Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1970. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK Húszéves a városi tanács TANÁCSRENDSZERÜNK két évtizedes fennállását ün- j nepli az ország népe. A ro-1 mokból újjáépült államigaz­gatási szervezetünknek piros­betűs napja október huszon­kettedike. Ez az ünnep is szo­rosan kapcsolódik hazánk fel- 1 szabadulásának napjához, 1945. április negyedikéhez, mert ez a nap tette lehetővé, hogy a magyar nép az állam- igazgatás területén úrrá lehe­tett, kialakíthatta a népet szolgáló, a nép érdekében te­vékenykedő új szervezetét. A régi, rossz emlékű köz­igazgatás helyébe — kezdet­ben még a régi szervezeti for­mában — új szellemű, új em­berekkel dolgozó államigaz­gatás alakult ki a felszabadu­lás után, amely iránt az első pillanattól jelentkezett az igény. Ez a demokratikus igazgatás egyik napról a má­sikra óriási feladatokat ol • dott meg, és megteremtette a tanácsrendszer kialakításának alapjait. A KÉT ÉVTIZED ALATT bebizonyosodott, hogy a taná­csi szerv a helyi igényeknek megfelelő, a dolgozó emberek teljes bizalmát, támogatását élvező helyi állami szerv. El­ismerés és köszönet azoknak a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, akik az üzemekből, a földekről a párt hívó szavára eljöttek, hogy a tanácsi igazgatásban szolgál­ják a népet. ELISMERÉS ÉS KÖSZÖNET azoknak a hivatali dolgozók­nak, akik nem menekültek külföldre, hanem itthon ma­radtak és segítettek a köz- igazgaißs talpraállításában. Köszönet a termelési földosz­tó bizottságoknak, a nemzeti bizottságoknak, a demokrati­kus pártok képviselőinek, akik lehetővé tették, hogy vá­rosunkban is megteremtődje­nek a tanácsi rendszer kiala­kulásának feltételei, és akik többségükben 1950. október 22-én, részben mint tanácsta­gok, részben mint hivatali dolgozók ott tevékenykedtek az első tanács bölcsőjénél. Sokan közülük nem érték meg a huszadik évfordulót, de ahogy egy pillanatra sem fe­ledkezhetünk meg a hazánkat felszabadító hős szovjet ka­tonákról, úgy nem feledkez­hetünk meg újjászervezett ál­lamigazgatásunk első harco­sairól sem. Mert harcosok voltak ők a szó igazi értelmében is. Az újért, a szebbért, a haladób­bért harcoltak éjt nappallá téve, mert a tengernyi fel­adat mellett legtöbbjüknek még el is kellett sajátítani az igazgatási munka „technoló­giáját”, a bonyolult felada­tokkal járó ismereteket a munka mellett kellett meg­szervezni. ELÉVÜLHETETLEN ÉRDE­MEIK vannak abban, hogy ma már színvonalas appará­tus szolgálja a város népét, és hogy olyan tanácstagjaink vannak, akikre joggal lehe­tünk büszkék. Kilenc tanács­tagunk és öt hivatali dolgo­zónk 1950 óta — immár az ötödik ciklusban — tevékeny­kedik a tanácsban. Ök a ju- bilálók, őket köszöntőm első­sorban mindannyiunk nevé­ben. Sok egyéni áldozatot, le­mondást, többletmunkát je­lentett ez és joggal lehetnek büszkék elsősorban ők arra, ami ebben a városban húsz év alatt megépült, létrejött, megvalósult. Nincs az életnek olyan területe, városunk tár­sadalmi, gazdasági, politikai megnyilvánulásának olyan látható és eredményekben vagy gyakorlatban megszüle­tett alkotása, ahol s amelyek­ben munkájuk nyomát ne fe­deznénk fel. Tudjuk, hogy nincs minden rendben és még sok a tenni­való. De az a tény, hogy váro­sunk az elmúlt húsz év alatt szinte újjászületett, hogy nap mint nap új meg új feladato­kat oldunk meg sikeresen. Városunk lakossága évről év­re új létesítményekkel gazda­godik, színvonalasabban és eredményesebben elégítjük ki igényeit, törődünk a fiatalok, öregek problémáinak megol­dásával, hogy minden becsüle­tesen dolgozó embernek: nő­nek és férfinek, fiatalnak, idősebbnek munkaalkalmat biztosítunk ebben a város­ban. Ez megnyugtató annál is inkább, mert a megoldandó problémákat ismerjük. A TANÁCSI SZERVEZET korszerűsítése, a nagyobb ön­állóság, az önkormányzati vonások erősödése biztosíték arra, hogy az új feladatoknak meg is feleljünk. Biztosítékot adnak erre az eddig elért eredmények, azok az alapvető változások, amelyek az első tanácstörvényt követően a második tanácstörvényben a fejlődés motorjává váltak. A második tanácstörvény — amely a tanács munkatapasz­talatai alapján született — a többi között részletesen meg­határozta a tanácstagok joga­it és kötelességét. Nagy súlyt helyezett arra, hogy a hivata­li dolgozók a lakosságra tá­maszkodva végezzék munká­jukat. A KÖZELJÖVŐBEN TÁR­GYALJA az országgyűlés új — harmadik — tanácstörvé­nyünket, amely messzemenően figyelembe veszi a további fej­lődés követelményeit. Világos előttünk, hogy meg­növekedett hatáskörükkel, a nagyobb gazdasági önállóság­gal, az állandóan jelentkező jogos lakossági igényekkel csak úgy tudunk megbirkózni, ha a tanács tagjai és a tanács hivatali dolgozói messzemenő­en támaszkodnak a város la­kosaira, véleményükre, út­mutatásukra. és nem utolsó sorban — aktív közreműködé­sükre. A X. KONGRESSZUS irány­elveinek vitája, az előkészüle­tek során elhangzottak mind- mind hasznos útmutatások. Fel kell használni az eddigi munka jó és hasznos tapasz­talatait, hogy a negyedik öt­éves tervben ránk háruló fel­adatokat városunkban mara­déktalanul megoldjuk. Korszerű várospolitika, a párt útmutatása, aktív közéle­ti emberek sokasága, szak­képzett, jó hivatali apparátus: mindez elkerülhetetlenül szükséges az előttünk álló fel­adatok megvalósításához. A tanács megalakulásának 20. évfordulóján erőt és garanci­át a további eredményekhez azoknak a tanácstagoknak és hivatali dolgozóknak az oda­adása és eddigi tevékenysége jelent, akiket ma ünnepiünk és akiknek mindnyájunk ne­vében hosszú életet, eredmé­nyes közéleti szereplést, to­vábbi városszeretetet és együttműködést kívánok. Dr. Lukács Ferenc Vác Városi Tanácsának vb-elnöke Letörték a dohányt Kosdon A Kosdi Naszályhegyalja Termelőszövetkezet dohány­földjeinek utolsó pásztáiról a váci mezőgazdasági techni­kum diákjai törték le a do­hányt. Munkájuk bérét —több mint háromezer forintot — a tavasszal beinduló víziszakkör fejlesztésére fordítják. SASDI SÁNDOR, MRCSÉNY1 DEZSŐ ÚJ KÖTETEI A Müveit Nép Könyvesbolt újdonságai: Irodalmi szakács- könyv, Vihar Béla: Kígyó­ének. Marton Lili: Külvárosi menyegző, Sásdi Sándor: A sárga bohóc, Földesi Tamás: Tudomány-e a filozófia?, Fé- ja Géza: Tamási Áron, Szem- lér Ferenc: Évgyűrűk, Jósé de Alencar: Máglyák az őserdő­ben, Falus Róbert: A római birodalom története, Bálint Tibor: Zokogó majom, Der- csényi Dezső: Román kor, Jo­nes Le Roi: Néger zene a fe­hér Amerikában, Füst Milán: A feleségem története, Fodor Sándor: Csipike, a boldog óriás, Bretter György: Vá­gyak, emberek, istenek. Új vendéglátó és cukrászati gépek Üj gépek prototípusai ké­szültek el Szombathelyen, a vendéglátóipari gépgyárban. A vendéglátó- és cukrászüzemek igényének megfelelően elkészí­tették a KK—100-as konyha­gép mintapéldányát. A gép fő­leg kisvendéglőkben tesz jó szolgálatot. Mintegy 15 féle konyhai műveletet végez, ap­rít, szeletel, passzíroz, őröl stb. A Dg—100-as típusú dagasztó­gépüket a cukrászüzemek ré­szére készítették. Az ügyes gép egyszerre száz fő részére ele­gendő tészta dagasztására al­kalmas. Elkészült az újfajta, 60 literes habverő gép proto­típusa is. Az új gépek sorozatgyártását a jövő évben kezdik meg. Napokig oda-vissza utazott A múlt csütörtökön, a mú­zeumi hónap keretében elő­adást tartott a váci járási és városi könyvtárban dr. Me­zősi Károly irodalomtörténész, ismert Petőfi-kutató. Előadá­sában azokról a Váccal kap­csolatos Petőfi-problémákröl emlékezett meg, amelyek a költő közelgő 150. születési évfordulója alkalmából nyom­tatásban is napvilágot látnak. Ismertette saját legújabb kutatásainak eredményeit, amelyek szerint Petőfi szülei 1846. október 28. és december 24-e közötti időben költöztek Vácra. Először azonban nem a ma ismert Báthori utca (akkor Temető utca) 15. szá­mú házban laktak, hanem egy emeletes házban, valószínűleg a főtéren. Innen költöztek először a mai Petőfi utca (ak­kor Fazekas utca) 17. szám alá, majd innen a mai Petőfi- házba. A Petőfi utca 17. szá­mú házat Jakus Lajos penci múzeumigazgató, Petőfi-ku­tató fedezte fel, és az előadás végén munkájának menetét ismertette a hallgatósággal. Ezután dr. Mezősi arról be­szélt, milyen bizonyítékai vannak arra vonatkozólag, hogy Petőfi Vasúton című versét nem az időközben szin­tén megnyílt pest—szolnoki vonallal kapcsolatban írta 1847-ben. hanem váci utazása adta az ihletet. A költemény­ben hegyekről ír, márpedig a pest—szolnoki vonalon nincsen hegy. Tudott dolog az is, hogy a költő annyira lelkese­dett minden technikai újítá­sért. hogy napokig le sem szállt a váci vonatról, hanem oda-vissza utazott Pest és Vác között. Ismertette az előadó a köl­tő váci tartózkodásait, a szü­lei ideköltözése előttieket is, majd kitért arra, hogy Petőfi miért nem szerette Vácot. Korábban azt hitték, hogy ennék oka a város különösen PETŐFI ES VAC elmaradott vezetőrétege volt. Maga Petőfi írta, hogy Vácon a színészeknek soha nem volt sikerük. Az újabb nyomok szerint a költő érzelmeinek más oka is volt. Itt lakott Császár Ferenc költő, Petőfi egyik nagy ellensége. Császár többször becsmérelte Petőfit. Petőfi viszont nem tartotta Császárt költőnek, és ennek bizonyságául, ha valamit fel akart jegyezni, kitépett egy lapot a magánál tartott Csá- szár-verseskötetből, és ezek­re a lapokra készítette jegy­zeteit. Császár Ferenc kúriája a váci Pap-völgyben volt. Az épületet — amelynek nyomai az utóbbi években tűntek el teljesen a föld színéről — a Degré család vette meg utóbb. A család tagja volt Degré Alajos, ugyancsak íróember, aki az 1848—49-es és az azt követő eseményekben Vácott haladó szerepet játszott, és az immáron nem látható ház gyakran látott vendégül ne­ves írókat és költőket, így többek között Vörösmarty Mihályt és Arany Jánost is. A hallgatóság lankadatlan figyelemmel hallgatta az egyórás előadást. A nagy figyelemnek egyik oka az volt, hogy az előadó nem fel­olvasott, hanem beszélgető stílusban, szabadon mondta el — még az idézetéket is. Stefaits István 450 ezer tonna szuperfoszfát A Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfátgyárában új gra­nulálóüzem kezdte meg a pró­batermelést. A korszerű acél­váz szerkezetből készült üzem a porított szuperfoszfátot szemcsézett formára alakítja, mivel a mezőgazdasági üze­mek szívesebben használják a szemcsézett műtrágyát, köny- nyebb a kiszórása, és lassú ol­dódása révén a növények is jobban hasznosítják. Az új gyárrészleg üzemszerű termelésének beindulása után a jelenlegi 260 ezer tonna he­lyett évente 450 ezer tonna szuperfoszfátot szemcséznek és adnak át a mezőgazdasági üze- végig mek részére. Történt pedig, hogy egy maszek csirkét vitt a piac­ra. A baromfi ép­pen ekkor nagyon kapós volt. Gaz­dára is talált ha­mar a sok-sok szárnyas, mivel a készlet természe­tesen nem tartha­tott örökké. Gondolkodott a kereskedő, mité­vő legyen, hogyan szolgálja ki az újabb vevőket? Született egy ötle­te: attól, aki csir­két akart venni, elkérte a lakáscí­mét, mondván, hogy majd dél­után oda viszi a kért árut. Igen ám, de a motorkerékpárja csütörtököt mon­dott, azaz nem tu­dott elindulni. Mit volt mit tenni („ígéret szép szó ...”), taxit hí­vatott és azzal vitte házhoz a csirkéket. Kérdezheti min­denki (mint ahogy kérdeztem én is), megérte-e az üz­let, kifizetődött-e a taxiszámla? Megnyugtatom az olvasót: a taxi­költség elvitte ugyan a hasznot, de az üzlet mégis megérte a befek­tetést. Újabb biz­tos vásárlókat szerzett így... —m— MÁV-MAZSOLÁK Az ideiglenes járda kitűnő­en bevált. Bírta az elmúlt na­pok esőzéseit is. A víz gyor­san lepergett, eltűnt a sínek közül, és a jelek szerint na­gyobb cső esetében sem kell félni tócsáktól, víztorlaszok­tól. A mozdonyokat vízzel el­látó kutak „széthúzása” szin­tén a közönség gyorsabb mozgását segíti elő. ★ Nincsen panasz eddig a fű­tésre sem. Mind a munkásvo­natok, mind a napközi jára­tok melegek, kellemesek még akkor is, ha odakint fagypont körül mozog a hőmérséklet. A tisztaság sajnos... A Nyu­gatiból eltűntek az ablakmosó brigádok. A seprést, törülge­tést sokszor indulás előtt pár perccel kezdik és rekordgyor­sasággal befejezik. ★ Jövőre lesz 125 esztendeje annak, hogy a Buda és a Pest nevű mozdonyok vontatta el­ső vonat befutott a váci ál­lomásra. Bennfentesek úgy tudják, hogy az évfordulón olvasható lesz az állomásépü­leten elhelyezett emléktábla szövege. ★ Érdekes kísérletre készül a váci MÁV állomásfőnökség. Vonatérkezéskor kinyitják az összes kapukat (!). Ezzel szem­ben szigorúan megtiltják a sí­nek közötti várakozást. (P.) Jövőre a Közép-csoportban Az öregfiúk megnyerték a bajnokságot A város sportszerető közön­sége örömmel hallotta a hírt, hogy a PENOMAH öregfiúk labdarúgócsapata megnyerte a bajnokságot. Ez a szép siker egy egész év munkájának eredménye, amelyben a játé­kosok és a vezetők mindent elkövettek a győzelemért. A csapat nagyon eredmé­nyes évet zárt. Tizennyolc mérkőzést játszott, ebből ti­zenötöt megnyert, két mérkő­zésen döntetlen, egyen pedig vereség született. A csapat 32 pontot szerzett, gólaránya is imponáló — 48:13. A játékosok minden elisme­rést megérdemelnek. A PE­NOMAH SK szép sikere, hogy megalakulásának 10. évében öregfiúk csapata bajnokságot szerzett. A sportkör elnöksége minden támogatást megad a csapatnak, amely nem pihen­het soká a babérain. Jövőre nehéz feladat vár az öregfiúk­ra: a kiváló csapatokból álló Közép csoportban kell helyt­állniuk. —bá KÖZÉPISKOLÁS SPORT Röplabda A férfi megyei I. osztályú röplabda bajnokság végered­ménye: Bajnok: szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium, 2. Ráckeve, 3. Váci Sztáron Sándor Gimnázium, 4. Váci Mezőgazdasági Technikum, 5. Váci 204. sz. Mü.M., 6. Pécel, 7. Ócsa. Labdarúgás Megyei középiskolás baj­noki eredmények: 201 Mü.M. Dunakeszi—Gépipari Vác 0:5, Váci Mezőgazdasági—Szob 5:0. Csütörtökön délután, három órakor a DCM pályán Váci Mezőgazdasági—Váci Gépipari rangadó. Dunakeszi sportja Asztalitenisz Kaposváron rendezték a serdülők országos „Tizek-baj- nokságát”. Gogh József, a Mechlabor versenyzője min­den ellenfelét legyőzve lett az első. Gratulálunk. Labdarúgás Kunstár góljával 1:0 arány­ban nyert a Vasutas a Zuglói Danuvia eben. A második csa­pat Nagykőrösön 4:2 arány­ban vereséget szenvedett, az ifik 3:0-ra nyertek. A kölyök­csapat 2:2-re végzett az Épí­tők kölykei ellen. A Kinizsi 4:1 arányban ki­kapott Vácrátóton, az ifik el­lenfele pedig nem állt ki a mérkőzésre. Kézilabda A Vasutas utolsó NB II.- beli mérkőzésén is győzött — Budakalász ellen, 27:20 arány­ban. Zsiga csapatkapitány egymaga 8 gólt lőtt. A Spar- tacus-lányok 14:4-re kikaptak a Forte csapatától. A Sparta­cus férficsapata megnyerte a területi bajnokságot, és jövő­re a megyei elsőosztályban játszik. Vajkonyi lő gólt a budakalászi hálóba A mérkőzés után Gendur Pál edző a levegőben. S. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom