Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

4 “^f/riop 1970. SZEPTEMBER 9., SZERDA Könyvek a kalapács alatt Szombattól, két héten át be­mutatón sorakoznak a Múze­um körút 21. szám alatt, a Központi Antikváriumban azok a könyvrégiségek, met­szetek, kották és egyéb pa­tinás írásművek, amelyeket szeptember 19-én és 20-án nyilvános árverésre bocsát az Állami Könyvterjesztő Válla­lat. összesen 480 féle kiad­ványritkaságot szerepeltet az országos antikvár osztály két őszi könyvaukciója közül az elsőn. A második árverés november 14—15-én lesz. Mindegyiket a MOM Szaka- sits 4.rpád Művelődési Házá­ban tartják, ugyanott, ahol tavaly rendezték meg a fel- szabadulás utáni első könyv­árverést — szép sikerrel: az akkor kalapács alá . került könyvek az együttesen 130 ezer forint kikiáltási összeg helyett 240 ezer forintért ta­láltak gazdára. A mostani bemutató — azon túl, hogy rendkívül ritka ki­adványegyüttest tár az ér­deklődők elé — Célszerű is: a majdani vevők ugyanis kivá­laszthatják maguknak a gyűj­teményükbe kívánkozó kurió­zumokat és a kikiáltási ár 50 százalékának lefizetésével az általuk felkínált összegig ér­vényes megbízást adhatnak. (Ha ennél drágábban árvere­zik el a kiszemelt tételt, a megbízó az előleget teljes egészében visszakapja.) A ta­valyi aukcióval szemben tar­talmilag most nem a szépiro­dalom dominál — bár az ol- vasm-.nygyűjtőket is várják néhány korabeli Petőfi- és Ady-kötettel — sokkal inkább a nyomdatermék-különleges­ségek kedvelőinek kínálnak becses kuriózumokat. Például miniatűr kiadványok, gazda­gon illusztrált albumok, köté­sük miatt értékes könyvek szerepelnek a választékban. A kották között találhatók Bar­tók- és Liszt-művek első ki­adású partitúrái. A legmé­lyebben annak kell majd a zsebébe nyúlnia, aki az őstér­képnek számító Homann~ mappát veszi még: ez három' híján száz térképet tartalmaz, közte Magyarországét is. Mind színes, rézmetszetekről nyom­tatták és magyarázó szöveg­gel látták el. 1747-ben adták ki Nürnbergben (ugyanott, ahol a legelső térkép megje­lent 1680 körül) 18 ezer fo­rint az eredeti kötésű Ho- mann-mappa kikiáltási ára. A novemberi aukción 640 könyv és folyóirat kerül ka­lapács alá. Ezek között az antikvitások között 110 féle munkásmozgalmi dokumen­tum szerepel. Vannak köztük az 1930-as években Moszkvá­ban megjelent, „Sarló és ka­lapács” könyvek. Ebben a so­rozatban adták ki először Lengyel József cáját”, ami az slágere lesz. A szombaton könyvszemléhez 17-ig várják a Naponta 9-től 19 sárnap 11—19 óra „Visegrádi ut- árverés egyik megnyitott szeptember közönséget, óráig, va- között. HOBBY Akvárium és terrárium Sajátságos, színes kis világ ez, amelyet ízlésünk és kíván­ságunk szerint alakíthatunk és mintegy kirakaton át szemlél­hetünk. Parányi keresztmet­szete egy tavacskának, lápnak vagy mocsárnak, amelyet ked­vünk szerint rendezhetünk és népesíthetünk be, ahogy sza­bad időnk és pénztárcánk en­gedi. Mielőtt belépnénk az akvá­rium- vagy terráriumtulajdo- nosok „céhébe”, tájékozód­nunk kell a kicsiny bentlakók életfeltételeiről. El kell dönte­nünk, hogy halakat, békákat, kígyókat, teknősöket, gőteha­lakat, vagy netán színes szala- mandereket kívánunk társbér­lőnek. Egyesek a vízben vagy a vízen élnek, mások csak meghatározott hőfokon te­nyésznek. Tudnunk kell, hogy étlapjukon földigiliszták, ku­kacok vagy éppen egerek sze­repelnek-e. Az akvárium elkészítése nagy gyönyörűséget szerez. Szabad időnkben vegyészek le­szünk, mert a vizet preparál­ni kell, például meg kell ha­tároznunk a mésztartalmút. Különböző anyagok hozzáadá­sával akár tengervizet is ké­szíthetünk. A növény- és állatkombiná­cióknak se szeri, se száma; fel­sorolásukat meg sem lehet kí­sérelni. Csak arra kell vi­gyázni, hogy a színes neonha­lak, a vidám márnák, a kü­lönlegesen- nagy-szájú ablak- ~pucoló halak rajába né kerül­jön ragadozó hal, mert akkor az akvárium hamarosan vérző arénává változik. Amikor az akvárium lakói­nak sajátosságait, szokásait, viselkedésüket, a külvilág iránti érzékenységüket megfi­gyeljük, hamarosan felfedez­zük, hogy ezek az állatok ko­rántsem „személytelenek”. Ha­lakat például arra lehet ido­mítani, hogy kopogtatásra vagy meghatározott hangra az élelemosztó helyre ússzanak. Majd, amikor a növények már gyökeret eresztettek, amikor a halak már megszok­ták az új lakóhelyet és elvise­lik egymást, amikor a megfe­lelő számú csiga gondoskodik a tisztaságról és ellátja a ta­karítónő szerepét, akkor vég­re elmondhatjuk, hogy az ak­váriummal egy kicsiny, élő vi­lágot alkottunk. E. R. „Analfabéta"­világnap Az UNESCO 1967-ben Teheránban rendezett vi­lágkonferenciája szeptem­ber 8-át az analfabétiz­mus elleni küzdelem világ­napjának nyilvánította. A statisztikák szerint az anal­fabéták száma minden erőfeszítés ellenére, világ­szerte erősen nő, s különö­sen nagyarányú Afrikában, Ázsiában, Latin-Ameriká- ban. Az analfabétizmus világméretű felszámolásá­hoz pénzre és pedagógusok tömegére van szükség. Ami Magyarországot illeti, a legutóbbi felmérés szerint — már olyan kevés az írni- olvasni nem tudó felnőtt, hogy a népszámlálási kér­dőíven erre vonatkozó ro­vat nem is szerepelt. Ked­den országszerte megemlé­keztek a tanulóifjúság előtt az analfabétizmus elleni küzdelem jelentőségéről, fontosságáról. Déryné háza mi /ff Déryné, Széppataki Róza 1852—1862-1# a diósgyőri vár egyik épületében lakott. Eb­ben az időben férje, Déry István, a diósgyőri kamara­uradalom intézője volt. A Diósgyőri Vármúzeum veze­tői elhatározták, hogy az ér­dekes épületet helyreállítják. A restaurálást az Országos Műemlékfelügyelőség végzi, Ferenczy Károly építészmér­nök vezetésével. A műemlé­kileg helyreállított épület a Diósgyőri Vármúzeum iro­daépülete lesz. XXV. Zsófi közben szorgalmasan susogott a kis mikrofonba és Bimbola úr többször meg­biccentette fejét, egyetértése jeléül. A vezetőség lelkesen fogad­ta a javaslatot. — Csak leborulni tudok Bimbola úr nagysága előtt... — mondta Kávási, akinek hí­zelgése közszájon forgó téma volt. Ezúttal is kitett magáért, mert Zsófihoz fordult és uta­sította: — Kérem ezt szó sze­rint fordítsa a kegyelmes úr­nak ... — Ha egyszer a talpnyalás olimpiai szám lesz, ez kosár­számra hozza haza az arany­érmeket — morogta Tihanyi, de ő is melegen vigyorgott Bimbóiéra. — Természetesen azt szá­mításba kell venniük, hogy erre az útra az egymillió fo­rint éppen elég lesz ... — Van még százezer a pénztárban is — mondta Bi- ezók II. — Uraim, mi csak javas­lunk. A döntés az önök jo­ga... — mondta Pihe. — Szavazzunk — ajánlotta Tihanyi. — Tegye fel a kezét, aki az angliai edzőtábort akarja ... — Álljon meg a menet! A vezetőségből kik mennének? — kérdezte Békési edző. — Bimbola úrnak az a vé­leménye, hogy a nehéz por­tyát csak akkor vállalja, ha a teljes vezetőség elkíséri a csapatot... Békési elégedetten bólin­tott: — Akkor szavazzunk! — Egy pillanat — nyájas- kodott Kávási. — Javaslom, hogy a FIFÁ-tól megjelent urak, valamennyien vegyenek részt a portyán, természetesen az egyesület költségén... — Köszönjük uraim — ha­jolt meg Pihe. — Megtisztelő a bizalmuk, de a mi küldeté­sünk ezzel lejárt. Sajnos sok még a munkánk, a nagyválo­gatottat is rendbe kell tenni, így kénytelenek vagyunk a meghívást köszönettel vissza­utasítani. Talán majd később, hiszen nem ez lesz a csapat utolsó külföldi útja. Ezután került sor a szava­zásra, melynek eredménye: ellenszavazat nélkül fogadták el az angliai portyát és egy­ben megkérték Pihét, hogy le­gyen segítségükre a formasá­gok lebonyolításában.., Pihe szabódva bár, de vál­lalta a feladatot. Bimbula ja­vaslatára a vezetőség egyper­ces néma felállással adózott a nemes örökhagyó, Bauer Re­zső emlékének, majd az ülést berekesztették. Abban azonban megálla­podtak, hogy az örömteli hírt egyelőre a legmélyebb titok­ban tartják. Ezt Bimbola ja­vasolta pedagógiai okokból és Kávási lelkesen csatlakozott: — Emlékezzetek vissza, hogy amikor egy hétre Haj­dúszoboszlóra akartuk vinni a fiúkat, azt is megfúrták... — Ettől itt nem kell tartani — mondta Pihe. — A kérdést odafent — mutatott a plafon­ra — lerendeztük. Én már a repülőjegyeket is megrendel­tem. .. — Akkor talán hozzák a pénzt — javasolta Sunyi, aki­nek súlyos volt a szava, mi­vel elég ritkán szólalt meg.-*■ És mit mondjunk a fiúk­nak? — kérdezte Tihanyi. — Ma délután egy könnyű edzést tartunk, ezen majd Bimbola úr eligazítja őket. Megjelenés futballdresszben— — mondta Pihe. — Kitűnő. És ha lehetne egy kérésünk — alázatosko- dott Kávási... — Prego, prego — mondta Bimbola beleegyezően. — Csináltattunk az urak számára, négy tisztaselyem KSC-mezt. Szeretnénk, ha eb­ben jönnének ki az edzésre, hogy egy emlékezetes cso­portképet is készíthessünk. — Szép ... Jó... — bólo­gatott Bimbola és a többiek csatlakoztak hozzá. Pihe egy taxit rendeltetett a megyeszékhelyről. Ügy in­tézkedett, hogy a kocsi a pá­lyához álljon. Utasította Tiha­nyit, hogy a millió forintos örökség, valamint a százezer forintos club kassza addigra legyen a helyszínen. Megígér­te, hogy a még szükséges fél­milliót a FIFA keretéből pó­tolják, majd elrántotta a ke­zét Kávási elől, aki minden­áron meg akarta csókolni. Mindenki vidám volt és bol­dog. A délutáni edzésre termé­szetesen újra megtelt a pálya, amit már mindenki stadion­nak nevezett és ezt aláhúzan­dó, a lelkes drukkerek leta­karították a pályát bitorló li­bák nyomait is. A csapat fegyelmezetten vo­nult be. Sorba álltak és ekkor jelent meg Bimbola a három szakvezetőtől kísérve. Mind­nyájukon a csapat kék-zöld meze csillogott, csak Zsófia tartott ki a bikinijénél, ami egy tolmácstól még elfogad­ható viselet. Felzúgott a taps, a pályára virágcsokrok repültek. Természetesen min­denki tudott már az angliai portyáról és az sem volt ti­tok, hogy Kávási felesége reg­gel óta árulja a bútorokat és a házat. A pálya végében már meg­jelent a taxi is és Pihe elége­detten látta, hogy Tihanyi be­tesz a hátsó ülésre egy kis bőröndöt. Bimbola szólásra emelke­dett, amikor a pálya bejára­tánál néhány férfi jelent meg. Egyenesen Bimboláék felé irá­nyították lépteiket. Mögöttük egy sűrű gyászfátyolt viselő hölgy tipegett. A pályán futó­tűzként terjedt a hír: a hölgy a nemes adományozó özvegye. Amikor a csoport Bimboláék- hoz ért, a hölgy feli ebben tette fátylát. Valóban Kamilla volt. Dönci hangosan elkiáltotta magát: — Éljen a hős özvegy! — Ez tud magyarul — ál­lapította meg Kávási nem minden támadó él nélkül. Ö volt az első aki felfedezte, hogy a csoport tagjai között a járási rendőrkapitányság néhány tagja közeledik. A kezek már lendültek a tapsra, de még a tapsvihar kitörése előtti pillanatban fel­csattant Kamilla éles hangja: — Ö az! — mutatott Bim­bóidra. — Weigelmann Ödön körözött szélhámos. Ezek pe­HANGORKAN A STADIONBAN Mi az a Pepita ? Bartók: Életút - Csajkovszkij IV. szimfónia Ha borús időben is, de le­zajlott a hazai beatzenészek idei második nagy találkozó­ja a Kisstadionban. Az eső nemcsak lógott a levegőben, le is esett — mégis: a Sta­dionban teltház volt. Elsőnek a Non Stop együttes lépett a színpadra, három saját szá­mán kívül Led Zeppelin szer­zeményeket játszott — elég jól. Viszont arra rájöhettünk, hogy hazai pódiumon már nem arathat sikert az idegen zene, még akkor sem, ha nagynevű együttes számáról van szó: a közönség jobban szereti az eredeti magyar beat-dalokat. A Non Stop együttes nagy tapsot kapott, ám a Neoton még nagyobbat. Bemutatott néhány számot a készülő nagylemezből, a Bolond vá­rosból. Kitűnő számok ezek, de szerintünk változatlanul a legjobb és legkedvesebb szer­zeményük — a Kell, hogy várj, és a Fal című dalukon kívül — a Ha érteném, mit mond a szél. A Neoton után jött a nagyágyú, az Omega, amelynek tagjait a közönség óriási hangorkán­nal fogadta. Ilyen sikere Ma­gyarországon még nem volt ennék az együttesnek a Kis­stadionban, még tavaly sem. A Tízezer lépés, és az új nagylemez, az Éjszakai or­szágúton, dalai, egytől egyig vastapsot arattak. Ennyit a kisstadionbeli koncertről, és következzék a Hanglemezgyártó Vállalat újdonságairól szóló tájékozta­tó. A komolyzene barátainak régi kérése teljesült, hogy mono- és sztereolemezen megjelent Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa, a Fel­szállott a pávával együtt. Ágay Karola nagylemezéről már a múlt hónapban beszá­moltunk, de a komolyzenében ezenkívül még mindég van újdonság, többek között az, hogy Melódia lemezen meg­jelent Csajkovszkij első, má­dig a cinkosai: Pihe, Patkány és Sunyi. Dönci lendületet vett, és a kijárat felé ugrott, de egy iz­mos kéz lefogta. — Szélhámosok. Tolvajok — sipította Kávási. — Én tudtam! Az agytröszt tagjaira a pá­lya közepén csattant rá a ké- zibilincs és — lám milyen a tömeg — Bimbola, valamint kísérete a nemrég még őket istenítő szurkolók lincselést követő ordítása közepette vo­nult le a pályáról. Dönci még egy szomorú pil­lantást vetett a taxi hátsó ülé­sén heverő bőröndre, mely mellett akkor már szintén ült egy sötét ruhás férfi. Utoljá­ra még a club elnökének kö­nyörgő hangját hallotta: — De elvtársak! Nekünk szabályos végrendelet van a birtokunkban... A rendőr válaszát már nem értette, de sejtette, hogy mi­ről volt szó. Nagyot csapódott a rabomobil ajtaja. Pihe szo­morúan lesett ki a rácson és irigyen állapította meg, hogy mégis jobb dolog nőnek len­ni, mert Zsófit egy személy- kocsiba ültették be. Epilógus A rendőrségi fogda takarí­tója gyorsan vitte szét a hírt: — Na végre! Lebuktak a bundakirályok. Én nem sze­retem a rendőröket, de most csak gratulálok nekik. Végre a nagymenőket is elkapta a gépszíj. Legalább mire sza­badulunk újra lesznek jó meccsek és ott leszünk a VB-n is. A hír egy napig tartotta magát, aztán kiderült az igaz­ság és ez lehangolta a műin­tézet labdarúgó szurkolóit... Vége sodik, valamint negyedik szimfóniája, amely utóbbiról ezt mondta a szerző: „Minden­kor kedvenc művem marad, mert annak az időszaknak emléke, amikor hosszú lelki betegség, szinte elviselhetet­len gyötrelmek, bánat és két­ségbeesés után, egyszerre csak felragyogott az újjá­születés, a boldogság hajna­la.” A Bartók , év tiszteletére került a hanglemezboltokba az Életút című lemez, amely a nagy magyar zeneszerző pályafutását mutatja be. A lemezen hallhatjuk Berek Kati előadásában Illyés Gyu­la Bartók című versét, az Allegro barbarót, az Urögi kanásztáncot, és több más zenei részletet és visszaemlé­kezést. A lemez borítójáért külön dicséretet érdemel a Hanglemezgyártó Vállalat. S következzék a Pepita. Ez az MHV újdonsága, most még csak a Tessék választani le­mezei kerültek Pepita tasak- ba, de a jövőben minden könnyűzenei szám ilyen cso­magolásban lát napvilágot. Az ötlet ragyogó, s reméljük, hogy az új színfolt az új élet kez­detét is jelenti, s ezentúl nem lesz hiány soha a slágerlemezekből. Néhány könnyűzenei lemez­újdonság: Szécsi Pál Egy szál harangvirága, a Blue­birds és a Strangers (SM In­ternational Zürich felvétel) nagylemeze Tom Jones és Humperdinck kislemeze kap­ható 'a hanglemezboltokban. Olvasóink kérésére közöljük, hogy mindenki annyi szavazatot küldhet be, amennyit akar. min­den egyes Kedvenc lemezem szel­vény szavazatnak számít. E heti nyerteseink: Ambrozi Ju­dit (Albertirsa, Vécsei u. 11.), Bori Gabriella (Monori-erdő, Felszaba­dulás u. 8.) Kiss Paula (Abony, I., Szelei u. 20.). Slágerlistánk a következő: Művészlemezek, (—) Bar­tók: Csodálatos Mandarin. 2. (—) Liszt—Paganini: La Campanella 3. (1) Kodály: Háry János, 4. (2.) Héber da­lok. 5. (3) Csajkovszkij: Dió­törő. Tánclemezek: 1. (2) Kósza szél (Szécsi Pál) 2. (—) Zim- me-zumm (Bergendi) 3. (5) Azzuro (Aradszki L.). 4. (10) Egy üveg baracklekvár (Cor­vina), 5. (3) Ki volt az az em­ber (Kék Csillag) 6. (8), Tö­röld le a könnyeidet (Atlasz), 7. (1) Olyan szépen mosoly­gott (Omiega), 8. (—) Miért nem nő már a szakállad, (Zé- gé) 9. (—) Tamburmajor (Expressz), 10. (—) A kutya (Atlasz). Kedvenc lemezem szelvényünkre írja rá e heti kedvenc komoly- és könnyűzenei számát, és boríték­ban vagy levelezőlapon küldje be szerkesztőségünk elmére; Pest megyei Hírlap, Budapest, VIH., Somogyi Béla u. 6. A borítékra írja rá: Kedvenc lemezem. Szava­zóink között minden héten kisor­soljuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat három ajándéklemezét. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom