Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-29 / 228. szám
Csévharaszti és vasadi siker az összetett honvédelmi versenyen A KISZ Monori Járási Bizottsága a néphadsereg napja alkalmából összetett honvédelmi versenyt rendezett a csévharaszti erdőben. Népes mezőny, hét fiú- és öt leánycsapat vetélkedett a gyönyörű környezetben. Eredmények Lányok: 1. Vasadi Mezőgazdasági Szakiskola (Varga Ilona, Fehér Klára, Obtrizsák Mária), 2. Vecsési Gimnázium „B” (Papp Mária, Török Rita, Be- lucz Mária), 3. Vecsési Gimnázium „A” (Göcző Margit, Balogh Magdolna, Kirchner Anna). Fiúk: 1. Csévharaszt (Barna András, Rakusz Sándor, Gulyás András), 2. Vasadi Mezőgazdasági Szakiskola (Réder Sándor, Abelovszki Pál, Majoros Tibor), 3. Vecsési Vegyesipari Ktsz (Herczeg Ferenc, Nemes Miklós, Bori János). Verseny után a győzteseknek és helyezetteknek a díjakat Mocsári József megbízott járási KISZ-titkár adta át. Bot Sándor, a csévharaszti KISZ-szervezet titkára a verseny rendezéséért külön jutalomban részesült. (g.) Pedagógusok és diákok közös zenei programja A múlt héten Monoron ünnepélyes keretek között tartotta meg a járási pedagógus énekkar a tanév első próbáját. E tanévtől az alsó tagozatban tanító, a kórus iránt érdeklődő kartársak is bekapcsolódnak a munkába. Részükre az első alkalom e hó 30-a, szerda délután 5—7 óra lesz, Monoron, a járási művelődési házban. A felsőtagozatos tanárok következő próbája: október 7. délután 3—5 óra, ugyanott. Már az első alkalommal sem mentek haza üres kézzel az énektanárok. Egy-egy Bartók, portrét kaptak a járási művelődésügyi osztálytól, melyet a Bartók ünnepi órán, a világhírű nagy magyar zongoraművész, zeneszerző és népdalkutató halálának 25. évfordulóján jól fel tudnak használni az iskolákban. Ugyancsak ez alkalommal rajzolódott ki egy járási színtű „Beethoven—Bartók emlékműsor” megrendezésének körvonala. Az ünnepi műsorban, a tervek szerint, helyet kapnak járásunk legjobb általános iskolai, középiskolai kórusai, a járási pedagógus ének- kar és a monori állami zeneiskola tanárai és legkiválóbb növendékei. — vi — K M l p N KI ADAS A XII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 29., KEDD Miért rossz a kenyér a monori járásban? Kevés a raktár Korszerűtlen szállítóeszközök Sok a szakképzetlen dolgozó Országos vitatémává nőtt néhány hónapja a kenyér minősége. A népi ellenőrök Pest megye minden járásában — így a monoriban is — keresték az okokat: miért rossz még mindig a kenyér. Járásunkban kilenc boltot és két sütőipari vállalat egy-egy telepét keresték fel. Nézzük először, milyen kifogások merültek fel a boltok részéről. Szombat, vasárnap, illetve ünnepnapok előtt a sütőipari vállalatok saját szakboltjaiknak csak friss kenyeret szállítanak — a többi bolt pedig vegyesen előresütött és friss kenyeret kap. AZ EMBER CÉLJA Nyugalomra, csendes családi otthonra vágyott mindig. Talán éppen azért, mert gyermekkorában mindezt nem kaphatta meg. A szülei diny- nyések voltak. Aki ismeri ezt a foglalkozást, tudja, mivel jár. Nehéz élet, sok. megpróbáltatás ^félé állítja az egész családot. — Kora tavasztól késő őszig kint voltunk a földön — emlékszik vissza gyermekkorára a mosolygós arcú asszohy, miközben munkától fáradt kezeit pihenteti ölében. Akkor az otthont a csőszkunyhó jelentette, amelyben addig laktak, míg a dinnye- szezon tartott. Valódi, nomád élet volt. ÉBREN ALUDTAK, minden neszre figyeltek. S ha éjjel felébredtek, a hold kíváncsian bekukucskált a kunyhó résein. A hajnal már a földön találta őket. S későre járt, mire pihenőre térhettek. Az édesapja Üllőre szegődött a földesúr szolgálatába. Amikor véget ért a szezon, felpakolta családját és visszaköltöztek a falujukba. Számára ekkor kezdődött az iskola. Igaz, a többiek már javában előrehaladtak a tanulásban, de ez akkor nem sokat számított. Aztán jóformán még meg sem szokta az új arcokat, a tanítót, a pajtásokat, máris indultaik Üllőre. Ilyen csonka iskolaévekből telt ki az elemi. — Édesapám a felszabaduláskor földet kapott Péterin. Ezentúl nem vándoroltunk többet, de talán még rosszabb volt így. Mert nemcsak a mi földünket kellett megművelni, hanem azt is, amelyet feles bérletben, meg kisha- szonbérbe vett apám — elko- morodik egy pillanatra. — Tizennyolc éves voltam, amikor itt, szüreti mulatságon a csikós lány címet viséltem — mutat szét a helyiségben, miközben tovább magyaráz. — Az a helyiség ott a söntés volt, itt pedig, ahol naponta hat órát én is dolgozom, valaha nagy vígságok színhelye. EGY-EGY BÁLON egész Péteri fiatalsága itt ropta a táncot. Na, de nemcsak azért emlékeztet a munkahelyem a régi időkre, hanem azért is, mert itt ismerkedtem meg a férjemmel Kezével végigsimít frizuráján, s közben talán arra gondol, hogy fehér szálakkal finoman átszőtt haja akkor szép sötétbarnán keretezte arcát. S akármilyen sokat is dolgozott, mégiscsak fiatal leány volt. A családjára terelődik a szó. Férje naponta bevonatozik Pestre, a sörgyárban lakatos. Tizenhét éves fia telefonszere?- lő lesz, a tizennégy éves kislánya pedig 4,7-tel zárta az iskolaévet. Mravik Károlyné szeme csillog, hiszen büszkeségéről, a családjáról beszól. Fiatal asszony még, jóval innen a negyvenen. Ha életéről kérdezik, sokat túd elmondani róla.' Arról, hogy milyen öröm érte, amikor Péterin megalakult a gumigyári segédüzem, s a húga, Mezei Miklósáé — csoport- vezető volt az üzemben, jelenleg szülési szabadságon van — ide hívta őt is dolgozni. Azóta megváltozott az élete, öt percre lakik az üzemtől. Napi hat órát dolgozik, megtalálja a számítását. A múlt hónapban is csaknem 1200 forintot keresett, s még vonatoznia sem kell.- KI GONDOLTA VOLNA egykor, amikor még itt hálóztam, ezekben a helyiségekben, hogy valaha majd itt tárul ki előttem a világ is — mondja huncutkásan, s mindjárt tovább folytatja. — Szülőfalumon, Üllőn és Budapesten kívül, ahol három évig dolgoztam, nem sokat ismertem az országból. Most meg kinyitom a televíziót, s láthatom az egész világot. Ennél nagyszerűbb szórakozást el sem tudok képzelni. No, de azért azt is el kell mondanom, hogy tavaly az üzemi kolléganőkkel Esztergomba kirándultunk. Jó volt egy kicsit itthonról kimozdulni! A Balaton?... — elmereng. — Sajnos, azt még csak a televízióban láttam, de a fiam már eljutott oda — teszi még hozzá. Kétszoba összkomfortos házat építettek OTP-hitelből. Szépen berendezték, s ma már hihetetlennek tűnik a gyermekeinek, amikor a vándorlásról, a csőszkunyhóról beszél. Pedig nagyon is valóság volt az! Akkor nyugalomra, csendes családi otthonra vágyott. Most elérte. Mégis további terveket sző, mert ahogy maga is mondja, az embernek mindig vannak céljai, amiért küzd és dolgozik. Parti Márta Az sem volt véletlen, hogy a népi ellenőrök a vizsgált napokon csak az 4FÉS-Z- és kiskereskedelmi boltokban találtak sü- letlen, ragacsos kenyeret, a pékségek saját boltjaikba ilyet nem szállítottak. Ez utóbbit senki sem kifogásolja, csupán azt: miért nem lehet a többi üzletbe is hasonlóan szép, friss kenyeret szállítani ? Csakugyan, miért nem? Mit mond a sütőipar? Az okok részben sütőipari, részben malomipari hiányosságokra vezethetők vissza. A lisztnek ugyanis egy ideig a malomban kellene maradni, hogy az úgynevezett „várakozó minőséget” elérje. Hogy ez megvan-e. azt a pékségek nem tudják ellenőrizni, nincsenek meg ehhez a feltételeik. Meg- kapjáx tehát a lisztet, amiről nem tudják, milyen „idős”. Miért kellenel ezt tudni? — kérdezhetné valaki. Mert — mondják a pékek — más-más technológiával kell sütni a friss lisztből és az öregebb lisztből a kenyeret. így tehát zsákbamacska minden sütés. Vagy eltalálják, vagy nem. Súlyosbítja helyzetüket még, hogy a pékségeknek nincsenek kellő nagyságú nyersanyagraktárai. Az előírás szerint ugyanis 17 napig kellene a pékségben lennie a lisztnek, de csak 6—8 napra elegendő készletet tudnak tárolni. A kenyér minőségére vonatkozó panaszok a továbbiakban a szállításból adódnak. Zárt autókkal és szekerekkel szállítják a kenyeret, de nincsenek bennük polcok. A friss, meleg kenyér egymásra rakva, sokszor összezsúfolva, természetesen összenyomódik, meglapul. Ehhez jön még a gépkocsik gyakori meghibásodása, mivel műszakilag elavult a sütőipari gépkocsik állománya. Egy másik gond: kevés a szakmunkás, dolgozóik többsége betanított A GONDOZÓNŐ Bartos Rózsika 1967. óta dől- I érzi magát, ezen az osztályon ! zsikához, be-bekéredzkednek a gozik a monori bölcsődében, dolgozik most is De a nagy- j picikhez, ragaszkodásuk jele- Legjobban a csecsemők között | csoportosok sem hűtlenek Ró- | ként. munkás, ipari tanulót a vizsgált két pékségben, a monoriban és a gyömrői- ben, egyáltalán nem foglalkoztatnak. Helytelen az is, hogy az idősebb szakmunkások és a betanított munkások bére között szinte alig van különbség. A megoldás? Tekintettel arra, hogy a vizsgálat egész Pest megyére kiterjedt, bizo nyára nem várat magára. Űj és rekeszekkel felszerelt szállítóeszközök vásárlása, a raktárak bővítése, laboratóriumi felszerelések beszerzése, a szakmunkások differenciáltabb bérezése — ezek a soron következő feladatok. És utána várhatjuk a jó ropogós, ízletes friss kenyeret minden boltunkba. (f. o.) MA Négy községben lesz vb-ülés Ecseren ma délután 2 órakor ülésezik a vb. Beszámolnak az MHSZ munkájáról és a további feladatokról, valamint a szabálysértési bizottság munkájáról, a szabálysértési ügyintézésről. Pilisen is 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt az október 12-1 tanácsülés anyagát tárgyalják. Az üllői vb-ülésen, amely ugyancsak 2 órakor kezdődik, jelentés hangzik el a külterületi lakosság kommunális ellátottságáról, a gazdaságok szerepéről a lakosság ilyen irányú ellátásában. Beszámolnak még az x970 első félévi költségvetési és fejlesztési tervfeladatok végrehajtásáról. Vecsésen délelőtt fél 9-kor lesz vb-ülés. Napirenden az október 16-i tanácsülés anyagának megtárgyalása szerepel. MAI MŰSOR MOZIK GyömrS: Bűbájosok. Maglód: Titokzatos szerzetes. Mende: Dajkamesék hölgyeknek. Monor: A főnök 12-kor érkezik. Pilis: Laura szerelme. Üllő: Magasiskola. Ve- csés: Egy nő a diplomaták asztalánál. Ilonkának ízlik a reggeli, a kis Csavcsavridze Gábor pedig már jóllakottan mosolyog a kiságyból Trócsányi Anikó felvétele Döntetlenek idegenben és itthon MEGYEI BAJNOKSÁG Budakalász—Maglód 1:1. Jó iramú mérkőzést vívott a két csapat. A maglódiak végre idegenben is felszabadultan játszottak. A nagyszerű játék- vezetés mellett lezajló mérkőzésen igazságos pontosztozkodás született Területi bajnokság Ceglédi MEDOSZ— Gyömrő 3:3. Szokatlanul furcsa időpontban, fél egykor kezdődött a mérkőzés. Schöment, a mérkőzés bíráját nem értesítették a kezdési időpont megváltozásáról, így az egyik partjelző, Varga A. „ugrott be” játékvezetőnek. Már az első percekben feltűnt: a gyömrőiek nagy kedvvel játszanak, mégis, a védelem megingása miatt a 15. percben a hazai csapat szerezte meg a vezetést, 1:0. Nem kellett sokáig várni az egyenlítésre. A 24. percben Gudrát felvágták a 16-oson belül, a labda visszakerült Tóth J. elé, aki nem hibázott, 1:1. öt perc múlva ritkán látható bravúros gólt lőtt Gudra, 2:1. Szünet után a hazaiak több durva belemenése tarkította a játékot. Az 51. percben Máté I. kiegyenlítette a hátrányt, majd egy kipattant szabadrúgás utáni labdát ismét értékesített, 3:2. Hatalmas hajrába kezdett a vendég gyömrői csapat. Tóth J. öt méterről fölé lőtt. A 73. percben sikerült az egyenlítés, Tóth J. három védő között talált a hálóba, 3:3. Két perccel a befejezés előtt Gudra két méterről a kapus kezébe fejelt. Jó iramú, színvonalas mérkőzésen értékes pontot szerzett a gyömrői csapat a Ceglédi MEDOSZ otthonában. A vendégek közelebb álltak a győzelemhez, ezt a MEDOSZ- vezetői is elismerték. Jó: Baár, Kiss A., Bajkai, Gudra, Tóth J., Rádi. (gér) Monori SE—Túra 2:2 (0:1). Monor kezdte a játékot és Túra irányított. A 4. percben egy ártalmatlannak látszó támadással — a monori védők díszkísérete mellett — megszerezték a vezetési, 0:1. Gól után is Túra maradt támadásban, és egymás után vezették támadásaikat a monori kapura. A második félidő elején Monor támadott, az 5. percben Petries egyenlített, 1:1. A 10. percben Petries újabb gólt lőtt, amit a játékvezető a túrái játékosok reklamálására nem adott meg. (A játékvezető nagyot hibázott.) A 12. percben Túra újabb gólt lőtt, 1:2. Monor rohamozott a kiegyenlítésért, a 15. percben Petries hagyott ki nagy helyzetet, majd a 20. percben hatalmas gólt lőtt, 2:2. A 25. percben 11-eshez jutott Monor, Petries a kapus kezébe lőtte a labdát. A 35. percben Gazda hat lépésről hagyta ki a mérkőzés legnagyobb gólhelyzetét. Két ellentétes félidőt láthatott a kis számú közönség, az első félidőben Túra, a második félidőben Monor volt jobb. A játékvezető a gól meg nem adásával sújtotta Monort. Ezzel az ítélettel megtörte a monori lendületet. Túra lelkesen játszott. A második félidő 11. percében Burján II. utánrúgásért a kiállítás sorsára jutott, ezzel hátrányba hozta csapatát. Monori ifi—Túrái ifi 1:0. (Vitéz) Nagykáta—Pilis 1:2 (0:1). Pilisnek jobban megy idegenben. Ez nemcsak a csapatra vonatkozik, hanem a szurkolókra is, akik szép számmal kísérték el kedvenceiket. Idegenben jobban hangzott a „Hajrá, Pilis”, mint odahaza. (Nem lehetne ezt a hazai mérkőzéseken is bevezetni?) Más volt a játék, mint az elmúlt vasárnap, és sikerült feledtetni annak minden rossz emlékét. A helyiek többet támadtak, helyzetek mindkét oldalon adódtak, de jobbára eredménytelenül. Végül a 40. percben Csikós kiugrott a védők közül és megszerezte a idegenben [ vezetést. Áz 58. percben Gajdos beadásszerű lövése az egyik hazai védőn irányt változtatva védhetetlenül vágódott a hálóba. A 67. percben szépített Naigykáta. A hazaiak mindent megtettek a kiegyenlítő gólért, de . nem boldogultak a jól tömörülő pilisi védőkkel. Győzelmét Pilis elsősorban a jól alkalmazott védekezésnek köszönheti. Jók: Tamás, Malik. Nagykáta ifi—Pilis ifi 2:5. (o) Bugyi KSE—Péteri 4:1. A péteriek továbbra is gyenge formában vannak. Még mindig pont nélkül, az utolsó helyen állnak.
