Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

1970. OKTÓBER 21., SZERDA MST »ie r. k/Círlap Született: 1970. április 4-én VALAMENNYI PÁRTÉR­"EKEZLETEN az elmúlt négy sztendó munkáját tették aérlegre. Százhalombattán, a ényelt városában ma nem gy tesznek. Nem adhatnak zámot négy esztendőről, hi- zen ez a város csak hét hó­napja, 1970 áprilisa óta él. El- ő életmegnyilvánulása a párt- bizottság megválasztása volt. Ittől a pártbizottságtól várta . két nagyüzem, a lakosság, logy egy új, fejlődő város kez- lődő és növekvő gondjainak negoldásában segítsen. A kommunistáknak, maguk :öré gyűjtve a pártonkívülie- :et, e rövid idő alatt sok ten- úvalójuk volt. Ott kellett mű- :ödésiiket elkezdeni, ahol ha- ;ánk kőolajfeldolgozó kapaci- ásának hatvan százalékát ál- ítják elő, s ahol az ország vil­lamosenergia-termelésének nintegy huszonöt százalékát üztosítják. A két üzem fejlő­lését, bővítését az egész or- ;zág figyelme, érdeklődése ki­éri. A Dunai Kőolajfinomító /állalat hatmillió tonna kő- ilaj feldolgozására fejlődik fel, le már elkezdődött további lárommillió tonna kapacitású izemének tervezése is. Ezt a 'ejlesztést többi között az is ndokolja, hogy a Dunamenti Hőerőmű bővítése után 1900 megawatt villamos energiát ad majd, s fűtőenergiáját a föld­gázon kívül a Dunai Kőolaj­finomító Vállalat biztosítja. SZÁZHALOMBATTÁN har­minchárom alapszervezet, há­rom csúcsvezetőség és egy köz- oeeső pártbizottság működik. Csaknem nyolcszáz párttag vesz részt a pártszervezetek munkájában. Az elmúlt idő­ben hét új alapszervezetet ala­kítottak, Valamennyi alapszer­vezet tevékenységét a várt ak­tivitás jellemezte. A mai pártértekezleten bi­zonyára szólnak majd arról a nagyon fontos tényről, hogy a párttajpág 19 százaléka 21—29 eves fiatal. A párttagság zö­mét, 65 százalékát a 30—35 év közötti kófosztály képviseli, akik megfelelő élettapasztalat­tal, a pártmunka során szer­zett gyakorlattal rendelkeznek. Elemzik majd azokat a számo­kat, amelyek a párttagság is­kolai végzettségét tükrözik. Megállapítják, hogy nyolc ál­talános osztálynál kevesebbet a párttagságnak csak 17,1 szá­zaléka végzett, nyolc általánost 43.2 százalék. Középiskolai végzettséggel pedig 28,6 szá­zalék rendelkezik. Elégedettek lehetnek azzal, hogy a párttagság 51,09 száza­léka a fizikai dolgozók közül kerül ki, s 65,6 százaléka a fi­zikai munkásoknak szakmun­kás! A százhalombattai pártbi­zottság akkor kezdte munká­ját, amikor már egész me­gyénkben a pártvezetőség-vá- lasztásokra készülődtek, s vi­tatták a pártkongresszus irányelveit. Három-négy hó­napos lemaradást kellett be­hozniuk, hogy a pártértekezlet’ előtt már sor elvégzett fel­adatról számolhassanak be. Első ízben sok gondot fordí­tottak a munkaterv elkészíté­Az I. sl Autóközlekedési Vállalat 11. sz. Üzemegysége (Cegléd, Külső Körösi út, a vásártér mellett) AZONNALI BELÉPÉSSEL gépkocsivezetőket vesz fei. Gépjárművezetői tanfolyamot szervez, amelynek sikeres elvégzése után személy- és tehergépjármű-vezetői jogosítványt kapnak a résztvevők. A kiképzés költségét a vállalat fedezi. Jelentkezni lehet az 1. sz. AKOV 11. sz. Üzemegységének forgalmi és munkaügyi osztályán. Ugyanitt részletes felvilágosítás. sére. Az új pártvezetőség-vá- lasztások után különböző mun­kabizottságokat hívtak életre. Megalakították az agitációs és propaganda-, az oktatási, a pártépítési, a gazdaságpoliti­kai bizottságot. Az 1970—71-es pártoktatás megszervezése is az új pártbizottságra várt. A tanáccsal közösen munkálkod­tak a negyedik ötéves terv előkészítésén. SEGÍTETTEK a városi ta­nács megalakulásában, idbőví- tették a korábbi végrehajtó bizottságot, átszervezték az állandó bizottságokat. A ta­náccsal közösen határozták meg az első hónapok teendőit is. Csupán egyetlen példát: a tanácshoz azóta háromezer ügyirat érkezett, s túlnyomó többségét már elintézték. A város költségvetése a korábbi évekhez viszonyítva meghá­romszorozódott, s ennek a költségvetésnek mintegy 50 százalékát a szociális, egész- légügyi és kulturális kiadások teszik ki. Már húsz, kivitele­zésre alkalmas tervdokumen­táció áll rendelkezésükre, ké­szül az óvárosi vízellátás ta­nulmányterve, Dunafüred részletes rendezési terve, va­lamint a parcellázás is. Az 1970. évi városfejlesztési munka továbbfolytatása a ko­rábbi években megkezdett építkezéseknek. Részben helyi erőforrásokból, másrészt köz­ponti fedezetből biztosítják az építkezést. Villanyhálózat bő­vítése, utak. csatornák lefek­tetése. távfűtés, gázvezeték be­vezetése szerenel terveikben. Máf eddig csaknem ötvenmil­lió forint értékű munkát vé­geztek el. MÉG A KŐVETKEZŐ ESZ­TENDŐ első, második ne­gyedévéig nagy gondot jelent a lakosságnak, hogy tanácsi ügyeit a szakigazgatás kedve­zőtlen elhelyezése miatt csak sok utánjárással, fáradsággal, időveszteséggel intézheti. A jelzett időre azonban az óvá­rosban a tanács helyére óvoda kerül, s az újvárosban bővítés folytán helyet kap a teljes ta­nácsi apparátus. 120 lakás megépítését ter­vezték, ezek egy része áthúzó­dik a következő év első negye­dére. Folyamatban van a ti­zenkét tantermes iskola, a száz gyermek fogadására alkalmas óvoda, hatvan gyermek szá­mára bölcsőde építése, és el­kezdődött további 275 lakás te­reprendezési és alapozási munkája. A városfejlesztési program második nagy lépcsője a Gaz­dasági Bizottság határozatá­nak megfelelően 980 lakás fel­építése — valamennyi szociá­lis, kulturális és kommunális beruházással együtt. Mindez, előzetes számítások szerint, 521 millió forintba kerül majd. Százhalombattán minden nap új változást, fejlődést hoz. Kis és nagy tervek valósulnak meg a városalapítók szeme előtt és részvételével. Ebbe be­letartozik a kereskedelmi el­látás jobb megszervezése, új boltok megnyitása, vendéglők korszerűsítése csakúgy, mintáz új. szép lakások biztosítása. MINDEN, AMI SZÜLETIK, vajúdás közben jön világra. A mai pártértekezleten is biztos sok-sok gondról, kisebb-na- gyobb bosszúságról szólnak a küldöttek. Valamennyien az­zal a tulajdonosi joggal, hogy ezért az újért ők is, mindenki sokat fáradozik, erejéhez mér­ten részt vállal a fejlesztés meggyorsításából. Ennek a kö­zös munkának lesz továbbra is szervezője, lelkesítője, élesz­tője az újonnan megválasztott pártbizottság. Sági Ágnes PÁRTÉRTEKEZLET Váci iárás Fejlődő ipari üzennek Erősödő mezőgazdaság Küldöttértekezleten vitatták meg tegnap a váci járás kom­munistái a járási pártbizott­ság gondosan összeállított, sok szám- és statisztikai adat­tal elkészített írásbeli be­számolóját, amely az elmúlt négy év eredményeit és a még ma is jelenlevő hibákat tárta az értekezlet elé. A megyei pártbizottságot Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára képviselte, aki a vita alkalmával hozzászólásával gazdagította az értekezlet munkáját. Balogh László, a Váci Já­rási Pártbizottság első tit­kára, az írásbeli jelentéshez sok figyelemre méltó szóbeli kiegészítést fűzött. Az írásbeli jelentés, vala­mint a szóbeli kiegészítés részletesen foglalkozott a já­rás fejlődését legjobban meg­határozó jellegzetességekkel, nevezetesen az ipar és a me­zőgazdaság helyzetével. A tervutasításos rendszer megszűnése a gazdasági veze­tőket újszerű feladatok elé ál­lította. Az új irányítási rend­szer a tervgazdálkodás fejlet­tebb formájaként, a népgazda­ság szükségleteinek megter­melését, a különböző gazdasági ösztönzők segítségével szabá­lyozza. Az üzemi vezetők fel­adata — mivel az ösztönzők a szükségletek termelése irányá­ba hatnak — felismerni, hogy Kéi kiskössségbői — egg naggk A KEZDET, AHOGY A HELYSZÍNEN LÁTJÁK Nagyközséggé válni: rang — de mert új feladatkörökkel já­ró, nagyobb követelményeket jelentő rang, tehát gond is, különösképpen kezdetben. És különösen akkor, ha nem egy­szerűen nagyközséggé válásról van szó, hanem eredetileg két kisközség egyesüléséből eredő előrelépésről. Mert Tápiósáp és Tápiósüly előbb — ez év július 1-én még csak Sülysáp­pá vált, a nagyközséggé alaku­lás szeptember 1-től számító­dik. — Hogyan hidalták át a kez­deti nehézségeket az új nevű új nagyközségben? — Egyelőre nagyon szűkén vagyunk! — mutat körül Szabó János tanácselnök. — Ugyanis Sülyben hét-, Sápon hatfőnyi létszámmal működött a kisköz­ségi tanács, most pedig együt­tes létszámuk szorong az eddi­gi tápiósülyi tanácsépületben. — Az is akadályozza a nyu­godt munkát, hogy a helyisé­gek egymásból nyílnak, nincs megfelelő váróhelyiség, az ügy­felek sorbanállásra kénysze­rülnek a vb-titkár ajtaja előtt is — fűzi hozzá Zima Károly- né vb-titkár. — Bővítenünk kell; sajnos, ez az épület hozzáépítést ne­hezen tűr el. De majd megold­juk, nem ez a legnagyobb gond. — Ha már a problémáknál tartunk: két szomszédos köz­ség lakossága hogyan fogadta a változást? — Mindenekfelett azt, hogy az eddigi sápi ta­nácsvezetők \ iszik tovább a nagyközségi tanács vezetését is, — amint a „felállásból” lá­tom. — Valóban szükség volt rendkívüli tapintatra is. De hozzáteszem máris: nemcsak az nehéz, ha valakinek el kell hagynia a posztját — az sem egyszerű, ha valakiét át kell venni. Kisközségben mindenki mindenkit ismer, de a szándé­kait nem ismerheti * minden­ki mindenkinek. Ebből félreér­tések, sérelmek származnak. Ezért Időrendben első felada­tunknak tekintettük a félreér­tések, sértődések eloszlatását, hogy a jónak mondható stabil kisközségi apparátusból élet­képes nagyközségi apparátust kovácsolhassunk. — Az előbbi sportkifejezés­sel élve: a szerkezeti változás milyen „felállást” eredménye­zett? Személycserékkel, vagy szerepcserékkel oldották-e meg az átszervezést? — A két kisközségben mű­ködött két elnök, két vb-tit­kár, két pénzügyi csoportveze­tő, két gazdasági előadó, Süly­ben egy pénzügyi előadó és egy adminisztrátor, Sápon egy pénzügyi csoportvezető. Az azonos létszámból három szak- igazgatási csoportot alakítot­tunk ki, egy igazgatásit, egy gazdálkodásit és egy adócso­portot. Űj ember csak a gazdál­kodási előadó; Sülyön egy év óta megbízott elnöik működött, jól ismeri a lakosságot, az egyes embereket is, most ő a műszaki főelőadónk — építési és iparengedélyek, munkaügyi, kereskedelmi ügyek tartoznak hatáskörébe. — Az ügyintézés színvona­lának emelése a magasabb szakképzettség függvénye. Ki­elégítő-e a tanácsi ügyintézők szakképzettsége — nagyközsé­gi értelemben is? — Általában igen, akinek vi­szont továbbképzésre van szüksége, „beiskolázzuk”. Az új igazgatási főelőadónk most végzi Gyömrőn a járási tanács által indított államigazgatási szakmai tanfolyamot, két cso­portvezetőnk marxista közép­iskolára jár. De dicsekedhe­tünk is: szeptemberben a já­rás általános államigazgatási ismeretekből vetélkedőt ren­dezett. Tizenhárom csapat kö­zül az újonnan egyesült süly- sápi tanácsbeliek harmadik he­lyen végeztek Vagyis a kol­lektíva jól együttműködik. — Es a testületi egyesítés? — Az eddigi 43, illetve 48 tanácstagból 91 lett, a 7—7 ta­gú végrehajtó bizottság vi­szont kilenctagúvá csökkent. A jelölésnél úgy döntöttek, hogy a sülyi vb-ből 5, a sápiból 4 kerüljön a vb-be. A tanács ál­landó bizottságaiban pedig ahol az elnöke sülyi, ott a tit­kár sápi, és fordítva... — Szinte valószínűtlen Ilyen harmónia két szomszédközség egyesülése után .. • — Igazság szerint voltunk mi már Sülysáp, mégpedig 1950-től 51-ig. Akkor azért kezdeményezte a felbomlást Sáp, mert a beadások arány­talanul reá hárultak, lévén Sáp elsősorban állattenyésztő, mezőgazdasági község, Süly pedig többségében bejáró gyá­ri munkások lakhelye. A Süly­sápnak előírt mennyiséget Sáp adta le. Ennek emlékétől fél­tünk, de a két község lakossá­ga megértette, hogy a régi el­lentétek okai elmúltak, és az egyesülés mindenképpen hala­dás. — Mi az a szabad szemmel látható, mindenki által lemér­hető fejlődés, amit a tanács gazdasági önállósodásának eredményeképpen terveznek? — A gazdasági önállóság elő­ször is magasabb színvonalú ügyintézést eredményez, ön­álló bérgazdálkodási jogunkat arra használhatjuk, hogy eset­leges kilépéskor a felszabadö- ló illetményösszeget ésszerűb­ben, ösztönzőbben osszuk szét esetleg kevesebb, de felkészül­tebb ügyintéző között. Vagy: munkatúlterheléskor alkalmi dolgozót vehetünk fel. csök­ken az ügyintézési időtartam, a torlódás. Januártól a ma­gunk képezte felújítási ala­punkat a magunk belátása sze­rint oszthatjuk fel. — Előreláthatóan mi létesül mindenekelőtt? — Sok mindent tervezünk, de a központi iskola a legelső. A nagyközségi rang kötelez! Pereli Gabriella adott körülmények között mely termékekkel tudják a legtöbb nyereséget, ezen keresztül a bővített újratermelés legdina­mikusabb fejlesztését, az igé­nyek jobb kielégítését biztosí­tani. Követelmény, hogy a na­gyobb üzemi önállósággal élni tudjanak, döntéseik közgazda­ságilag, politikailag megalapo­zottak legyenek. Az üzemi önállóság növeke­dése mellett a termelés haté­konyabbá tétele érdekében je­lentős koncentráció is bekövet­kezett. Néhány ipari üzemünk — amely korábban önállóan gazdálkodott — országos vál­lalathoz vagy tröszthöz csat­lakozott. Az Alagi Állami Gaz­dasághoz kapcsolódott a Váci Mezőgazdasági Technikum tangazdasága és az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság. Mindez le­hetővé tette, hogy a pénzügyi eszközökkel célszerűbben le­hessen gazdálkodni. Az ipari termeléssel a járás területén 14 minisztériumi vál­lalatnál és üzemben, hét ktsz- nél, egy htsz-nél és három ta­nácsi költségvetésű üzemben foglalkoznak. Fejlődésükre jel­lemző, hogy lényegesen meg­haladták a megyei és az or­szágos fejlődés ütemét. Ter­melésük négy év alatt 63,8 szá­zalékkal növekedett. Az 1967. évi 922 millió forinttal szem­ben 1970-ben másfél milliárd forint termelési értéket értek el. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 36 százalékkal emel­kedett, vagyis ebben az évben az iparban dolgozók száma megközelíti a tízezret. A növe­kedés ebben az évben volt a legerőteljesebb, mert erre az időszakra esett két új megyei üzem, a Dunakeszi Házgyár és a Talajjavító Vállalat belépé­se. örvendetes tény, hogy az egy főre jutó termelési érték 109 309 forintról 158 198 forint­ra növekedett. A termelésnö­vekedés 52,3 százaléka terme­lékenységnövekedésből, 47,7 százaléka létszámnövekedésből adódott. Nem lehetünk elége­dettek ezzel az eredménnyel, mert üzemeink termelékeny­ségnövekedése nem érte el a IX. kongresszus célkitűzéseit, és az országos átlag alatt ma­radt. Figyelemmel kell len­nünk azonban arra is, hogy legnagyobb üzemeinknél éppen a harmadik ötéves terv máso­dik felében kezdődtek a beru­házások és rekonstrukciók, amelyek természetesen befo­lyásolták a termelékenység alakulását. A rekonstrukciók előrehaladásával, a beruházá­sok befejezésével, vagyis a tel­jes kapacitás elérésével javu­lás jelentkezik majd a terme­lékenységben. Örömmel kell megállapíta­nunk, hogy a járás területén levő ipart üzemekben javultak a munkakörülmények, mert üzemeink mindegyike már 44 órás munkahéttel dolgozik. A kiesőidő-alap pótlása kereset- csökkenés nélkül következett be, jelentős többlettúlóra-fel- használást nem okozott, sőt az iparban foglalkoztatottak átlagbére 10.7 százalékkal nőtt, s ezzel 1960 forintra emelke­dett. A termelékenységre, a mun­kafegyelem megszilárdítására káros hatással van a nagyfo­kú munkaerő-vándorlás, pél­dául a múlt évben ipari mun­kásságunk 28,7 százaléka vál­toztatott munkahelyet. A ká­ros jelenség oka az átlagbér- kötöttség és a vállalati lét- számgazdálltodás alacsony szintje. Az ipar helyzetét taglaló be­számoló után a járás terüle­tén levő mezőgazdasági üze­mek — 26 termelőszövetkezet, 1 állami tangazdaság, 2 mező- gazdasági szakszövetkezet és 26 mezőgazdasági társulás — helyzetéről volt szó. A járás területén működő termelőszövetkezetek a harma­dik ötéves terv időszakában tovább erősödtek. A gazdasá­gok pénzügyi megszilárdulása fokozatosan ment végbe, mely­nek során megnövekedett a szövetkezetek közös vagyona, a tehermentes tiszta vagyon, valamint a forgóeszköz értéke, de megduplázódott a halmo­zott termelési érték is. Ter­melőszövetkezeteink négy év alatt 972 katasztrális hold gyü­mölcsöst telepítettek, ezzel a nagyüzemi gyümölcsterület 3156 katasztrális holdra nőtt. A járás területén a nagyüzemi bogyós ültetvények jelentő­sége kiemelkedő, fejlesztésük­kel a volt szobi pártbizottság nagy figyelemmel foglalko­zott. A termelőszövetkezete­ken belül a kertészet biztonsá­gosabbá tette a tsz-ek gazdál­kodását, valamint emelte a tagság jövedelmét. A termelő- szövetkezetek jelentős talajvé­delmi, talajjavítási és vízren­dezési munkálatokat kezdtek el, mert erre a célra 17 millió forint állami támogatást kap­tak. Az 1966-os járási pártérte­kezlethez hasonlóan továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tekintjük alapvető feladatnak, mert a kitűzött cé­lok csak részben realizálódtak. A vita során elhangzott hozzászólások után a küldöt­tek megválasztották az 5S pártbizottsági tagot, vala­mint a 37 küldöttet. A járási pártbizottság első titkára is­mét Balogh László, a titká­rok pedig Török Sándor és Jenes József lettek. (karácsonyi) Qrbita zsebrádióhoz fekete-zöld, szürke színű, krokodilbőr-utónzatú műbőr hordtáskát hoz forgalomba a RAVILL Kereskedelmi Vállalat Híradástechnikai Alkatrész Osztály Budapest IX., Üllői út 51. Telefon: 331-188 Kapható az áruházakban és a szaküzletekben VARJUK KISKERESKEDELMI VEVŐINKET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom