Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

PKT MEGYEI hIcIAP KÜLÖNKIADÁSA Ék A CEeS-ápi JÁRÁS és C56UÉP VAROS’ plszljji XIV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 23., SZERDA A FEGYVERES ERŐK MPJAN Úttörő-zászlóaljakat avatnak Cegléden Egész napos program: légi parádé, sportversenyek, hangverseny, tűzijáték Asztalos János ezredes 38, Mező Imre, a Budapesti Párt- bizottság titkára 51 éves volt, amikor az ellenforradalmárok 1956-ban meggyilkolták. Vasárnap, a jubileumi fegyveres erők napján a mártírok emlékezetére két úttörő- zászlóaljat Mező Imre és Asztalos János honvédelmi zászlóaljjá avatnak a Gerje-sportpá- lyán. A Mészáros Lőrinc és a Há- mán Kató Általános iskola út­törői hetek óta izgalommal és lelkesedéssel készülnek a nagy napra. Délelőtt 9 órakor mint­egy négyszáz úttörő harsogja együtt: Szeretettel köszöntjük a fegyveres erők tagjait, a ka­tonákat, rendőröket, munkás­őröket! A fanfárok megnyitó jele után díszlövések kíséreté­ben felcsendülnek a Himnusz akkordjai. A megnyitó beszé­dek után két páncélozott szállító- járművön érkeznek meg a zászlók, melyeket a helyi alakulatok KlSZ-szerveze- te és személyi állománya adományoz az úttörő hon­védelmi zászlóaljaknak. Az egyik zászlóra Mező Imré- né, a másikra Asztalos János- né köt emlékszalagot, majd ünnepélyesen fogadalmat tesz­nek az úttörők. „Mi... a név­adók nevét viselő zászló előtt fogadjuk, hogy önként vállal­juk a honvédelmi feladatok teljesítését... ígérjük, hogy névadónk méltó örököseivé A mezőgazdasági kiállításon is sikert aratott A gépjavító állomás országosan ismert terméke a 200 lite­res hússzállító kocsi. A vállalat a mezőgazdasági kiállításon is szerepelt e praktikus termékével. Károly Lajos lakatos a tö­mör gumikerekek felerősítését végzi. Foto: Ifj. Tóth István válunk, és emlékéhez minden­kor hűek maradunk!’’ A felavatott zászlóaljak díszlépésben vonulnak el a tribün előtt, színpompás me­netelésüket a fúvós zenekar indulókkal kíséri. Az úttörő honvédelmi zászlóaljak avatása új formája a honvédelmi ne­velésnek. A Mészáros Lőrinc iskola si­keres harci játékai, a város tanulóifjúságának érdeklődé­se és a honvédelmi nevelés terén elért eredményei továb­bi vonzóerőre, újabb példa­adásra ösztönzik e napon a honvédséget. A fegyveres erők napjának további programja: légi pará­dé, történelmi harci játékok, haditechnikai bemutató, sport- versenyek, hangverseny- és tű­zijáték. Sz. A. Tele van a panaszkönyv... Néhány falat finom cseme­géért tértem be a Rákóczi úti édességboltba. Bőséges válasz­ték, csodálatra méltó tisztaság, ízlésesen elrendezett pultok és két kedves eladó fogadja itt a vásárlókat. Nehéz választani. Nehéz akkor is, ha csak ön­magának vesz valamit az em­ber, de még nehezebb, ha ko­molyabb ajándékot kell vásá­rolni. Ezen a nehézségen segí­ti át vevőit Süllős lllésné. Amíg sor kerül rám, nézem, hogy milyen készségesen, ud­variasan beszél a vevőkkel, akiknek többségét igen jól is­meri. Mindenkihez van egy pár kedves szava. Beszélgetésünket többször szakítják félbe a folytonosan érkező vásárlók. De így is megtudom, hogy naponta kö­zel 4000 forintos forgalmat bo­nyolítanak le. Feladatuk nem­csak a kiszolgálás, ök végzik a bolt belső árurendezését, tisz­tántartását, átveszik az érkező árut, gondoskodnak annak szakszerű és biztonságos rak­tározásáról. Elintézik a napi adminisztrációt, takarítanak és rendszeresen figyelemmel kí­sérik az árukészletet, hogy so­ha semmiben ne szenvedjenek hiányt. Süllősné — a sokak által csak Évának ismert fiatal bolt­vezető — elmondja, hogy a forgalmuk még nagyobb lenne, ha a rendelt árukat mind meg­kapnák. Ö egyébként a bolt „névnapfelelőse”. Ez annyit je­lent, hogy egy hétre előre megnézi a naptárban: milyen névnapok lesznek. Mert ezek­re a napokra nemcsak bő áru- választékkal, hanem nagyobb figyelmességgel is fel kell ké­szülni. Egy idős nénike pörkölt ká­vét vásárol. Amíg várok a kávédarálóra, belelapozok a bolt panaszkönyvébe: ceglédi és vidéki vásárlók nevei sora­koznak a bejegyzések alatt. Mind elismerést és dicséretet tartalmaznak. Az ilyen bejegyzéseket tar­talmazó könyv fedelén furcsán hat az a felirat, hogy Panasz­könyv. Az elismerések és di­cséretek könyvének hiányában most ide jegyezte fel észrevé­teleit egy vásárló. (cs-i) Kevés a hely A ceglédi középiskolai kollé­giumba 64 új tanuló jelentke­zett, hely hiányában azonban csak húszat tudtak felvenni. Ez év végén várhatóan csak 5 tanuló távozik, így a jövő év­ben az ideinél is nagyobb gond lesz a felvételeknél. Bárányok Itáliába A jászkarajenői Uj Barázda Termelőszövetkezet 1300 darab bárányt exportált a közelmúlt­ban egy olasz kereskedőnek. A hétvagonos szállítmányból egy vagon — számszerint 140 bá­rány — mielőtt az olaszok asz­talára kerül, egy mezőgazdasá­gi kiállításon vesz részt. Foto: Gyuráki • • Ünnepség az önkéntes rendőrök tiszteletére Az egyik abonyi önkéntes rendőr arra figyelt fel a kö­zelmúltban, hogy egy személy külföldi valutával üzérkedik, magyar pénzért árulja. Az il­lető ellen eljárás indult. Egy ceglédi önkéntes rendőr szin­tén nemrég arra lett figyel­mes, hogy egy, az utcán gyak­Ejszakai portya Részeg volt a biciklis Varga László alhadnagy- gyal és Ferenczi László őrmes­terrel égy hétköznap este szálltunk be a rendőrség fe­hér csíkos kék Moszkvicsába, hogy megnézzük, hogyan köz­lekednek Cegléden — éjszaka. Este nyolckor indultunk el a kapitányság épülete elől, máris meg kellett állnunk, ugyanis felfedeztünk egy autót, amelynek rendszámtáb­lája mellett ovális jelzés dí­szelgett: a különböző nemze­tek színeivel keretezett lap közepén két betű állt: EU. — Mutatós embléma, éppen ezért nem is veszi le senki a kocsijáról — mondja Varga László —, pedig ha tudná, í j „lámpások” a 90 éves tanyai iskolában Szemerkélt az eső, kétsé­gek között indultunk a Bán­dűlőbe. Az éjjel is esett, át­ázott a föld, sár van a bekötő utakon. — Felénk csak három mil­liméter esett — mondták a Vörös Csillag Tsz központjá­ban —, járható az út. Nem is eső kellene most, hanem napfény. Nagyon zöld még a kukorica levele. Letértünk a betonúiról, a város egyre távolodott. Há­romkilométeres földút után megálltunk a kapu előtt. Ceg­léd, XIII. kerület, 319. szám, Bán-dűlő. A távoli fasorok fö- lö' í. a páradús levegőn átszű- rődik a mikrohullámú adó­lánc tornyának képe, kontúr­jai egybeolvadnak a köddel. 12 kilométer a város, villany- oszlopok nincsenek a közel­ben. Kicsengetnek, vége az utol­só órának. Tizenhárom kis­diák szalad a diófák alá, a tizennegyedik nemrég visz- szament Csányba. Szülei dinnyések. Márciusban jön­nek, szeptemberben mennek. Gömböc is ott ugrál közöttük, nagyon barátságos kutya, pe­dig még egy hónapja sem is­meri a gyerekeket. Gazdá­jával messziről jött Bán-dű­lőbe. — Dobó Attiláné vagyok — mondja a tanítónő. — Becse­helyről, Zala megyéből kerül­tünk ide. S már mutatja is legújabb büszkeségüket, a gondosan ápolt udvart, az új kaput, új kerítést. Belépünk a 13 alsós tantermében. A katedrán és a falon virágok, a táblán még ott van a nyelvtan órán felírt óhajtó mondat a fecskékről: Bárcsak én is veletek repül­hetnék! De már szaladnak a felső­sök is szünetre. 20 nagyobb diák. A múlt héten paradicso­mot szedtek a tsz-ben, húszán 1800 forintot kerestek. 8—10 pár gumicsizma sorakozik a folyosón, több kilométeres gyaloglás után cserélték le a gyerekek 8 óra előtt, amikor a tanterembe léptek. Ragad rajtuk a fekete föld. Dobó Attila fiatalember, 26 éves. <3 tanítja a felsősöket. — Sokat dolgoztunk, hogy rend legyen az udvaron és az iskola környékén. Van elegen­dő szemléltetőeszközünk, a legjobban sportfelszerelések hiányoznak. Tíz felnőtt jár a dolgozók iskolájába, s min­denkit várunk, aki Bán-dű­lőben tanulni akar. Zöld és barna vezetéke­ken jutna az égőkhöz az elektromosság, de az agregá- tor még nem működik. Az ÜTGÉP KISZ-esei társadal­mi munkában már megcsinál­ták a motort, az áramfejlesz­tő még rossz. Most dolgoz­nak rajta az újszilvásiak. Na­gyon kellene már, hogy mű­ködjön. Olympia de luxe tv áll az asztalon, az idén még nem használhatták a gyere­kek. Bán Attila III. éves főisko­lás biológia-mezőgazdasági is^ meretek szakon. Pécsett vizs­gázik, s kéthavonként uta­zik Zalaegerszegre, a kon­zultációs központba. Lakásuk egybeépült az is­kolával. A kellemes otthon díszei erdélyi kancsók, tálak és néhány saját készítésű in­tarzia, mely csángó paraszt­házat ábrázol. A házaspár gyermekei: Emőke és Botond még a nagymamánál van­nak Biatorbágyon, hiszen va­salni sem lehet rájuk, amíg az áramfejlesztő készen nem lesz. 1880-ban épült ez az iskola, ma 33 tanyai gyerek ismer­kedik itt a tudományok alap­jaival. Messziről járnak és so­kat dolgoznak otthon. Mező­őr, juhász, éjjeliőr, gyalog­munkás a legtöbb édesapja, akik reggeltől estig dolgoznak. Legutóbb Szelczky M. Jánosné 35 évig tanított itt, tavaly ment nyugdíjba. A 90 éves iskola új tanítókra talált, új lámpásokra. (szabó) hogy ez egy nyugatnémet neo­fasiszta párt jelvénye... Miután figyelmeztettük a gépkocsivezetőt a EU jelen­tésére, továbbindultunk a Pesti útra. — Mire lehet ma este szá­mítani? — Nyugodt napra, hiszen a dinnyeszezon már véget ért és a szüret csak ezután követke­zik. Azért szabálytalankodók biztosan lesznek, a legtöbbjük olyan, aki nem tompított fényszóróval, hanem városi vi­lágítással közlekedik, holott ez az útszakasz nincs eléggé megvilágítva. A jóslat bevált. Sorra, egymás után kell meg­állítani az autókat, mert a leg­többen tényleg városi fény­nyel közlekednek. A többség most még megússza szóbeli fi­gyelmeztetéssel, csak kettőnek kell számítania írásbeli fi­gyelmeztetésre, ugyanis ők fe­nyegetőztek: — Majd illetékes helyen szóvá tesszük, hogy éjszaka zaklatják a gépkocsivezetőket! Továbbmegyünk. A Szabad­ság téren még van forgalom, ám a mellékutcák már kihal­tak, csak néha tűnik fel egy- egy szerelmespár. A Körösi úton negyedórát állunk, de itt sincs nagy forgalom, mindösz- sze egyetlen motorost állítot­tunk meg, ám minden rend­ben volt nála, így továbbme­hetett. Tíz óra múlt néhány perc­cel. A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén befejeződött a délutáni műszak. Rengeteg apró fénypont közeledik fe­lénk — a munkások kerék­párral mennek haza. — Ezt érdemes megnézni — mondja Ferenczi László. — Ilyet még biztos nem látott: bár mindegyik kerékpáron van lámpa, mégis csak akkor gyújtják meg, ha észreveszik a rendőrségi autót. Igen, amit néhány másod­perccel ezelőtt sok fehér pontnak láttam, az most már nagyon-nagyon sok fehér pont. Persze előfordul azért, még így is, hogy nem ég mindenkinek a lámpája. Valamennyit meg­állítani képtelenség, de jó né- hánnyal elbeszélgetünk. — Olyan nehéz a dinamót bekapcsolni — mondja egy fiatal lány —, gyenge hozzá a kezem. Megbirkózunk a dinamóval, de sajnos így sem akar égni a lámpa. „Pedig a papám ép­pen a napokban csinálta meg” — szabadkozik még egy keve­set. Most ő is megússza még büntetés nélkül. De a kerékpároknál álljunk meg néhány szóra. Cegléden állítólag többen járnak két keréken, mint Hollandiában. Ám sajnos a ceglédiek nagy része nem veszi figyelembe a KRESZ-szabályokat, jelzés nélkül fordul jobbra és balra, este nem használ lámpát, mert úgy — mint mondják — „nehezebb hajtani”... Még e beszámoló csattanó­jának Is beillik az a találko­zás, amely éjszakai portyánk befejezését jelentette a Pesti úton. Dülöngélve jön felénk — mondanom sem kell, hogy lámpa nélkül — egy kerékpá­ros. Igazoltatáskor bizonyoso­dik be a gyanú, hogy részeg, sőt igazolvány sincs nála. — Most jövök egy házszen- telőről, ott ittam, de drága rendőr elvtárs, ne jelentsen f el... De az ittas kerékpáros ez­úttal már nem úszhatja meg. MS. ran őgyelgő alak a nőkét le­szólítja, szemtelenkedik velük, magyarán mondva: garázdál­kodik. Eljárás indult ellene. Az egyik ceglédi termelőszö­vetkezetben egy állatgondozó rákapott a szövetkezet takar­mánytápjára, egy-két zsákkal rendszeresen hazavitt a „ház­tájijába”. Itt is egy önkéntes rendőr közbelépése vetett vé­get az ügynek. A bűnesetek leleplezése mel­lett talán legnagyobb szerepük a megelőzésben van. Rendsze­resen teljesítenek szolgálatot, jószántukból, társadalmi mun­kában, minden díjazás nélkül. Fáradhatatlanok. Az év első felében 3272-szer indultak szolgálatba — éjjel. Amíg a város, a járás aludt. Cegléden és a ceglédi járás­ban 400 önkéntes rendőr van. Vasárnap a legkiválóbb 49 tiszteletére rendeztek ünnepsé­get. Erős János rendőrkapi­tány értékelte valamennyiük féléves munkáját és köszöne­tét mondott. Ezután átadta a megjelenteknek a kiváló ön­kéntes rendőr oklevelet és a rendőrkapitányság, valamint a különböző gazdasági szervek pénz- és tárgyjutalmait. (d.) Esték a Berda kocsmában Sikeres művészeti estek zaj­lottak le tavaly a ceglédi Ber­da kocsmában. Emlékezetes si­kert aratott itt többek között Szendrő József, Fónay Márta, Rátonyi Róbert. A Bárdi-esten a hatvanszemélyes kocsmába vagy nyolcvanan préselődtek be, s ugyanennyien az utcáról hallgatták. A rendezők szeretnék, ha a siker az idén is folytatódna. A tervek szerint Ceglédre látogat Mezei Mária. Lórán Lenke, Abody Béla. Az első október 14-én lesz, amikor Bilicsi Ti­vadar és leánya, Bilicsi Má­ria vendégszerepei a Berda kocsmában. BIRKÓZÁS: Közepes színvonal — Ceglédről négyen Szigetszentmiklóson orszá­gos II. és IV. osztályú felnőtt egyéni versenyt rendeztek. A CVSE négy sportolóval képvi­seltette magát, közülük ket­ten értek el helyezést a köze­pes színvonalú mérkőzéssoro­zaton. 100 kilogrammos súly­csoportban Szűcs Sándor má­sodik, Voss György harmadik lett. Vasárnap a CVSE csapata hírverő, bemutató mérkőzést rendez Törteién. Előrelátha­tóan 30—35-en utaznak majd el, s a ceglédi fiúk egymás el­len mérkőzve mutatják be a birkózás szépségeit. (—reán) NYÁR ES FENYŐ TŰZIFA korlátlan mennyiségben, mázsánként 25 forintos egységáron KAPHATÓ MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG MG. TSZ Cegléd, Külső-Kátai út.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom