Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

Költöző kiállítás Ä múlt szombaton az abonyi Üj Világ Tsz központjában nemzetiségi néprajzi kiállítás nyílt a múzeumi hónap alkal­mából. A kiállítás október 16- ra a nagyközség másik részére, a Ságvári Endre Tsz központ­jába vándorol, ahol délután öt órakor lesz a megnyitása. Ün­nepi megnyitót tart Szabó lAszló, a szolnoki Damjanich Múzeum muzeológusa. Mához egy hétre a művelő­dési ház libresszóhelyiségében a középkori művészetről nyílik bemutató, amelyet Heiling György tanár ismertet az ér­deklődőkkel. PBT NEGYEI fthlAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1910. OKTÓBER 14., SZERDA Megalakult a KÓTA Megyei énekkarok bemutatója Pártbizottság; alakult a tan­gazdaság című, csütörtökön megjelent cikkünkbe téves ada.t került. A tavalyi terme­lési érték helyesen: kétszáz- millió forint volt. A kalászo­sok betakarítását szeptember elejére befejezték, cikkünk megjelenése idejéig a szőlő haitvan-hetven százalékát szed­ték le. A tanácsok megalakulásának huszadik évfordulója alkalmá­ból a járási tanács és a Köz- alkalmazottak Szakszervezete államigazgatási ismeretekből rendezett vetélkedőt. A járás valamennyi községéből je­lentkeztek részvevők. A kérdé­sek felölelték az államigazga­tási munka egész területét. Igazgatási, költségvetési, adó­ügyi, gyámügyi és szabálysér­tési kérdésekre kellett választ adni. Molnár Lászlöné szíb-titkár, az igazgatási osztály vezetője nyitotta meg a vetélkedőt, majd Sziráki Péter vb-titkár, a zsűri elnöke méltatta az évforduló jelentőségét, a ta­nácsi munka fontosságát. A Pest megyei művelődés- ügyi osztály tavaly nyáron tet­te közzé azt a felhívását, amelyben „Ünnepelj velünk” zsefné lett az első, második Kovács Lajosné Albertirsa Nagyközség Tanácsának hiva­talnoka. Az első helyezést elért csa­pat tagjai vásárlási utalványt, az egyéni legjobb helyezettek tárgyjutalmat kaptak. Az első csapat részt vesz a megyei ve­télkedőn is. Jó eredményt ért el és nagy felkészültségről tett tanúbi­zonyságot Győri Erzsébet jász- karajenői, Győri Mária kőrös- tetétleni, Bátor Tihamérné ko- cséri és Telek Lászlóné abonyi versenyző. Tudni illik... | címmel művészeti programot hirdetett meg a műkedvelő ! együttesek és szólisták számá- i ra a felszabadulás negyedszá­zados jubileuma tiszteletére. „A műkedvelő együttesek és szólisták ezzel a programmal tegyék gazdagabbá, színeseb­bé, tartalmasabbá és emléke­zetesebbé hazánk jelszabadu­lásának 25. évfordulóját!” — olvashattuk a felhívásban. Az Ünnepelj velünk művé­szeti program keretében októ­ber 11-én, vasárnap a ceglédi művelődési köz­pontban rendezték a Pest megyei énekkarok bemu­tatóját. A megyei művelődési osz­tály IS ezer forintot biztosított a legjobb énekkarok jutalma­zására. A Pest megyei zenei bizott­ság részéről részt vett a zsűri munkájában Béres Károly is, a ceglédi zeneiskola igazgató­ja. — Mi, ceglédiek, örömmel támogattuk a megyei énekkari bemutató gondolatát, és most még nagyobb az örömünk, hogy sikeres találkozóról szá­molhatunk be. Meglepetéssel és jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy a 11 együttesből 6 férfikar volt. A vegyeskarokat a váltott műszakok miatt ma már nehezebb létre­hozni. A bemutatóra több ének-zene tanár elhozta növendékeit, akik igen fegyelmezetten hall­gatták a műsort. Elismerésre méltó a megyei művelődésügyi osztály hatékony anyagi segít­sége, hiszen a kórusok között olyan is szerepelt, amelyiknek a költségvetése nem haladja meg az évi 400 forintot. A zsű­ri az énekkarok vezetői részé­re délután szakmai értékelést tartott, s egyúttal itt osztották ki a nemrég Vácott rendezett minősítő verseny díjait. A kórusíagok és vezetőik az | összejövetelen értesültek ar- j ról, hogy nemrég megalakult a j Kórusok Országos Tanácsa fa KÖT A), amely összefogja és irányítja a magyar kórusmoz­galom törekvéseit — mondot­ta Béres Károly. Az Ünnepelj velünk megyei énekkari bemutatón a cegléd- berceli művelődési ház férfi­kara harmadik díjat kapott és az ezzel járó kétezer forintot. A díjat Vörös Géza, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője adta át. (szabó) Vetélkedő államigazgatási ismeretekből Az első csapat megyei versenyre készül A zsűri — a kiírás és az értékelés alapján — csapat- és egyéni helyezéseket állapított meg. Csapatban első: Abony első számú csapata, öt versenyző­vel, második Abony kettes számú csapata. Egyéniben az Ugyancsak abonyi Balogh Jó­Október 22-én este 6 órai kezdettel Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban visel­kedésről, etikettről tart elő­adást Retkes Károlyné tánc­pedagógus Tudni illik, hogy mi illik — címmel. Az előadás helye az ifjúsági klub. CSIMTELŐ FELHŐK HÁNY SZEMET VISZ A SEREGÉLY? A szőlőskertek hívatlan dézsmálói — Látott-e már seregélyt? — kérdezte tőlem néhány nap­ja a város egyik egyenruhás mezőőre. — Közelről bizony még nem, csak csapatban — válaszoltam. Erre belenyúlt zöldes színű zubbonya mély zsebébe és on­nan egy madárkát vett elő. — Tessék jól megnézni — szólt és kezembe adta a reme­gő állatot. Verébnél nagyobb, talán ri­gó nagyságú lehet. Finoman pontozott, feketés, szivárvá- nyos zománcozású a tollazata. A feje aránylag kicsi, homlo­ka lapos, csőre sárgás és a szeme közel áll a csőr tövé­hez. Lába erős, karmai élesek. Szembenézek a madárral, ügy találom, hogy kissé ra- vaszkás képű. A mezőőr el­mondja, hogy nyári időben vi­dékünkön viszonylag kevés se­regélyt lehet látni. Fák od- vaiban fészkel, öt—hét hal­vány, gálic színű tojást rak. Néha kétszer is költ. Hajdaná­ban bizonyára itt is gyakoribb volt, mert az ügy er külső ré­szét e madárról nevezte el a nép Seregélyesnek. Vonuló, költöző madár, de kisebb csa­patai hazánkban is áttelelnek. Mindez miért érdekes? Azért, mert ezekben a napok­ban a határban ezres csapatok dézsmálják az őszi terménye­ket és különösen a szőlőkben okoznak rendkívül nagy kárt. Olyan tömegesen sereglenek ezekben a napokban, hogy szinte felhőket alkotnak. Ku­koricásokban, nádasokban éj­szakáznak. Tömör csapatban rebbennek fel, röptűk rendkí­vül gyors és szinte vezényszó­ra, kő módjára zuhannak alá. Élénk, vidám, folyton mozgó madársereg. Olyan nyüzsgést kevernek a szőlőtáblában és olyan csivitelést csapnak, hogy távolabbról valóságos zúgás­nak hallatszik. A gazda törül- getheti a szemét, ha időben nem riogatja a madársereget és nem tudja őket továbbker­getni ostordurrogással, kerep­lővel, kiabálással. Valósággal tehetetlenek vagyunk velük szemben. — Hasznos vagy káros a se­regély? — kérdezem. — ügy tudom, hogy évi munkája ezerszer több haszon­nal jár, mint amennyi kárt okoz így őszi időben. A ma­dárvédelemről szóló rendelet azt mondja, hogy a seregély augusztus 15. és november 15. között a szőlőkben lőfegyver­rel gyéríthető. — Mi lesz ennek a kis rab madárnak a sorsa? — Nem adom a macskának. Kalitkába teszem, mert a sere­gély a legtanulékonyabb ma­darak egyike. Fogságban meg­szelídül és gazdájának kedves perceket szerez. Eltanulja a nótát, a szót és főleg a füttyöt. — Ismeri-e a seregéllyel kapcsolatos tréfás szólásmon­dást? — Nem emlékszem ilyenre. — így őszidőben minden se­regély három szemet visz el a szőlőből. — Ezt nem értem. — Nem? Úgy kell érteni, hogy viszi a saját két szemét és egy szőlőszemet a csőrében. Mindketten jót nevetünk, a madár a zsebbe kerül, kezet fogunk és megyünk a dolgunk­KISAUTÓ, VILLÁMZÁR Az asszonyok egy csoportja villámzárakat készit. A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben sok lánynak és asz- szonynak ad munkalehetőséget a melléküzemág. Jenéi Istvánná a kis autókhoz készít alkatrészeket. Gépével óránként vagy ezer keréksapkát gyárt. Nyolcvanezer négyzetméter üvegtábla Épül az ország legnagyobb növényháza A NŐK MUNKAHELYE LESZ Megírtuk már, hogy a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz milyen nagyszabású beruházáshoz kezdett: felépí­ti az ország legnagyobb nö­vényházát. Most ismét érdek­lődtünk Skultéty József tsz- elnöktől. A következőket mondta: — A növényház alkatrészei­nek már nyolcvan százaléka megérkezett Hollandiából. Fo­lyik a tereprendezési és ala­pozási munka. Megkezdődött az öt hektárnyi alapterületű épület előszere­lés! munkája. — Megérkezett Van der Klau Hermann, aki a holland cég részéről az építési teendő­ket irányítja. A központi fű­tés és az automatika szerelé­sét holland és francia szak­emberek végzik. Elkezdődött a növényházhoz vezető be­kötő út építése is. A felvonu­lási és a raktározás célját szolgáló épületek elkészültek. A növényházi építkezést Far­kas János önálló építésvezető irányítja huszonöt tagú bri­gáddal. A szerelési munkák Bálint György gépész vezeté­sével folynak. Öt — mint spe­cialistát — a szentesi Thermál Tsz-től szerződtettük, ugyanis korábban ott vett részt az építkezésben. — Ebben az évben húsz­ezer négyzetméternyit szeret­nénk megépíteni a növény­házból. Az üzemeléshez az is szükséges, hogy a DÁV idő­ben biztosítsa a szükséges energiát, és a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat a föld­gázt. Az AGROTRÖSZT köz­benjárására Csehszlovákiából megérkeznek a harminc négy­zetméteres üvegtáblák. — A következő héten a nö­vényház építkezésénél száz- százhúsz ember fog dolgozni. A MEZÖBER részéről (ez a tervezőiroda) több szakmér­nök és termelőszövetkezetünk szakemberei irányítják és végzik a nagy pontosságot követelő munkát. — Ehhez a beruházáshoz közel negyven vagon cement­re, nyolcvanezer négyzetméter üvegfelületre és tíz kilométer hosszú csőhálózatra van szük­ség, és mintegy száz vagon sóderre. Hollandiából nyolc­van vagonban érkezik a vas vázszerkezet. El lehet képzel­ni, hogy egy ekkora méretű építkezés milyen erőfeszítést kíván a tsz vezetőségétől, s rá­adásul emellett más beruházások is folynak. — Termelőszövetkezetünk a növényház építése mellett nem hanyagolja el dolgozóit sem. Ebben az új létesítmény­ben ősztől tavaszig száz nőt foglalkoztatunk. Részükre öl­tözőt, fürdőt, és ebédlőt ren­dezünk be. A növényház mel­lé raktárakat, virághűtő kam­rákat, csomagotokat és koszo­rúkészítő műhelyt építünk. (t.) KÉZILABDA, NŐI NB II. Vereség Hódmezővásárhelyen Az utolsó előtti fordulóban a kiesés ellen küzdő Cegléd a bajnokság második helyezettje ellen lépett pályára, és szoros küzdelemben vesztett. A ceg­lédiek a finálén a Szegedet fo­gadják, győzelmük esetén is csak akkor maradhatnak benn, ha a Kiskörös nem szerez pon­tot a VM KÖZÉRT ellen. Hódmezővásárhelyi Sparta­cus—Ceglédi Építők 12:10 (7:7). Cegléd: Kókai Nagy — Csor­ba, Kiss, Pecznik, Bálint, Sza- lisznyó, Csendesné. Csere: Dávid, Szűcs, Bez- zegh, Mácsai. Góllövők: Bálint (4), Szűcs (3), Szalisznyó, Kiss, Csendes­né (1—1). Nagy lelkesedéssel, erőbedo­bással kezdett az Építők. 7:7 | után a csapatnak két gólt ígé- I rő támadása meghiúsult, s ez­után a hazaiak 10:7-re elhúz­tak. Még ekkor sem adta fel az Építők. ll:10-re alakult a mérkőzés állása, amikor Bá­lint büntetőlövését a kapus nagy szerencsével mentette. Az utolsó percekben a ceglé­diek még két kapufát értek eL Az együttes az idény leg­jobb játékát nyújtotta, fegyel­mezetten, kitűnően játszott. A Hódmezővásárhely ellen még ez is kevésnek bizonyult a pontszerzéshez. A játékvezető jól vezette a mérkőzést. Jók: mindenki a várt felett nyújtott, a lányok erejüket és képességüket meghaladva küz­döttek a csapatért. (— reán) Megyei férfikézilabda BAJNOK AZ ÉPÍTŐK A vasárnapi fordulóban (még kettő van hátra) a Túra ven­dégszerepeit Cegléden. A ceg­lédiek biztosan szerezték meg a győzelmet, és így a csapat öt pont előnnyel már behozhatat­lanul vezet a bajnokságban a GEAC és a Váci Spartacus előtt. Ceglédi Építők—Túra 33:9 (15:3). Cegléd: Szabó J. — Höröm- pő, Rossi, Bálint, Godó, Ju­hász. Csere: Szalkay, Szabó Z., Deli. Góllövök: Szalkay (7), Rossl (6), Bálint, Juhász (5—5), Hö- römpő (4), Szabó Z. (3), Jónás (2), Godó (l). A fiatal erőket felvonultató, a játékot lassító Túra ellen a ceglédiek mérsékelt játékkal is biztosan szerezték meg a győzelmet. A hazaiak az elért 33 gól mellett sok tiszta gól­helyzetet dolgoztak ki, de azok kihasználása nem sikerült. Jók: Szalkay, Rossi, Juhász. (u. L) Az orvos, aki haragszik A történet valamelyik Ceg­léd környéki község főut­cáján játszódik le, ahol az őszi délutánban végigmegy a település köztiszteletben álló orvosa, kezében a táská­jával. Szembe találkozik egy negyvenöt-ötven év kö­rüli atyafival. Régről isme­ri, de az nem köszön neki. El is csodálkozik ezen az őszülő halántékú doktor. Meg kell adni, az ilyesmi szerfölött szokatlan dolog­nak számít errefelé. Meg is áll, rászól a nálánál jóval fiatalabb emberre: — No, mi az, Sándor? Hát maga már nem is köszön az orvosuknak? — Tessék már megbocsá­tani, kedves doktor uram — hebegett a megszólított — de biz’ isten azt hittem, hogy haragudni tetszik rám! Az orvos elcsodálkozott. — Már hogy én haragud­nék magára, Sándor? Tulaj­donképpen miért? Olyan ember volnék én... ? — Jaj, már dehogy, dok­tor úr, a világért sem.... — Ki vele hát! — biztatta a zavarban levő jámbort az orvos. v — Tetszik tudni, csak azért haragudna ... esetleg... mert hogy olyan régen nem voltam már beteg! Rakovszky József I iif

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom