Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

2 1970. SZEPTEMBER 29„ KEDD Agyag Megtalálták a kaput az élet­telen és az élő világ között? Amerikai tudósoknak sikerült agyagásványokból igen egy­szerű módszerrel fehérjét állí­tani elő, ami az élőlények tes­tének alapanyaga. Az ősvi­zekben jelenlevő agyagásvá­nyok (aminósav^k) összekap­csolódása révén jöhettek létre az élő szervezetek. Négy község eltűnik a térképről A Német Demokratikus Köztársaság délkeleti részén fekvő négy kis település — Quitzdorf, Malsitz, Nimschütz és Öhna — belátható időn be­lül eltűnik a térképről. A négy település helyén két új víz­gyűjtő keletkezik Bautzennél és Nieskynél a Spree folyón és annak egyik mellékfolyó­ján. i Bartókra emlékezett a világ Bartók Béla halálának 25. évfordulóján, Nagyszentmikló- son, a zeneszerző szülőházán ünnepélyes keretek között em­léktáblát helyeztek el. Az utca, ahol Bartók szü­lőháza állt, a zeneszerző nevét fogja viselni. A városi múzeum egyik át­alakított termében Bartók- emlékkiállítás nyílt, amelynek anyagát az elmúlt hónapok­ban sikerült néhány érdekes darabbal kiegészíteni. Az egyik kolozsvári gyűjtőtől pél­dául megvásároltak mintegy 80, Bartók-vonatkozású fény­képet, néhány munkájának el­ső kiadását, valamint egy fo­nográfot, amellyel erdélyi gyűjtőútján dolgozott. Temesváron, a Bánát álla­mi filharmónia díszhangverse­nyén, Ruha István érdemes művész közreműködésével a Három román táncot, a Hege­dűversenyt és a Concertót ad­ták elő. , Bartók Béla halálának 25. évfordulója alkalmából a New York-i Carnegie Hallban az amerikai szimfonikus zenekar emlékhangversenyt adott Gre- gori Millar vezényletével és Sándor György közreműködé­sével. A XX. század magyar ze­neóriásának adózó kon­cert a maga nemében egyedülálló volt: először hangzott el egy mű­sorban Bartók I., II. és IV. zon­goraversenye — Bartók egy­Közel-keleti összefoglaló (Folytatás az 1. oldalról.) arra, hogy a központi bizott­ság nevében nyilatkozatokat tegyen — közli a MEN A hírügynökség, amely ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy Kamal Nasszer legutóbb Bejrútban két ízben is sajtó- értekezletet tartott és a Pa­lesztinái forradalom nevében elutasította a Husszein és Jasszer Arafat között létrejött tűzszüneti megállapodást. Az iraki forradalmi parancs­nokság tanácsa vasárnap köz­zétett nyilatkozatában hangoz­tatja, hogy „az amerikai impe­rializmus, a cionizmus és az arab reakciós erők „rendkívül veszélyes összeesküvést szőt­tek az „igazi arab forradalmi erők”, köztük a palesztinai el­lenállási mozgalom letörésére. A nyilatkozat megbélyegzi az ammani rendszert, amiért „villámháborút indított a- Pa­lesztinái ellenállási mozgalom ellen”, mgjd kijelenti, hogy lőszerek Szállítása és a segít­ség más formája jóval na­gyobb támogatás a Paleszti­nái ellenállási mozgalom szá­mára, mint „néhány tank, re­pülőgép, amely csupán ürügy­ként szolgálhatott volna az el­lenállási mozgalom külföldről történő leverésére”. Hamarosan szabadon bo­csátják a palesztinai ellenál­lók által korábban eltérített repülőgéputasok még mindig Jordániában tartózkodó hat tagját is — közölte Egyiptom jordániai nagykövetségének szóvivője. A jordániai tűzszünetről va­sárnap arabközi egyezményt írtak alá Kairóban. A feldúlt jordániai főváros­ban megkezdték munkájukat azok a tűzszüneti ellenőrző csoportok, amelyeknek felállí­tásában az arab állam- és kormányfők kairói tanácsko­zásán állapodtak meg. Ammanban egyébként vi­szonylagos nyugalom volt a ngp Jolyajnán — megfigyelők szerint szeptember. 2Í-e,.. az ellenségeskedések kirobbaná­sa óta a legnyugodtabb. Visszaérkezett Ammanba Husszein király, kíséretében Ladgham tunéziai miniszter- elnökkel, aki a kairói egyez­mény gyakorlati végrehajtásá­ra felhatalmazott bizottságot vezeti. Felkészültek a szüretre (Folytatás az 1. oldalról.) jobb az idő, s ennek következ­tében a rothadás is csökkent, mégis az erős éjszakai lehűlé­sek miatt jelentős cukorfok­növekedés a továbbiakban már nem várható. A Magyar Állami Pincegaz­daság felkészült — a korábban igen jónak ítélt termés — át­vételére, feldolgozására. Most már nyilvánvaló, hogy sem a feldolgozással, sem a tárolás­sal — sajnos —, nem lesznek olyan gondjaik, mint amilye­nekre számítottak. Az eredmé­nyes szüret érdekében min­denesetre fontosnak tartják a pincegazdaságok, hogy jó együttműködést alakítsanak ki a termelőkkel. Arra töreksze­nek, hogy együttesen állapod­janak meg a szőlő, a must és a bor átvételének ütemében. Ahol szükség van rá, a pincé­szetek díjmentesen bocsátanak szállítóedényeket a gazdasá­goknak. Arra is lehetőség kí­nálkozik. hogy bérfeldolgozást és bértárolást is vállaljanak. A vállalat szakemberei a minő­ség megóvása érdekében szak­tanáccsal segítik a termelőszö­vetkezeteket. A múlt évben az átvevőtele­pek széles körű felhatalmazást kaptak, hogy bizonyos keretek között helyileg alakítsák hi az úgynevezett „ajánlati"’ árakat. Ezzel egyidejűleg a tavaly be­vezetett új árrendszer az elő­ző éveknél jobban figyelembe vette a minőséget — csökkent­ve e tekintetben a maligán- fok szerepét. Mivel az idei termés — kü­lönösen az alföldi borvidéke­ken, tehát Pest megyében is — alatta marad a várakozás­nak, a szabad árforma lehető­ségeivel élve növelik a felvá­sárlási árakat. Elsősorban az alacsonyabb minőséget adó fajtáknál és a III- és a Il-es árterületi csoportba tartozó te­rületeket, fajtákat érinti ez. Pest megyében, minthogy a szőlők legnagyobb része a III-as árterületi csoportba tar­tozik, a níegegyezéstől füg­gően 14—15%-kal kaphatnak magasabb felvásárlási árat a szőlőtermelők. A minisztérium elvárja a vállalattól, hogy ár­politikájában rugalmasan al­kalmazkodjék a jelenlegi piaci helyzethez, és a lehetőségeinek figyelembevételével alakítsa ki az árakat. Megjegyezte a vezérigazga­tó, hogy a felvásárlási ár nö­velése után egyes fajtáknál a fogyasztói árak módosítására is sor kerül. Mivel tovább nö­vekszik a vállalatok önállósá­ga, az irányelvek kiadása mel­lett a tröszt az árak kialakítá­sát a vállalatokra bízza. Az át­vevőtelepeken tehát a kifüg­gesztésre kerülő árjegyzékek „ajánlati” áraknak felelnek meg. A végleges eladási árban a termelő és a vállalat megbí­zottja állapodik meg. A felvá­sárlók célja, hogy az alkohol­fok mellett még nagyobb sze­repet kapjon a fajtajelleg és a különböző minőségi követel­mény. Változatlanul magasabb árat biztosítanak a szerződő és különösen a több évre szer­ződött mezőgazdasági nagyüze­meknek. A megemelt felvásár­lási árak azok számára is ér­vényesek, akik árujukat az árak meghirdetése előtt adták át a vállalatnak. A vezérigazgató a tájékozta­tó után részletes választ adott az újságírók kérdéseire. — sp — Jasszer Arafat, a palesztinai felszabadítási szervezet köz­ponti bizottságának elnöke Kairóból Damaszkuszba érke­zett, hogy a tűzszüneti egyez­ményről tárgyaljon a központi bizottság Damaszkuszban és Észak-Jordániában tartózkodó tagjaival. kori tanítványa, - Sándor György tolmácsolásában. A zongoraművész, aki a harmin­cas évek óta az Egyesült Ál­lamokban él, az I. és II. zon­goraversenyt még a mester személyes utasításaival tanul­ta b^ és a III. zongoraversenyt ő mutatta be 1946-ban, Bartók halálát követően. Az elmúlt negyedszázad folyamán Bartók valamennyi zongoraművét le­mezre vették a művész tolmá­csolásában. A Carnegie Hall közönsége, amelynek sorában nagy számban jelen vol­tak a New Yorkban élő magyarok, köztük Bartók egykori barátai, nagy ovációval ünnepelte az amerikai szimfonikus zenekar, Gregori Millar és Sándor György páratlan élményt nyújtó művészi teljesítményét. A francia televízió vasárnap félórás műsort sugárzott Bar­tók Béla halálának 25. évfor­dulója alkalmából. A műsor­ban — amelyben közreműkö­dött Bartók Béla özvegye, Lő- rincz Tamás, a párizsi ma­gyar intézet igazgatója, Denis Diller, a budapesti Bartók-ar- chívum igazgatója és a Tátrai­vonósnégyes — a francia tele­vízió átfogó képet adott Bar­tók Béla életművéről. mm . «« r Ismét nyugtalan volt a hét t vége Belfastban, összeütkö­V»# gMi zésre került sor az acélsisa­kos katonák és a tüntetők között. A hadsereg megint CS-gázt vetett be. ROBOTOK Jugoszlávia „egyik repülő­terén” megtartották Nixon el­nök Belgrádba érkezésének fő­próbáját. Belgrád legolvasot­tabb napilapja, a Novoszti, va­sárnapi kiadásában kellő hu­morral számol be a Boeing— 707-es típusú amerikai „Air Force—2” sajátos leszállásáról. „A gép a repülőtér épülete elé gördült, megállt, s a repü­lőből, nem különösebb siet­séggel, de gyorsan és ponto­san, megtermett legények cso­portja szállt ki. Húszán a re­pülőtér épülete irányába fu­tottak, tizen a repülőgép körül foglaltak helyet, a többiek pe­dig körülvettek egy szürke öl­tönybe öltözött idősebb férfit. S mindez egyetlen szó, egyet­len parancs nélkül történt. Ezek az emberek úgy mozog­tak, mint előre beprogramozott feladatokat végrehajtó robotok. Ez volt Richard Nixon ameri­kai elnök biztonsági szolgála­ta speciális ügynökeinek fő­próbája” — írja a jugoszláv lap, hozzátéve, minden úgy zajlott le „ahogyan a filmhír­adókban már láttuk”. Szerda délután, amikor Nixon elnök Tito meghívására Jugoszláviá­ba érkezik, mindez tizedmá- sodpercnyi pontossággal így fog megismétlődni, mivel „ezek az emberek igazán keveset bíznak a véletlenre vagy a rögtönzésre”. Egy amerikai Rómában Korábbi külföldi útján (pél­dául a néhány évvel ezelőtti latin-amerikai kőrútján, ahol kis híján életét vesztette Ri­chard Mulhouse Nixon, az Egyesült Államok elnöke, meg­szokhatta már — ha ugyanezt meg lehet szokni —, hogy nem fogadják nagyon barátságo­san. Arra azonban aligha számí­tott, hogy ezúttal még a hiva­talos fogadtatás is rideg lesz. A hírügynökség római tudósí­tásaiból pedig az derül ki, hogy az USA elnöke hűvös fo­gadtatásban részesült, Saragat, az Olasz Köztársaság elnöké­nek üdvözlő beszéde mérték­tartóan protokolláris volt, Co­lombo miniszterelnök pedig szükségesnek látta leszögezni — mintegy mentegetőzve az eseményért —, hogy „az amerikai elnök látogatását még a Jarring-misszió munká­ját akadályozó nehézségek je­lentkezése előtt határozták el”. A Corriera de la Sera című te- tekintélyes milánói lap tovább megy: elárulja, hogy a közel-keleti válság kiéle­ződésének pillanataiban a látogatás már-már kétsé­gessé vált. S milyen a fogadtatás „oda- künn”, a palotai protokollok mögött? Hatalmas tiltakozó tö­megtüntetések adták tudtára Nixonnak, hogy személye és főképp: az agressziót' folytató és elősegítő politikája nem kí­vánatos az olasz dolgozók többségének szemében. Vero­nában és másutt még amerikai katonai gépkocsik is kigyul­ladtak. Nixon európai útja egyéb­ként a fokozott biztosítás je­gyében zajlik, emiatt van az is, hogy az elnök csaknem mindenhova helikopterrel fog utazni, s első európai éjszaká­ját nem valamilyen római díszpalotában, hanem a — Ná­poly közelében horgonyzó Sa­ratoga nevű amerikai helikop­ter-anyahajon töltötte. Római tárgyalásainak, il­letve ott elhangzott nyilatko­zatainak vezérgondolata: az Egyesült Államok érdekelt ab­ban, hogy a NATO erős szer­vezet maradjon, s továbbra is jelen akar leiíni a Földközi­tengeren. Egyébként az „erőre támaszkodó béke” jelszavát hangoztatta, amit többfélekép­pen lehet magyarázni. A sok kommentár közül ta­lán az Unitáét érdemes legin­kább idézni: „Nixon azért jött Rómába és Nápolyba, hogy hang­súlyozza a mediterrán tér­ségben betöltött „zsandár szerepét”. Ez azonban, miként erre a szovjet vélemények is rámu­tatnak, elég furcsa időpontban történik: épp akkor, amikor New Yorkban az ENSZ, a nemzetközi béke fenntartásá­nak egyik fő szerve, ezüstju­bileumát üli. CSAK RÖVIDEN GEORGES POMPIDOU fran­cia köztársasági elnök, októ­ber 6-án érkezik a Szovjet­unióba — közölték hivatalo­san Moszkvában. HÉTFŐN, Balckpoölban meg­kezdte munkáját a brit Mun­káspárt 69. kongresszusa. A tanácskozás hangulatára érez­hetőn súlyosan nehezedik a három hónappal ezelőtti vá­lasztási vereség. VI. PÁL PÁPA szombatén volt 73 éves. Vatikáni hivata­los körök szerint a pápa a nap legnagyobb részét munkával töltötte. A PRAVDA vasárnapi szá­mában Petrovjszkij akadé­mikus szovjet egészségügyi miniszter cikket irt, amelyben leszögezi: teljesen felszámol­ták a kolerajárványt, amely­nek folytán Asztrahánban, Odesszában és a Kercs-félszi- geten fordultak elő megbete­gedések. AZ IRÁNI RENDŐRSÉG egységei vasárnap rajtaütöt­tek a Teherán északi részén levő hippi központokon. Száz­negyvenöt hasist fogyasztó hippit letartóztattak és azon­nal kopaszra nyírtak. qbah Nem a nepesseg száma, nem kiterjedésének nagysága, nem az épületek tömege adja meg a város jellegét. A várost a kulturált életforma, az általá­nos ellátás magasabb szintje jellemzi általában, amelyet lakóinak nyújtani tud. Szegedet is. A város főbb évszázados fejlődéstörténete számos jó és rossz példát szolgáltatott már, melynek nyomai többségükben még ma is felismerhetők, dicsérve vagy bírálva az elődök mun­káját. A felszabadulás óta eltelt 25 év Szeged életében is je­lentős fejlődést hozott. Az el­ső időszak sok ellentmondás­sal volt tele. Az utóbbi több, mint tíz év eredményei már egyenletes, szép fejlődést mu­tatnak. A város több vonatko­zásban eltér a vidéki nagyvá­rosok megszokott fejlődésétől. Két folyó találkozásánál, a Tisza két partján fekszik és ez alapvetően meghatározza a város arculatát. Az 1879-es árvíz után korszerű város alakult, megkapta a mai für­dőváros jelleget, amely szin­tén a folyók jelenlétéhez kö­tődik. Szeged lakossága közel 130 ezer fő. Nagy szám. De Sze­ged népességének növekedé­sében a természetes szaporulat ma még nem kielégítő, bár mondják a város vezetői, hogy az utóbbi években pozitív. A gazdasági élet fejlődése lényegében Szegeden is az or­szágéhoz hasonlóan alakult. Bár nem elhanyagolható szempont, hogy a többi terü­letekhez képest (az ismert okok miatt) a fejlődés tíz év­vel később kezdődött. Mosta­nában azonban a fejlődés mintha intenzívebb lenne Szegeden, bármelyik városhoz hasonlítva. Bármilyen jelentős az ipara (és elhanyagolható a mező- gazdasága), tulajdonképpen történelmi szerepe után ma legismertebb: a kultúrájáról, azon belül is a felsőoktatásá­ról. A városnak két (világhí­rű) egyeteme, három főiskolá­ja, két felsőfokú technikuma és ki tudja mennyi középisko­lája van. Csak a felsőoktatási intézményekben 7000 diák ta­nul, és ezen belül jelentős a Pest megyei fiatalok száma az egyetemeken és a felsőfokú oktatásban. Ősrégi, Slép, tiszta, nagy vá­ros, szorgalmas emberek, je­lentős ipar, jóval több, mint tízezer diák, Szeged, történel­münk egyik főszereplője, fon­tos helyhatározója. S ezt a várost immáron ki tudja há­nyadszor, idén ismét blokád alá vette a víz és a hős város és lakói, immáron ki tudja hányadszor, mindahányan a gáton voltak. A vízügyi krónikában pél­dátlan hirtelenséggel, megle­petésszerűen tört rájuk 1970- ben a nagy víz. A Felső-Tisza vidékén, a Szamos mellett tra­gikus napokat és heteket élt át a lakosság. Hősöket ter­mett a küzdelem, amit az em­berek életéért kellett vívni, és határtalan pusztítással vonult el az áradat; a Maros, a Tisza, meg a Körös csak próbára tette az erőket, az idegeket, a kitartást. A nép erejét és tudása leg­javát állította szembe a vesze­delemmel. És győzött. Amíg a mai generáció él, emlékezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom