Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

^-JPESTA\EG-YE.I hírlap XIV. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM N KI A PA S AT 1970. OKTOBER 20., KEDD Megyei tanácstag fogadóórája Ma délelőtt 8-tól 9 óráig dr. Hídvégi Zoltán megyei tanács­tag fogadóórát tart a városi tanács földszinti vb-termében. Az Ararat tövében Nők akadémiája Ma este hat órakor lesz az első előadása a nők akadémiá­jának. A művelődési otthon emeleti klubtermében Mezősi Istvánná tart előadást szovjet­unióbeli utazásának emlékei­ről, tapasztalatairól: Az Ara- tát tövében címmel. Lesz-e jövőre szabadföldi saláta? Novemberben kötik a termelési szerződéseket A régi híres körösi salátater­melés visszafejlődött. Míg pél­dául az 1930-as években évi 15 ezer mázsa körül járt a sza­badföldben termelt salátakivi­tel. az utóbbi években csak 5 —6 ezer mázsát szállítottak el, ami 2 és fél, 3 millió fej salá­tának felel meg. Ehhez jött még a termelőszövetkezetek­ben fólia alatt termelt saláta, melynek mennyisége egymillió fejre emelkedett. Közeledik a salátaültetés ideje. Kérdés, az idén mennyi átteleíő salátát ültetnek a ter­melők? Vida János, az ÁFÉSZ fel­Mintha odacövekelték volna... A Rákóczi Termelőszövetke­zetnek a konzervgyár II-es te­lepe mögött elterülő hatalmas kertészetében csak itt-ott mo­zog néhány ember. A többiek krumplit szednek egy távo­labbi helyen. Két tucatnyi szó­rófejes „esőcsináló” gépel lo- csolgatták ottjártamkor a kar­fioltáblákat. A többi gép a tá­volabbi 20 holdas káposztás­földön öntöz. — Hiába! Ha sok a csapa­dék, az is baj, ha pedig szik­lává szárad, az egyenesen ka­tasztrófa — mondja Farkas Ferenc. Ügy áll a rábízott karfiol­föld mellett, mintha odacöve­kelték volna, s szemmel tart­ja a nyolc „esőgépet” is. — Szélsőséges volt az idei ayár. Hogy sikerült a szezon? — kérdem. — Nem mondhatjuk, hogy nagyon meg vagyunk eléged­ve. Különben is, most szoroz­zák, osztják odabent a köz­pontban az eredményeket... — Mi van a hajtatóházban? — A hegyes, csípős paprika maradványai, azok lesznek igazán jók a hordóskáposz­tába ... Barátságtalanul fúj a szél. Egy-egy fuvallatával ködöt görget végig a káposztafölde­ken ... f vásárlási osztályának vezetője bizakodóan nyilatkozott: — Az utóbbi esztendőkben s főleg az idén elég kedvezően alakult a saláta átvételi ára, remélem, hogy az idén több salátát ültetnek a termelők — mondotta. A salátatermelés visszaesé­sét az magyarázza, hogy a la­kosság nagy része az iparban helyezkedik el, s a sok építke­zés következtében a salátás- kertek száma is fogyott. Kül­területen pedig nagy a kifa­gyás veszélye, nem érdemes salátát termelni. — A város sok kertjében szépen fejlődik az elvetett sa­látapalánta, reméljük, sokan beültetik kertjüket az első ta­vaszi pénzt hozó salátával. — A magasabb átvételi ára­kat biztosító termelésiszerző­dés-kötéseket a saláta elülteté­se után, november végén kezd­jük meg a Mentovich utcai felvásárlási irodán, amikor már mindenki tudja, hogy mennyi salátát ültetett. és mennyire köthet szerződést — mondotta a felvásárlási veze­tő. (kopa) ,.Eccő vól, hun nem vót..." Lengyel Dénesné : az Arany gyerekek népmesegyűjteményéről A szovjet kultúra napjai Ebben a hónapban tartják országszerte a szovjet kultúra napjait. Városunkban október 29-én, a filmszínházban Lu­kács Lászlónak, az. MSZBT megyei titkárának ünnepélyes megnyitója után vetítik a Felszabadítás című szovjet filmet. A szovjet kultúráról a város minden iskolájában megemlékeznek. Megdöbbentő volt mindaz, amit hallottunk vasárnap dél­előtt az Arany János Társa­ság összejövetelén. Megdöbbentő, mert nem tudtuk mindeddig, hogy az alig 15 éves Arany Laci már népmeséket jegyez le, és hogy testvérével felváltva írogatják be közös füzetükbe — alig megkülönböztethető gyerek- írással — a legszebb népme­séket. Megdöbbentő, mert azt sem tudtuk, hogy a két Arany gyerek mesegyűjteménye 51 darabból áll. Mindezt dr. Lengyel Dé­nesné, a Néprajzi Intézet Ku­tató csoportjának főmunka­társa mondta el, olykor maga is idézve egy-egy meséből. Dr. Tőrös László, az Arany­múzeum igazgatója is boldo­gan jegyezte meg: az Arany család nagykőrösi tartózkodá­sáról ő sem tudta az effajta részleteket, jó, hogy hallotta, mert nagyszerű kiegészítés lesz könyvéhez. A társulati ülés közönsége két kedves mesét is hallha­tott. A kóró és a kismadár címűt (mely az iskolás köny­vek állandó darabja), Papp László mondta el. Érdekes volt Az aranyszakállú ember című népmese, mélyet körösi tájszólásban hallhattunk Ba­kos Mária, Buzsák Ágnes és Kovács Ágnes tolmácsolásá­ban. Nagyszerűen egészítette ki a programot az a csokor, me­lyet a Zeneiskola elöképzős növendékei adtak elő. Arany János gyűjtötte gyermekdalo­kat hallottunk, köztük a Gólya, gólya, gilice kezdetűt és az Amennyi fűszál van kezdetű köszöntődalt. Megható mozzanata volt a társulati ülésnek a megemlé­kezése Bartók halálának év­fordulójáról. Bálint Ferenc igazgató saját Bartók-emlé- keit mondta el. Szívbe marko- lóan szép volt, amint az egész közönség együtt dúdolta a híres Bartók-gyűjtésű nép­dalt: Elindultam szép hazám­ból... TRÉFA?! Foto: Varga Irén Amit a zártkertekről tudni kell 5 Az új zártkerttulajdonoso- kat érdekli, hogy miként lehet a zártkertekben építkezni, s szőlőt és gyümölcsöst telepíte­ni? Az építkezésekről a városi tanács építési és közlekedés- ügyi osztályán Puszta János főelőadót kérdeztük: — A 10 négyzetméter alap­területig valló szerszámkamra és hétvégiház-építkezéseknél csak be kell jelenteni ügyosz­tályunknál az építkezést, az ennél nagyobb építkezésekre azonban engedélyt kell kérni, órakor. A zártkertekben felállítható épület 3 méternél magasabb nem lehet, és állandó lakásul nem szolgálhat. A szőlő- és gyümölcstelepí­tésről a szükséges tudnivaló­kat a mezőgazdasági és élel­mezésügyi oszály csoportveze­tőjétől, Hau Károlytól kérdez­tük meg. — A zártkertekben 100 négyszögölig minden engedély nélkül lehet szőlőt és gyümöl­csöst telepíteni, ennél nagyobb telepítésre azonban engedélyt kell kérni az osztályon kap­ható nyomtatványon. Az en­gedélyezett telepítésre 4 évig száz százeilékos, az ötödik esz­tendőben pedig 50 százalékos adókedvezmény jár. A szőlőtelepítéshez szüksé­ges vesszőszükségletet, a me­zőgazdasági klub az e hó vé­géig hozzáforduló tagoknak meghozatja. A gyümölcsfacsemete be­szerzéséről érdeklődtünk a Borbácsi Állami Faiskola helyi lerakatánál, ahol azt a felvilá­gosítást adták, hogy csak a hó­nap végén kezdik a csemeték árusítását. (k) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Hullaégető. Egy gonosztevő születése. Csehszlovák film. Csak 18 éven felülieknek! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Régi román dalok. Előadások kezdete: 5 és 7 Irodalomtörténeti film Arany Jánosról A el­Dr. Varasdy Dezső rendezé­sében irodalomtörténeti film készül Arany Jánosról, nagyszalontai felvételek készítése után vasárnap Kő­rösön járt a MAFILM gár­dája, külső felvételeket ké­szíteni az Arany-emlékekről, a temetőben található sírfel­iratokról. Hamarosan visszatérnek vá­rosunkba, hogy az Arany múzeumról is készítsenek fel­vételeket. A film operatőre: Borbély János. A kalocsai blúzok sikere Tizenhét országból több mint 20 millió forint értékű export-megrendelést kapott az idén a kalocsai Népművé­szeti Háziipari Szövetkezet. Teljesítésén több mint 1200 népművész asszony dolgozik. A pompás hímzésű alátétek, asztalterítők, díszpárnák, ágy­neműk és egyéb lakásdíszítő kellékeken kívül, új cikkekkel bővítették a választékot. Hím­zett blúzokat, nadrágkosztü­möket készítenek hazai és kül­földi megrendelésre. A fehér, illetve a sötét alapon kitűnően érvényesül az élénk hímzés, amelyhez 20—28 színű pamu­tot használnak. Sikerüket jel­zi, hogy egyre több megrende­lés érkezik a külföldi cégektől a kalocsaiak hímzett ruhane­műire. A kalocsai népművé­szeti szövetkezetnek ma már állandó külföldi vevőköre van. Az Egyesült Államokból és Japánból is kapnak megren­delést. MEGJELENT Bulgáriában — a Narodna Mladesz kiadó- vállalat gondozásában — a Pál utcai fiúk. A húszezer példányban kiadott kötetet Katja Kamenova fordította és Georgi Krumov írt hozzá utó­szót. Városnéző séta Nagykőrösön A múzeumi hónap kereté­ben dr. Balanyi Béla mú­zeumigazgató az idén is meg­rendezte a „városnéző sétát”, melynek a körösiek mellett ceglédi és kiskunfélegyházi résztvevői is voltak. A városnézés során a mú­zeumigazgató, történelmi ku­tatásai nyomán, mint mindig, most is sok újat mondott, me­lyeket a bennszülött körösiek is nagy érdeklődéssel hallgat­tak. hat Ökör hordta A TEMPLOM KÖVEIT A séta a református temp­lomnál kezdődött, melynek alapjait a XI. és XII. század­ban kezdték őseink építtetni. Az évszázadok során fokoza­tosan nagyobbodott, többször a tűzvész is elpusztította. Az isteni tiszteletek tartása mel­lett, biztonsági célokat szol­gált. Lőrésekkel ellátott ma­gas kőfal vette körül, s ellen­séges támadás idején oda­menekültek a gyermekek és az asszonyok, amikor a fér­fiak harcba bocsátkoztak. A jelenlegi, 75 méter magas to­rony megépülése után oda­helyezték a város tűzjelző szolgálatát is. Az első órát 1698-ban tették fel a torony­ra. A legutóbbi tatarozás so­rán láthatóvá tették, hogy mi­lyen hatalmas terméskövek­ből épült a templom, melye­ket a budai hegyekben bá­nyásztak. Sok esetben egy hatökrös szekér csak 1—2 ilyen követ tudott elhozni. A templomot messze vidékek­ről hívott mesterek építették, akiknek a helybeliek segéd­keztek. Az első kőmíves mes­ter 1780-ban telepedett le vá­rosunkban. Addig a házakat többnyire maguk építették az összekerülő fiatal párok, a rokonság segítségével. Akkor még nem a háza magasságá­hoz szabták a benne lakók te­kintélyét. A templomépítő mesterek a kövek közé oltatlan mész- réteget raktak, melyet a má­sik sor ráhelyezése előtt lo­csoltak, miáltal szinte eggyé­forott a fal. A templom kö­rül temető volt, csak Mária Terézia királynő rendelte el, a különálló temetők létesíté­sét. Kőrösön az első temető a Kecskeméti út jobb olda­lán, a mai papírgyár környé­kén terült el. MISZTIKUS JELEK A TANÁCSHÁZAN öreg tanácsházánkat 1730- ban földszintes épületnek épí­tették, s 1847-ben raktak rá emeletet. Az építést Tóth Sándor körösi mester vezet­te, és a tornyot Ugró József ács csinálta. Az akkori városháza erké­lyéről 1849-ben Kossuth La­jos tartott honvédtoborzó beszédet. Az erkély vasrá­csán ott vannak a „Szabados Nagykőrös Város” kezdőbetűi, ami azt jelentette, hogy ennek a városnak a mezővárosok­nál nagyobb kiváltságai van­nak. Azt is kevesen vették még észre, hogy a tanácsháza öreg kapujára sugaras nap, nyúj­tózó kígyók és egyéb miszti­kus jelek vannak faragva, melyek jelképezik, hogy a be­lépőt nappal fogadják, s ha jó szándéka van, szerencse várja. A szintén műemléket ké­pező katolikus templomot, miként az első körösi temp­lomot, mely a reformáció után a reformátusoké lett, László király tiszteletére, 1788-ban építették, s fő ol­tárképe László király ku­nokkal vívott csatáját ábrá­zolja. AZ ELSŐ KÖRÖSI PALOTA Az első körösi egyemeletes „palota” a Szabadság téren a mai Révész-féle ház helyén állott, s annak idején Hel- meczy Géza építtette. A pa­lotát később lebontották. Magyarázatot kaptak a vá­rosnézők arra is, hogy miért vannak sok szép, körösi há­zon művészi gipszdíszítések. Nagykőrösön cserépkályha- gyár és szobrászati üzeme volt Molnár Dániel kályhagyáros­nak, akihez neves szobrász- művészek is idejártak — mon­dotta Balanyi dr. — Molnár Dániel , szobrászati üzemében készültek ezek a pompás gipszdíszítések. (kopa) ! p a O ■ R « T Kézilabda-mérkőzések Budaörsi Sasad TSZ SK— Nagykőrösi Toldi 1TSK 11:6 (5:1). Október 14-én idegenben játszotta megyei bajnoki mér­kőzését a toldis női gárda, a következő összeállításban: Steák — Sárik (1), Dér (3), Nagy A., Zoller (1), Fekete, Vikartóczki É. (1). Csere: Sü­tő, Stifter, Plangár. Javuló já­tékkal a fiatalok kezdenek be­illeszkedni a csapatba. Színvonalas volt a mérkő­zés, Steák, Dér és Zoller ját­szottak jól. A Kecskeméti BRG—Nagy­kőrösi Építők barátságos női mérkőzést 13-án Kecskeméten játszották. A körösi csapatban a következők szerepeltek: Nyitrai R. — Apró, Bakonyi, Hatvani, Fehér, Petrik, Szarka A. Csere: Szebeni. Az Építők most jobban vi­gyáztak az ellenfél gyors indí­tásaira, s javuló játékot nyúj­tottak. A gólokat nem szá­molták, de a kecskeméti csa­pat nyert, s a körösiek 6-szor találtak a hálóba. Elmaradt a 14-ére tervezett Nagykőrösi Kinizsi—Szolnoki Vegyiművek barátságos férfi­mérkőzés, mert a vendégcsa­pat nem érkezett meg. ★ BIRKÓZÁS Dunakeszi teremhiány miatt Monoron került sor a megyei serdülő egyéni birkózóver­senyre, amelyen jól szerepel­tek a körösiek. Szabadfogásban: 48 kg-os súlycsoportban Tú­ri József az első, 57 kg-ban Medgyesi László a második, 62 kg-ban Kun második és 67 kg-ban Fehér István első lett. Kötöttfogásban: 57 kg-ban Túri László az első és 62 kg-ban Istráb Lász­ló ugyancsak az első helyen végzett. A birkózó verseny pontverse­nyének élcsoportja: 1. Monori SE 35, 2. Ceg'édi Vasutas 31, 3. Nagykőrösi Kinizsi 26 pont­tal. ★ MAI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 15 óra: a Kini­zsi felmérő versenye a Petőfi iskola tanulói részére. Sulyok Zoltán ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Reggel Dénes és Mizser Eszter: Dénes, Kíséri Balázs és Takács Éva: Ildikó, Szuda János és Szűcs Teréz: Edit, Molnár Aladár és Bakos Edit: Attila, Fakan Pál és Kaszap- /arga Julianna: Aran­ka, Gábor Sándor és Hencz Zsuzsanna: Zsuzsanna, Major Imre és Szellő Julianna: Imo­la, Somodi János és Huszár Edit: János nevű gyermeke. Névadót tartott: Pap Amb­rus és Harmat Mária Tibor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Gábor József és Fokti Rozália, Csáki Sándor és Illés Judit, Kis Fe­renc és Flórián Margit, Bagi Ferenc és Gál Gabriella, Faj­ka István és Szarvák Ibolya, Tóth Zoltán és Volt Olga, Szemerédi István és Józsa Anna, Szűcs Balázs és Abonyi Irén, Deme János és Bot Éva, Tóth István és Kókai Julian­na, Kis Gyula és Horváth Er­zsébet, Bálint János és Med­gyesi Erzsébet, Mészáros Ist­ván és Tőrbe Julianna. Meghalt: Boldizsár Lajosné Biczó Krisztina (Szőlő u. 12.), Szűcs Ambrusné, Zódor Má­ria (Lengyel u. 4.), Kolompár Gusztáv (Homolytája d. 2.), Berta Géza (Petőfi u. 23.), Len­csés Imre (Bajcsy-Zsilinszky u. 9.), Varga Ferenc (Munká­csy u. 7.), Bagó Ferenc (Tán­csics M. u. 1.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom