Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-25 / 225. szám
Üj szórakozóhely Mend én JEGYZET HÁT... Monor, művelődési otthon. Valószínűleg tatarozni fogják, mert a fal mellett kupacokban a levert vakolat, sötét van, az ember jó nagyokat botlik, mire a kapuhoz ér. Fél 8, a kul- túrbüfében sörözget egy eléggé népes társaság, két idősebb férfi rumot kortyolgat, nincs ittas vendég ... Nem is tudom, miért gondolok én mindig arra, amikor ide tévedek, hogy miért kultúr büfé ez? Mert a büfé az rendben van, de mitől „kultúr”? Ez persze csak apró kitérő, tulajdonképpen azért vagyok itt, hogy megnézzem, hogyan telik egy hétköznap este bent, a művelődési otthon épületében. Az utcán, a buszmegálló körül a művelődési otthon kapujában hosszúhajú fiúk dzsekiben, mert hidegek már az esték, és lányok, beszélgető csoportokban. Az ablakokon zene szűrődik ki, valószínűleg a Littles Boy zenekar próbál... De minden vaksötét. A klubszoba zárva. Az irodaajtó zárva. A nagyterembe vezető ajtó zárva. Kicsit zörgetek, aztán abbahagyom. Mit is keresek itt? Az utcán kitartóan V:.forognak a fiatalok. A uyug- díjasok „Vasas” klubjában vidáman szórakoznak. Re- xeznek, beszélgetnek, nevetnek. Világosak az ablakok. (koblencz) P E SJ M E G Y E l H i R l^X'K.Ü LÓNK I A'D Á S A XII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Ami megvalósult és ami nem MIT KÉRTEK A JÁRÁS LAKÓI? Bejelentések, javaslatok a tanácsülés napirendjén A lakosság ügyes-bajos dolgainak meghallgatói, legelső intézői a tanácstagok. Ök továbbítják a panaszokat illetékes szervekhez, ahol vagy találnak orvoslást a gondra — vagy nem. A tanácstagok beszámolóin és a fogadóórákon elhangzott bejelentések intézéséről tartottak tájékoztatót a legutóbbi járási tanácsülésen. Érdekesek a számok: 109 közérdekű bejelentés nyomán 72 esetben volt szükséges megkeresni a járási szakigazgatási szerveket. A legtöbb esetben — 32-szer — építési, közlekedési ügyről volt szó, 17 esetben mezőgazdasági jellegű bejelentés érkezett, de gyakran szerepel a kérések, panaszok között az A sülysápi Úttörőszínház bemutatkozása Sülysápon az egyes és a kettes számú iskolák tanulói számára az elmúlt héten tartott bemutatót az Uttörőszínház nevet viselő együttes. Mindkét bemutatón igen nagy sikert aratott a bűvészcsoport. A bemutatókon nemcsak arra törekedtek, hogy színvonalas produkcióval, kellemes szórako- aást nyújtsanak fiatal nézőinknek, de igyekeztek egy- egy apró fogásra is megtanítani a gyerekeket, akik — mikor látták, milyen egyszerű eszközökkel érik el eredményeiket — még hálásabban tapsoltak. Szórakoztató, színvonalas műsorukat érdemes lenne bemutatni a járás más községeiben is. | de helyezködj, ni, fiam, 1 az asztalhó, a kancsó közelibe. Tőccsél csak, amég megtörnöm a pipámat. Úgy vagyok vele én is, mint a Szepesi a mikrofonnal, ö már annékű talán nem is tud be- szényi, hát én meg a pipával állok így... No, egészségedre! Oszt, pótold csak, ha kiürül a bögréd, mer’ ha én mesélek, mán nem figyelek... Szóval, hogy elkezdjem, tudod tán te is, hogy Bénye a tégi, nagyon régi időkben nem itt vöt ám a mostani helyén, hanem a Templom-hegyen. Nem hegy az, igaz, csak tgy kis domb, a nevét meg arrul kapta, hogy a tetején építettek házat az Istennek a bényeiek... Mondom, hogy ezen a dombon vót a régi falu, addig még el nem pusztították a törökök. Gyönyörű vidék vót ez, dombos-vőgyes, gyönyörű erdővel, tele vadakkal ... Egyszer erre járt egy gazdag török, úgy tudom, pasa vót, megtetszett neki a vidék, és elhatározta, hogy ő bizony itt megtelepszik. Egy szép vőgyet nézett ki, oda állította a sátrát, a dombódalba meg kasokat állított, tele méhekkel. Nagy akácerdő borította a vőgyet. Benn a fák között meg tiszta vizű patak csobogott... A kasok helye még ma is látszik ott az ódalba, errű gondolom, hogy úgy igaz e’, ahogy az öregek mesélték ... Nohát, megtelepedett itt az a pasa. Meg is vótak sokáig békességben a magyarok meg a törökök, mer’, hogy a bényeiek tartottak a pasáiul, a’ meg békés ember vót amúgy, ha nem haragították. Csakhát, már ahogy ez a törökökné’ szokás, egy háremje is vót ennek a pasának. Szegény magyar já- nyok, akiket otthonrú hurcoltak el, ott vótak ebben a hárembe’ elzárva. Sétáltak a fák között (már ha engedték őket), oszt’ énekeltek. Nagyon bús dalok hallattszottak a vögy felül esténként, bánkódtak a jányok nagyon a szüleik meg a kedveseik után. Mégsem vigasztalhatta őket senki, magyar ember szemmel sem illethette a pasa kisasszonyait. Eccer oszt, hogy, hogy nem, sikerült néhány bátor legénynek beszökni hozzájuk, s minthogy nem vótak csúnya legények a bényeiek, azután már a jányok is kiszökdöstek hozzájuk az erdőbe éjszakánként. Egyre többen vótak, úgy, ahogy a legények is szaporodtak. Énekelgettek csendesen, meg táncútak is. Fiatalok, szerelmesek nemigen tudnak vigyázni, így eshetett meg, hogy egy török meghallotta az éneküket, kileste őket és beárulta a pasának. Földühödött rettenetesen a nagyúr, katonákat kűdött ki. Meglepték azok a szerelmeseket, le is ölték a legényeket mind, de a jányok szétfutottak az erdőbe és eltűntek. Elpusztította a pasa az egész falut, fölgyútotta, leromboltatta a templomot is. A já- nyokat pedig megátkozta: „Táncoljatok, míg virág nyílik a fán, víz csobog a patakban, csillag van az égen ...” To- vábállt a pasa, de az átok rajta maradt a vőgyön meg a já- nyokon. Azóta is minden éjjé’ ott táncolnak kakasszóig a Kisasszonyvőgybe, amit róluk neveztek el a bényeiek. É n ugyan még nem láttam őket, de suttyó koromba’ vót egy rokkant csősz a faluba’, mindig bottal járt a beteg lába miatt, ö mesélte nekem, hogy eccer igencsak megtán- cútatták a kisasszonyok, mer’ arra tévedt éjnek idején. Szólt a muzsika, pedig cigányokat nem látott sehun. Ami meg a legérdekesebb vót a dologba’, minél többet táncát, anná’ könnyebb vót a rokkant lábának ... Hát, hogy úgy vót, nem. úgy vót, nem tudom, de ő maga mesélte így, aki pedig hiteles ember vót a faluba’, s mer’ soha életibe’ hazugságon nem érték... Lejegyezte: Vereszki János egészségügy, az ipar és kereskedelem is. Mi az, ami megvalósult? Vecsésen sikerült több üzletre kiterjeszteni a baba- kelengye-utalvány beváltását, megnyithatták a Bajcsy-Zsilinszky úton az új, korszerű villamossági szaküzletet, s a gázolaj- ellátásra az ÁFOR-ral is sikerült megállapodást kötni. Gyömrőn megoldódott a szakrendelő intézet vasárnapi orvosi ügyelete. Fontos volt ez, hiszen a kérést megelőzően — még Mendén és Péteriben volt csupán ügyelet — sürgős esetben nem tudtak orvost hívni a gyömrőiek. Sülysápon az új orvosi lakás megvásárlásával súlyos gond került le napirendről. A szőllősnyaralóiak panaszát, a vasútállomás környékének rendezését is orvosolták. Pilisen azt kérték: tiltsák ki a Malom utcából és az Arany János utcából a traktorokat, vontatókat — a tilalmi táblákat a napokban helyezték el. Monoron a Gombai út és a gépállomásra vezető út kereszteződésénél áteresszel biztosították a vízelvezetést... Vecsés községben a Dózsa György úti közvilágítás korszerűsítése, az 1. és 3. számú óvodák bővítése, az Iskola út portalanítása nem valósulhatott meg — anyagi eszközök híján. Kérték a vecsésiek, hogy a Dobó utcán is legyen végre járda, sajnos, ennek kiépítése még a jövő évi ütemtervben sem szerepel. Sülysápon szintén akad „járdapanasz”, a Kossuth utca járdájának folytatása, a Forrai út szilárd burkolattal való ellátására lenne szükség... A költségvetési keret azonban erre még a negyedik ötéves tervben sem ad lehetőséget. Monoron a mai napig sem töltötték fel a telepi iskola udvarát, holott a községi tanács ígéretet tett: betervezi a feladatot 1970-es költségvetésébe. A Detrich-tanya lakosai kérték a tanya belterületté nyilvánítását, ám erre nem kerülhet sor, mivel ez a település elszigetelt, mélyen fekvő, belvizes — belterületté való nyilvánítása rendkívül gazdaságtalan, és ésszerűtlen lenne. A monoriak kérései között szerepelt egy vásártéri vegyesbolt létesítésié. Az üllői ÁFÉSZ ígéretet tett, hogy az üzletet megépíti, vásároltak is egy telket a Jósika és Kossuth Lajos utca sarkán, az alapok lerakása azonban még várat magára. Általánosan felvetett közérdekű probléma volt, hogy nem lehet Vas- és műszaki árukat vásárolni, hiányoznak a villanyszerelési cikkek, különböző idomvasak — ezeket a gondokat orvosolni lehetetlen volt, országosan jelentkező gond ez. (k. zs.) Ma ülést tart a járási tanács-vb Ma délelőtt fél 9 órakor ülést tart a Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepel: jelentés a művelődési intézményekben folyó gazdasági tevékenységről, költségvetési összegek fel- használásáról, valamint az egyéb pénzforrások kezelésének felügyeleti tapasztalatairól. Az egyéb ügyek között tárgyalnak az építési árhatóság, az 1967. évi földtörvény végrehajtásának tapasztalatairól, az ecseri takarékszövetkezet és a Monori Építőipari Ktsz alapszabályának jóváhagyásáról, illetve módosításáról, a sülyi ÁFÉSZ ipari tevékenységéről. MAI MŰSOR MOZIK Monor: A kardforgató nő. Pilis: A kalandor csődje I—II. Vecsés: Modesty Blayse. GYERMEKARC Tóth Ambrus felvétele a „Cserepes“ Alig öt napja nyílt meg a mendei „Cserepes” bisztró, de híre máris szétszaladt a járásban: „Ide menjetek, nagyon jó, szép és mégis olcsó!” Ez elég ahhoz, hogy az ember felkerekedjen, és megnézze az új szórakozóhelyet, mert őszintén szólva nem sokat talál belőle a járás területén. Ami van, vagy csúnya és olcsó, vagy szép, de drága, tisztelet persze a nagyon kevés kivételnek. Szóval: milyen is ez a „Cserepes”, amely a közelében levő téglagyár által ihletetten kapta a nevét? Kosda Lajos üzletvezetőnek, s Paál Attilának, a Róna Vendéglátó Vállalat képviselőjének nem volt nehéz dolga a bemutatással: beszélt a bisztró önmagáért. Szép, ízléses, a kerthelyiség napsárga és fehér műanyagfonott kerti székei az idén valószínűleg már nem lesznek „lestrapálva”, annál több vendégre számítanak viszont a belső termekben, hiszen a tervezett forgalomnak eddig már kétszeresét érték el. Igen, az újdonság varázsa ez, de nemcsak az újdonságé — a szükségé is. Tagadhatatlan, hogy az első percekben felmerül az emberben a kétely: már megint egy kacsalábon forgó szórakozóhely —, de vajon szükség van-e rá éppen Mendén, ebben a nem túl nagy községben? Szükség volt rá. A Cserepesben mindig kapható friss egytálétel, ez hiányzott, az igény már régi, csak eddig nem foglalkoztak vele. A tanács is örömmel fogadta a kezdeményezést: a helyi étkezési probléma ezzel bizonyos mértékig megoldódott. A bisztró több helyiségből áll, a belső teremben két bo- xot is kialakítottak, nagyobb társaságra gondolva. ízléses a dekoráció: a kacsalábú asztalokon szőttes terítő, cserépkorsó. A felszolgálók népviseletben vannak, s magyaros öltözetben húzza a cigányzene- kar a talpalávalót. Cigányzenekar? — kérdezem, s arra gondolok, hogy a mendei fiataloknak nincs zenés szórakozóhelyük, talán ... Paál Attila a kimondatlan kérdésre is válaszol: a zenekar nagyon népszerű, de már gondoltak arra is, hogy időnként a fiatal korosztálynak is kedvében járnak egy bis beattel... A Cserepes szép, korszerű — a pincében nem jegelik az italt, elektromos italhűtő van — és máris közkedvelt. Kellett, szükség volt rá, ezt nem kell különösebben bizonygatni. S ha valaki netán megjegyezné (a tapasztalatok szerint nem minden alap nélkül ...): kocsma lesz ebből is! — reméljük, ezúttal nem lesz igaza. A Róna vezetőinek ígérete ugyanis az: tartani fogják a színvonalat, ha kell, esetleg a bevétel rovására is... (koblencz) Havonta egy vasárnapon: színház MEGVOLT AZ ELSŐ ELŐADÁS A gombaiak nagy örömére 20-án, vasárnap este átadták a művelődési otthon régóta várt nagytermét a községnek. A színházterem tömve volt, még az előtérben is sokan szorongtak, hogy a nyitott ajtón keresztül ők is legalább fültanúi legyenek Kása Károly, a Gombai Közös Községi Tanács vb-elnöke szavainak. A rövid, de ünnepélyes megnyitó beszéd után, 8 órakor kezdődött az Állami Déryné Színház vendégjátéka, az „Adáshiba” című darab. A színészek kitűnő alakítást nyújtottak, s így a gombaiaknak egy kellemes vasárnap estét szereztek. Az előadást nagyon sok munka előzte meg. A végső simításokat vasárnap délután fejezték be. Nagyon sok köszönhető Margita Miklósáénak, a gombai tanácstitkárnak, aki szabad ideje jó részét a nagyterein rendbehozásával, szebbé tételével töltötte. A gombaiak is gyakran eljártak dolgozni társadalmi munkában, hogy minél előbb birtokukba vehessék a színháztermet, amely egyben táncterem is. A sok dolgos kéz munkája meghozta gyümölcsét. Ha a környékbeliek színházba akarnak menni, nem kell másfél órát utazni Budapestig majd vissza, ugyanis az Állami Déryné Színház minden hónapban kijön Gombára. Trócsámyi Anikó JÁRÁSI BAJNOKSÁG 9 Már csak két csapat veretlen Ecser—Maglód II. 4:3. Ecser, 200 néző, vezette: Szabó II. Sándor. Izgalmas, jóiramú mérkőzést láthatott a közönség. A 8. percben Maglód II. szerezte meg a vezetést, majd tovább növelték előnyüket. Ecser a félidő befejezése előtt szépített. Szünet után 3:1-re vezetett a vendégcsapat, ám a hazaiak hatalmas hajrába kezdtek és megfordították a mérkőzés állását. A befejezés előtt a mag- lódiak kihagytak egy tizenegyest, s az ellentámadás során majdnem Ecser szerzett újabb gólt. Monori-erdő—Nyáregyháza 3:1. Megérdemelten győzött a monori-erdei csapat a tartalékosán felálló vendégcsapat ellen. A győzelem nagyobb arányú is lehetett volna. Mende—Monor II. 7:0. Az eltiltások és egyéb okok, miatt Mende hat tartalékkal állt ki, mégis szünet után akár egy tucat gólt is rúghattak volna a nagyon gyengén játszó mono- riaknak. Pilis II—Úri 2:2. Jó iramú, színvonalas találkozó volt. A döntetlen fejezi ki legjobban a játék képét. Vasad—Tápiósüly 1:1. Igazságos pontosztozkodás, bár a vasadiak közelebb álltak a győzelemhez. A tabella állása 1. Mende 4 3 — 1 19- 1 6 2. Maglód n. 5 3 — 2 17- 9 6 3. Tápiósáp 4 2 2 ■ 8- 3 6 4. Monori-erdő 4 2 1 1 9- 8 5 5. Pilisi II. 4 1 3 6- 5 5 6. Ecser 5 2 — 2 9- 8 4 7. Tápiósüly 5 1 2 2 3- 7 4 8. Úri 5 2 2 1 9-13 4 9. Nyáregyháza 5 — 3 2 7-14 3 10. Monor II. 5 — 3 2 6-17 3 11. Vasad 5 — 2 3 6-14 3 12. Gomba törölve [ Megjegyzés: Úri csapatától az ificsapat többszöri ki nem állás miatt két büntetőpont levonva. Gomba csapata visszalépett, így törölve szerepel a tabellán. A vasárnapi program Monor II—Ecser 10 óra (Hanfeldt István), Monori-erdő—Mende 12.30 óra (Szabó II. Sándor), a többi mérkőzés délután 3 órakor kezdődik Maglód II—Pilis II (Trencsé- nyi Géza), Úri—Tápiósáp (Simon Sándor), Nyáregyháza— Tápiósüly (Reirnás László). (gér) Fiatal postagalambok harmadik versenye A monori postagalamb sportegyesület az elmúlt vasárnap rendezte az idén született fiatal postagalambok harmadik versenyét. A harmadik röptetés Kisvárda—Monor 220 kilométeres távon volt. A galambok szeles, de napos, jó időben tették meg az utat. Hét tenyésztő, 128 galambbal vett részt a versenyen, veszteség nem volt. A távot a galambok három óra alatt tették meg. Egyéni győztes Nagy János, 2. Erőss Sándor, 3. Fekete László. A csapatverseny győztese Csuzi István. A három versenynap utáni győztes, az összetett csapatversenyben továbbra is Csuzi István. (vJ A kisasszonyok völgye
