Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

4 "'^Kiriap 1970. SZEPTEMBER 30. SZERDA A TEHETSÉG ISTÁPOLÁSA Munkásgyerekek a gimnáziumban ÉRDEN IS ÚJ MÓDSZEREKET KERESNEK „ÉLETÚT” Budapesti zenei hetek — Edizione Commemorative HOBBY Hatszáz jelvény Közel 50 éve gyűjti a hazai és más országok turistaszövet­ségeinek jelvényeit, plakettjeit Budapesten Léni bácsi, az V. kerületi Természetbarát Szövetség túravezetője. 1924 óta mint­egy 600 jelvényre tett szert, amelyekből csaknem 500-at állan­dóan kabátján és sapkáján hord. Érd, Vörösmarty gimnázi­um: huszonegy tanár, három­százhatvan diák, többségük érdi. A szép, korszerű iskola- épületet hat évvel ezelőtt emelték, a többi között gaz­dag könyvtárat, jól (főiskolai szinten) felszerelt biológiai, kémiai laboratóriumot, épülő sportpályát, nagy kertet talá­lunk itt. Amikor, évekkel ez­előtt megkezdték tevékenysé­güket, még több volt a jelent­kező a gimnáziumokba, zsú­folt osztályokban tanítottak. Az osztályok létszáma most körülbelül harminc fő —, ez középiskolai szinten ideálisnak nevezhető. KégebL ,i az úgynevezett öt plusz egyes oktatás volt ná­luk, varroda és lakatosműhely adott otthont a gyakorlati képzésnek. Ezt most visszafej­lesztik, ellenben a három pár­huzamos osztályból minden évben egy biológia-kémia ta­gozatost indítanak... Az új iskola színvonalát bizonyos mértékig kifejezi az egyetem­re felvett fiatalok számará­nya: tavaly az érettségizet­teknek mintegy fele jelentke­zett felsőoktatási intézmé­nyekbe, hatvan százalékukat felvették, s ez jó arány. A munkásoktól lakott Ér­den a gimnázium tanulóinak több mint a fele munkásszár­mazású. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tá­mogatásáról, továbbtanulási esélyeik növeléséről beszél­gettünk az iskola helyettes igazgatójával, Pfeiffer Ádám- mál. Már az elején tisztázva «— ahogy a fizikai dolgozók gyermekei, s a többiek közé sem lehet éles vonalat húzni —, nem biztos, hogy az egye­dülálló gépírónő gyermeke kedvezőbb otthoni körülmé­1 nyék között tanul, mint a 1 szakképzett kertészé, vagy műszerészé — úgy az ő tá­mogatásuk, s az egész iskola élete sem választható külön. / z értelmiségi, s a munkás­szülő vajon más szándékokkal küldi leányát, fiát a középis­kolába? Van eltérés a törek­vésekben. Korántsem helyeselhető elv, hogy a diplomás szülő gyermekét is mindenáron dip­lomához szeretné juttatni: társadalmi lecsúszásnak, ne­velési kudarcnak érzi, ha gyermeke „nem ér el az élet­ben legalább annyit, mint ő”. (Kérdés, teljesebb ember egy gyöngécske mérnök, mint a szakmájában magát otthon érző. mesterségét szerető szak­munkás? Illetve nem is kér­dés, mert biztos, hogy nem.) így az értelmiségi gyereket, kedvezőtlen esetben, legin­kább az fenyegeti, hogy szü­lei szinte erőszakkal mago­lásra fogják, hogy az egye­temre való felvétel bűvös cél­jához vezető pályán elvész, elszürkül a gyerekkor, s hogy a lexikális tudáshalmaz szer­zése közben elfelejt felnőni, megérni az ember... A mun­kásszármazású fiataloknál el­lenben épp a tehetségeseket fenyegeti, hogy képességeik kibontatlanul maradnak. Ma­guknak a fizikai dolgozóknak a továbbtanuláshoz fűződő képzete is változott az elmúlt években. Szemükben a sok- esztendőr továbbtanulás, kis­sé a soha vissza nem térülő befektetés eszméjévé válto­zott. Elsősorban a szakközép- iskolát ostromolják, részint csalóka reményekkel, hogy az tudniillik érettségit is, mes­terlevelet is adjon. A szak- középiskola pedig az egyetemi felvételre a gimnáziumnál ke­vésbé készít elő ... Tehát amíg az értelmiségi származásúak­nái inkább a gyengébb képes­ségűeket fenyegeti az, hogy szüleik túlerőitetésbe hajszol­ják őket, addig a munkásszár- mazásúaknál a tehetségesek elsikkadásától lehet tartani. A gimnáziumi tanár legnagyobb dilemmája viszont, hogy minek tekintse elsősorban iskoláját: egyetemi előkészítőnek, vagy olyan ok­tatási intézménynek, melynek fő feladata tömegeknek adni széles körű műveltséget? Ha osztályának öt legtehetsége­sebb gyerekével törődik, a színvonal emelkedésével ará­nyosan nő a diákok többségé­nek érdektelensége. Ha vi­szont a közepes képességűek- höz szabja előadásait, a job­bak kezdenek unatkozni. A törekvés az érdi gimnázium­ban is: lehetőleg egy osztály­ba összevonni a legjobbakat, mármint az egy egyetemre tö­rekvés szempontjából legjob­bakat, és így teremteni felté­teleket az igényesebb oktatás­hoz. A fizikai dolgozók gyerme­keinek támogatása szempont­jából nem csupán annyi a kö­vetelmény, hogy a kiválasz­tott szaktárgyakból, mondjuk, külön korrepetáljanak. Tehát nem csupán a diák matemati­kai tudását szükséges bővíte­ni, hanem az alakuló embert is serkenteni kell, fejlődésé­nek általános lehetőségeit ki­tágítani, élénk, sokrétű, szín­vonalas diákélettel. Találja meg azt a csendes könyvtári sarkot, érdeklődéseit lobbantó beszélgetéseket, vagy akár színvonalas játékot az iskolá­ban, amiknek az egyszobás, televíziótól hangos otthon helyt nem ad. így fokozódik jelentősége a délutánok kere­teit adó irodalmi szakkörnek, sportkörnek, könyvtárnak, la­boratóriumnak ... A színes és élénk diákéleten belül kap azután kiemelt hangsúlyt az iskolai korrepetálás, tanuló­szoba, amelyet épp ez évben bontanak ketté az érdi gim­náziumban : külön foglalkoz­nak a gyengékkel, külön a leg- jobbakkal — a kétfajta cél kétféle tevékenységet kíván ... A negyed ikban azután követ­kezhetnek a különböző, egye­temre előkészítő foglalkozá­sok. Ebben az iskolában pél­dául több éve már műszaki egyetemi hallgatók készítik elő fizikai dolgozók tehetséges gyerekeit a felvételi vizsgák­ra. De ez, a velük való külön törődésben, jó esetben, csak a befejezés, nem a kezdet. Padányi Anna MÚZEUMI HÓNAP Avar-kelta temető Kettős jubileum Pest megye kettős jubileu­mot ünnepel a múzeumi hó­nap keretében: megemlékez­nek a váci Vak Bottyán Mú­zeum megalapításának 75. és a nagytarcsai falumúzeum meg­nyitásának 10. évfordulójáról is. Az ünnepi hónap gazdag eseménysorozatát Nagytarcsán nyitják meg, ahol Vass Lajos zeneszerző A népdal helye mai életünkben címmel tart elő­adást. A váciak a város kör­nyéki kavicsbányában feltárt avar-kelta kori temető ma­radványait mutatják be a múzeumi hónap idején. Jelentős képzőművészeti esemény lesz a 75. születés­napját ünneplő llosvay Varga István1 festőművésznek a szentendrei múzeumban meg­nyíló kiállítása, valamint a múzeum szabadtéri kőtárának megnyitása. BARTÓK-ÉVFORDULÓ Szomorú dátum: 1945. szep­tember 26-án New Yorkban elhunyt Bartók Béla. Még nem volt egészen 65 éves. Halálá­nak negyedszázados évforduló­ján Bartókra emlékezett az ország. S ezen a napon nem­csak itthon, hanem szerte a világon felcsendültek többek között a III. zongoraverseny és a Concerto öt tételének dalla­mai. Az Operaház felújította A fából faragott királyfit, A kékszakállú herceg várát és a Csodálatos mandarint. Természetesen az Országos Filharmónia, a Zeneműkiadó és az MHV is 07 évforduló Jegyében állította össze programját. A budapesti zenei hetek kereté­ben — amely szeptember 25- től november 2-ig tart — szá­mos kitűnő művész és zene­kar tolmácsolásában hangza­nak fel Bartók remekei. Va­lamennyi koncert a Zeneaka­démián lesz. Október 1-én a Bartók vonósnégyes — Komlós Péter, Devich Sándor, Németh Géza és Botvay Károly — hangversenyét hallhatjuk. Mű­sorukon szerepel az I., a III. és az V. vonósnégyes. Másnap, október 2-án, a MÁV Szifnfo- nikusok Zenekara — Lukács Miklós vezényletével — a ze­neszerző Magyar képek című művét adja elő. Október 5-én a Budapesti Filharmóniai Tár­saság zeneakara a II. zongora­versenyt szólaltatja meg. Ve­zényel: Kórodi András. A Zeneműkiadónál az év­forduló alkalmából új kiadványok jelennek meg. A legjelentő­sebb közülük két, eddig ki­adatlan mű: az öt népdal és Zongorás-kvintett, valamint az 1906-ban megjelent Magyar Népdalok teljes anyagának ki­adása. A Zongorás-kvintett Bartók korai stílusának — el­sősorban a német romantika és a verbunkoselemek hatásának — tanúja. Edizione Comme- morativa felirattal jelent meg — szép, új köntösben — egy sor zenekari, zongora- és ka­maramű. Régi adósságot is tör­lesztettek: kapható Bartók életművének teljes jegyzéke. Az MHV az évforduló tiszte­letére „Életút" cmmel nagyle­mezt adott ki. A lemezen ki­váló előadóművészek tolmá­csolásában verseket is hallha­tunk az elhunyt zeneszerzőről, de természetesen emellett megszólalnak világhírű művei is. E heti nyerteseink: Sándor Mária (Monor, Vörösmarty u. 19.), Maczelka Tibor (Cegléd, IV, Géza u. 1.), Tarr Mária | (Pomáz, Mártiról: u. 1.). Slágerlistánk Művészlemezek: 1. (2) Bartók: Csodálatos mandarin. 2. (3) Liszt: II. Magyar Rapszódia. 3. (1) Liszt— Paganini: La Campanella. 4. (3) Beethoven: Für Elise. 5. (1) Liszt: Le Preludes. Tánclemezek: 1. (1) Olyan szé­pen mosolygott (Omega). 2. (6) Rézmozsarat vegyenek (Harsányi G.). 3. (3) A kutya (Atlas). 4. (8) Azzuro (Aradszky). S. (2) Tambur- major (Expressz). 6. (4) János bá­csi pipája (Zalatnay). 7. (5). Kó­sza szél (Szécsl P.). 8. (7) Ki volt az az ember (Kék Csillag). 9. (7) Miért nem nő a szakállam (Zé- Gé). 10. (10) Töröld le a könnyei­det (Atlasz). sunyó — falus — tamás Vágja ki kedvenc lemezem szel­vényünket, írja rá a hét komoly- és könnyűzenei számát, ragassza levelezőlapra, vagy tegye boríték­ba és küldje el szerkesztőségünk­nek (Pest megyei Hírlap, Bp. VHL, Somogyi Béla u. S.). Ne fe­lejtse el felírni: „Kedvenc leme­zem”. Szavazóink között minden héten kisorsolunk három lemezt, a Magyar Hanglemezgyártó Válla­lat ajándékát. OKTÓBER 1-TÖL 20-IG burgonya- és hagymavásár a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban Most szerezze be a télre szükséges burgonyát és hagymát Válogatott gülbaba burgonya 1 kg 3,40 Ft kisvárdai rózsaburgonya 1 kg 3,- Ft makói vöröshagyma 1 kg 3,80 Ft 40 kg-os zsákokban is kapható. NAGY SZÖVETVÁSAR ITT AZ IDEJE, MOST AJÁNLJUK Gyapjú és müszálas női kosztüm-, férfiöltöny- és kabátszövetek nagy választékban kaphatók szakűzleteinkben i Jersey 235 Ft-tól Műszőrme 270 Ft-tól MONOR, Kossuth Lajos u. 79. (Főtér) CEGLÉD, Kossuth Lajos u. 1. NAGYKŐRÖS, Szabadság tér 10. VÁC, Március 15. tér 17. (Főtér) DUNA-KANYAR DIVATHÁZ VÁC, Széchenyi u. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom