Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

1970. OKTÓBER 25., VASÄRNAP ^K^Ciritsp 3 PÁRTÉRTEKEZLETEK Budai járás Fejlődő ipar, agglomerációs gondok Tegnap reggel a Pest me­gyei Pártbizottság székházá­ban került sor a budai járás kommunistáinak pártértekez­letére. A tanácskozáson a Pest megyei Pártbizottság képvise­letében megjelent Szilágyi János, a megyei rendőr­főkapitányság vezetője. A pártértekezlet résztvevő­it a pártbizottság nagy gond­dal készített, sok ténnyel és adattal illusztrált írásbeli be­számolója tájékoztatta az el­múlt négy esztendő munkájá­ról, az elért eredményekről és a még ma is megtalálható hiányosságokról, hibákról. Az Írásbeli beszámolót Novák Bélának, a járási pártbizott­ság első titkárának szóbeli ki­egészítése tette még teljeseb­bé. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítés egyaránt hű képet tárt a tanácskozás kommunista résztvevői elé a budai járás életéről, gyorsan változó arculatáról, amelyben a jelentős iparfejlesztés és a Pest-közelség döntő fontossá­gú szerepet játszott. A budai járás az elmúlt esztendők során — állapította meg a jelentés — az ország legnagyobb lélekszámú járá­sává fejlődött, községeiben közel százharmincezer ember él, amelynek mintegy nyolc­van százaléka a budapesti agglomerációs övezethez tar­tozik. A járásra jellemző a munkásság magas aránya, amely eléri a hatvanezret, s ebből mintegy negyvenezret a nagyipar foglalkoztat. A harmadik ötéves terv az Ipari termelés bármin ckét- harminchat százalékos növe­kedését irányozta elő. ... Ezzel szemben * budai járás ipari termelési volumenének fejlő­dése a harmadik ötéves terv időszakában az országos át­lagot kétszeresen haladta meg. Míg ez az összeg 1965-ben 2096 millió forint volt, addig 1969-ben már 3606 millió fo­rint értéket tett ki. A fejlődés tehát meghaladja a hetvenegy százalékot, ami több mint tizennégy százalékos évi ütem­nek felel meg. Ezen belül né­hány üzem kiemelkedő fejlő­dést mutat. A PEMÜ három­százharminchárom, a PEVDI háromszáztizenöt, a Porkohá­szati Gyár százkilencven, a Mechanikai Művek pedig száznyolcvannyolc százalékra emelte termelését. A járás iparának koncent­ráltságát mutatja, hogy a hat legnagyobb vállalat adja a termelés hatvannyolc százalé­kát. A járás iparvállalatainak nincsenek értékesítési gond­jai. Termékeik iránt nagy a kereslet, amit nem tudnak minden tekintetben kielégíte­ni. Ennek ellenére helyes a vállalatoknak az a törekvése, hogy a belföldi piac mellett termékeik egy részét export útján értékesítik. Az export értékesítés a tervidőszak alatt 239 millió forintról 640 mil­lió forintra nőtt. Ennek ti­zenkilenc százaléka tőkés pia­con kerül értékesítésre. Az örvendetes iparfejlesztés jelentősen megváltoztatta a já­rás arculatát és sok-sok meg­oldásra váró gond és probléma forrásává vált. Százhalombatta várossá lépett elő és ezzel ki­került a járás hatásköréből. Nagyközséggé fejlődött Érd, Budaörs, Budakeszi, Pilisvö- rösvár, Biatorbágy, Piliscsaba, Tárnok, Törökbálint, Solymár és Zsámbék. Közös tanácsú községgé alakult Budajenő— Telki, Sóskút—Pusztazámor, Piliscsaba—Tinnye, Üröm— Borosjenő, Zsámbék—Tök. A gondok azonban a szervezeti intézkedésekkel egyidőben ko­rántsem oldódtak meg. Bár a harmadik ötéves terv­ben az előző háromezerötszáz lakással szemben előrelátha­tóan mintegy ötezerrel nő a járás lakásállománya, a nagy­arányú bevándorlás következ­tében azonban az egy lakásra jutó lakosok száma mindössze egy tizeddel csökkent. Míg 1965-ben egy lakásra 3.5 fő ju­tott, ez a szám 1970-ben 3.4 fő. 1969-ben nagyarányú akció kezdődött a járásban a szociá­lis követelményeknek meg nem felelő lakások, települé­sek megszüntetésére. A negye­dik ötéves tervben ez a mun­ka tovább folytatódik és öt­száz ilyen jellegű lakást kíván­nak megszüntetni. Az is a ter­vek között szerepel, hogy a következő tervidőszak alatt hatezernyolcszáz új lakást épí­tenek a járás területén. A lakásépítések fokozásával egyidőben megkezdődött a vízvezeték-hálózat jelentős bő­vítése is. Ma már a járás víz­vezeték-hálózata eléri a há­romszáz kilométert, de ez a szám is csupán a laká'sok húsz százalékában jelent egészséges folyóvizet. A negyedik ötéves tervben még nagyobb erőfeszí­tésekre lesz szükség, hogy az eddiginél nagyobbat léphesse­nek előre ezen a területen. Amiben szintén jelentős előbbrelépés történt, az a pro­pánbutángáz használata. Míg 1965-ben a lakások alig több mint húsz százalékában, ma már a negyven százalékában könnyíti meg elsősorban a há­ziasszonyok gondját. Az új la­kótelepek építésekor pedig le­hetőség nyílik majd a vezeté­kes gáz bevezetésére is Buda­keszin, Budaörsön és Diósdon. Ami nagy gond volt, de gond még ma is: a járás üzletháló­zata. Annak ellenére, hogy csak az elmúlt két esztendő­ben hetven új bolt nyílt, még mindig nem kielégítő a járás üzlethálózata. Néhány terme­lőszövetkezet, mint például a toki, érdi és piliscsabai, nagy segítséget nyújtott e gond meg­oldásában a járás vezetőinek, de részükről és más gazdasá­gok részéről is még nagyobb erőfeszítéseket kell ternyi azért, hogy minél kielégítőbb legyen elsősorban a járás lakosságá­nak élelmiszer-ellátása. Ami az elmúlt esztendők nagy pozitívuma: az egyre jobb egészségügyi és szociális ellátás. Ma már negyvennyolc körzeti orvos dolgozik a járás területén. Az egy körzeti or­vosra jutó lakosok száma 2657 fő, ami jobb, mint a megyei átlag, amely meghaladja a kétezernyolcszáz főt. Amiben viszont nagyobb segítségre len­ne szükség: az a bölcsődei, és óvodai férőhelyek számának további növelése. Sem hely, sem idő nincs ar­ra, hogy sorra vegyük a budai járás valamennyi gondját, problémáját, eredményét. A pártértekezlet résztvevői hoz­zászólásaikkal jelentősen ki­egészítették az írásos és szó­beli beszámolókban felvázolt képet. Ki-ki a maga munka­helye, területe gondjairól szólt őszinte szókimondással és sok­sok hasznos ötlettel, javaslat­tal. Kivétel nélkül minden fel­szólalásból érződött, hogy a járás kommunistái szívügyük­nek tekintik a gyorsabb üte­mű fejlődést, otthonuknak szűkebb pátriájukat A késő délutáni órákba nyúló tartalmas és elemző vi­ta után, a pártértekezlet kül­döttei megválasztották az öt­venöt tagú pártbizottságot és a tizenegy tagú végrehajtó bi­zottságot. A járási pártbizott­ság első titkára ismét Novák Béla lett. Titkárai: Tuza Sán- dorné és Lengyel Sándor. (prukner) Cegléd város Kialakult Dél-Pest megye központja Dél-Pest megye kulturális, ipari és mezőgazdaság köz­pontjában, Cegléden is tegnap tartották pártértekezletüket a város kommunistáinak küldöt­tei. A tanácskozáson az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gát Jámbor Miklós titkár, va­lamint Boross Gyuláné, a me­gyei pártbizottság tagja képvi­selte — és Bartus Szilárd, az ÉVIG ceglédi gyáregységének vezetője elnökölt. Az elmúlt négy esztendő ‘eredményeiről, gondjairól — az írásos jelentés előterjeszté­se mellett — Babinszki Ká­roly, a városi pártbizottság tit­kára tartott szóbeli kiegészítőt. A számvetés részletesen tar­talmazta a fejlődő város gaz­daságpolitikai, az ipar, a me­zőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés helyzetét, a ta­nács tevékenységét, továbbá a pártélet aktuális kérdéseit. Eb­ből is kiderült, hogy a város lakossága, párttagsága, csak­úgy mint országosan, helyes­léssel fogadta a IX. pártkong­resszus határozatait, a kommu­nisták és a pártonkívüliek ösz- szefogása nagy eredményeket hozott. Cegléd egyre jobban iparosodó — s a helyzeténél fogva közlekedési csomópont, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központtá alakult, a belterjesség irányába vi­szonylag gyorsan fejlődő nagy­üzemi mezőgazdasággal. Dél- Pest megye centruma további fejlődés előtt áll. Az elmúlt négy esztendőben jelentékenyen nőtt a város ipari és mezőgazdasági üze­meinek termelése, tovább emelkedett a város dolgozói­nak kulturális színvonala. Olyan fontos új létesítmények­kel gazdagodtak a ceglédiek, mint a 476 ágyas kórház, az új általános iskola, az új szak- középiskola, a zeneiskola vagy az iparitanuló-intézet. A köz­művesítésben végbement fej­lődés megteremtette a korsze­rű város alapjait. Többek kö­zött ez tette lehetővé, hogy na­gyobb ütemben építik már a több szintes lakásokat, egyre többen jutnak új, modern ott­honhoz. Négy esztendő alatt a város ipara a népgazdasági célkitű­zésekkel hasonló színvonalon fejlődött. A harmadik ötéves terv végére várhatóan 38 szá­zalékkal növekszik a termelés, s bár a tervidőszakban új ipa­ri beruházás nem történt, a meglevő üzemek fejlesztésére 170 millió forintot fordítottak. Az építőipari kapacitás szinte megduplázódott, ám a IV. öt­éves terv várható építési igé­nye szükségessé teszi az építő­ipar technikájának gyorsabb ütemű fejlesztését, ezzel együtt az építés kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését. Az ipari üzemek között az utóbbi években megnőtt a munkaerő-áramlás, noha a vá­rosból még mindig több mint kétezren járnak más helysé­gekbe dolgozni. Arra ösztönzi ez Cegléd vezetőit, hogy to­vább szorgalmazzák az ipar- fejlesztést. Már meg is kezdő­dött az ország első hordógyá­rának építése. Ugyancsak gyors ütemben erősödött az utóbbi esztendők­ben a város mezőgazdasága. Az összes árbevétel 90 millióról, 1966 óta a múlt év végéig 239 millióra növekedett. A terme­lőszövetkezetek tavalyi nyere­sége megközelítette a negyven- millió forintot. Tovább javult a kereskedel­mi ellátottság, hasonlóképpen a város közlekedése is. A vasút­vonal villamosítása, az állo­más rekonstrukciója, a felül­járó és a homlokrakodó meg­építése különösen sokat jelent a helybelieknek. A városi tanácsról megálla­pította a beszámoló, hogy alap­jaiban jól teljesíti funkcióit, munkája állandóan korszerű­södik, fejlődik. A megyei ha­táskörből városi hatáskörbe került beruházások összege az 1967. évi 6 millióról már közel 87 millióra emelkedett. Az al­sóbb szervek hatáskörének nö­velése, a testületi mtmka. egyes kötöttségeinek feloldása, az ügyintézés bizonyos fokú egy­szerűsítése előnyösen hatott a tanács és a lakosság kapcsola­tára. A III. ötéves terv 1115 lakás építését tűzte ki célul. Eddig 1338 lakást vehettek haszná­latba. A korábbi évekhez ké­pest lényegesen előrehaladt az állami lakásépítkezés, ami­re rendkívül nagy szükség is van, hiszen több mint 1100 lakásigénylőt tartanak nyil­ván, az életveszélyes laká­sok száma szintén nagy. A negyedik ötéves tervben 2000 új tanácsi, szövetkezeti és magánerőből épített lakás gyarapodásával számol a vá­ros. A lakásgond mellett sok problémát okoz az ivóvíz biz­tosítása és a szennyvíz elve­zetése is. Az utóbbi tekinteté­ben sokat jelent majd az év végén átadásra kerülő szenny- vizderítő-telep. Régi jogos kí­vánságuk teljesült a ceglé­dieknek, amikor befejeződött a belterület villamosítása. Most a külső részek vannak soron. Bár tovább javult az utóbbi években a lakosság ipái» és srrigáltatási ellátása, ezen a téren is nagyon sok a tennivaló. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek fejlődése — az orszá­gos átlagnál gyorsabb ütemű termelésnövekedés Cegléden is elősegítette az életszínvonal emelkedését. A párttagság pél­damutatása, állásfoglalása is nagy segítséget jelentett a termelő szektoroknak. Viszont Cegléden is megtalálhatók az önzés, a kivételezés, a protek­cionizmus példái. Előfordult, hogy egyes vezetők is meg­sértették az erkölcsi normá­kat, vagy eltűrték azok meg­szegését. E negatív jelensé­gekről, míg a város egyéb más gondjairól is sok szó esett még a pártértekezle­ten. A vitában többen felszólal­tak. Kürti András, a városi tanács vb-elnöke a IV. ötéves terv helyi célkitűzéseiről tá­jékoztatta a tanácskozás részt­vevőit. Jámbor Miklós, a me­gyei pártbizottság titkára a város négy esztendős fejlődé­séről, ezzel összefüggésben a megye gondjairól és felada­tairól beszélt. Szabó Ferenc, a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet elnö­ke, és Vig Pál, a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet gépszerelője, va­lamint Skultéty József, a kö­zös gazdaság elnöke, főként a mezőgazdaság gondjait, a munkaerőhelyzetet, a gép- és alkatrészellátást, meg az érté­kesítés problémáit tette szó­vá. Varga Ferencné küldött — a Cipőipari Vállalattól, a nők helyzetével foglalkozott, Nyúj­tó Ferenc küldött az idősebb nemzedék nevében szólalt fel Ben ke Lajosné ország- gyűlési képviselő a város kul­turális fejlődését és az oktatás gondjait taglalta. A vita lezárása és a válasz után a pártértekezlet megvá­lasztotta a 49 tagú pártbizott­ságot, a 11 tagú végrehajtó bi­zottságot, valamint 20 kül­döttet a megyei pártértekezlet­re. A városi pártbizottság tit­kára ismét Babinszki Károly. sp Gödöllői járás Erősödő termelőszövetkezetek, növekvő feladatok A gödöllői járás 96 párt- alapszervezetének 200 küldöt­te szombaton az Agrártudo­mányi egyetem előadótermé­ben tartotta meg pártértekez- letét. A gödöllői járás kom­munistái értékelték a járás négyéves fejlődését, összegez­ték a X. pártkongresszus irányelveire vonatkozó állás­pontjukat. A pártértekezleten megjelent és felszólalt dr. Mondok Pál, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a megyei tanács vb-elnöke. A járási pártértekezlet be­számolója — amelyet Molnár József, a járási pártbizottság első titkára terjesztett elő — a gödöllői járás négyéves fej­lődésének pontos összegzése. Ha csak a beszámoló címsza­vait sorakoztatjuk fel, máris igazolódik a megállapítás: a pártértekezlet témája volt a tsz-gazdálkodás helyzete, az iparpolitika járási alakulása, a lakosság életszínvonalának javulása, a párt belső élete. Tudósításunkban csupán né­hány téma kiemelésére vállal­kozhatunk. A járás gazdasági struktú­rája a négy év alatt nem vál­tozott, továbbra is a mezőgaz­dasági jelleg dominál, ezért a pártértekezlet különös gondot fordított a termelőszövetke­zetek gazdálkodásának elem­zésére. A beszámoló megálla­pítja, hogy a harmadik öt­éves terv időszakában növe­kedett a járás tsz-einek közös vagyona, a tiszta vagyon aránya 65,6 százalékról 69 százalékra emelkedett. Nőtt a növénytermesztés és az állat­tenyésztés hozama. Ugyanak­kor olcsóbban termelnek a közös gazdaságok: a költség­szint 86,9 százalékról 84.8 szá­zalékra csökkent. Javult a termelőszövetkezetek munka­erőhelyzete, a gazdaságok si­keres munkájával párhuza­mosan a tsz-tagok jövedelme is emelkedett: az egy dolgozó tagra jutó évi átlagrészese­dés 18170 forintról, 20 380 forintra nőtt. A beszámoló félsorakoztat­ja a gazdálkodás hibáit is. Kiemeli, hogy a járásban ke­vés a korszerű állattenyész­tési telep. Az állattenyésztés­ből származó árbevétel ará­nya — a növénytermesztésihez viszonyítva — alacsonyabb. A termelőszövetkezetek nem lehetnek elégedettek a tehe­nenként! 2720 literes évi átla­gos tejtermeléssel sem. A kö­vetkező évek fontos feladata a közös és háztáji gazdaságok­ban a sertésállomány növelé­se, az iparszerű sertéstartás kialakítása. A beszámolóban kitértek a tsz-vezetés hibái­ra is: Domony, Gödöllő, Pécel termelőszövetkezeteit szaná­lási eljárás alá kellett vonni az 1969. évi gazdálkodásuk miatt; a domonyi és a péceli tsz. elnökét leváltották, szak­vezetői fegyelmit kaptak. A járás mezőgazdasági program­ját úgy fogalmazták meg: „Szövetkezeteinkben elő kell segíteni a fejlesztési alapkép­zés arányának növelését. To­vább kell folytatni a tsz-ek gazdaságilag indokolt egyesü­lését, szélesíteni kell a koo­perációt, különöslen a húster­melés, a zöldség- gyümölcs­ellátás érdekében.” A járás ipari üzemeiben 4710-en dolgoznak. A beszá­moló értékeli a gyárak mun­káját, a kollektívák teljesít­ményét. Az előadó megálla­pította, hogy az ikladi Ipari Műszergyár I. félévi eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy az 1969-ben beállott aggasztó helyzetet — amikor a teljes termelés 11,7 százalékkal csökkent — sikerült megvál­toztatni, a teljes termelés megközelítette a kiemelke­dően jó 1968-as év termelési volumenét. A Hazai Fésüsfonó kistarcsai gyáregysége megfe­lelően igazodott a piac igé­nyeihez, fonalaik 96,4 száza­léka első osztályú, és ez az arány országosan is szép eredménynek számít. A Kő­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom