Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,A7. MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 9., SZERDA ZSIGULI Ä Volga vidék festői magas­latáról, Zsiguliról nevezték el a Togliattiban épült volgai autógyár személygépkocsiját. Már az idén több mint 20 000 ’„Zsiguli” jelenik meg a szov­jet országutakon. 1971-től kezdve évenként több százezer „Zsiguli” márkájú személygép­kocsi gördül le a futószalag­ról. Lusaka Viszonylag hosszú idő után fordult ismét a nemzetközi figyelem egy afrikai város fe­lé, hogy az érdeklődés tárgya nem függ össze közvetlenül közel-keleti krízissel. A zam­biai fővárosban, Lusakában megnyílt az el nem kötele­zett országok államfőinek csúcstalálkozója. A magas szintű találkozó r Az újért megharcolva A z új gondolat, a meg- szokottól eltérő teen­dő óhatatlanul — és tör­vényszerűen — megosztja az embereket. Vannak, akik — meggyőződésből, vagy csak buzgóságból — helye­selnek az újnak, s vannak, akik kételkednek benne. Utóbbiak között is akad, aki meggyőződésből óv az új­tól, ám az ellenkezők több­sége kényelmét, megszokott biztonságát félti. A szá­mukra legjobbat sem fogad­ják el automatikusan, az emberek — mondják, s így igaz. Érthető tehát, ha az új elfogadtatása harc akkor, amikor eredményei még nem nyilvánvalók. Kérdés: az újért való harcba ölt idő és energia meddig tekinthe­tő egészséges mértékűnek, s jnikor csap át időt rabló, energiákat pocsékló győzkö- désbe? Kérdés, mégpedig nagy kérdés. Mert időnek és energiának ezer a helye. Tékozlása vétek. Jónéhányan kételkedtek például annak az új gondo­latnak a sikerében, hogy mintaboltot és bemutató- termet létesítsen o Forte Fotokémiai Iparvállalat. Van éppen elég üzletelni valónk — hisz’ csupán ex­portforgalmunk három és fél millió rubel, illetve négymillió dollár — ideha­za és külföldön, minek ak­kor még egy külön gond a saját bolttal? Az új gondo­lat híveket toborzott, de az ellenfelek száma sem volt kevés. Amíg az új hívei fe­lülkerekedtek, idő telt el, de nem fölöslegesen sok idő. Érvek vívtak csatát — kár lenne tagadni — a ké-_ nyelmeskedéssel, a meglevő termelési, értékesítési biz­tonság szülte elandalodás- sal. A gyárvezetés, oldalán a pártszervezettel, lépésről lépésre tárta fel okok és okozatok összefüggéseit, mutatta meg a jó névnek örvendő márka megtartá­sának feltételeit, II asonló utat járt meg 11 a Pestvidéki Gépgyár új árucikke, a Vakufol nem merevfalú siló. A terméket kikísérletező és gyártásba adó vákuum-osztály kollek­tívája örömmel fogadta an­nak idején a megbízást, ám a gyárban sokan voltak, akik azon meditáltak: mi­nek ez nekünk? Ahogy ez volt a helyzet a Mechanikai Művekben is, amikor napi­rendre került az eddiginél kisebb és könnyebb kon­denzátorok előállítása. Már megint belevágunk valami­be .... — mondogatták, s a mondatnak természetes folytatása, hogy: ám mi lesz belőle? Mi? A Pestvidéki Gépgyár Vakufol-ja ott sze­repel az Országos Mező­K gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, a cég minden tekintetben fölkészült a rendelések zavartalan ki­elégítésére. A Mechanikai Művek új kondenzátor tí­pusai pedig — több más eredmény mellett — nagy- mennyiségű, kemény valuta megtakarítását teszik lehe­tővé. A példatár bőséges. Kétkedőkben nem volt hi­ány a Nagykőrösi Konzerv­gyárban sem, amikor meg­kezdték a gumiszigetelésű csavaros zárófedelek beve­zetésének előkészítését. ellemetlen valamire, ami addig jó volt, azt mondani, jobb kell helyet­te? Kellemetlen. Az embe­ri természet sajátos voná­sa a megszokotthoz való ragaszkodás, a rutin értéké­nek túlbecsülése, a bizton­ság és a kényelmesség ha­tárainak egybemosása. Ugyanakkor az emberi ter­mészet sajátos vonása az örökös kutatás, keresés is, a jobbal, a tökéletesebbel, tehát az újjal való próbál­kozás. E kétféle sajátos vo­nás ütközése — ütköztetése — a termelő tevékenység lendítő erőinek legfonto­sabbika. Nincs haladás anélkül, hogy valamit föl ne adnánk a régiből — ezt a köznapi igazságot sike­rült megértetni az említett négy gyárban, s ' sikerül megértetni szerencsére még sok más helyen. Nagyon fontos tanulság azonban, hogy valamennyi példánk esetében viták tisztázták a nézeteket, érvek győzték meg az ellenkezőket, elem­zések igazolták az új lét- jogosultságát, s csak mind­ezek után születtek meg a már vitát nem tűrő intéz­kedések, rendelkezések. Ez az „egyszerű” recept ad magyarázatot arra, hogy végül is a cselekvés idejé­nek eljöttékor már tényle­gesen létezett az egység. hogy a harcban nem fejek hulltak a porba, nem embe­rek véreztek el, hanem té­ves nézetek, félreértések oszlottak szét, a kényelmes­ség szenvedett erkölcsi ve­reséget. A vitákra, érvelésekre, elemzésekre fordított idő és energia, ha megelőzi a döntéseket, nem elodázza, hanem éppen elősegíti, megkönnyíti az új győzel­mét. S az újért való harc­ban nem magán a harcon van a hangsúly, hanem azon, hogy mi lesz a küz­delem kimenetele: kudarc vagy siker? A siker alapja pedig a sokoldalú fölkészí­tés, s annak megértetése, hogy a viták után cseleked­ni kell. Mégpedig egy aka­rattal, egy szívvel. M. O. jelentősége több szempontból is vitathatatlan. A két nagy katonai-politikai szövetségi rendszeren, a Varsói Szer­ződés szervezetén és a NATO-n kívülálló országok népessége a földkerekség la­kosságának jelentős hánya­dát képviseli. Ez önmagában sem figyelmen kívül hagy­ható tényező, hiszen a nem­zetközi közvélemény egyik számban is súlyos szektoráról van szó. A konferencia fontosságát fokozza az a tény, hogy az el nem kötelezettség — bizo­nyos kivételektől eltekintve — jórészt csak szerződési és semmiképpen nem eszmei­politikai pártatlanságot je­lent. A lusakai konferen­ciát üdvözlő szovjet sajtó nem véletlenül mutat rá, hogy az ott képviselt országok többsége semmiképpen nem pártatlan korunk olyan nagy kérdéseiben, mint a világbéke, a nemzeti függetlenség és az imperialista gyarmatbiro­(Folytatás a 2. oldalon.) Egészségügyi központ lesz a kórház CSETERKI LAJOS ÉS CSERVENKA FERENCNÉ LÁTOGATÁSA CEGLÉDEN — És az emberek mit szól­nak hozzá? — Nekem egyszer azt mond­ta egy falusi nénike, aki itt feküdt egyik osztályunkon: „Tetszik tudni, kedvesem, mintha egyenesen a mennyor­szágba jöttünk volna." A beszélgetés, óvatosan fo­galmazva, szavakat keresve indult. Félig-meddig természe­tes velejárója annak, ha jeles vendégekkel találkoznak össze Abony: még aratnak Cegléd: vetik az őszi árpát Nyársapát: felkészült a szüretre A szőlőik levele sokfelé már megpörkölődött, a kukoricák viszont olyan zöldek még, mintha csak augusztus köze­pe lenne. Ez a furcsa kettős­ség jellemző a nyár végi ha­tárra, s ez a látszólagos ter­mészeti ellentét okoz szokat­lanul nagy nehézségeket a mezőgazdasági üzemeiknek. Az érzékeny szőlőt ugyanis nem a szárazság, hanem a peronoszpóra sanyargatja — a kukorica érését pedig a nedves, hűvös nyárvég késlelteti. S miközben itt-ott hozzákezd­tek az őszi árpa meg a takar­mánykeverék vetéséhez (a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezetben már a múlt hét végén megindították a vető­gépeket), vannak még helyek, ahol aratnak. A monori Kos­suth Termelőszövetkezetben tegnap fejezték be, fennállá­suk óta a leghosszabb ideig tartó, és a legnehezebb gabo­nabetakarítást. Abonyban — mint a járási tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője, Tóth Mihály tegnap délben elmon­dotta — sajnos még ma is lesz dolguk a kombájnosok­(Folytatás a 2. oldalon.) a vendéglátók. A ceglédi új kórház kis tanácstermének asztalánál Cseterki Lajos, az elnöki tanács titkára, mellette Cservenka Ferencné. a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára, a város vezetői, velük l szemben a kórház képviselői, ' dr. Unoka József igazgatóval az élen. Megfontolt fogalma­zás, biztatóan mély, meleg hang, s fokozatosan gyorsuló szenvedélyes dialógus. — Ez volt az elnöki tanács titkárá­nak gyorsan felismerhető né­hány jellemvonása. És a szok­ványos információadás után egyre pergőbben röpködtek a kérdések. — Mit csinálnak ma, ha megbetegszik egy falusi orvos, honnan kap helyettest? — Például a kórházból... És kirajzolódik a csak helye­selhető elképzelés, hogy egy ilyen kórházpalota a maga sok szakemberével az egészségügyi központ szerepét is fokozato­san betölti. A tervek szerint ide jönnek majd a körzeti or­vosok továbbképzésre, s a kór­házi segédorvosok erre az idő­re —j helyettesként — szerepet cserélnek. Az Elnöki Tanács titkára azt feszegette, hogy a közigazgatási határok nem aka­dályozzák-e a korszerű szerve­zést és ellátást, s kíváncsi volt a vezető orvosok vélemé­nyére, nem túl bonyolult-e az egészségügyi, közigazgatási te­vékenység. (Folytatás a 3. oldalon.) AKCIOBIZOTTSAG ALAKULT Megvizsgálják az idősek problémáit Megszervezik a gondozást Az országos ankét, amelyet az Egészségügyi Miniszté­rium az idősek támogatásá- | Kongresszusi versenyben Új kutak Foton, A szorgos munka szép pél­dáiról hallottunk a Pest me­gyei Víz- és Csatornaművek­nél. A X. pártkongresszus tisz­teletére versenyre keltek a szigetszentmiklósi kirendelt­ség munkásai. Vállalták, hogy a hibákat — csőtörés, üzemzavar stb. —, nyolc órán belül kija­vítják, Nyolc év alatt másfél százezer szárnyas-utas Dunakanyari „rakéta“-jubileum Kedden reggel fél 7-kor kedves ünnepség zajlott le a Belgrád rakparton levő nem­zetközi hajóállomáson. A Bécsbe induló Sirály szárnyas- hajó 150 ezredik utasát — An- harad Lanz De Rios 24 éves Mexico City-i lakost ajándék- csomaggal köszöntötte a MA­HART nevében Szűcs Károly személyhajózási osztályvezető­helyettes. Az üdvözlő szavak után el­mondta, hogy a MAHART 1963-ban in­dította be szárnyashajó­járatait. E célra két szovjet gyártmá­nyú hajót vásároltak, amelye­ket már kísérleti sét^útjaikom nagyon megkedvelt az utazó- közönség. Először belföldön, Budapest—Esztergom— Visegrád között közlekedett rendszeresen, majd a Buda­pest—Mohács járattal is pró­bálkoztak, de az utóbbit — mivel kevés utas vette igény­be — megszüntették. A Budapest—Bécs járatot 1964-ben indították. Ekkor át­lagosan még csak 16 utas vette igénybe ezt a korszerű, folyami eszközt. Ma már a Si­rály — vasárnap kivételével naponta közlekedik a két fő­város között, s átlagosan 40 utasa van. Külföldre 52 utast képes szállítani. Szombat—vasárnap Bu­dapest—Visegrád—Eszter­gom útvonalon a rakéta alakú hajó mindig meg­telik, gyakran „párját” is forgalom­ba szokták állítani mentesítő­járatként. Menetrend szerint .májustól szeptember közepéig közleke­dik, tavasszal, illetve késő ősszel pedig az időjárástól függően indítja szárnyasha­jóit a MAHART. s a garázst, a hegesztőmű­helyt, valamint a külső rak­tárépületet, a tervezettnél előbb, szeptember 30-ra fel­építik. Nem kevésbé fontos, hogy Bugyi község új kútját a hónap végére üzembe he­lyezik, s ezzel javítják a víz­ellátást. Egyik legnagyobb hírű szo­cialista brigád a vállalatnál a Molnár László vezette „Jó­szerencsét” elnevezésű kollek­tíva. Elhatározták, hogy Fo­ton 4, Budakalászon pedig egy darab 25 méteres kutat fúrnak az idén — terven fe­lül. A nagykátai kirendeltség munkásai azt írták válla­lásukban: az október 1-ig beérkező vízbekötési kérel­meknek november végéig eleget tesznek. Vagyis: meg­gyorsítják a munkát, amel­lett, hogy a vízhálózat üze­meltetésének minden gondja továbbra is az övék. Azt mondják a szakembe­rek, Nagykátán sok a „háló­zati veszteség”: csőtörés, vagy más üzemzavar esetén sok drága víz folyik el hiába. Most elhatározták: 7,1-ről 5 százalékra csök­kentik a veszteséget, sok-sok guruló forintot meg­állítva. Gyorsabb lesz a hi­bák felderítése és elhárítása. Mindemellett: a Vágóhíd, az Ady és a Temető utcá­ban 1,2 kilométernyi vízhá­lózatot építenek. p. ra összehívott, hétfőn meg­kezdett tanácskozását foly­tatta. A vitában felszólalók több értékes javaslatot is tettek. Néhány megyei tanács és a Vöröskereszt egyik-másik me­gyei szervezetének képvise­lője viszont arról az ered­ményes munkáról számolt be, amit a tanácsi szervek, il­letve társadalmi aktívák az idős emberek gondozásában eddig végeztek. Valamennyien hangsúlyozták, hogy az állam, bár az új ötéves terv idő­szakában is újabb erőfeszí­tésekkel siet az idős állam­polgárok helyzetének megja­vítására, az egész társadalom ösz- szefogása nélkül a bonyo­lult problémát' meg nem oldhatja. Ugyanilyen értelemben szó­lott Tóth János, a Haza­fias Népfront Országos El­nöksége és Kőhidi László, a KISZ képviselője. Kőhidi a fiatalok és az úttörők e téren kifejtett munkájáról is be­számolt. Hangsúlyozta, hogy a fiatalságot az öregek meg­becsülésére és tiszteletére kell nevelni, ami az ifjúsági szer­vezetekben és az iskolákban meg is történik. Bartha András, a TOT szo­ciálpolitikai bizottságának el­nöke elmondotta, hogy a tsz- ek egymillió tagja közül két­százezer 70 éven felüli, a 60 évesnél idősebbek száma pe­dig 5—6 százezer körül mo­zog. Sokan már munkakép­telenek, nyugdíja még ke­vésnek van, általában öreg­ségi járadékban részesülnek és gondozásukra, támogatá­sukra a termelőszövetkezetek minden tőlük telhetőt igye­keznek megtenni. Számuk azonban állan­dóan növekszik, tehát (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom