Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

8 ■t/CíHap 1970. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK n Szenzációs hírekkel... Lapok, árusok, olvasók // „Óriási szenzáció! Megölték a bajba jutott gyilkost, Kira­bolták a dúsgazdag hajdani kasszírnőt! Vasúti szerencsét­lenség ... Elfogták ... Meg­halt ... Hazánkba érkezett... Elutazott... Fogadták, beik­tatták, eltemették. Kitüntét- ték ... Felavatták ... Lelep­lezték ... Elhurcolták ... Le­bombázták ... Sebesültek, ha­lottak. Szenzáció! Szenzációs hírekkel az... újság ... a ...lap!” Mindennapi kenyerünk Vonaton, utcán, villamo­son, hivatalok folyosóin, öl­tözőben, tereken, a padokon ülve, ebédidőben a tányér­hoz támasztva, reggeli köz­ben, várakozás közben, este, elalvás előtt: újság, újság, újság. Schiffer , István verőcei, negyven körüli Pestre járó munkás. A vonatra vár, és mérgelődik, mert a verőcei állomáson csak nyáron árul­nak a trafikban újságot, nincs külön stand, ezért kénytelen lesz a vonaton a tegnapi Esti Hírlapot olvasni. — Újságot kell olvasni tnindennap, hogy az ember értesüljön arról, mi történik a. világban. Tv-nk nincs, de tájékozódni kell. Az az ember, aki újságot olvas, jobban meg tudja Ítélni a dolgokat. Te­kintélye is van. Én csak az Esti Hírlapot meg a Pest me­gyei Hírlapot olvasom, mert a többi is ugyanazt írja, ezek­ből megtudok mindent, ami érdekel. Van egy fiam, nyolca­dikos, ő is olvassa a lapokat. Valahogy természetes, min­dennap megveszi az ember. Nem is tudom elképzelni más­ként. László Péterné betanított munkás, Pesten dolgozik, egyedül él. Verőcéről jár munkába. — Nekem is az a vélemé­nyem, hogy újságot kell ol­vasni. Nem rekesztheti ki magát az ember a világból. Nem is emlékszem rá, mikor kezdtem olvasni. — És könyveket? — Azt nemigen. Nem jut rá idő. — Pótolja azt is az újság- olvasás? — Nem tudom, illetve, az újságban csak hírek vannak. Akik árulják Vác. Beloiannisz utca és Széchenyi utca sarok, a vas­útállomáshoz vezető út, Vác egyik legforgalmasabb útvo­nala. Az alumínium újságos­bódé kicsi (télen hideg, nyá­ron meleg), egy ember alig fér el benne. A standnál percen­ként megáll valaki. A vevőket ketten is kiszol­gálják: Csitneki Gyuláné hivatalosan, a férje: nyug­díjas, segítségképpen. Tíz éve árulnak újságot, a rendes sza­badságtól eltekintve minden reggel hattól este hatig. Va­sárnap délután kettőig. Tehát szünet, megállás nélkül. Csitneki Gyuláné: — Ezt nem lehet abbahagyni, újság mindennap van, az emberei; mindennap olvasnak. A gép állhat, az újság nem, mert el­avul. Ami reggel még érdekes, már nem az délután. — Fárasztó? — Hát persze. Azzal együtt, hogy érdekes. Minden lapot el­olvasunk, itt van helyben, ki se látszunk belőlük. Aztán ajánlani is tudni kell, ahhoz pedig ismerni, hogy mi van bennük. — Az biztos, hogy a külpo­litikai vagy rriás vetélkedőket megnyernénk, teszi hozzá Csitneki Gyula. Azért is fá­rasztó, mert mindig figyelni kell. Gyorsan kiszolgálni: az emberek sietnek, ha várniuk kell, inkább továbbmennek, és nem jönnek többet. Udvarias­nak és lehetőleg jókedvűnek illik lenni. Kitapasztalni az íz­lést ... — Mekkora a forgalmuk? — Egy hónapban 30 ezer fo­rint. — És mennyi a jövedelmük? — Három, háromezer-ötszáz forint, mikor hogy’. Az újságárusok jutalékot kapnak az eladott lapok mennyisége után. 15 százalékot a napilapokra, 10 százalékot a képeslapokra. — Mit visznek legjobban? — A Népszabadságot, Pest megyei Hírlapot, Népsportot, Estit. Vinnék még a Nők Lap­ját és a Rádióújságot, de az nincs elég. — Még két évig árulunk, az­tán már csak olvasunk. Minek az újság? Tóth Istvánná 48 éves, Szo- kolyán lakik, négy gyereket nevelt fel. A férje kőműves, ő takarítónő a verőcei vasútállo­máson. Kérdésemre, hogy mit jelent neki az újság, melyik lapot olvassa legszívesebben és miért, csodálkozva néz rám, és felelet helyett megrándítja a vállát. Szégyenlősen, de azért hetykén rámmosolyog, aztán elfordul: — Minek az újság? Mire va­ló az? Csak haszontalanság- nak. Az olvassa, aki ráér. Én soha nem értem rá, mindig ; dolgoztam. — Rádiót sem hallgat? — Csak magyar nótát... A többit úgysem érteném. Ügy látszik, van még miért újságot írni... Varga Vera VACI-BIBLIOGRAFIA A nyíregyházi megyei könyvtár rövidesen szemelvé- nyes, illusztrált Váci Mihály bibliográfiát ad ki a közel­múltban elhunyt költő tiszte­letére. A kiadványhoz szüksé­ges anyagok gyűjtése, feldol­gozása befejezéshez közeledik. A bibliográfia tervezett il­lusztrációinak elkészítésére a költő testvérét, Váci Andrást kérik fel. INTERPELLÁCIÓ UTÁN A sült galamb nem repül Abonyba... Tovább gyűrűznék a múlt hét csütörtökén látott-hallott tv-interpelláció hullámai. Az abonyiak problémája az volt, hogy nincs jelentkező, pedig szívesen látnának a község egyik kihasználatlan épületé­ben gépeket; szeretnék, ha ter­melő üzem lenne. Érdeklődtünk a fejlemé­nyekről. A tanács vezetői ugyanis hétfőn tárgyaltak a budapesti Üveges Ktsz képvi­selőivel arról, hogy a szövet­kezet új üzemet építene, ha kapnának hozzá helyet. A helybeliek természete­sen szívesen adnak terüle­tet a 100—150 főt foglalkoztató, képkeretet gyártó telepnek. Az interpelláció nyomán je­lentkezett a budapesti Cérná- zó Ktsz is: a község szélén ba­rakkokat emelnének, 50—100 munkás dolgozhatna ott. A ta­nács vezetői most azon tűnőd­nek: milyen barakkról van szó? Akármit nem engednek felépí­teni. Mindkét üzem jövője a jövő héten, hétfőn-kedden dől el, amikor folytatják a tárgya­lásokat. És az OKISZ ládagyára? Is­meretes: rögtön az adás után jelentkezett a tv-nél az OKISZ-szervező iroda, hogy a szóban forgó épületbe láda­gyártó részleget telepítenének. Most azt a választ kaptuk Abonyból, hogy nálunk még nem jelentke­zett az OKISZ. Talán az áhított ipar érdeké­ben egy telefont, vagy levelet is „megkockáztathattak” vol­na. A tévében az idő rövidsége miatt megválaszolatlanul ma­radt interpellációkra a megye vezetői már eljuttatták szer­kesztőségünkbe a válaszokat. Ezeket lapunkban holnaptól kezdve folyamatosan közöljük. (-dl) VACRATOT Kakaó és trópusi „sárgadinnye B rr •• — eloszor Hazánkban ritka esemény tanúi lehetnek ezekben a na­pokban a vácrátóti botanikus kert látogatói: termést hozott a dél-amerikai származású ka­kaócserje. A kert üvegházá­ban nevelt kakaócserjék kö­zül az egyik nyolc éves nö- vény már több alkalommal virágzott, de termést csak az idén hozott. A 10—15 centi­méter hosszú, paprika alakú, zöldes-fehér tokokban egymás felett helyezkednek el a bab­szem formájú kakaómagvak, A vácrátóti botanikus kert másik látványossága most a Carica Papaya, amely ugyan­csak az idén először hozott gyümölcsöt. Ez a trópusokon igen elterjedt növény a sár­gadinnyéhez hasonló alakú és ízű gyümölcsöt érlel. Riadalom Úriban Két késsel fenyegetődzött Két fiatalember ellen indí­tott bűnvádi eljárást minap a rendőrség, garázdaság, illetve súlyos testi sértés miatt Tápiószecsőn a 2-es számú italboltból garázda magavi­seleté miatt eltávolították Dósa László 19 éves segéd­munkást, aki a dulakodás he­vében zsebkésével kétszer megszúrta Mikó Istvánt. Tet­CEr-LEDI LISTAVEZETŐK Bogrács és kukta Hiányzik Várnai Zseni, Váci Mihály és Bari Károly kötete — Halló, Ceg­léd, ÁFÉSZ-áru- ház? — Igen. Bíró Jánosné, a könyv­osztály eladója beszél. — A forgalom­ról szeretnék ér­deklődni ... — A nyári hó­napokban egy kicsit kisebb volt a forgalmunk. Amióta az isko­lákban megkez­dődött a tanítás, ismét rengeteg a dolgunk. Nagyon örülünk annak, hogy a diákok nem jönnek hiá­ba: a kötelező ol­vasmányok kivé­tel nélkül kapha­tók. A szakmai művek közül leg- tan inkább a tv-sze- azok, relésre vonatkozó könyveket vásá­rolják. Rengete­gen veszik meg Rejtő Jenő köny­veit. De sokat el­adunk a háztar­tási tanácsadóból is, amelynek cí­me: Bogrács és kukta. A szépiro­dalmi alkotások közül Benedek István Aranyket­recét, valamint Túri Zsuzsa Tű a lemezen című írá­sát vették meg a legtöbben ebben a hónapban. De hadd szóljak ar­ról is, ami nincs. Sajnos, csalódot- távoznak akik Fehér Klára—Nemes László: Gésák, pagodák, titkok című könyvét ke­resik. Nem tu­dunk adni Vár­nai Zseni, Váci Mihály és Bari Károly verseskö­tetéből sem. Na­gyon reméljük, hogy ezek a mű­vek sem hiányoz­nak már sokáig raktárunkból, an­nál is inkább, mert vészesen kö­zeleg a kará­csonyi bevásárlás ideje... téért bíróság előtt felel majd. Úri községben ugyancsak egy 19 éves fiatalember oko­zott riadalmat. Gálos András büntetett előéletű segédmun­kás szóváltás közben zsebké­sével hátba szúrta Oláh Ist­ván 26 éves betanított mun­kást, akit súlyos sérüléssel szállítottak a Költői kórház­ba. Gálos ezután lakására rohant, ahol egy konyhakést vett magához. A két késsel kezében a Bartók Béla úti já­rókelőket fenyegette, mígnem a rendőrség elfogta. A segéd­munkást a monori rendőrka­pitányság előzetes letartózta­tásba helyezte. a Ceglédi volt tuzhalalt szenvedett motoros Mint hírül adtuk: tragikus tűzhalállal vesztette életét Cegléden egy motoros, aki egy lovas kocsinak rohant és gépe kigyulladt. Mivel a tűzben a vezető iratai és a motor rendszám- táblája is összeégett, hosszabb időt vett igénybe kilétének megállapítása. A baleset ál­dozata Szatkó László 40 éves rakodómunkás, Cegléd, Va­dász utcai lakos volt. Ittasan vezette motorját a 203-as úton Nagy Gábor 27 éves vácrátóti villanyszerelő. Balesetet nem okozott, a sú­lyos szabálysértésért azon­ban a Váci Járásbíróság 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Krizantémcséplés - adapteres kombájnnal Újból dolgoznak a gabona­kombájnok a szegedi Felsza­badulás Termelőszövetkezet földjein, most azonban nem búzát és árpát aratnak, csé­pelnek, hanem virágmagot. Az ősz jellegzetes virágát, a kri­zantémot takarítják be speciális adapterrel felszerelt kombájnok, amelyek mind­járt ki is csépelik a magot. A virágmag az egyik legke­lendőbb mezőgazdasági ex­portáru. Betyárpisztoly Elöltöltős, kétcsövű rézpisz­toly került elő a felsőtengelici volt Benyovszky-féle kastély­nál levő tó mellett szántás közben. A lelet feltevés sze­rint az 1700-as évekből való, s valamelyik betyár fegyvere lehetett. Jövőre: mixer A Műanyagipari Válla­lat zsámbéki üzemé­ben 500 féle műanyag- terméket készítenek. A gyáregységet korszerűsítették, automa­ta gépeket szereltek fel. Idei újdonságuk a több színben ké­szülő Mikro kávéőrlő, a műanyag szőnyeg, valamint a mű­anyag ecsetnyelek számtalan típusa. Ügy tervezik, hogy még több új típusú háztartási készüléket, például mixergépet gyár­tanak a jövő évben. Már megrajzolható a Mágori-halmi templom rendszere Történeti adatok, régi ok­mányok tanúsága szerint híres apátság volt a középkorban Vésztő határában, az úgyneve­zett Mágori-halmon. A monos­torról első ízben 1271-ben tesz­nek említést az oklevelek. A feljegyzések birtokában két év­vel ezelőtt „vallatták” először a régészek a Mágori-halmot. Az adatok helyesnek bizonyul­tak: a próbaásatás során fal­maradványokra, valamint te­metőrészletekre bukkantak, a mélyebb rétegekből pedig bronzkori település maradvá­nyai kerültek felszínre. Az el­múlt hetekben újra megjelen­tek a régészek a Mágori-hal­mon. Az újabb ásatás céljáról és eredményeiről Juhász Irén az ásatás vezetője a követke­zőket mondotta: — A két különböző kor em­lékeit is őrző halom újabb ásatásával elsősorban az Ár­pád-kori apátsági templom, s a monostor más épületeinek elhelyezkedését, méreteit kí­vántuk meghatározni. Az ed­digi feltárások eredményeként pontos adataink vannak a kö­zépkori templom szélességét illetően, a hosszát azonban — mivel keleti végét az 1800-as évek elején pinceépítéssel szétrombolták, ez az ásatás sem tudta megállapítani. — A kelet-nyugati irányban futó falszakaszok feltárása so­rán átlagosan 120—130 centi­méter széles falalapozásokat és oldalfalcsonkokat találtunk, amelyeket nagyméretű téglák­ból és szépen faragott kövek­ből építettek. Sikerült megta­lálnunk a falkötéseket, ezek ismeretében pedig már meg­rajzolható a templom rendsze­re. Az egyes kötéseknél tapasz­talható erősítésekből arra kö­vetkeztettünk, hogy a három­hajós templom két tornya az épület nyugati végén helyez­kedett el. A templomhoz tar­tozó temetőrészlet szintén a nyugati részen került felszín­re. — Az előkészítő ásatást be­fejeztük, a Mágori-halom kö­zépkori emlékeinek teljes fel­tárására jövőre kerül sor. 20 éves a tanács 0> N ra c ‘O ► N «/» Rádiókapcsolat Krakkóval Elutaztak az MHSZ lengyel testvérszervezetének küldöttei Tegnap reggel hazautazott az a lengyel küldöttség, ame­lyet három napon át látott vendégül a Magyar Honvé­delmi Szövetség Pest megyei vezetősége. A delegáció Krakkó megyé­ből érkezett baráti látogatás­ra és szakmai tapasztalatcse­rére, tagjai a lengyel testvér­szervezet, a honvédelmi elő­képzéssel foglalkozó LÓK megyei vezetői voltak. A ven­dégek ellátogattak a Nagykő­rösi Konzervgyárba, ahol szakmai tájékoztatón vettek részt, majd megismerkedtek az üzem munkájával. Megte­kintették a nagykőrösi MHSZ lőterét, a modellező műhelyt, majd — kedves meglepetés­ként — a rádiós klubból ösz- szeköttetést teremtettek a krakkói rádiósokkal. Lengyel barátainkat útjuk során ven­dégül látta a ceglédi Vörös Csillag Tsz MHSZ-klubja is. A LÓK megyei küldöttei viszontlátogatásra hívták meg Krakkóba az MHSZ Pest me­gyei vezetőit £ £3 Szigetszentmiklós nagyköz­ség tanácsa is ma ünnepli fennállásának húsz éves ju­bileumát. Ebből az alkalom­ból megkérdeztük Garai Ist­ván vb-elnököt, mit kíván községének? — Faluközpontot, szilárd burkolatú utakat, vízhálózatot. Gázt a lakótelep házainak, óvo­dát a munkába járó nők gye­rekeinek, áruházat mindenki­nek, villanyt a lámpa mellett vakoskodóknak, parcellázható házhelyeket a fiataloknak, jobb szolgáltatást a lakosság­nak. Magamnak pedig, hogy mindez minél gyorsabban megvalósuljon. Mit tesz a tanács mindezekért? — Meghallgatunk minden­kit, akinek mondanivalója van a nagyközség fejlesztésé­vel kapcsolatban. Persze, a kívánságoknak határt szab­nak a lehetőségek. A Csepel Autógyárnak munkaerő kell, nekünk pedig, az itt élőknek megfelelő életkörülményeket teremteni. Nem lehet külön­választani, mi a legfontosabb: az út, a villany vagy a ház­hely. Üt nélkül például nem tudjuk kialakítani a faluköz­pontot. Építésére ez évre több mint hárommilliót fordítot­tunk. Jövőre több mint öt­millióból befejeződik a vil­lanyhálózat rekonstrukciója és bővítése is. Most munkál­kodunk rajta, hogy megala­kuljon a gáztársulás, két ház­ban az autógyári lakótelepen már megkezdték a bevezeté­sét. Mint mondtam, körülbe­lül négyszáz házhelyet par­cellázunk, és végére hagytam a legfontosabbakat. A Nyu­gat-Pest megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ÁBC- áruházat, a MÉSZÖV nagy­áruházát és a szövetkezeti kö­zös vállalat szolgáltatóházat épít. k. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom