Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-29 / 228. szám
6 «ST HEGYEI k/CíHop 1970. SZEPTEMBER 29., KEDD ÁTVILÁGÍTÁS — Nézzük csak, mennyi borravaló van a zsebben ... ? 1 (Zsoldos rajza) Egyszeregy — Doktor úr, amikor meghűl? — Köhögök. mit tesz ön, ÉRKEZIK A KÉKFRANKOS Idén sava az alföldi leányka Az ország legnagyobb összefüggő szőlőtermő vidékén, Bács-Klskun megye együttesen csaknem százezer Holdas szőlőskertjében megkezdődött a szüret. Menetét az időjárás diktálja Az erős éjjeli lehűléseket követő nappali felmelegedés, illetve az enyhe napsütés alig hasznosul a szőlősökben. így még mindig csak 16—17 cukorfokos a must. Ennek elletére — a mennyiségveszteség megelőzésére — majdnem mindenütt szedik a szőlőt: naponta három-négyezer szüretelő szolgálja máris a préseket. A másfél hónapig tartó szüreti csúcsidényben negyvenezer mázsa szőlőt dolgoznak fel naponta A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlőseiben a leánykát szedik. A máskor aranysárgára érett, mézédesre cukrosodott alföldi leányka az idén kissé savanykás maradt. A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT [Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19-21.) azonnali belépésre felvesz: dömpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtésszerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat Szakmunkásképesítés megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehőtséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. Haszonvasak W-S0%-os árengedményes kiárusítása a Pest-Bács-Nógrád megyei Vállalat telepein és átvevőhelyein szeptember 20-tól december 1-ig Hidegen hengerelt idomacélok; melegen hengerelt betonvasak; koracélok, huzalok; I és U gerendák, finom-j és durvalemezek. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjmentesen vagonba rakja. TELEPEK ÉS ÁTVEVŐHELYEK A MEGYÉBEN: Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Érd, Gödöllő, Aszód, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Szob, Vác, Alsónémedi és Pilisvörösvár. Minőségét majd saját levéből készült sűrítménnyel javítják a gazdaságok. A Bajai Állami Gazdaság vas- kuti vörösborkombinátjában pedig erjed a kadarka. A héján érlelt vörösbornakvaló első „csapolására'’ a hét végén kerül sor. A feldolgozót övező mintegy kétezer holdas szőlőből az óriás kádak töltésére most már a kékfrankos érkezik. Aranyjubileum pítását maga Vlagyimir Lenin kezdeményezte Ennek története van. 1918 nyarán Vlagyimir lljics Lenin pihenés céljából felkereste e vidéket, és megszállt ! egy emeletes kis házban. Azonban Lenin még pihenéskor sem tudott elszakadni az ügyektől. Egyszer séta közben Vlagyimir lljics felvetette az^ a gondolatot: jó lenne ezen a' vidéken egy mezőgazdasági mintagazdaságot létesíteni. S most itt ülök a lenini sarokban, amelyet teljes joggal lehetne a heroikus munka múzeumának nevezni. Balról — az időtől megsárgult fényképeket és diagrammákat bemutató tabló. Ezeken végigkövethetjük a Vlagyimir lljics kezdeményezésére alakult gazdaság útját. Olvasom a szűkszavú feliratokat, elmélyülök a számokban, és egészen világosan kialakul képzeletemben a kezdet. Az első lépések igen szerények voltak. A fiatal szovjethatalom mindössze 20 ezer rubelnyi kölcsönt tudott adni az állami gazdaság megszervezésére. V. I. Lenin azt mondta, hogy az állam hitelben adja ezt az összeget, egy éven belül vissza kell fizetni. Megalakulásakor a gazdaság 6 hektár földdel, 5 tehénnel, 7 lóval, 14 sertéssel rendelkezett. A fiatal kollektíva lelkesen látott munkához. Hamarosan rendszeresen szállított tejet a fővárosi gyermekintézményeknek, iskolák, kórházak részére. Bcszcdpartnerem, Tatjána Vetrova, a következőket mondja: — A félszázados jubileum előestéjén ugyanezen lenini sarokban egybehívtuk veteránjainkat. Azokat, akik útjára indították az egészet. Nagyon érdekes találkozó volt. A Komszomol-sejt ősz hajú első titkára Iván Ljáhov és én, a szovhoz komszomolistái- nak mostani vezetője. Jurij Golubas, a gazdaság egyik első vezetője, a Szocialista Munka Hőse és a szovhoz legfiatalabb kombájnosa, Borisz Pu- dikov. Natalja Avgyejeva a Kilenc-tízezer csomó naponta Az abonyi szőnyegüzem tízmillió forintos exportja tervezgetik is évek óta, sőt arról is szó van, hogy a vállalat megvásárolja azokat a szomszéd épületeket, amelyekben jelenleg raktárhelyiségeket bérel. A zsúfoltság olyan nagy, hogy az öltözőhelyiségeket csomagolónak is használják. Itt varrják éppen most széles zsákvászonba azt a négyszáz négyzetméternyi kész árut, amely a Német Szövetségi Köztársaságba indul hamarosan. j Annyi már a szövőszék, hogy a túlzsúfolt munkatermekbe nem is fér va- / lamennyi, jut belőlük az öreg épület egykori verandájára is. Az egyik roskatag melléképületben zakatol négy öreg cérnázó- és matringozógép, hogy folyamatosan elláthassa a szövőszéket fonállal. A készülő szőnyegek különböző méretűek. Most készül a Viszkózagyár megrendelésére — természetesen tisztán műszállal — egy hatalmas, 185x 380 centiméteres gyönyörű fa- liszőnyeg Vincze Lajos művészi terve alapján. A gyár ebédlőtermének lesz a dísze. A monumentális szövőszék keretei között már formálódnak, alakulnak a mestermunka mintái. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikküzemi Vállalatnak Abonyban szőnyegszövő üzeme működik olyan csendben, hogy létezéséről úgyszólván még az abonyiak sem tudnak, pedig kereken tizenkét éve csomózzák túlzsúfolt helyiségeiben a szebbnél-szebb hagyományos és modern mintájú „zőnyegeket. Igaz, hogy ezekből a szőnyegekből csak elvétve kerül egy-egy a hazai vásárlók szeme elé, de annál több akad gazdára külföldi üzletekben. — Tavaly közel hétmillió forint értékű szőnyeget exportáltunk — mondja Baly Imréné, az üzem vezetője, miközben megmutatja a munkatermeket, amelyekb: i jelenleg nyolcvanhét szövőnő — valameny- nyien abonyiak — fürge ujjai alatt sokasodnak a színes gyapjúfonalakból vagy műszálból kötöt+ csomók. — Az idei tervünk már meghaladja a tízmillió forintot. Kér műszákban folyik itt a munka. A gyakorlottabb és ügyesebb szövőnők naponta, a nyolc órai munkaidő alatt kilenc-tízezer cstimót produkálnak. Havi keresetük megközelíti a kétezer forintot. Van az üzemnek közel ötven bedolgozója is, akik odahaza, a háztartási munka mellett szövik, csomózzák a finom szőnyegeket. Keresetük 900—1200 forint havonta. Az utánpótlásról úgy gondoskodik az üzem, hogy állandóan tart tanulókat — most éppen tizenkét tanulójuk van, csupa fiatal lány —, akik hat hét alatt elsajátítják a nagy tudomány fogásait, azután pedig — gyakorlat teszi a mestert. A szőnyegszövésnek régi hagyományai vannak Abonyban. Ennek az üzemnek az őse is kis magánvállalkozás volt ugyanezekben a helyiségekben, amelyek ma már bizony nagyon szúkek és kényelmetlenek. A tágas udvar lehetőséget biztosítana a bővítésre legidősebb fejőnő, a Szocialista Munka Hőse és Szerafima Zorina fiatal fejőnő, élenjáró dolgozó. Borisz Pudikovról például azt beszélik, hogy aranykezű ember. Jelentős része van a szovhoz munkasikereiben. A legutóbbi években csak az ő gépe több mint 400 tonna gabonát adott a hombároknak. A „Lesznije poljáni” pedig nagy állattenyésztő gazdasággá alakult. Alapvető profilja a törzsállományú növendékállat, valamint a tej, hús, burgonya. A szovhoz minden évben értékesít több száz olyan fiatal tenyészállatot, amely nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is elismerést szerez a gazdaságnak. Mintegy 3 ezer tonna tejet, több mint 100 tonna húst hoz forgalomba. A törzsállattenyésztő gazdaság körül kiváló takarmánybázis létesült. A földeken korszerű gépek dolgoznak, alkalmazzák az élenjáró agrotechnikát. Ahol pusztaság volt, most sokemeletes lakóházak állnak. Négy klubjuk, három könyvtáruk, három óvodájuk és bölcsődéjük van. Zeneiskola, orvosi rendelőintézet, szolgáltatókombinát működik. Az állattenyésztésben elért kimagasló eredményekért a törzsállattenyésztő gazdaság 8 dolgozóját tüntették ki a Szocialista Munka Hőse címmel, 115-en kaptak már érdemrendeket és kitüntetéseket. Az elért sikerek elismeréseként a gazdaság örökös joggal elnyerte az SZKP KB, a legfelsőbb tanács, a minisztertanács és a szakszervezetek által adományozott vörös emlékzászlót. Az elmúlt években a gazdaságban egész munkásdinasztiák jöttek létre. A tenyészállattelepen, a szovhoz- földeken azok gyermekei és unokái dolgoznak, akik az első barázdát felszántották. Az évek gyorsan szállnak. A „Lesznije poljáni" 50 évet hagyott maga mögött. A gazdaság azonban nem öregszik, csakúgy, ahogyan nem öregszik az itteni átalakított föld. Ez itt az örök fiatalság földje, A. Butlickij GommKOT keresünk sződligeti, a Duna-parton levő, hathelyiséges, nyári üzemelésű üdülőtelepünkre, egész évi elfoglaltsággal. Az épületben egy szoba, konyha, kamrás készenléti szolgálati lakás áll rendelkezésre, ideiglenes bejelentési lehetőséggel. A jelentkezéseket életrajz mellékelésével a következő címre kérjük: Marékpénztár Gazdasági Osztály Budapest 501. Női lovas sírok, ezüstveretes szerszámok A CEGLÉDI KATÁK RÉGÉSZETI KINCSEI Móra Ferenc nevezte el „Föld alatti Magyarországnak” azt a föltárásra váró töméntelen régészeti anyagot, ami a különböző korokban itt élt népek emlékét őrzi századok, ez- redek, sőt év-tízezredek óta a föld alatt. Az eke. az ásó olykor napfényre hozott belőle némi ízelítőt, de a föld mélyének tervszerű és szakszerű vallatása csak néhány évtizeddel ezelőtt kezdődött meg, igen szerény keretek között, mégis bámulatos eredménnyel. Az utóbbi években, a nagyszabású építkezések és a velük kapcsolatos földmunkák során az ország minden részében egyre-másra akadnak a szakemberek és a lelkes amatőrök újabb és újabb lelőhelyekre, amelyekből a felbecsülhetetlen tudományos értékű régészeti anyag hatalmas tömege kerül elő. Cegléd homokos határa korábban fehér folt az ország archeológiái térképén, de ma már sok jelzés tarkítja ezt a térképet, amiben igen jelentős szerepe volt Hídvégi Lajos tanárnak, az amatőr régésznek, aki évtizedek óta gyűjtögeti a legtöbbször véletlenül előkerülő régiségeket, és éber figyelemmel kíséri a határban dolgozó földgyaluk munkáját — Fiatal koromban a kiskundorozsmai tanyákon tani- tóskodtam — meséli —, és Móra Ferenc nagy sikerű ásatásainak hírétől kaptam maiam is kedvet a régészkedéshez. Tanítványaim segítségével összegyűjtöttem néhány olyan régi kőedényt, redves csontot, amelyet az eke fordított ki a környéken a föld alól, és hírt adtam róla Mórának, aki örömmel fogadott segítőtársául. Amikor aztán Ceglédre kerültem, magammal hoztam régészkedő szenvedélyemet, bár a föld alatti Magyarországnak ez a pontja régészeti szempontból elég meddőnek látszott. Bár gyakran előkerült a föld mélyéből olyasvalami, amiből arra j következtethettem, hogy titkokat rejteget a ceglédi határ is. Azóta sok vonatkozásban beigazolódott, hogy a gyanúm nem volt alaptalan. Elmondja Hídvégi Lajos. hogy a határban eddig három tervszerű ásatást rendeztek a hivatásos régészek, az elsőt a Kövespart nevű területen, a másodikat a Nyúl füle halom tájékán, mind a két helyen egy-egy Árpád-kori temetőt tártak fel. Megtalálták egy Varjas nevű, rég elpusztult Árpád-kori falu föld alatti maradványait, és rábukkantak egy másik eltűnt falu, Gerje nyomaira is. Ezeknek a régi településeknek az emlékét csak egy-egy dűlőnév őrizte meg nevében. Ceglédbercel határában egy négyezer éves rézkori temetőt tártak fel a régészek, a közelében tizenhét hulladékgödör nyomait is megtalálták, bennük igen sok becses lelettel, sőt előkerült a rézkor itt élt néptörzsének totemállata is, egy vöröses budai mészkőből faragással, csiszolással és pattintással formált kis medvefej. Érdekes, hogy a határnak ezt a részét ma is Medvehalomnak nevezi a lakosság. A halom közelében van a még feltárásra váró rézkori temető. Ennek s csak a legfelső sírját vizsgálták meg eddig, egy női csontvázat találtak benne, karján réz karpereccel és körülötte a kőeszközök alakításához szükséges szerszámok maradványaival. Négyszáz, kovakőből pattintott nyíl- és dárdahegy is előkerült a homokból, valamint rengeteg cserépedény-törmelék. Az egykori Gerje falu területén pedig jazig-szarmata település nyomaira bukkantak. A Kövesparton zsugorított csonvá- zat találtak, Besenyő-pusztán pedig, az eltűnt Árpád-kori falu területén, egy női lovas sírt, ezüstveretes lószerszámok maradványaival. Két hasonló női lovas sír került napfényre Törteién is. — Ez a terület, Üllőtől egészen a Tiszáig, Árpád magánföldesúri birtoka volt — mondja Hídvégi Lajos —, és így nem lehetetlen, hogy ezekben a lovas sírokban Árpád nemzetségének nőtagjai nyugodtak. Cegléd határában Is van tehát még igen sok föltárniva- lójuk a régészeknek. Magyar László 46 ezer négyzetkilométeren terii* el a Moszkvai Terület. Lakóinak száma 5 millió 800 ezer fő. 1 millió 800 ezer ember dolgozik az iparban, 600 ezer a mezőgazdaságban. A moszkvai területen, a fővárostól 27 kilométernyi távolságra feleszik a „Lesznije poljáni” állami törzsállattenyésztő gazdaság (Erdei tisztás). A közelmúltban a gazdaság „arany jubileumát”. fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte. De ennek kapcsán nemcsak a szovjethatalommal csaknem egyidős gazdaság tiszteletre méltó koráról van szó. Érdekes megemlíteni, hogy a „Lesznije poljáni” megala-
