Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

re st utc vet KhfCírlap 1970. SZEPTEMBER U KEDD HIÁBA LÖVETTEK 1930. szeptember 1-ről így emlékezik a krónikás: „Né­hány órán keresztül harctérré vált Budapest. Megálltak a gépek, megakadt a forgalom, s a fegyvertelen munkástöme­gek felvonulását nem tudta szétverni az állig felfegyvere­zett rendőrség és csendőrség semmiféle erőszakkal sem. Hiába rohantak a munkásokra a lovasosztagok, riadóautók, páncélgépkocsik, hiába lövet­tek a főváros dolgozóira: az ellenforradalom terrorappará­tusa gyöngének bizonyult a főváros elszánt dolgozóival szemben." Mi volt a végletes elkesere­dettség oka? A politikai és gazdasági elnyom ottság. Ezt a tényt minden szónál beszéde­sebben állapította meg a jegy­zőkönyv, amely a tüntetés egyik halálos áldozatának ha­gyatékáról készült. Danyik János fiatal épitőmunkás zse­bében 4 fillért találtak és a munkakönyvét, amely szerint 1929 novembere óta nem volt munkája, s megfejthetetlen csoda, hogy miből élt! Ö maga már nem válaszolhatott erre a gyötrelmes kérdésre. De válaszoltak a pesti nyo­mortanyák. a csőlakók, az éh- béren vergődő munkások és munkásnők. És válaszoltak a szalmatetős, roskadozó vá­lyogviskók falun, a morbus ab­hungaricus áldozatai, az szolut egyke és egyse. 1930. szeptember elsején megrémült a Vár ura, a kor­mány elnöke, a tábornoki egyenruhában feszítő Gömbös, a rendőrség hírhedt vezetői. Sortüzek fejezték be a napot. Vidéken Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr munkásai csatla­koztak pesti társaikhoz. Sop­ron, Eger, Székesfehérvár, Ba­ja, Veszprém, Hódmezővásár­hely, Gyula utcáin is fel­harsantak a munkás jelszavak, kommunista röplapok jelentek meg. 1930. szeptember 1. azt bi­zonyította: a reakció nem le­győzhetetlen; hogy a szociál­demokrata munkások is nyom­ban csatlakoznak a kommu­nistákhoz, mihelyt a közös el­lenségre lehet csapást mérni. Az események bizonyították: történelmi következménnyé vált a munkásegység, valamint a parasztság felzárkózása a munkásság oldalára. „Munkát! Kenyeret!” — kö­vetelte az 1930. szeptember 1-i tömeg. Olyan jelszó volt ez, amelynek politikai tartalmát nem kellett magyarázni sen­kinek. A tanulság pedig időt­álló: a forradalmi párt igazát nem lehet megsemmisíteni, és bármily nagyok is egy nem­zedék nehézségei: el kell tűn­nie, amit a történelem halálra ítélt. TV FIGYELŐ Szerény kivétel Általában annak is nagyon könnyű megszámolnia a lieti iv- műsor jó produkcióit, akinek a matematika nem kifejezetten erős oldala. A múlt héten azonban — szerény kivételként — az elma­radhatatlan ismétlések és a tölte­lék műsorok mellett volt néhány kiemelkedően jól sikerült est is. A kedden vetített angol rövidjá­tékfilm „szívbemarkoló” érzelgős­sége, a főszereplők boldog egy­másra találása az átélt izgalmak után, amelyeket züllött fivérek és körözött betörők okoztak, emlé­keztetett nem egy mostanában be­mutatott magyar filmre és a té­vében közvetített operettre. A ta­nulság — ne válasszuk a gonosz útját és akkor meglészen jutal- munka — mindenesetre megszív­lelendő. Akárcsak az 1953-ban készült, több részből álló olasz film, az Egy nap a parkban — mondandó­ja: az élet ilyen is, meg olyan is. kicsit furcsa, kicsit kínos, ki­csit keserű, kicsit groteszk — de ez legalább igaz, úgyhogy ki ki vérmérséklete szerint, elszomorod­hatott, vagy zokoghatott, vagy ne­vethetett rajta. Ebben a műfajban, a jó ég tud­ja miért, de még mindig jobbak a régiek. Persze, nekik könnyű, hiszen klasszikusok, mint Goldoni, aki Az apósok című vígjátékával ma is megnevettet és elgondol­koztat. A klasszikusok tévéfilmen sorozat, egyik legjobb darabját láthattuk szerdán este. Ez az a kezdeményezés, amely megmutat­ja, hogy lehet a butító, úgyneve­zett „szórakoztató” műsorok mel­lett, (azt le sem mertem írni, hogy helyett) igazán értékes iro­dalmat megismertetni és megsze­rettetni. Ugyanazért a pénzért, mint a jobb ízlésű, igényesebb tv-nézoket elrettenteni. Ugyaneb­ben a műfajba, az ismeretterjesz­tés, és a valódi élményszerzés Jubileumi kiállításunk Moszkvában III. Magyar ízek, magyar színek Á látogatók alighogy elhagy­ják a könnyűipar reprezenta­tív kiállítását, máris betoppan­nak a magyar táj: az Alföld, a Nyírség, a Tokaj-Hegyalja és a Balaton-mellék gazdag termé­sének kellős közepébe. A minden földi jóval roska- dásig megterített asztal mellett népgazdasági kiállításunk két népszerű sztárjának: Egry Ká- rolynénak és Greksa Borbá­lának, a két kalocsai pingáló- asszony ecsetjének nyomán csodás virágok nyílnak a fa­lon. Ám nincs sok idő a gyö­nyörködésre, mert ami ott lát­ható, az a szó igazi értelmé­ben szem-szájnak ingere. Hamvas őszibarackok, pirosán mosolygó jonatánalmák, za­matos körték, jókora görög­dinnyék és galambtojás nagy­ságú szemektől duzzadó cse- megeszőlőfürtökvköröskörül. — Ocseny kraszivo! Nagyon szép! — hallani a lá­togatók elismerő szavait, S a dicséretből bőven kijut a Ma­gyar Hűtőipar gyorsfagyasztott termékeinek: a szamócának, a málnának, a székelykáposztá­nak, valamint a csemegekuko­ricának. A vágott baromfit: a csirkét, tyúkot, pulykát, pe­csenyekacsát és libát bemutató mélyhűtő-szekrényhez szinte oda se lehet férni. Főként a háziasszonyok mustrálják értő tekintetükkel. Óriási sikere van a Herz, a Pick, a paprikás és a csabai szaláminak, no meg a közkedvelt gyulai kolbász­nak, a különböző húskonzer­veknek, pástétomoknak, tej­ipari termékeknek, közte is elsősorban az ízléses csomago­lású sajtoknak, valamint az édesipari készítményeknek. A száraztésztát tartalmazó vitrinek előtt a szakember szemével nézik a háziasszo­nyok a gyárak és a termelőszö­vetkezeti tésztaüzemek ké­szítményeit: a spagettit, a hosszúmetéltet, a különböző levestésztákat. A Békéscsabai Konzervgyár, a földesi Rá­kóczi, a jászkarajenői Űj Ba­rázda és battonyai Petőfi tsz gyártmányai jól vizsgáznak. Ügy, mint a szegedi és a kalo­csai fűszerpaprika vagy a ma­kói hagyma. Iíalparádé az élelmiszeripari kiállításon. A dohányos •mbereknek igen tetszenek a Magyar Dohányipar ízlésesen összeválogatott termékei: a szi- varkák, a cigaretták, a rozsda­barna dohánylevelek. Nem ke­vésbé a különböző italok, a gazdag választék. Sopron, Pécs, Kőbánya, Nagykanizsa repre­zentálja söriparunkat. És nem is akárhogyan, mert a Göcseji barnától a Délibábig, a Kini­zsitől a Bak sörig minden meg­található itt, amit csak a sör­ivók kedvelnek. Egy-egy elégedett csettintés nyugtázza, hogy a Tokajinak, a Badacsonyi kéknyelűnek, az Egri bikovérnek, és a Debrői hárslevelűnek, Moszkvában is jó híre van. Akárcsak a külön­böző zöldség, főzelék- és gyü- mölcskonzerveinknek. Tamara Kolganova, a moszkvai óragyár szakmunkása, Kosztya fiával járta be a pavilont. — Csak a legszebbet és a legjobbat mondhatom a „Sza­bad Magyarország 25 éve” népgazdasági kiállításról. Kü­lönösen tetszett az élelmiszer- ipar árubősége és ízléses el­rendezése. A termékek közül nekem elsősorban a friss zöld­ség és gyümölcs, valamint a sajtok és szalámik nyerték el a tetszésemet. — És a konzervek? — Természetesen azok is. De ez már nem újdonság, mert ismerjük, szeretjük a magyar konzerveket. Rendszeres vá­sárlójukként mondhatom: igen elégedett vagyok ízükkel és minőségükkel. Nem véletlen, hogy tavaly csaknem 200 ezer tonna kon- zervet szállítottunk a Szovjet­unióba. S az sem, hogy 15 ezer tonnányi vágott baromfit, 180 ezer tonna almát és több mint 52 millió tojást exportáltunk. Most a 400 személyes ma­gyar étterem és a 200 vendé­get fogadó hangulatos Kalo­csai-csárda is bizonyítja: a Szovjetunióban szeretik a magyar konyhát. Aki ide akar betérni, annak bizony korán kell kelnie, mert a bográcsgulyásnak, a pirított májnak, a töltött káposztának, a túrós és almás rétesnek vá­rosszerte híre ment. Az ízletes ételek, a tüzes magyar borok és Lakatos Tibor népi zeneka­ra vonzzák ide a vendégeket. J. A. Selepov leningrádi építésztechnikussal ott ismer­kedtem össze. — Hogy ízlett az ebéd? — érdeklődtem. — fagyon finom volt. — Mit fogyasztott? — Pörköltet. — Hát a balatonfüredi riz- ling? — mutattam a pohár­ban gyöngyöző borra. — Pompás ital — dicsérte. Megkóstoltattam vele a bog­rácsgulyást. — S ehhez mit szól? — Most ettem először. Na­gyon jó, máskor is szívesen ennék belőle. Íme, csak egyetlen vélemény a sok közül a magyar konyhá­ról és italról, a szíves vendég- fogadásról. És ilyet ezret és ezret lehetne még feljegyezni, mert az étterem és a csárda vendégeit máris rabul ejtették a magyar ízek, a magyar szí­nek. Podina Péter Kafka világa ■- képekben Kései tárlat: Szigethy emlékkiállítás Szeptember 13: a Tátray-vonósnégyes koncertje „1966. szeptember 21-én halt meg váratlanul, Nagymaroson, élettársam, Szigethy István festőművész.” Kijelentő mon­dat, mely bejelenti a vissza- vonhatatlant. Kijelentő mon­dat, melynek egy szava köze­livé, líraivá tesz mindent, ami a festőművészhez tartozik: élettársam. Vágó Zsuzsanna művészettörténész, Szigethy István festőművész kiállításá­nak váci megnyitóján nem a szokott tárlatvezetésre invitál­ta a látogatókat. Férjét mutat­ta be. _— Halála után egy héttel nyitották meg a prágai iro­Hangversenyek a stúdióban A Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekara az 1970—71-es évadban csaknem negyven koncerten lép fel — a legkülönbözőbb korokat és stílusokat reprezentáló ma- gyai~ és külföldi szerzők mű­veivel. A Zeneakadémián több mint tíz koncertet adnak, a hangversenyek többsége azon­ban a rádió stúdiójában hang­zik el. Egyik legjelentősebb művé­szi vállalkozásuk az ünnepi Bartók-est lesz, 1971. március 25-én, a szerző születésének 90. évfordulóján. A stúdióban sor kerül majd szólisták zenekari estjeire is, ahol a többi között Antal Ist­ván, Szegedi Anikó, Mező László és Sebestyén Ernő lép fel. Decemberben, ugyancsak a stúdióban fiatal karmesterek — Bolberitz Tamás, Medvecz- ki Adám, Lendvai György — SZENTENDREI VASBETONIPARI GYÁR 364 milliós beruházás Két évvel ezelőtt kezdték meg a Beton- és Vasbeton- ipari Művek Szentendrei Gyá­rának korszerűsítését. A 364 millió forintos beruházás be­fejezését 1971. március 31- ére határozták meg. Az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére az építkezést ki­vitelező Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat va­lamint az egyéb munkála­tokban részt vevő 19 vállalat és intézmény szocialista szer­ződésben vállalta, hogy a ter­vezettnél három hónappal korábban, ez év végére üzem­be helyezik a gyárat. A ha­táridő módosításával több százezer forint értékű anya­got adnak az építőiparnak. A gyárban három korsze­rű termelőegység épül. A mo­zaikgyártó üzemben olasz be­rendezéseket szerelnek fel. Automatizáltságára jellemző, hogy mindössze 50 ember dolgozik majd benne. Jövőre már az idei mennyiség há­romszorosát készítik: 480 ezer négyzetméter mozaiklapot. A másik új üzemegységben az ivóvízhálózat építéséhez szük­séges feszített vasbeton nyo­mócsövet gyártanak majd. A svéd licenc alapján készült gyártó berendezéseket szov­jet szakemberek szerelik, ha­zánkban eddig az ivóvíz „szál­lítására” öntöttvas csöveket használtak. A vasbetoncső al­kalmazásával évente több millió dollárt takarítanak meg a népgazdaságnak. A jövő év­ben 25 000 méterre növelik a termelést. A gyár harmadik termékét, a gravitációs csö­veket ugyancsak olasz be­rendezéseken készítik majd, A szennyvízcsatornák építé­séhez használt csövekből jö­vőre 300 000 méter készül. A szentendrei gyár ezenkívül szociális létesítményekkel, tá­rolótérrel, betonkeverővel és kavicsosztályozóval gyarapo­dik. dalmi múzeumban Franz Kaf­ka műveihez készült színes monotypiáinak kiállítását. Ezt a kiállítást, még ő maga kez­deményezte, ettől várta az itt­honi elismerést, azonban soha nem tudta meg, hogy a ki­állítást megrendezik. A meghí­vó késve, egy nappal temetése után érkezett meg — emléke­zik az özvegy. A váci Vak Bottyán múzeum Szigethy István emiéktárlatát dr. Solymár István, a Magyar Nemzeti Galéria helyettes fő­igazgatója nyitotta meg, fel­idézve a karikaturistát, a grafikust, felidézve a színész­családból származó, nyughatat­lan lelkű festőt, s a csak szá­mokban szürke életművet: 300 olajkép, 6 grafikai sorozat, tusrajzok, monotypiák, linó­metszetek, karikatúrák, képző­művész vonatkozású feljegyzé­sek. A Vácott kiállított művek­nek tíz év alatt 8 külföldi tár­lata volt — és milyen kár — itthon csak most kerül először bemutatásra, alkotója halálá­nak negyedik évfordulóján. Barátjaként ismerhette Ka­rinthy Frigyest, Kosztolányi Dezsőt, Szomoryt és Móriczot, sorolhatnánk az embereket, akik azóta klasszikusokká me­revedtek, megközelíthetetlen- né, művüket csak megillető- döttséggel veheti kezébe olva­só. Szigethy karikatúrákban ábrázolta őket. Karikírozó szándékkal, merészen, a szok­ványos portréábrázoláson túl- menve. Utolsó magyarországi kiállítása 1948-ban volt a Képzőművészeti Főiskola ki­állítóhelyiségében — ekkor volt 57 éves. Utolsó alkotásai: egy nagy önarckép, a tragikus szürkeségű „A vonat elhagyta Vácot...” majd a befejezet­len olajkép, az „öregasszony macskával”. Princeton, Stuttgart, Erlan­gen, Frankfurt, Hamburg, München és Prága után Vácott is megtekinthetik az érdek­lődők Szigethy István néhány alkotását. Minden valószínű­ség szerint, olyan sikere lesz, mint eddig mindenhol. Szoron­gást, nyugtalanságot, félel­met, befelé fordulást éreztet nézőiben Kafka-illusztrációi- val, melyről Stuttgartban egyöntetű kritika hangzott el — nincs olyan festő a világon, aki így tudná Kafka világát képben ábrázolni. A kiállítás szeptember 23-ig tekinthető meg. Szeptember- 13-án a Tátray-vonósnégyes ad koncertet az emlékkiállítá­son. ■—tamás— Foto: Urbán m 1 SO Az újdonsült feleség kérdi ifjú férjét: — Ízlett az ebéd? — Hát szivem, a só volt, kár, hogy kevés tettél rá ... meg­térnek. levest k I műfajába tartozik a tévébérlet hangversenysorozat, ahol az is­mertebb müvek után, most már a kevésbé felkapott, üe ugyancsak remekmű zenedarabok következ­nek sorra. l)e hogy a kecske is Jóllakjon, a káposzta is megmaradjon, jutott csütörtök estére alizgaloui, alkri- mi is egy magyar rendező, és egy magyar film jóvoltából, a cí­me: Hamis Izabella. Minden na­gyon szép és minden nagyon szabályos volt ebben a krimiben, kár, hogy egy bélyeg miatt, le­gyen az Izabella királynőt ábrá­zoló is, nem tudtunk fcllelkesedni. Noha, ami igaz, az igaz, a Maig- ret felügyelő és az Angyal-sorozat néhány giccses, szentimentális filmjénél . jobb volt, legalább saj­náltaim nem akarta a hőseit. A Tv galériájának viszont elha­tározott szándéka, hogy megsze­retteti velünk a tehetséges fiatal művészeket és müveiket, s ezt a szándékát, a kezdeti sutaságok után, ma már teljes siker koro­názza. A Nyitott könyv ugyanezt teszi csak írókkal: a hét egyik legjobban sikerült produkciója volt a péntek esti. Lengyel József — bátran írhatjuk élő klassziku­sunk — nemrég kiadott könyvé­nek ürügyén, az egész életutat, életművet ismertették a nézővel, gördülékenyen, végig érdeklődést keltve — elsősorban Ungvári Ta­más és Almást Miklós szimpatikus közreműködésének jóvoltából, s nem utolsósorban azért, mert a bemutatott pálya és életmű nem szorul erőltetett belemagyarázá- sokra; önmagáért beszél. A hétre jutott operett is, még­hozzá nagy, nehogy valaki meg­feledkezzen róla, a világ válto­zatlan, minden csak ismétlődik, az állandóság a lelke mindennek. A közvetítés után vetített: A re­ménykedés kínjai, cimü francia rövidjátékíilm, a Novellairodalom gyöngyszemei sorozatban, az em­beri történelem és jellem torzulá­sainak ismétlődéséről adott hát- borzongató, látomást. Az inkvizí­ció óta is produkált az emberi társadalmak története egy-két „figyelemre méltó” dolgot. Min­denesetre az is figyelemre méltó, hogy ezeket a filmeket a késő éj­szakai órákban tűzik műsorra, amikor a Mosoly országa után már régen édesded álomba merült mindenki. Végül, a kritikust is mintegy lefegyverezve, a Madách Kamara színház kitűnő produk­cióját, Karinthy Ferenc Gellérthe­gyi álmok elmü kétrészes játékát közvetítették vasárnap. . v- v* mutatkoznak be Bach-, Brahms-, Beethoven és Mo- zart-művekkel. A magyar századok zenéje sorozat Öt előadásán Lehel György. Breitner Tamás, Ko­mor Vilmos, Erdélyi Miklós, Oberfrank Géza vezényletével a zenekar a többi között Liszt, Bartók, Kodály, Sugár Rezső, Lendvay Kamilló műveivel jelentkezik. A komoly zene rajongóinak I előreláthatóan sok kellemes I órát jelent majd a Bach-lutn- táták sorozata is. Szeptemberben ' kezdődő Hangversenyek a stúdióban sorozat programjában több mint tíz érdekes koncert sze­repel, közöttük Mozart-est, va­lamint Dvorzsak-, Händel-, Ravel-, Mendelssohn-, Haydn-, Debussy-, Schubert- és Mah- ler-művek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom