Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

Terv szerint végzi tennivalóit az abonyi vízműtársulat Ezekben a napokban múlt két hónapja, hogy Abonyban megalakult a vízműtársulat és dolgozni kezdett annak intéző bizottsága. Majer Gyula el­nöktől érdeklődtünk. — Az intéző, bizottság az el­ső fontos feladatát, a szüksé­ges adatokkal ellátott értesí­tések kiküldését, zömében tel­jesítette — mondotta. — Mind­össze ötszázra tehető azoknak a száma, akik még nem kap­ták meg, de rövidesen azok­hoz is eljuttatjuk, hiszen az idei hozzájárulás össze­gét november 30-ig kell befizetni. — Vannak-e olyanok,, akik halasztást, vagy a hozzájáru­lás elengedését kérik? — Vannak, de nem túl so­kan. Az alapító tagok kérel­meit hozzánk, a nem ala­pító tagokét pedig a ta­nács szakigazgatási szer­véhez kell benyújtani. A teljes hozzájárulás el­engedésére nincs lehető­ség, azt minden esetben vagy az örökösnek, vagy ha az ingat­lant eladják, az új tulajdonos­nak kell megfizetni, (gyif) PEST MEGYEI IliftUP KÜLÖNKIADÁSA Megszűnik az IFA-hiba XIV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 30. SZERDA JASZKARAJENO Miből, milyen, a lakosság ellátása? A jászkarajenői ÁFÉSZ-nál szinte évről évre nagyobb a forgalom. Ebben az évben is több mint 15 százalékkal emelkedett. Különösen az építőanyagok és az iparcikkek iránt nőtt az érdeklődés. Ez­zel párhuzamosan megnöve­kedtek a gondok is. Muzsika az óvodában Már nyolc fiókiskolája van az abonyi zeneiskolának A látogatónak Abonyban leginkább talán az tűnik fel, hogy úgyszólván minden isko­láskorú gyerek kezében hege­dűtokot, kottatartót, vagy va­lami egyéb zeneszerszámot lát. 1953 óta, tehát tizenhét éve működik az abonyi zeneiskola, amelynek igazgatója, Szabó Sándor, a kedves utcai lát­ványhoz ezt a magyarázatot fűzi: — Zeneiskolánk növendé­keinek száma már elérte a 320-art. Százhúsz zongorázni ta­nul, rögtön utánuk a hetven hegedűs követkézig negyven ütősünk és rézfúvósunk, hu­szonhét fafúvósunk, 22—22 gordonkásunk és gitárosunk van. Növendékeink nagy több­sége leány. Az előképzés a Gyulai Gaál Miklós általános iskola zenei általános tagoza­tán folyik, amelynek jelenleg mintegy harminc tanulója van. Itt több az énekóra, mint a többi osztályokban, a gyerekek megismerkednek a hangje­gyekkel és a zenei alapisme­retekkel, de hangszert még nem tanulnak. Van Abonynak zeneóvodája is, ahol most hu­szonhét apróság barátkozik a muzsikával, játékos énektanu­lás és ritmusfejlesztő játékok formájában. Ma már alig van olyan szülő Abonyban és az abonyi tanyákon, aki ne kívánná, hogy a gyermeke zenét tanul­jon. Ezért nő évről évre a ze­neiskola növendékeinek szá­ma, és ez az oka annak is, hogy az iskola már régen ki­nőtte régi hajlékát. A bajon egyelőre úgy segítenek, hogy az abonyi iskola egyre-másra fiókiskolákat nyit a környék­beli községekben, ilyen fiók­zeneiskola működik már Jász- karajenőn, Törteién, Cegléd- bercelen, és Albertirsán, de a ceglédi járás határain túl is, Nagykátán, Tápiószentmárton- ban, Tápióbicskén és Tápió- györgyén. Ezekbe a fiókisko­lákba az abonyi zeneiskola tanárai utazgatnak át és oktat­ják ottani növendékeiket. A cél az, hogy hosszabb-rövi- debb idő múlva önálló zeneis­kolává fejlődjenek ezek a fiók­iskolák. Az abonyi iskolának ez idő szerint már húsz főhivatású és nyolc másodállású zenetanára van. — Az érdeklődés örvendete­sen fokozódik a 'zene iránt — mondja Szabó Sándor igazga­tó — és örvendetes az is, hogy iskolánk idei első osztályának 32 tanulója közül 27 fizikai dolgozó szülők gyermeke. A zene ma már általános szük­séglet. Az Abonyban tartott zenei vonatkozású ismeretter­jesztő előadások, hangverse­nyek nagyon népszerűek. En­nek köszönhető az is, hogy if­júsági szinten éppen most ala­kult újjá közel száz taggal a Rozmaring népi együttes, az ének, a zene és a tánc népi kultuszának szolgálatára. ml — Soha nem látott építkezé­si kedv tapasztalható közsé­günkben, — mondta Kovács Zoltán elnök. — A község újonnan felparcellázott részén számos új ház van épülőben, de sokan építik újjá meglevő házukat. Sajnos az építőanyag­ellátás az év második felében megromlott, nincs elég cement, tégla, cserép, és nem is tud­juk, mikor várható javulás. Hasonló a helyzet néhány iparcikknél, mivel a kereslet igen megnőtt. Például olaj­kályhából nem tudunk annyit beszerezni, amennyi el ne fogyna. Úgy érzem, nem volt kellően megalapozott az elmúlt évben az a néhány nyilatko­zat, amely az olaj kályha­ellátásról elhangzott. Rossz az ellátás vaskályhából is, pedig minden fűtőanyagból van elég készletünk. — Milyen az élelmiszer-el­látás? — Kiegyensúlyozott. Problé­mánk többnyire a sertéshússal, az olcsóbb töltelékáruval és az utóbbi időben a kenyérrel van. Húsáruból nem kapunk ele­get, a kenyérnek pedig a minősége romlott. A húsellá­tásban jelentős javulást ér­hetnénk el, ha volna vágó­hídja a községnek. — Nem előre, hanem kicsit visszafejlődtünk a zöldség- és gyümölcsellátásban. Eddig két zöldséges boltunk volt. A nyá­ron az egyiket, az Uj Barázda Termelőszövetkezet becsukta. A Lenin Tsz boltja nem kor­szerű, nem elégíti ki az igé­nyeket. — Boltjaikkal vannak-e ter­veik? — Bolthálózatunk fejlesztés­re szorul. Ezért kezdtük meg egy 500 négyzetméter alapte­rületű iparcikk-áruház épí­tését, amely előreláthatóan 1971. áprilisában készül el. Reméljük, vásárlóink elégedet tek lesznek vele. A IV. ötéves terv időszakában Kőröstetétle- nen élelmiszer- és húsboltot szeretnénk nyitni, ugyanitt gázcsere-telepet is berendez­tünk. Jászkarajenőn ABC-áru- ház, az Újtelepen élelmiszer- bolt építését tervezzük. (gyuráki) Colmann-berendezés szárítja a kukoricát Elkészülnek a silócellák A napokban meglátogattuk a Terményforgalmi Vállalat ceglédi III. körzeti üzemét. Az üzem vezetője érdeklődésünk­re ezeket mondta: — A nagyüzemi gazdasá­gokból még szállítják az idei gabonát. A gabonatermés sok gazdaságban nem éri el a múlt évi mennyiséget, és általában a minősége is gyengébb. — Hogyan halad a tárház építése? — Kétezer vagonos új ga­bonatárházunk építése szépen halad. A vasbeton alapot le­rakták, és még ebben az év­ben a silócenák is elkészül­nek. Az építkezés a jövő év­ben befejeződik. — Halljuk, hogy más nagy építkezés is folyik a telepen. — Igen. Colimáim-rendsze­rű, nagyteljesítményű, korsze­rű szárítóberendezést építünk. A szárításra szoruló új tér mésű kukoricát már ezzel fogjuk szárítani. Az új ter­mésből rövidesen elegendő, őrlésre alkalmas, száraz ku­korica áll rendelkezésünkre a táptakarmányok készítéséhez. K. L. Négyszáz hektó szíverősítő Hol csepeg a kisüsti ? A legfontosabb: a tüzelés és a hűtés A TÖRPE ÜZEM alap terü­lete aligha több 35 négyzetmé­ternél. A vezető mellett két munkás 12 órás műszakban váltja egymást Ezen a héten Béla bácsi a nappalos, János bácsi az éjszakás. A jövő hé­ten fordítva lesz, mert ez a törpe üzem két kéményéből éjjel-nappal vígan eregeti a bodor füstöt. A Budai úton levő pálinka- főzdéről van szó, amely a Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet kezelésében az utóbbi pár év alatt jó munká­jával nagy népszerűségre tett szert. Nahóczky László, Laci bácsi (mert itt mindenkit csak a ke­resztnevén szólítanak), a főzde felelős vezetője, kérdésünkre elmondta, hogy ebben az év­ben eddig csak néhány napos kényszerszünetet tartott az üzem. Azt is csak azért, hogy az égetően szükséges nagyja­vítást elvégezhessék. Eddig háromszáztíz főzető kereste fel a kis .,üzem”-et azért, hogy valódi „kisüstit’’ vihessen ha­za a hulladék gyümölcsből ké­szített cefréjéből. Ebben az év­ben mintegy 300 hektoliter pá­linkát termeltek. A múlt évi teljesítmény meghaladta a 400 hektolitert. Az idei pálinka értéke, literenként 80 forintot számíiva, megközelíti a két és fél millió forintot. — ELKÉPESZTŐ ez a száim — suttogom inkább csak ma­gamnak. Egy ilyen kis fehér falú, kunyhószerű épület, ben­ne két üst, két hűtőberendezés, két tartály, néhány üveg, egy fokolóberendezés, egy vizes­tartály, pár vízcsap (és sok légy) ilyen hatalmas összeg „termelésére” képes. S mind­ezt három ember munkája, szorgalma, lelkiismerete hozza létre. — Bizony — helyesel Laci bácsi —, szorgalom és lelkiis­meret szükséges a pálinkafő­zéshez. Itt nem lehet lazsukál- ni. elszunnyadni, a figyelem­nek munkakezdettől -végzésig egyforma erősséggel kell a fortyogó üstök és a tűz felé ‘irányulni. A tűz a legfontosabb és emellett a hűtés. Fát vágni, tüzet szítani, üríteni, betölteni, mintát venni, és közben állan­dóan figyelni, hogy egyenlete­sen csorog-e a „vodka” és a java. Van itt éppen elég ten­nivaló mindkettőnknek. A ter­melők csak az üst feltöltésénél tudnak segíteni. — Mi mindenből főzik a pá­linkát? — Év elején elég sok volt a törköly. Ezután jött a téli al­mából erjesztett anyag. Ebben az évben különösen sok alma­pálinkát főztünk, mert a téli alma ára olyan alacsony volt, mint még talán soha. Sok ter­melő jobbnak látta cefrébe da­rálni a termés másodrendűnek minősülő részét. Kevés volt a seprő és az eper is egyre fogyó mennyiségben kerül hozzánk. Az eper után jött a barack, a körte, a nyári savanyú almából készített cefrék sora. A vörös szilva (valamikor de sok volt a határban) ma már ismeret­len. A kék szilva még erjed a kádakban, de már vannak elő­jegyzéseim. Bejelentésre a leg­kisebb mennyiségért is elmegy a termelőszövetkezet kocsija. — A termelőszövetkezetek nagy főzetők? — CEGLÉDEN a Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetnek ezenkívül az Ugyerban még két hasonló szeszfőzdéje üzemel. A Kos­suth és a Vörös Csillag terme­lőszövetkezetek is vállalnak bérfőzést. Itt, ebben a főzdé- ben, szokott rendszeresen fő­zetni a ceglédi Alkotmány, az albertirsai Dimitrov és a szol­noki Lenin. — Van-e valami változás a főzés rendjében? — Augusztus 15-től meg­szűnt az 50 százalékos alapon való főzés. Jelenleg a kifőzött teljes pálinkamennyiséget kö­teles elvinni a termelő. A költségre vonatkozóan a pénz­ügyminiszter rendelete ezt mondja: „A bérfőzető a részé­re szeszfőzdében előállított pá­linka után hektoliterfokonként 60 forint szeszadót köteles be­fizetni.’’ Ehhez járul még az üsthasználati díj, a kezelési költség, tűzrevaló (ha az illető nem hoz) és a fuvarköltség, ha nem saját igával hozza be az anyagot. — Milyenek a kilátások? — SOKAN ÉRDEKLŐDNEK és sokan visszarettennek a te­temes kiadástól. Megszokottá vált a sokéves gyakorlatban az, hogy fele pálinka visszamaradt az államnak, és a saját pálin­ka után viszonylag csekély költséget számolt fel a főzde. Félek attól, hogy sokan álla­tokkal etetik fel, vagy trágyá­ba dobják ezt a gyümölcshul­ladékot, amelyből eddig finom pálinkát készítettünk. Jó len­ne, ha az aggodalmam alapta­lannak bizonyulna. (Sas. I.) A Ceglédi Gépjavító Állomás autószervizében Kiss László és Ócsai Ferenc szerelő egy IFA teherautó differenciálművét javítja. Foto: Ifj. Tóth István HAJNALI TALÁLKOZÁS Gyufarakomány a mozdony alatt Kedden, nem sokkal hajnali négy óra után szerencsés ki­menetelű baleset történt Ceg­léden, a Petőfi utca és a Déli út kereszteződésénél. A fővá­ros felé tartott a Belkereske­delmi Szállító Vállalat pótko­csis teherautója, pótkocsijá­ban gyufát szállított. A gép­kocsi vezetője már járt ezen az útvonalon, tudta azt is, hogy itt halad át a csemői kis vonat a városon. A hajnali vonatot nem húzta, hanem to­latva továbbította a mozdony, erre pedig a gépkocsi vezető­je nem számított. A váratlan esemény — mint később mon­dotta — megzavarta és igye­kezett a síneken mielőbb át­jutni. Így történt, hogy a mozdony a pótkocsit maga alá gyűrte, majd pedig kisiklott. Az ütkö­zés következtében a pótkocsi gyufarakománya lángra ka­pott, égni kezdett. A tüzet a ceglédi tűzoltók lokalizálták és segítettek az út rendjének helyreállításában. A szállít­mányban és a pótkocsiban te­temes anyagi kár keletkezett. Szerencsére a baleset nem oko­zott emberen sérülést. (J. Z.) Megyei férfi kézilabda-bajnokság Váci pontrablás a pályaavatón A gerjei sporttelepen a va­sárnapi pályaavató ünnepség­re, a fegyveres erők napjára elkészült a Bem SE kézilab­da-pályája. A Bem SE csak jó hajrájának köszönheti, hogy az egyik pontot itthon tart­hatta. Váci Híradás—Bem SE 22:22 (12:9) Bem SE: Varga — Szabó, Raucsik, Sápi, Herbert, Ha­lász, Turpisz. Csere: Zakariás — Papp, Limiczki, Unicso- vics, Dávid. Góllövök: Szabó (7), Rau­csik (6), Sápi (4), Herbert (2), Halász, Turpisz, Papp (1—1). A Bem SE ezen a találko­zón jóval a várt színvonal alatt játszott. A védekezésben sok hibát vétettek a játéko­sok, míg a támadásszövés lassú és körülményes volt. Fej fej mellett haladt a két csapat, bár többnyire a ven­dégek vezettek egy-két gól­lal. A Bem SE a hajrára fel­jött. Végeredményben döntet­len született. Jók: Szabó, Zakariás, Rau­csik. (—reán) * VÁSÁR 3 Q ü Z >:iiiiiiiiitiiiiimitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiin’iiiitiiiiiiiiiimuiiiiiitiiiiiiitt«i szeptember 28-tól október 10-ig kozmetikai és testápoló szerek, háztartási vegyiáruk 30-40%-kal olcsóbb áron kaphatók az illatszer­és háztartási szaküzletekben, a szövetkezeti és az ABC áruházakban. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom