Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

Csévharaszti és vasadi siker az összetett honvédelmi versenyen A KISZ Monori Járási Bi­zottsága a néphadsereg napja alkalmából összetett honvé­delmi versenyt rendezett a csévharaszti erdőben. Népes mezőny, hét fiú- és öt leány­csapat vetélkedett a gyönyörű környezetben. Eredmények Lányok: 1. Vasadi Mezőgazdasági Szakiskola (Varga Ilona, Fe­hér Klára, Obtrizsák Mária), 2. Vecsési Gimnázium „B” (Papp Mária, Török Rita, Be- lucz Mária), 3. Vecsési Gim­názium „A” (Göcző Margit, Balogh Magdolna, Kirchner Anna). Fiúk: 1. Csévharaszt (Barna And­rás, Rakusz Sándor, Gulyás András), 2. Vasadi Mezőgaz­dasági Szakiskola (Réder Sán­dor, Abelovszki Pál, Majoros Tibor), 3. Vecsési Vegyesipari Ktsz (Herczeg Ferenc, Nemes Miklós, Bori János). Verseny után a győztesek­nek és helyezetteknek a díja­kat Mocsári József megbízott járási KISZ-titkár adta át. Bot Sándor, a csévharaszti KISZ-szervezet titkára a ver­seny rendezéséért külön juta­lomban részesült. (g.) Pedagógusok és diákok közös zenei programja A múlt héten Monoron ün­nepélyes keretek között tartot­ta meg a járási pedagógus énekkar a tanév első próbáját. E tanévtől az alsó tagozatban tanító, a kórus iránt érdeklő­dő kartársak is bekapcsolód­nak a munkába. Részükre az első alkalom e hó 30-a, szer­da délután 5—7 óra lesz, Mo­noron, a járási művelődési házban. A felsőtagozatos taná­rok következő próbája: októ­ber 7. délután 3—5 óra, ugyan­ott. Már az első alkalommal sem mentek haza üres kézzel az énektanárok. Egy-egy Bartók, portrét kaptak a járási műve­lődésügyi osztálytól, melyet a Bartók ünnepi órán, a világ­hírű nagy magyar zongoramű­vész, zeneszerző és népdalku­tató halálának 25. évforduló­ján jól fel tudnak használni az iskolákban. Ugyancsak ez alkalommal rajzolódott ki egy járási szín­tű „Beethoven—Bartók emlék­műsor” megrendezésének kör­vonala. Az ünnepi műsorban, a tervek szerint, helyet kap­nak járásunk legjobb általá­nos iskolai, középiskolai kóru­sai, a járási pedagógus ének- kar és a monori állami zene­iskola tanárai és legkiválóbb növendékei. — vi — K M l p N KI ADAS A XII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 29., KEDD Miért rossz a kenyér a monori járásban? Kevés a raktár Korszerűtlen szállítóeszközök Sok a szakképzetlen dolgozó Országos vitatémává nőtt néhány hónapja a kenyér mi­nősége. A népi ellenőrök Pest megye minden járásában — így a monoriban is — keres­ték az okokat: miért rossz még mindig a kenyér. Járásunkban kilenc boltot és két sütőipari vállalat egy-egy telepét ke­resték fel. Nézzük először, milyen kifo­gások merültek fel a boltok részéről. Szombat, vasárnap, illetve ünnepnapok előtt a sütőipari vállalatok saját szakboltjaiknak csak friss ke­nyeret szállítanak — a többi bolt pedig vegyesen előresü­tött és friss kenyeret kap. AZ EMBER CÉLJA Nyugalomra, csendes családi otthonra vágyott mindig. Ta­lán éppen azért, mert gyer­mekkorában mindezt nem kaphatta meg. A szülei diny- nyések voltak. Aki ismeri ezt a foglalkozást, tudja, mivel jár. Nehéz élet, sok. megpró­báltatás ^félé állítja az egész családot. — Kora tavasztól késő őszig kint voltunk a földön — em­lékszik vissza gyermekkorára a mosolygós arcú asszohy, mi­közben munkától fáradt kezeit pihenteti ölében. Akkor az otthont a csősz­kunyhó jelentette, amelyben addig laktak, míg a dinnye- szezon tartott. Valódi, nomád élet volt. ÉBREN ALUDTAK, minden neszre figyeltek. S ha éjjel felébredtek, a hold kí­váncsian bekukucskált a kunyhó résein. A hajnal már a földön találta őket. S késő­re járt, mire pihenőre térhet­tek. Az édesapja Üllőre sze­gődött a földesúr szolgálatába. Amikor véget ért a szezon, fel­pakolta családját és vissza­költöztek a falujukba. Számá­ra ekkor kezdődött az iskola. Igaz, a többiek már javában előrehaladtak a tanulásban, de ez akkor nem sokat szá­mított. Aztán jóformán még meg sem szokta az új arcokat, a tanítót, a pajtásokat, máris indultaik Üllőre. Ilyen csonka iskolaévekből telt ki az elemi. — Édesapám a felszabadu­láskor földet kapott Péterin. Ezentúl nem vándoroltunk többet, de talán még rosszabb volt így. Mert nemcsak a mi földünket kellett megmű­velni, hanem azt is, amelyet feles bérletben, meg kisha- szonbérbe vett apám — elko- morodik egy pillanatra. — Tizennyolc éves voltam, amikor itt, szüreti mulatságon a csikós lány címet viséltem — mutat szét a helyiségben, miközben tovább magyaráz. — Az a helyiség ott a söntés volt, itt pedig, ahol naponta hat órát én is dolgozom, va­laha nagy vígságok színhelye. EGY-EGY BÁLON egész Péteri fiatalsága itt rop­ta a táncot. Na, de nemcsak azért emlékeztet a munkahe­lyem a régi időkre, hanem azért is, mert itt ismerkedtem meg a férjemmel Kezével végigsimít frizurá­ján, s közben talán arra gon­dol, hogy fehér szálakkal finoman átszőtt haja akkor szép sötétbarnán keretezte ar­cát. S akármilyen sokat is dol­gozott, mégiscsak fiatal leány volt. A családjára terelődik a szó. Férje naponta bevonatozik Pestre, a sörgyárban lakatos. Tizenhét éves fia telefonszere?- lő lesz, a tizennégy éves kis­lánya pedig 4,7-tel zárta az iskolaévet. Mravik Károlyné szeme csillog, hiszen büszkeségéről, a családjáról beszól. Fiatal asszony még, jóval innen a negyvenen. Ha életéről kérde­zik, sokat túd elmondani róla.' Arról, hogy milyen öröm érte, amikor Péterin megalakult a gumigyári segédüzem, s a hú­ga, Mezei Miklósáé — csoport- vezető volt az üzemben, jelen­leg szülési szabadságon van — ide hívta őt is dolgozni. Az­óta megváltozott az élete, öt percre lakik az üzemtől. Napi hat órát dolgozik, megtalálja a számítását. A múlt hónap­ban is csaknem 1200 forintot keresett, s még vonatoznia sem kell.- KI GONDOLTA VOLNA egykor, amikor még itt há­lóztam, ezekben a helyiségek­ben, hogy valaha majd itt tá­rul ki előttem a világ is — mondja huncutkásan, s mind­járt tovább folytatja. — Szülő­falumon, Üllőn és Budapes­ten kívül, ahol három évig dolgoztam, nem sokat ismer­tem az országból. Most meg kinyitom a televíziót, s lát­hatom az egész világot. Ennél nagyszerűbb szórakozást el sem tudok képzelni. No, de azért azt is el kell mondanom, hogy tavaly az üzemi kolléga­nőkkel Esztergomba kirándul­tunk. Jó volt egy kicsit itt­honról kimozdulni! A Bala­ton?... — elmereng. — Saj­nos, azt még csak a televízió­ban láttam, de a fiam már eljutott oda — teszi még hoz­zá. Kétszoba összkomfortos há­zat építettek OTP-hitelből. Szépen berendezték, s ma már hihetetlennek tűnik a gyer­mekeinek, amikor a vándor­lásról, a csőszkunyhóról be­szél. Pedig nagyon is valóság volt az! Akkor nyugalomra, csendes családi otthonra vá­gyott. Most elérte. Mégis to­vábbi terveket sző, mert ahogy maga is mondja, az ember­nek mindig vannak céljai, amiért küzd és dolgozik. Parti Márta Az sem volt véletlen, hogy a népi ellenőrök a vizsgált napokon csak az 4FÉS-Z- és kiskereskedel­mi boltokban találtak sü- letlen, ragacsos kenyeret, a pékségek saját boltjaik­ba ilyet nem szállítottak. Ez utóbbit senki sem kifo­gásolja, csupán azt: miért nem lehet a többi üzletbe is hasonlóan szép, friss kenyeret szállítani ? Csakugyan, miért nem? Mit mond a sütőipar? Az okok részben sütőipari, részben malomipari hiányosságokra vezethetők vissza. A lisztnek ugyanis egy ideig a malom­ban kellene maradni, hogy az úgynevezett „várakozó minő­séget” elérje. Hogy ez meg­van-e. azt a pékségek nem tudják ellenőrizni, nincsenek meg ehhez a feltételeik. Meg- kapjáx tehát a lisztet, amiről nem tudják, milyen „idős”. Miért kellenel ezt tudni? — kérdezhetné valaki. Mert — mondják a pékek — más-más technológiával kell sütni a friss lisztből és az öregebb lisztből a kenyeret. így tehát zsákbamacska minden sütés. Vagy eltalálják, vagy nem. Súlyosbítja helyzetüket még, hogy a pékségeknek nin­csenek kellő nagyságú nyers­anyagraktárai. Az előírás szerint ugyanis 17 napig kellene a pék­ségben lennie a lisztnek, de csak 6—8 napra elegen­dő készletet tudnak tárol­ni. A kenyér minőségére vonat­kozó panaszok a továbbiakban a szállításból adódnak. Zárt autókkal és szekerekkel szál­lítják a kenyeret, de nincse­nek bennük polcok. A friss, meleg kenyér egymásra rakva, sokszor összezsúfolva, termé­szetesen összenyomódik, meg­lapul. Ehhez jön még a gép­kocsik gyakori meghibásodása, mivel műszakilag elavult a sütőipari gépkocsik állomá­nya. Egy másik gond: kevés a szakmunkás, dol­gozóik többsége betanított A GONDOZÓNŐ Bartos Rózsika 1967. óta dől- I érzi magát, ezen az osztályon ! zsikához, be-bekéredzkednek a gozik a monori bölcsődében, dolgozik most is De a nagy- j picikhez, ragaszkodásuk jele- Legjobban a csecsemők között | csoportosok sem hűtlenek Ró- | ként. munkás, ipari tanulót a vizsgált két pékségben, a monoriban és a gyömrői- ben, egyáltalán nem fog­lalkoztatnak. Helytelen az is, hogy az idő­sebb szakmunkások és a be­tanított munkások bére között szinte alig van különbség. A megoldás? Tekintettel ar­ra, hogy a vizsgálat egész Pest megyére kiterjedt, bizo nyára nem várat magára. Űj és rekeszekkel felszerelt szál­lítóeszközök vásárlása, a rak­tárak bővítése, laboratóriumi felszerelések beszerzése, a szakmunkások differenciál­tabb bérezése — ezek a soron következő feladatok. És utána várhatjuk a jó ropogós, ízle­tes friss kenyeret minden bol­tunkba. (f. o.) MA Négy községben lesz vb-ülés Ecseren ma délután 2 óra­kor ülésezik a vb. Beszámol­nak az MHSZ munkájáról és a további feladatokról, vala­mint a szabálysértési bizott­ság munkájáról, a szabálysér­tési ügyintézésről. Pilisen is 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt az október 12-1 tanácsülés anyagát tárgyalják. Az üllői vb-ülésen, amely ugyancsak 2 órakor kezdődik, jelentés hangzik el a külterü­leti lakosság kommunális el­látottságáról, a gazdaságok szerepéről a lakosság ilyen irányú ellátásában. Beszámol­nak még az x970 első félévi költségvetési és fejlesztési tervfeladatok végrehajtásá­ról. Vecsésen délelőtt fél 9-kor lesz vb-ülés. Napirenden az október 16-i tanácsülés anya­gának megtárgyalása szere­pel. MAI MŰSOR MOZIK GyömrS: Bűbájosok. Maglód: Titokzatos szerzetes. Mende: Daj­kamesék hölgyeknek. Monor: A főnök 12-kor érkezik. Pilis: Laura szerelme. Üllő: Magasiskola. Ve- csés: Egy nő a diplomaták aszta­lánál. Ilonkának ízlik a reggeli, a kis Csavcsavridze Gábor pedig már jóllakottan mosolyog a kis­ágyból Trócsányi Anikó felvétele Döntetlenek idegenben és itthon MEGYEI BAJNOKSÁG Budakalász—Maglód 1:1. Jó iramú mérkőzést vívott a két csapat. A maglódiak vég­re idegenben is felszabadultan játszottak. A nagyszerű játék- vezetés mellett lezajló mérkő­zésen igazságos pontosztozko­dás született Területi bajnokság Ceglédi MEDOSZ— Gyömrő 3:3. Szokatlanul furcsa időpont­ban, fél egykor kezdődött a mérkőzés. Schöment, a mérkő­zés bíráját nem értesítették a kezdési időpont megváltozásá­ról, így az egyik partjelző, Varga A. „ugrott be” játékve­zetőnek. Már az első percekben fel­tűnt: a gyömrőiek nagy kedv­vel játszanak, mégis, a véde­lem megingása miatt a 15. percben a hazai csapat szerez­te meg a vezetést, 1:0. Nem kellett sokáig várni az egyen­lítésre. A 24. percben Gudrát felvágták a 16-oson belül, a labda visszakerült Tóth J. elé, aki nem hibázott, 1:1. öt perc múlva ritkán látható bravúros gólt lőtt Gudra, 2:1. Szünet után a hazaiak több durva belemenése tarkította a játékot. Az 51. percben Má­té I. kiegyenlítette a hátrányt, majd egy kipattant szabadrú­gás utáni labdát ismét értéke­sített, 3:2. Hatalmas hajrába kezdett a vendég gyömrői csa­pat. Tóth J. öt méterről fölé lőtt. A 73. percben sikerült az egyenlítés, Tóth J. három vé­dő között talált a hálóba, 3:3. Két perccel a befejezés előtt Gudra két méterről a kapus kezébe fejelt. Jó iramú, színvonalas mér­kőzésen értékes pontot szer­zett a gyömrői csapat a Ceg­lédi MEDOSZ otthonában. A vendégek közelebb álltak a győzelemhez, ezt a MEDOSZ- vezetői is elismerték. Jó: Baár, Kiss A., Bajkai, Gudra, Tóth J., Rádi. (gér) Monori SE—Túra 2:2 (0:1). Monor kezdte a játékot és Túra irányított. A 4. percben egy ártalmatlannak látszó tá­madással — a monori védők díszkísérete mellett — meg­szerezték a vezetési, 0:1. Gól után is Túra maradt támadás­ban, és egymás után vezették támadásaikat a monori kapu­ra. A második félidő elején Monor támadott, az 5. percben Petries egyenlített, 1:1. A 10. percben Petries újabb gólt lőtt, amit a játékvezető a túrái játékosok reklamálására nem adott meg. (A játékvezető na­gyot hibázott.) A 12. percben Túra újabb gólt lőtt, 1:2. Mo­nor rohamozott a kiegyenlí­tésért, a 15. percben Petries hagyott ki nagy helyzetet, majd a 20. percben hatalmas gólt lőtt, 2:2. A 25. percben 11-eshez jutott Monor, Petries a kapus kezébe lőtte a labdát. A 35. percben Gazda hat lé­pésről hagyta ki a mérkőzés legnagyobb gólhelyzetét. Két ellentétes félidőt látha­tott a kis számú közönség, az első félidőben Túra, a máso­dik félidőben Monor volt jobb. A játékvezető a gól meg nem adásával sújtotta Monort. Ez­zel az ítélettel megtörte a monori lendületet. Túra lelke­sen játszott. A második félidő 11. percé­ben Burján II. utánrúgásért a kiállítás sorsára jutott, ezzel hátrányba hozta csapatát. Monori ifi—Túrái ifi 1:0. (Vitéz) Nagykáta—Pilis 1:2 (0:1). Pilisnek jobban megy ide­genben. Ez nemcsak a csapat­ra vonatkozik, hanem a szur­kolókra is, akik szép számmal kísérték el kedvenceiket. Ide­genben jobban hangzott a „Hajrá, Pilis”, mint odahaza. (Nem lehetne ezt a hazai mér­kőzéseken is bevezetni?) Más volt a játék, mint az elmúlt vasárnap, és sikerült feledtet­ni annak minden rossz emlé­két. A helyiek többet támadtak, helyzetek mindkét oldalon adódtak, de jobbára ered­ménytelenül. Végül a 40. percben Csikós kiugrott a vé­dők közül és megszerezte a idegenben [ vezetést. Áz 58. percben Gaj­dos beadásszerű lövése az egyik hazai védőn irányt vál­toztatva védhetetlenül vágó­dott a hálóba. A 67. percben szépített Naigykáta. A hazaiak mindent megtettek a kiegyen­lítő gólért, de . nem boldogul­tak a jól tömörülő pilisi vé­dőkkel. Győzelmét Pilis első­sorban a jól alkalmazott véde­kezésnek köszönheti. Jók: Tamás, Malik. Nagykáta ifi—Pilis ifi 2:5. (o) Bugyi KSE—Péteri 4:1. A péteriek továbbra is gyen­ge formában vannak. Még mindig pont nélkül, az utolsó helyen állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom