Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! (AZ. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM '\|{.\ «o FILLÉlt 19’«- OKTÓBER 2., PÉNTEK KAIRÓI KÖNNYEK Koporsó a Ramszesz téren TERV-VITA Folytatta munkáját az országgyűlés Az országgyűlés csütörtök délelőtt Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének fel­szólalásával folytatta munká­ját. A miniszterelnök minde­nekelőtt azt hangoztatta, hogy hazánkban a politikai helyzet nyugodt, a társadalmi élet minden területén a szocializ­mus irányába haladunk előre, és sikerrel munkálkodunk an­nak teljes felépítésén. A terv- szerűség fokozódott, s jobb összhang alakult ki a termelés és a szükségletek között. Széle­sedik a társadalmi demokra­tizmus is, amely az országgyű­lés elé terjesztett tervjavasla­tokban is kifejeződik. Noha a vezetés színvonala «zámottevően emelkedett, azért a tanácsok, a közép irá­nyítószervek és a minisztériu­mok nagyobb felelősségválla­lására van szükség — jelentet­te ki Fock Jenő — már csak azért is, mert a benyújtott tervjavaslat a társadalmi igényeket nem elégíti ki teljes mérték­ben, hiszen csupán a már ma is reálisnak mutatkozó igényeket tartalmazhatja, ami nem zárja ki, hogy jobb munkával, jobb vezetéssel, me­net közben sor kerüljön egyes eélak túlteljesítésére vagy bi­zonyos arányváltoztatásra. Az ötéves terv sajátosságai Közé sorolta a miniszterelnök, hogy csak az állami szintű, fő gazdasági célkitűzéseket tar­talmazva és széles teret enged a gazdasági vezetők intézkedé­seinek, ágazati és vállalati kérdésekben. Ám, mint már bebizonyosodott, a tervszerű­ség így sem lazul meg, éppen ellenkezőleg, magasabb szín­vonalra emelkedik. A miniszterelnök a továb­biakban a most befejezés előtt álló ötéves terv jó eredmé­nyeit vázolta, de ennek során szólt a rendkívüli károkat okozó árvízről és belvizekről, amelyek hatalmas anyagi ter­het róttak a népgazdaságra. Egyúttal felhívta a mezőgaz­dasági üzemek vezetőit és dol­gozóit, tegyenek meg minden erőfeszítést az időszerű mező- gazdasági munkák elvégzésé­re. Beszélt a miniszterelnök a kormány politikai és gazdasá­gi tevékenységének közép­pontjában álló életszínvonal­politikáról. A harmadik öt­éves terv túlteljesítésével, az életszínvonal a tervezettet meghaladó mértékben növeke­dett. A következő tervidőszak­ban különösen arra kívánnak nagyobb gondot fordítani, hogy ez a növekedés elsősor­ban a reálbérek emelkedésében mutatkozzék meg. Ehhez ma­gasabb termelékenység és az­zal összhangban álló magasabb átlagkereset szükséges. Beje­lentette, hogy a következő években fo­kozatosan sor kerül köz­ponti intézkedésekként a bérarányok országos ja­vítására, & dolgozók egyes kategóriái bé­rének emelésére, a nyugdíja­sok, nagy családosok és a leg­alacsonyabb jövedelmű réte­gek anyagi helyzetének javítá­sára. A továbbiakban a termelé­kenység alakulását elemezte, amelyet különös figyelemmel kísér a kormányzat. Nem egy­szerűen a munka intenzitásá­nak fokozását kívánjuk — hangsúlyozta a miniszterelnök 1-, bár sok helyen, ahol laza á munkafegyelem, rendezetle­nek a normák, erre is szükség van, hanem a korszerű techni­kához, a modern technológiá­hoz szükséges, lelkiismeretes, jól szervezett munkát. S ez a munkásságon és a parasztsá­gon túlmenően a műszaki ér­telmiségnek is szól, amely en­nek az ügynek talán legfőbb letéteményese. A miniszterelnöíki beszámoló Nagy érdeklődést keltett Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének felszólalása. ezután a gazdasági tevékeny­ség egyik kulcskérdésével, a beruházásokkal foglalkozott részletesebben. Ismertette az építő- és az építőanyag-ipar gyors fejlesztésére elhatározott központi intézkedéseket, vala­mint azt az elhatározást, hogy az építkezéseket minél keve­sebb nagy létesítményre kí­vánják központosítani. A beru­házások elhatározása szorosan összefügg a termelés szerkeze­tének átalakítására irányuló elgondolásokkal, amelyek hosszú évekre kihatóan hatá­rozzák meg a termelés és a fo­gyasztás jellegét. Ilyen érte­lemben szólt az energiaellátás­ban megindult lényegbe vágó változtatásokról, az alumí­nium-, valamint a vegyipar gyorsított fejlesztéséről, az utóbbival kapcsolatos úgyne­vezett OLFFIN-programról, a közútijármű-gyártás szorgal­mazásáról, végül a modem számítástechnika bevezetésé­ről. Ez utóbbival összefüggés­ben figyelmet szentelt a szer­vezés- és vezetéstudomány hazai tennivalóinak, amelyek között elsőrendű az elektroni­ka alkalmazása a vezetésben. A negyedik ötéves terv olyan fejlesztésű ütemet határoz meg a számítógé­pek alkalmazásában, amely mind a gyártásban, mind az alkalmazásban gyors fejlődést tesz lehe­tővé, s megköveteli majd a vezetési stílus és mód­szerek megváltoztatását is. Az új ötéves terv teljesíté­sének nemzetközi feltételeit taglalta ezután a miniszterel­nök. Szólt a KGST-országok tervegyeztetésének növekvő szerepéről, s ezen belül a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködés különös jelen­tőségéről. Hangsúlyozta keres­kedelmi forgalmunk bővítésé­nek fontosságát a tőkés- és a fejlődő országokkal is, amely nemzetközi gazdasági együtt­működés teljesen megfelel kül­politikai elveinknek is. A nemzetközi helyzetet ele­mezvén jelentős eseménynek mondotta a miniszterelnök a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság között nemrég aláírt szerződést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít. Ügy véli, a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának az eu­rópai realitások terén tett lé­pései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezését min­den európai szocialista ország­gal. Ami bennünket illet — je­lentette ki a miniszterelnök—, üdvözlünk minden javaslatot, amely a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának javí­tását szolgálja, s magunk is készítünk ilyen javaslatot. Beszámolt ezután a kormány elnöke a Varsói Szerződés or­szágainak erőfeszítéseiről, kez­deményezéseiről, az európai biztonság megszilárdítására, a változatlan aggodalomra okot adó indokínai helyzetről, va­lamint a közel-keleti konflik­tusról. Szólt a szocialista or­szágok, köztük Magyarország erőfeszítéseiről azért, hogy a világ békéjét fenyegető ag­ressziót politikai eszközökkel mielőbb megszüntessék. Hang­súlyozta: mindaddig nem lehet biztonságos helyzet a közel- keleten, amíg a Biztonsági Ta­nács 1967. évi határozatát az összes érdekeltek életbe nem léptetik. Mély megrendüléssel emlékezett meg a miniszterel­nök Nasszer elnök hirtelen ha­láláról, s annak a bizalmának adott kifejezést, hogy a poli­tika, amelynek megvalósításán az egyiptomi államférfi oly odaadóan fáradozott, győzel­met arat. A miniszterelnök élénk he- (Folytatáis a 2. oldalon.) A hadsereg egyik helikopterén a Gezireh nevű Nílus-szigctre szállították Nasszer elnök holttestét. Képünk Kairóban készült, mielőtt a koporsót a helikopterre tették. Tizennyolc állam- és ki­lenc kormányfő az egyiptomi kormány és közélet vezetői és több millió gyászoló kísérte utolsó útjára Nasszer elnö­köt Gezira szigetén a forradal­mi parancsnokság egykori központjában emelték ágyú­talpra a nemzetiszínű lobo­góba burkolt egyszerű fako­porsót. Miközben Anvar Szá­dat. ideiglenes elnök, Ali Szabri és a külföldi delegáci­ók vezetői utoljára hajtottak fejet az elhunyt elnök előtt, a kairói citadellából 21 ágyú 101 lövést adott le. Ezután a lóvontatású ágyútalp elindult az Arab Szocialista Unió Köz­ponti Bizottságának székháza felé, ahol Tahia, az elnök öz­vegye és gyermekei várták, hogy búcsút vegyenek az el­hunyttól. A szigetről a város­ba vezető híd környékén a három nap óta gyászoló em­bertömeg leírhatatlan zoko­99 Műszerelők tor uniókéit vizsgál Szerviznyitás Szentendrén 66 A motor felbúg, a kis képer­nyőn kék fényvonalak vibrál­nak. S a kívülálló számára sokféle hókusz-pókusszal min­dent kiderítenek a gépkocsi­ról, amit csak lehetséges. A mindentudó „műszerdoktor” az egyik különlegessége a szentendrei főút mellett fel­épült és tegnap felavatott új autószerviznek. A vizsgán és karbantartási, autóápolási munkálatokon kívül különböző javításokra is alkalmas az a négymilliós építmény, amelyet a budaörsi Vegyesipari Ktsz emeltetett. Az elnöktől megtudtuk, hogy a „járóbetegeken” kívül a „mozgásképteleneket” is ellát­ják: telefonhívásra vontató­kocsi indul a helyszínre. Nyit­va tartási idejük: reggel 6-tól este 6-ig; szombaton, vasárnap is megfelelő ügyeletet tarta­nak, ha szépnek ígérkezik a hétzáró két nap, és sokan ke­resik fel a Dunakanyart. A Szentendrén lakó szerelők kö­zül különben mindig tart ügyeletet valaki. További ter­vük: előreláthatólag a megye kétmilliós segítségével egy szerelőcsarnok építése. A kör­nyező lakosságot közvetlenül is érintő előny: a közellátást lebonyolító szállítókocsik gyors javítása és rendbentar- tása. Nem mindegy, hogy a te­jet, kenyeret, húst szállító jár­művek időben célhoz érnek-e. A fiatal és ambiciózus szak­emberek remélhetőleg bevált­ják az új létesítményhez fű­zött reményeket, s akkor meg­találja anyagi számítását is a budaörsi szövetkezet. T. Gy. Foto: Urbán gása kísérte a temetési me­netet. Több mint egy órán át tar­tott a székházig vezető alig egy kilométeres út, mert a gyászolók tömegében a ko­porsó lépésben is alig tudott haladni. Megindító jelenet volt a család búcsúja. Nasszer legidősebb fia, Khaled és öz­vegye, Tahia ráborult a ko­porsóra és az asszony rövid ápolásra is szorult. Vissza- fojthatatlanul peregtek a könnyek Kadhafi líbiai elnök és Husszein jordániai király szeméből. Az ASZÚ székházától to­vább indult a gyászmenet. Elöl húsztagú katonazenekar haladt, utána következett az ágyútalpra helyezett koporsó, majd a család, az állam ve­zetői és a külföldi vendégek. A rendfenntartó erők ember- feletti erőfeszítései ellenére gyakran meg kellett állni, mert a kétségbeesett gyászo­lók többször áttörték a 12—15 soros rendőrkordont is, hogy megérinthessék a koporsót. Másfél órával az indulás után a menet az impozáns Ram­szesz térre ért, ahová az egy­kori fáraó hatalmas gránit szobrát még Nasszer rendele­tére szállították át Luxorból. Nasszer elnököt egy róla el­nevezett új mecsetben helyez­ték örök nyugovóra. A me­cset a néhai elnök otthonától nem messze, Heliopolisz köze­lében, Kairó külvárosában épült. Három óra alatt jutott él a koporsó lassú menetben a mecsethez. A család, az ál­lamvezetők és a külföldi ven­dégek egy kilométeren át kí­sérték az elhunyt elnököt, utána a gyengélkedő özvegy­gyei együtt a Hilton-szállodá- ban maradtak. Innen szállítot­ta őket később egy gépkocsi- karaván a mecsethez. Az ágyútalp a gyászolók végeláthatatlan tengerében kisebb-nagyobb megállások­kal haladt előre. Amerre el­haladt, az emberek ellepték a lámpaoszlopokat, fákat és a környező házak ablakait. Egy néző kiesett egy hatodik eme­leti ablakból és halálra zúzta magát. Rengetegen elájultak. Miután a menet megérke­zett a temetés színhelyére, a koporsót tábornokok vették vállukra és bevitték a me­csetbe. A rövid gyászszertar­tást Mohamed El-Fahham, a Az ablakban. kairói Al Azhar nagymecset sejkje vezette. Mellette NoszJ szer legrégibb harcostársai, AU Szabri, Anvar Szadat, Za- karia Mohieddin álltak. Ez­után Nasszer holttestét ki­emelték a koporsóból, egysze­rű fehér lepelbe takarták és a mecset udvarán helyezték örök nyugovóra. Űrrégészet? A világraszóló űrsikerek mellék- termékeként a Szovjetunióban is megjelentek azok az elméletek, amelyek szerint más naprendsze­rekben élő, értel­mes lények, sok ezer esztendővel ezelőtt, felkeres­ték földünket. En­nek a hip9tézis- nek egyik legfőbb szószólója Kazan- cev a „sci-fi”-iro­dalom neves szov­jet művelője. Sze­rinte a világ kü­lönböző részein — a Szaharában, La­tin-Amerikában, Japánban és a Húsvéti szigete­ken — talált ősi festményeken lát­ható öltözékek nem valamiféle fantasztikus ős­kori viseletét áb­rázolnak, hanem nagyon is korsze­rű űrruhát, sőt — állítása szerint — az említett fest­ményeken auto­mata robotgépek is felfedezhetőek. A fantasztikus­nak tűnő elmélet­hez szovjet tu­dományos körök­ből csupán egyet­lenegy „hozzászó­lás” érkezett. Zu­géi szovjet csilla­gász a Szocialisz- ticseszkaja In- dusztrija hasáb­jain, a következő­ket hangsúlyozza: „Nem tudom megítélni. hogy a múlt titokzatos nyomai közül, amelyre Kazancev hivatkozik, melye­ket lehet a föl­di anyagi kultúra és melyet más bolygók lakóinak látogatásával ma­gyarázni. Ennek a rendkívül érdekes problémának a vizsgálatával más tudományágak képviselőinek kell foglalkozniuk. Mindenekelőtt az archeológusok­nak és a történé­szeknek. Nincs kizárva, hogy ez­zel egy új tudo­mányág, az űrré­gészet alapjait rakják le. Más bolygók lakói­nak nyomait ter­mészetesen nem­csak Földünkön kell keresni, ha­nem más égiteste­ken is, így pél­dául a Holdon, a Marson, annak rejtélyes holdjain, valamint az asz­teroidákon, a kisbolygókon” — írja a szovjet tu­dós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom