Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

XIV. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM 1970. OKTÓBER 23., PÉNTEK Exportra dolgoznak és bővítik a telepet Szépen fejlődik a Tronszformátor KTSZ üzeme A vártnál jobb eredménnyel Fűtenek az „új Toldiban” Kedden délelőtt került sor a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola új épületében a fűtésrendszer próbájára. A műszaki szabályok és a tervek szerint 4 órára lett vol­na szükség a felfűtéshez, va­lójában azonban már két óra múlva kellemes meleg árasz­totta ed az egész épületet. Sajnos a tantermek hőmér­sékletét nem tudják rendsze­resen ellenőrizni, mert a hő­mérő — országos hiánycikk. Kisebb szépséghibák mellett, kevés radiátorcsöpögéssel, el­mondhatjuk —, a bemutatko­zás sikerült. Nyitva van-e a kocsma? A megszokás nagy úr. Tudom, hogy a Csokonai utca járhatatlan, mégis ar­ra visz a lábam. Így az­után „élményeim” gyűlnek az útépítés részleteiről. Tegnap a legnagyobb domb tetején két munkás támaszkodott egy kerítés tetejére. Befelé néztek az udvarba, bírálgatták, di­csérték a szőlőt, a gyü­mölcsfákat, a házelejét, meg mindent. Éppen meg­kezdtem a dombmászást, amikor az egyik visszafor­dult és rám rivallt: — Nyitva van már a kocsma? — Nem figyeltem — re- begtem. — Hát milyen szeme van magának? — tették fel a költői kérdést. Egy biztos, munkaidő alatt nem szoktam a kocs­mák nyitvatartását fi­gyelni. Én nem... sz MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Onibaba. Szenvedély, sze­relem, gonoszság a szamurá­jok idejében. Japán film. Csak 16 éven felülieknek! Kísérőműsor: Amikor én még boldog voltam. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. A Transzformátor Ktsz he­lyi telepe szépen fejlődik. A dolgozók száma százhetven- négyre emelkedett, akik közül 121 nő. Munkájukról és to­vábbi terveikről megkérdez­tem Rócz Zoltán telepvezetőt. — Az AKÖV elköltözése óta zavartalanul dolgozunk Kos­suth Lajos utcai telephelyün­kön — mondotta. Terveinket teljesítjük. Az első félévben főleg fénycsőfojtó készüléke­ket gyártottunk. A második félévben munkánk legnagyobb ré­szét a kis transzformáto­rok gyártása képezi, melyeket lengyel megrende­lőiknek készítünk, közéi 13 millió fórint értékben. Emel­lett 300 darab hegesztő tra­fót gyártunk, hazai rendelé­sekre. Üzemünk új gépi berende­zésekkel gyarapodott. Korsze­rű cseh köszörülőgépet és 7 tekercselőgépet, valamint új szárítókemencéket kaptunk. Az ipari vásáron közpon­tunk nagyteljesítményű szov­jet gyártmányú présgépet vett részünkre. — Telepünkhöz 400 négyszögöl területet vásároltunk, melyen két 25 méteres épületet épí­tünk. Az egyik műhely- helyiség lesz, a másik raktár, amire nagy szükségünk van. Az épületeket házilag épít­jük, az alapozási munka már folyik. — így jövőre raktározási gondjaink megoldódnak. Je­lentős részben 1971-ben is exportra dolgozunk. A dolgozók a munkakörül­ményekkel általában megelé­gedettek, de a többi körösi üzeméhez hasonló magasabb bérezést várnak, főleg az utóbbi hónapokban idekerül­tek, akik havi 1 ezer 100 fo­rint kezdőfizetést kapnak. (k) KÉSZÜL A CSOBOGÓ Megérkeztek a fagyok. A város díszkútja betonozásának azonban nem árthat, hiszen megkötött az anyag. A vízszóró fe­jek is a helyükön vannak, s az arra járók kíváncsian találgat­ják, milyen is lesz a kút, ha teljesen elkészül. A bemutatkozás valószínűleg már csak tavasszal Jesz. Foto: Varga Irén Salétromfőzés a L A SALÉTROM vegyület köz­ismert. Ha máshonnan nem is, hát a szobák faláról, ahol pusz­tításukat végzik. Persze, szid­ják is az öreg házak tulajdo­nosai a salétromot, pedig a vá­ros ennek köszönheti viszony­lagos épségét és megmaradá­sát a szultáni birtok volta mel­lett. A török 1541-ben elfoglalta Budát, s ettől kezdve Kőrös is hódoltsági terület lett. Mivel a szultán nem adományozta el a várost, s így az a saját fenn­hatósága alatt maradt, tőle függött a város sorsa. A hódí­tók hamar felfedezték, hogy az itt található mezőgazdasági kultúra mellett a másik jelen­tős dolog a puskapor alap­anyagát képező salétrom. A salétromfőzés kezdetének idejét nem lehet megállapíta­ni. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1600-as évek elején már állt az úgynevezett salét- romos ház, ahol a salétromot főzték. A készítés módjáról sem maradt fenn semmiféle adat. a készítés helyéröl azonban már igen. Egy köze­pes nagyságú helyiség lehetett, ahol csak néhány üst fért el. török időkben Az üstöket Budáról hozták, s azok vasból készültek. A tö­röknek darabonként 2—3 fo­rintot fizetett értük a város. Persze, ezek az edények sem mindig váltak be. Volt olyan eset, amikor a nagysága nem felelt meg, s emiatt kellett visszavinni Budára. Máskor pedig igen hamar kilyukadtak, s javításukhoz — mindmáig kideríthetetlen okból — timsói vett Kőrös. A FELSZERELÉS bővítésére és az elhasznált tárgyak pót­lására többször vásároltak fe­nyőkádakat és Kecskeméten teknőket. A salétrom tárolásá­ra zsákokat használtak, ame­lyek vászonból készültek. Nagy szükség volt tálakra és vöd­rökre. Ezeket a rimaszomba­tiaktól szerezte be a város. A háznál adódó kovácsmunkákat kizárólag a helybeli kovácsok­kal végeztették. János kovács például két vaslapátot készí­tett 80 dénárért, és egy met­szőkést 20 dénárért. Az ezek elkészítéséhez szükséges vas egy részét Kádas Istvánnétól vették meg. A munkásoknak a védelmére szintén gondoltak, akik egy „salétrom vonó kap- czát” kaptak. A salétromos ház őrzését is szem előtt tartották. Tamás kováccsal az ablakára egy vasrostélyt tetettek, mely munka 1 forint 70 dénárba ke­rült. A VÁROS a salétrom készí­téséhez embereket fogadott, akiknek bérét évenként fizet­ték ki. 1636-ban például Tóth István és Főző Lukács egyévi bére fejenként 16 forint, 5 fertály búza, 2 forint ára hús, 3 sajt, 3 gomolyó és egy só volt. A salétrom beszolgáltatá­sa évente 5—6 alkalommal tör­tént. Ekkor a főbíró vagy az általa megbízottak vitték Bu­dára kocsin. A vivők ezért rendszeresen megkapták a já­randóságukat. Ezenfelül aján­latos volt adni némi pénzaján­dékot a tolmácsnak, hogy éke­sebben adja elő a körösiek ügyét a csausznak, hogy minél előbb bejelentse a pasánál a várakozó körösieket, a salét­rommérőknek, hogy pontosab­ban mérjék a beszolgáltatott mennyiséget. Ez a szolgáltatás az adózás egyik formája volt, s a hadsereg ellátásán kívül a legfőbb feladat Az évenkénti adónak jelentős részét képezte a salétrom. A beszolgáltatás mértékét pénzben mérték. Er­ről az összegről a török nyug­tát adott. Természetesen nem ingyen állította ki ezeket a bi­zonylatokat, hanem tetemes összegeket*kért ezekért. Fizet­ni kellett, mert ellenben a Amit elvesztettek a vámon, behoztál a réven TALÁN KIEGYENLÍTŐDIK Az idei időjárás alaposan keresztülhúzta a mezőgazdasá­gi szakemberek számításait. Tóth András, az Arany János Termelőszövetkezet agronó- musa mindezek ellenére ko­rántsem borúlátó. Bár igaz, hogy a belvíz, eső, jég és for­róság sok bajt hozott, de a végén csak született ered­mény. Az első „bajszerző” a bel­víz volt, nem tudták elvetni a 70 hold borsót, mindössze csak 42-t sikerült elvetni, le­aratni. A rosszra jó jött, mert a pa­radicsom 50 mázsával többet 1 termett a tervezettnél holdan­ként. Egyedül csak a San Mar- sano paradicsom adott 20 má­A vasárnapi nyitvatartásról érdeklődtünk a 150-es önki­szolgálóbolt vezetőjétől, Ki­rály Csabától. — Három vasárnap tapasz­talatairól tudok beszámolni. A forgalom vasárnapról vasár­napra nő. Az első alkalom­mal 5 ezer 800, a második alkalommal 7 ezer 200, s leg­zsával kevesebbet, mint amennyit ígért. A fólia alatt termelt paprika ebben a termelőszövetkezetben is jól fizetett, 58 ezer forint bevétel helyett 90 ezer forin­tot sikerült a háziasszonyok és a MÉK zsebéből kiszedni.. A legnagyobb meglepetést és jövedelmet a csemegekukorica hozta. Három holdat vetettel*, holdanként 8 ezer forintos be­vételre számítottak, ezzel szemben épp a dupláját hozta: holdanként 16 ezer forintot. Osztottak, szoroztak, kivontak, végül megállapították, amit elvesztettek a vámon, meg­nyerték a réven. f utóbb már 8 ezer forint volt a bolt vasárnapi forgalma. — öten vagyunk bent va­sárnap reggel fél 7 órától fél 10 óráig. Ezt az időt dolgo­zóink szabadnapban is meg­kapják, s külön ügyeleti díj­ban is. A vasárnapi nyitva- tartás nekünk is megéri, de főleg a vásárlóknak ad ked­vezményt — fejezte be a bolt vezetője. JUBILEUMI TANÁCSÜLÉS A városi tanács október 26-án délelőtt 9 órakor a mű­velődési otthon tanácstermé­ben a tanácsok megalakulása 20. évfordulójának megünnep­lésére jubileumi ülést tart. A jubileumi tanácsülésen megnyitót Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága elnöke mond, ezt kö­veti Juhász Gyula „A mun­kásotthon homlokára” című verse, Frigyes István tolmá­csolásában. Az ünnepi beszédet Szűcs Zoltán, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke tartja. A hozzászólások után a ta­náccsal „egyidős” tanácstago­kat jubileumi oklevéllel tün­tetik ki. Gyermekraj z- kiállítás Szombaton, 1970. október 24-én nyílik délután 5 órakor a Művelődési Központ szín­háztermének előterében. Figyelmet érdemlő kiállítás, ahol az általános iskolák rajz szakköreinek munkáit látja a néző. Mennyi ötlet, milyen formaérzék és mennyi ellesett pillanat a gyerekek világából. A rajzokon kívül agyag­készítmények, szobrok, sőt mázas csempék is díszlenek a kiállítás tárlóiban. A rajz­tanárok és tanítványaik dol­goznak serényen, hogy a ki­állítás tessék a szülőknek és a látogatóknak. Mennyi gond, mennyi ügy­szeretet és őszinteség néz le egy-egy ifjú művész munká­járól. Sikere lesz ennek a ren­dezvénynek. Nem hiába dol­gozik a tanár és tanítvány: a látnivaló gazdag. Bodor Tibor " a; CSAK FEL 10 ÓRÁIG Sikere van a vasárnapi nyitva tartásnak Szerencséje van a gimnazis­táknak. Olyan szorosan kap­csolódhatnak az élő művész­világhoz, ahogy kevés vidéki isokla növendékei tehetik. Ha csak a közelmúlt kiemelkedő találkozóit soroljuk is fel, olygn neveket kell megemlí­teni, mint Mensáros László, Csoóri Sándor vagy Faragó Laura. És most még egy nagyobb lehetőség. Bodor Tibor színművész el­vállalta, hogy két év leforgá­sa alatt 14 alkalommal láto­gat el a gimnáziumba, és elő­adja „Hazafias költészetünk I. Istvántól napjainkig” című előadássorozatát. Abban, hogy Bodor Tibor Nagykőrösre jön, igen nagy szerepe van a Hazafias Nép­front megyei bizottságának, különösen S. Hegedűs László­nak, aki közvetített a mű­vész és az iskola között. Mit tartalmaz a sorozat? Verseket és prózát egyaránt, és nemeseik korabeli alkotáso­kat az egyes korszakokból, hanem az adott történelmi időszakban élt személyekről szóló, később keletkezett mű­veket is. Az első előadás témája: város a beszolgáltatást nem tudta volna igazolni, s az élel­mes adószedők esetleg kétszer is beszedhették volna az adót. Bizony, sole szarvasmarhát le­hetett volna venni ezeken a pénzeken. A BESZOLGÁLTATÁS mennyisége nagymértékben függött a mindenkori politikai helyzettől. 1631—32-ben lán­golt fel a Császár Péter-féle felkelés a megmaradt magyar területeken. Eszterházinak a felkelést nagyobb áldozatok nélkül sikerült elfojtania. Egy­szerűen ráuszította a megyéket a parasztokra, sőt a töröktől kért' segítséget ellenük. A sa­létromadó 210 forint. (Egy marha 14 forintba került.) 1643-BAN RÁKÓCZI készü­lődik a Habsburgok ellen, s 1644 februárjában meg is in­dítja a támadást. A török sem tétlen. Az adó 1643-ban 339 forint, vagyis súlyban kifejez­ve 2815 oka, 1645-ben pedig 2280 oka (1 oka = 1,2 kg). A szultán megtiltotta Rákóczinak a további hadjáratot, s megfe­nyegette, hogy ha nem enge­delmeskedik, rátámad Erdély­re. Természetesen ennek a fe­nyegetésnek csak úgy lehetett érvényt szerezni, ha van ele­gendő megfelelő felszerelésű katona. Pesti László (Folytatjuk) „Irodalmunk Mátyás koráig” Érdekes lesz hallani, mit tart a művész fontosnak, ér­tékesnek irodalmunk kezde­teiből, mit lehet kiemelni a latinnyelvűség korából, vagy a Halotti beszéd idejéből, olyan alkotásokat, amelyek szólnak a ma ifjúságához is. Az első találkozóra szomba­ton, október 24-én, délután négy órakor kerül sor a gim­názium dísztermében. Nk. Pedagógus—Salgótarjá­ni Spartacus 77:46 (34:18). November elseje után nem lehet szabadtéren bajnoki ko­sárlabda-mérkőzéseket ját­szani, ezért október 17-ére előrehozták az NB III-as fér­fitalálkozót. A Sportotthonban a következők játszottak a kö­rösi csapatban: Mitru (27), Danóczi (2), Ábrahám T. (16), Sz. Nagy (6), Matuska (16). Csere: Pap dr. (4), Spindel­bauer, Farkas, Hoffer (4), Ruttner Gy., Almási (2). A hőmérő mindössze plusz öt fokot mutatott a mérkőzés kezdetekor. Az elején egész­pályás letámadással játszottak a hazaiak, mindkét együttes jó csapatjátékot nyújtott, de a 7. percben a 9:4-es vezetést az okozta, hogy a vendégek több esetben nem találtak gyűrűbe. A 10. perc után'■(15:4) a küzdelem helyett több öt­letes akciót vezetett a Peda­gógus, s belemelegedtek a tarjániak is. Jó csapatszel­lemmel gyors és lendületes támadásokat, szép akciókat vezettek a körösiek, de több helyzet is kimaradt Szünet után a mezőny leg­jobbja, Mitru, valamint. Áb- rahám Tibor és Matuska len­dületes játéka, Pap dr. nyu­godt irányítása magával ra­gadta a csereként beálló já­tékosokat, és kevesebb hiba­százalékkal, jó, gyorsmozgá- sos játékkal biztosan növel­ték előnyüket. A találkozón ismét felvetődött a régi gon­dolat: nagyon elkelne már egy sportcsarnok, vagy egy nagyméretű tornaterem Nagy­kőrösön! ★ Nk. Pedagógus—Monori SE 94:42 (41:20). Vasárnap Monoron kettős mérkőzésre került sor. A kö­rösi férfiak Mitru irányításá­val nagyon jól játszva, biz­tosan nyertek. Matuska és j Ábrahám Tibor játszott még I Szombaton : divatbemutató az ifjúsági klubban Szombaton délután 5 órakor az Ifjúsági Klubban műsoros divatbemutatót tartanak. A szép ruhákhoz a jó zenét a zenekar adja. jól. Ez volt az összeállítás: Mitru (23), Matuska (25), Áb­rahám T. (12), Marosfi (6), Danóczi (2). Csere: Pap dr., Ruttner Gy. (9), Sí Nagy (4), Farkas (2), Almási (2), Spin­delbauer (2). ★ Monori SE—Nk. Pedagógus 38:33 (19:24). Körösi nők: Páhán, Máté (6), Vajda (4), Kollár É. (17), Kovács É. (6). Csere: Szekíű E., Vajtai, Kollár Zs., Bűz R„ Csapó Zs. A körösiek különösen ko- sárradobásban fogtak ki gyenge napot. A vereséghez az is hozzájárult, hogy Mátét egyik állítólagos megjegyzése miatt az egyik — hazaiakhoz húzó játékvezető — kiállítot­ta. Az említett esétben 2 mé­terre a körösi lánytól levő másik, tárgyilagos játékvezető semmit sem hallott. Azóta megtartották a fegyelmi tár­gyalást is, s Máté figyelmez­tetést kapott. ★ A szeptember 13-án elma­radt Nagykőrösi Pedagógus— Ceglédi Vasutas férfimérkő­zés 2 pontját 2:0-ás kosár­aránnyal a körösiek kapták. Üjság még az is, hogy a Hat­vani Kinizsi NB III-as férfi­csapata visszalépett az NB Ili­ből. Sulyok Zoltán Asztaliteniszező< jelöltek Az 1970-es év ha aprókat is, de több örvendetes sportese­ményt hozott Nagykőrösön. Ilyen volt a kedd délutáni is a Sportotthonban. A Petőfi iskolából 36, harmadik-negye- dik-ötödik osztályos kislány és kisfiú vett részt a Kinizsi asztalitenisz sportiskolájának felvételi alkalmassági verse­nyén. SPORT Három mérkőzésből négy pont — kosárlabdában

Next

/
Oldalképek
Tartalom