Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
1970. SZEPTEMBER 6., VASÄRNAP f£ST megyei A SZERI MONOSTOR FELHŐI TITKAIT A sövényházi Árpád-emlékmű mellett befejeződtek az egykori szeri monostor romjainak feltárására folytatott idei ásatások. Ezt a templomot a honfoglalás után tartott első magyar országgyűlés színhelyén emelték. A tatárjárás időszakában ez a templom is elpusztult. A későbbiekben még többször lerombolták, majd újjáépítették. Az ásatásokat az idei nyáron a földben levő alapok feltárásával kezdték meg. Mintegy 30 méter hosszan. 20 méter szélességben, körülbelül kettő méteres mélységben tárták fel a deréknyi vastagságú kőfalakat. A több mint egy hónapig tartó ásatásokkal az alapok között levő számos sírt tártak fel, vörösmárvány-dara- bokat, freskótöredékeket is találtak. A monostor maradványait mint romkertet mutatják majd be a turistáknak. Ez is része lesz a tervek szerint az Árpádemlékmű körül negyven holdon kialakításra kerülő nemzeti emlékparknak. ARANYOS BRONZ A martinász — reflektorfényben Egy kongresszusi felajánlás valóra váltásaként díszkivilágítást kapott az egyik legszebb dunaújvárosi díszítő képzőművészeti alkotás, Somogyi József Brüsszelben aranyérmet nyert impozáns bronzszobra: „A martinász’’. A szobrot megvilágító reflektorok jelentik az első igazi ..esti fényt’’ a Duna menti kohászvárosban. A felhő matematikai modellje Az a helyiség, ahol most vagyunk, hatalmas, 3200 köbméteres henger, fala fekete, mint az antracit. Az egész helyiséget tejszínű felhő tölti be. De a kutatókat az atmoszféra nem minden „darabja” érdekli, hanem csak a legkisebb, a megfoghatatlan — a kondenzáció magja. Ezek körül alakul ki mindaz, ami azután létrehozza a felhőt, a záporesőt és a viharos szélrohamot. EGY KÖBMÉTER LEVEGŐBEN magok az ilyen kondenzációs ezrei vannak. — Abban az irányban folyik a kutatás, hogy ezek közül melyek, hogyan és miért lesznek esőcseppek? — E folyamat minőségi oldala — meséli O. Volkovickij, a laboratórium vezetője — régóta ismert. — Minél gyorsabb a levegő lehűlése, annál több esőcsepp keletkezik. Minket a mennyiségi összefüggés érdekel, vagyis hogy hány mag és milyen feltételek között válik esőcseppé. A KÍSÉRLET összetett. Az intézet egyik laboratóriumában J. Szedunov, a fizikaimatematikai tudományok doktora vezetésével egy kutató- csoport a kérdés elméleti megJó hír alacsony embereknek Krumplicska A tanítónő felteszi a kérdést: — Hogy osszak el öt burgonyát hat ember között? — Pürét főzök belőle. A szczecini belgyógyászati klinika egyik „specialitása” a nagyon alacsony személyek testmagasságának növelése. Lengyelországban ' tízegynéhány olyan ember él, akiket sikerül jó pár centivel „megnöveszteni”. Éppen Szczecinben él valaki, aki a belgyógyászati klinikán levezetett kúra jóvoltából 25 centimétert nőtt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden, természetellenesen alacsony személy magasságát lehet növelni. Mindenekelőtt meg kell állapítani az elégtelen növekedés okát. A szczecini klinika igazgató főorvosa, dr. Marian Eisner professzor szerint, csakis azokat a személyeket lehet ilyen kúrának alávetni, akiknél az abnormális testmagasság a növekedési hormon hiányából fakad. A kúra lényege: az egyes emberszabású majmok, vagy az ember agyalapi mirigyeiből nyert növekedési hormont befecskendezik a páciensnek. A gyógykúra azonban igen nehéz. A legjobb eredményeket a 20—30 év közötti, 120—145 cm magas személyeknél éri el. A kúra időtartama is elég hosszú, egyes eseteken két évet is igénybe vesz. Jaguár Gyönyörű fiatal nőstény jaguár érkezett Amszterdamból a budapesti Állatkertbe. Egyelőre néhány hetet karanténban tölt, hogy megszokja új környezetét, majd az élettársául kiszemelt hím ketrece mellett szállásolják el. oldásán fáradozik. A matematikailag levezetett törvényszerűségeket kísérletekkel ellenőrzik. A munka kiváló segítő- eszköze a fotoelektromos számlálógép, amely" a legkisebb részek viselkedését rögzíti. Egy másik műszer, az „Aelita”, az esőcseppek számáról és méretéről ad felvilágosítást. A laboratóriumban nyert adatok lehetővé tették, hogy figyelemmel kísérjék a felhőesőcseppek változásait különböző körülmények között, s ennek alapján kidolgozzák a felhő matematikai modelljét. KEZDŐDIK a kísérlet. A levegő lehűl, mi a műszereket figyeljük. A kamrában az megy végbe, amit a grafikonon a számok nyelvén adtak meg... A következő pillanatban a levegő lehűlési sebessége meggyorsul. A felhő sűrűsödik, átha- tolhatatlanná válik, létrejönnek és nőnek az esőcseppek... Az időjárással kapcsolatos ismereteket kiegészítették egy újabbal, a levegőóceán térképéről még egy fehér pontot tüntettek el. A felhőképződés matematikai modellje a gyakorlati meteorológiában is igen hasznos. Lehetővé teszi a felhőn belüli helyzet értékelését, így annak további fejlődésére, alakulására is következtetni lehet. N. Csemik Egy régi varsói palota elfordítása... Varsóban nem mindennapi műszaki operációt hajtottak végre. A lengyel főváros központjában álló, műemlékké nyilvánított Lubomirski-palo- tát 78 fokkal elfordították. Ezt a műveletet a környező városnegyed átépítése tette szükségessé. A műszaki szempontból igen nehéz feladatot 16 100000 kilométer — generál nélkül Csuda fájdalmas nap volt! Futott, futott az országúton, 1053 kilométernél tartott, amikor megbbtlott, elesett és elterült. Néhány pillanatig rémképeket is látott, és mintha hallotta volna Bruce Tul- loh ördögi kacagását: „Ha, ha, ha, vége a világcsúcskísérletednek, barátocskám! Én bezzeg 4557 kilométert futottam Los Angeles és New York között, de te feladtad fiú...” Schirilla György ekkor rettenetesen elkeseredett. Menynyit edzett, mennyi áldozatot vállalt ezért a hosszú útért. Ráadásul itt is — ott is hallotta a vádat: nem sérült meg, csak megunta. — Visszavonulok — mondta a feleségének — esküszöm, visszavonulok ... Érezte ugyan, hogy fogadkozása ezúttal kissé könnyelmű, de azért nem volt alaptalan. Ám akkor egy levél érkezett a hartai Lenin Tsz- től: „Szeretnénk, ha április 4-én lefutna hozzánk, nagyon szeretnénk!” — Látod — mutatta meg a fiának — mégis csak érdeklem az embereket. És új önbizalommal, jól folvtatta az edzéseket. Április 4-én lefutotta a 100 kilométert — s Hartán ünnepelték. Nemsokára meghívást kapott a SZUR-ra. Hódmezővásárhelyről Budapestre futott, 180 kilométert — életében először a főváros felé — s hozta a két csapat új szerelését, hozta a labdát. Ezután Budapest—Miskolc (190) és Budapest—Pécs (203) futás következett. Schirilla György augusztus 16-án, a Budapest—Szeged futáson elérte a 100 000 kilométert. Bizony, ennyit „hajtott” már az „országúti szputnyik”, két és félszer futotta körül a földet! — Mi lesz a világcsúcskísérlettel? Lemondott róla? Elkomolyodik. — Olyannak ismer? Tulloh csak ne üljön nyugodtan a helyén. Persze, ehhez még várni kell. De eljön az ideje az újabb kísérletnek! November végén egyébként — váratlan meghívásra — Belgrádba fut (396) 4 nap alatt. De ez már meg sem kottyan neki. Búcsúzás közben elővesz egy féltve őrzött képet, Stanislaw Mikulskival együtt ábrázolja. — Varsóban ismerkedtünk meg, egy atlétikai verseny bankettjén. Ha Pestre jön, sokat vagyunk együtt... Beszáll a taxiba, várja az utast. Még utánam szól: — A százezer kilométert tizennyolc év alatt és generál nélkül tettem meg! Vajon közben hány cipőt koptatott el. hány liter málnaszörpöt ivott? Ha jó matematikus lennék, talán kiszámíthatnám ... Hámori Tibor hidraulikus szívó-emelő segítségével végezték el, melyek közül 10 tolta az épületet, öt vontatta, egy pedig a keleti szárnyépületet tolta vissza. Az épületet mozgásba hozó horizontális erőik összege 220 tonnát tett ki; A 10 000 tonna súlyú palota acélsíneken mozgó, 1600 hengeren fordult el. A leghosszabb sín 78,4 m-t tett ki: ekkora utat tett meg az épület. A palota mozgási sebessége percenként 1 cm, naponként pedig közel 2 m volt. A rendkívüli vállalkozás előkészítése egy évig, végrehajtása pedig több hónapig tartott Varsóban nem ez volt az első ilyen jellegű művelet. Néhány évvel ezelőtt 21 méterrel hátrébb toltak egy műemlék templomot Varsó belvárosában. A templom azonban köny- nyebb volt a palotánál, „mindössze” 6 ezer tonna volt a súlya. S természetesen egyszerűbb feladat volt az épület egyenes vonalban történő helyváltoztatása is, mint egy hatalmas palota tengely körüli elfordítása. Szállítás — csövön mm A cseppfolyós és gáznemű anyagokat nagy távolságok esetén is csővezetékeken lehet leggazdaságosabban szállítani. Különösen vonatkozik ez a kőolajra és a földgázra, e két igen fontos energiahordozóra és vegyipari alapanyagra. Világszerte egyre hosszabb és egyre nagyobb átmérőjű távvezetékek épülnek, az ezekhez szükséges acélcső egy idő óta „hiánycikké” vált. A nagy átmérőjű (800—1000—1200 mm) csövek gyártása komoly műszaki fel- készültséget igényel, hiszen csak korszerű technológiával lehet kielégíteni a mennyiségi és minőségi igényeket. A képen látható csehszlovák gyártmányú csőhegesztő-be- rendezés a legkorszerűbbek közül való. A szalaganyagból spirálisan csővé tekercselt lemez egymáshoz simuló éleit folyamatos varrattal egyesíti. Sokáig gondot okozott a csöveknek megfelelő hosszú darabokra történő Szétvágása. Fűrészelésscl nem oldható meg ez a feladat, az autogénvágópisztoly pedig „rojtossá” teszi a csővégckct. A magas hőmérsékleten dolgozó plazmasugaras vágófej (a csehszlovák berendezés tartozéka) tökéletesen síma vágási felületet ad és' minden más vágási módnál sokkal gyorsabban darabol. Korszerű műemlékvédelem „A kőépítmények megóvásának problémája csaknem olyan régi, mint maga az építészet. Áz ember gyorsan ráeszmélt azokra a veszélyekre, amelyek az örökkétartónak vált anyagból emelt építményeket fenyegetik” — mondotta Pietro Gazzola, a Veronai Történelmi Emlékművek Bizottságának igazgatója azon az értekezleten, amelyet nemrég az UNECO rendezett Velencében. Azt vitatták itt meg, hogyan lehetne megmenteni a pusztulástól a világ legértékesebb kőemlékeit. Már a görögök is rájöttek, hogy a tenger párolgó sótartalma, az égő nap, a hőmérsékleti ingadozások megv-iseA kereszt titka Török Sándor amatőr nyelvész és etimológus már régebben felfigyelt arra az ősi belső-ázsiai szokásra, hogy az égtájakat színekkel jelölték egy kereszt alakú misztikus jclábrázolással, amely azonos volt a kínaiak úgynevezett taj-ci misztikus jelével. A kutató rögzítette a rekonstruálható szín jelzésrendszert, s kiderült, hogy a régebbi az i. e. 2000 körüli, a „legújabb” pedig az időszámításunk körüli évszázadokra tehető. Legújabb érdekes felfedezése, hogy az égtáj jelzés nem csupán vallási eredetű volt. Ugyanis a kereszt alakú misztikus ábrának a Száján és Altáj-hegység közé helyezett képzeletbeli csomópontjától számítva, a környező népeket is égtájirányuknak megfelelően színekkel határozták meg. — A kereszténység eddig ismeretlen eredetűnek vélt jele, a kereszt — következtet a kutató — több ezer éves hagyományokon alapszik, s tulajdonképpen a világ első térképét is jelentette. Az ősi térképekről máris leolvasható néhány figyelemre méltó adat. Például, az, hagy a finnugor népek őshazája az i. e. 2000—800 közötti időben nemcsak az Ural-hegység nyugati felén volt, hanem a Káma és a Jenyiszej folyók közti területen is. Meghatározhatók a finnugorok újabb és újabb szomszédainak időrendben történt letelepedése, illetve beolvadása. Az egyes népek pontos azonosítása még további munkát igényel, de már bizonyosnak látszik, hogy a szín jelzések változásaiból meglepő pontossággal figyelemmel kísérhető az ázsiai és a kelet-európai népek mozgása. A kecskeméti kutató felfedezése elősegítheti az ókori népnevek eredetének megfejtését, Ázsia földrajzi neveinek időrendi meghatározását, az ókori társadalmi szerkezetek tisztázását. lik gyönyörű templomaikat. A nagy hőmérsékleti ingadozások még az egyiptomi gránitpiramisokon is korróziót okoztak, s a nedvesség hamarosan megépítésük után kikezdte Észak-Európa gótikus templomait is. Mindehhez manapság az ipar által szennyezett levegő pusztítása járul. A megóvás, a helyreállítás olyan szakértelmet igényel, hogy ehhez már nem elegendők az építészet és régészet eddig alkalmazott módszerei. Az UNESCO égisze alatt most egy 16 tagú nemzetközi szakértőcsoport alakult — hozzájuk csatlakozik még 30 olasz szakember is, akik a problémát a mai kornak megfelelően vizsgálják és gyakorlati útmutatásokkal látják el az érdekelteket. Ebben a kollektívában — az építészek, történészek és régészek mellett — már vegyészek, biológusok, fizikusok, geológusok, meteorológusok — sőt matematikusok is részt vesznek. Próba „robotka“ A Fővárosi Tanács Ingatlan- kezelő Főigazgatósága egy osztrák cégtől kipróbálásra megvett egy sokoldalúan felhasználható takarítógépet, s a tapasztalatoktól függően újabb 20—25 darabot vásárolnak. Tervezik nagy nyomású járdamosó gépek munkába állítását is. A keskenyebb járdák rendszeres tisztítását középteljesítményű önjáró, illetve kézzel tolható kis gépekkel akarják megkönnyíteni. Az első példányok rövidesen megérkeznek az NSZK-ból. A járdatakarító gépek — népszerűén „robot- kák” — a következő években jelennek meg a fővárosi járdákon. I
