama. Ugyanakkor olcsóbban termelnek a közös gazdaságok: a költségszint 86,9 százalékról 84.8 százalékra csökkent. Javult a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzete, a gazdaságok sikeres munkájával párhuzamosan a tsz-tagok jövedelme is emelkedett: az egy dolgozó tagra jutó évi átlagrészesedés 18170 forintról, 20 380 forintra nőtt. A beszámoló félsorakoztatja a gazdálkodás hibáit is. Kiemeli, hogy a járásban kevés a korszerű állattenyésztési telep. Az állattenyésztésből származó árbevétel aránya — a növénytermesztésihez viszonyítva — alacsonyabb. A termelőszövetkezetek nem lehetnek elégedettek a tehenenként! 2720 literes évi átlagos tejtermeléssel sem. A következő évek fontos feladata a közös és háztáji gazdaságokban a sertésállomány növelése, az iparszerű sertéstartás kialakítása. A beszámolóban kitértek a tsz-vezetés hibáira is: Domony, Gödöllő, Pécel termelőszövetkezeteit szanálási eljárás alá kellett vonni az 1969. évi gazdálkodásuk miatt; a domonyi és a péceli tsz. elnökét leváltották, szakvezetői fegyelmit kaptak. A járás mezőgazdasági programját úgy fogalmazták meg: „Szövetkezeteinkben elő kell segíteni a fejlesztési alapképzés arányának növelését. Tovább kell folytatni a tsz-ek gazdaságilag indokolt egyesülését, szélesíteni kell a kooperációt, különöslen a hústermelés, a zöldség- gyümölcsellátás érdekében.” A járás ipari üzemeiben 4710-en dolgoznak. A beszámoló értékeli a gyárak munkáját, a kollektívák teljesítményét. Az előadó megállapította, hogy az ikladi Ipari Műszergyár I. félévi eredményei azt bizonyítják, hogy az 1969-ben beállott aggasztó helyzetet — amikor a teljes termelés 11,7 százalékkal csökkent — sikerült megváltoztatni, a teljes termelés megközelítette a kiemelkedően jó 1968-as év termelési volumenét. A Hazai Fésüsfonó kistarcsai gyáregysége megfelelően igazodott a piac igényeihez, fonalaik 96,4 százaléka első osztályú, és ez az arány országosan is szép eredménynek számít. A Kő(Folytatás a 4. oldalon)
