Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

■A PESTMEfrYEI HÍRLAP KtlLON KI A PASA XIV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 16., SZERDA I A pártélet hírei Vezetőságválasztó taggyűlések Ma a következő helyeken tartanak vezetőségválasztó taggyűléseket; a szesz- és szikvízüzemben délután 3 órakor, a faárugyárban ugyancsak 3 órakor az üzemi ebédlőben, a termelőszövetkezetek er­dőgazdaságának kommunistái délután 4 órakor tartják tag­gyűlésüket az erdészház iro­dájában, a gépjavító ktsz az üzemi ebédlőben délután 4 órakor, Csütörtökön a városi bíró­ság és ügyészség 3 órakor, a postahivatal 5 órákor tart­ja taggyűlését. Szeptember 26-án városunkon halad át a „kerékpáros staféta“ Csendes Ferenc 1906—1970 Hosszú betegség után, 64 éves korában elhunyt Csendes Ferenc, a városi tanács volt építési és köz­lekedési osztályának veze­tője. Csendes Ferenc eredeti­leg kőműves volt, 1933— 1940-ig a városházánál dolgozott ínségmunkásként, díj nőkként. A háborúban elszakítot­ták munkájától, és 1946- ban térhetett csak vissza Nagykörösre. 1950-ig város­gondnok volt, majd 1958- ban az építési és közleke­dési osztály vezetője lett. Ezt a munkakört nyugdíj­ba vonulásáig, 1967-ig látta el. Eredményes munkája nyomán szépült, gazdago­dott a város. Hivatali mun­kája mellett, a társadalmi sporttanács elnöke is volt, s most, halálakor, a sportolók is kegyelettel em­lékeznek reá. Földi maradványait ham- vasztás után helyezik örök nyugalomra. Temeté­séről később adunk hírt. A kommunista vasárnapok társadalmi munkásai között szép számmal dolgoztak az út­törők is. Kerékpárra gyűjtöt­tek a konzervgyárban és a ter­melőszövetkezetekben megke­resett forintjaikat, s az elszá­molásnál rögtön átszámolták: ezer forintból már megvásá­rolható egy kerékpár, hányat is „dolgoztak össze” a vietna­miaknak? Az iskolák szépen gyűjtö­gettek: a Petőit iskola 60, a Kossuth iskola 50, a Rákóczi iskola 19, az Arany iskola IS, s a Csongrádi úti iskola 4 ke- rékpárravalót keresett. Szép munkát végeztek a külterületi kisdobosok is, akik; erejükhöz képest nagy ajándékot. egy kerékpárravalót gyűjtöttek össze. Az összegeket befizették a csekkszámlára, a jelképes át­adásra azonban szeptember 25 —26-án kerül sor. Ekkor in­dulnak meg ugyanis az ország határaitól azok a staféták, amelyek a megvásárolt kerék­párokat — jelképesen — ösz­szegyűjtílc, s átadják az aján­dékot Budapesten. Pest megyéből összesen 200 kerékpár érkezik fel a fővá­rosba a staféta során. A nagy­kőrösi úttörők kerékpárja is csatlakozik a Kecskemét felől érkezők csoportjához a megye határán. A városba szeptem­ber 26-án délután 3 órakor ér­kezik a staféta, s fél óra múlva indul Cegléd felé. Cegléden gyülekeznek a járás stafétái, innen indulnak tovább Albert- irsa felé.» Az úttörőcsapatok mind­egyike ezekben a napokban emlékszalagot hímez, ezeket is ajándékba adják a vietnami fiataloknak mintegy „számlá­jaként” a végzett munkájuk­nak. A város iskoláiból 100 úttö­rő feldíszített kerékpárokkal kíséri a menetet, s a legered­ményesebben tanuló és dolgo­zó úttörők viszik az ajándék kerékpárokat. A kerékpáros staféta szép befejezése az úttörők eredmé­nyes országos akciójának. Szántanak és vetnek Napsütéses őszt vár a kukorica és a szőlő Beteg a jószág Ha beteg a tehén, gondos kezelésben részesül. Megbecsü­lik a jól tejelő állatot minden közös gazdaságban, dr. Faith István főállatorvos éppen vizs­gálja a beteg állatot, míg gon­dozói aggódva figyelik, csak nincs valami komoly baja a tarkának? Foto: Kiss Költözik a fodrászat Szeptember Végére elkészül a Dél-Pest megyei Szolgál­tató Vállalat férfifodrászatá­nak új épülete a Deák téren, s a részleg elköltözhet a köz­ponti fodrászat helyiségéből. A női fodrászrészleget az elköltözés után korszerűsítik, valószínűleg úgy, hogy az átépítés alatt is zavartalanul készítik a frizurákat. Hulladékgyűjtés - árvízkárosultaknak Az úttörők szeptember 15-tVől október 15-éig hulla­dékgyűjtő kampányt rendez­nek a városban, hogy az így összegyűjtött pénzt az árvíz- károsultaknak felajánlhassák. Az őszi mezőgazdasági mun­kákról megkérdeztem dr. Hanny Vilmost, a mezőgazda- sági és élelmezési osztály ve­zetőjét. — A termelőszövetkezetek­ben alig fejeződött be az esős időjárás folytán példátlanul hosszúra nyúlt idei aratás, megindult az őszi szántás-ve­tés. Több termelőszövetkezet­ben már szépen kikelt vagy kel a rozs. — Folyik a szántás-vetés. Csak a ■ rozsvetőmag-ellátás miatt vannak nehézségek, mi­után az itt termelt rozsot nem tartjuk alkalmasnak vetésre. — Nagyobb gondot jelent, hogy az idei késői kitavaszo­dás és későbbi kukoricavetés, valamint a rendkívüli időjárás folytán a kukoricák még sok helyen haragoszöldek, s félő, hogy nagyon későn érnek be, úgyhogy a kukoricatáblák he­lyére sok helyen nem lehet bú­zát vetni. Természetesen ezen a szá­raz, napsütéses őszi hetek még sokat segíthetnének, ami rá­férne a szőlőre is, melynek még szintén sokat kellene éde- sedni.r'—.-ürzrr r­— Növeli azután az őszi gondokat az is, hogy az idén a kukorica és a szőlő szünete­lése egybeesik, ami nehezíti a munkaerő biztosítását — fe­jezte be nyilatkozatát a me­zőgazdasági osztály vezetője. (kopa) MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Banditák hálójában. Színes, amerikai film, egy csirkefogó kalandjairól. Korhatár nélkül megtekinthető., Kísérőműsor: Az emberi bu­taság. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Kis gyerek — nagy táskával Reggel, nagy táskákkal iskolába igyekvő picinyek. Alig kéthetes iskolások még, s ha nézi az ember őket, hozzájuk képzeli a kicsi padot, amiben ülnek. Tanítóik ügyelnek arra, hogy ne csak a betűk bi­rodalmával ismerkedjenek meg, fianem testileg is szé­pen fejlődjelek. Nem úgy az „előrelátó” szülők! Milyen nagyot ta­karítanak meg azzal, hogy aktatáskát vesznek a gye­reknek, lehetőleg jó na­gyot és vastag bőrből, hogy még a középiskolát is ki­bírja! Csak éppen azt nem ve­szik figyelembe, hogy a csöpp iskolás vállát lehúz­za a táska, ferdül a ge­rince, s egy életre viseli majd annak a nyomát, hogy az elragadtatott szü­lők így nézhetnek utána a kapuból: szakasztott olyan, mint egy nagyiskolás ... AKIK A RENDRE VIGYÁZTÁK HADNAGYOK ÉS TIZEDESEK Nagykőrös .egészen a leg­újabb időkig érdekes és fon­tos szerveket tartott fenn a határőrzés és a rend megőrzé­se céljából. Erre vonatkozóan az első írásos adatok a török időkből maradtak ránk. Ezek­ből kitűnik, hogy a városunk­nak már ebben az időben volt pusztázó hadnagya, tizedese és utcakapitánya. A tizedesek a belső négy kerületben vé­gezték a rend fenntartására áldásos tevékenységüket, a pusztázó hadnagyok pedig a külterületben tartották féken a gyanús embereket, s ha kellett, a bíró elé citálták őket. Vigyáztak az „ecclésia” tisztaságára, a város javaira. Előállították a lopókat, pa­ráznákat, a dohányzókat, va­lamint a káromkodókat. Sőt, ha kellett, a kisebb horderejű ügyekben maguk is ítélkeztek. Jól megmarkolták hatalmi jelvényüket; a bikacsököt, és aki egyszer megkapta garáz­daságának méltó jutalmát, az többet nem követett el kihá­gást. Vagy leszokott a rossz tulajdonságairól, vagy meg­szökött a városból és az egész határból. A iogrendnek vol­tak ők az őrei és áldásos te­vékenységüknek köszönhető, hogy nemigen kellett a váro­si bírónak, bokros elfoglaltsá­gának közepette, holmi tyúk- pörökkel foglalkoznia. Természetesen nem akárki lehetett ezeknek a tisztségek­nek a viselője. Nem is any- nyira a jó szellemi képessé­gek voltak a döntőek. A hi­vatal elnyeréséhez elsősorban herkulesi termet és acélke­ménységű izmpk szükségel­tettek. Ezt igazolja a krónika­író Bállá Gergely egyik föl­jegyzése is., Az eset 1718-ban történt. Akkoriban Kőrösön Nagy Já­nos volt a tizedes. Egy alka­lommal üzent tőle a helyi bí­ró Kapus Szabó Mihálynak, hogy az jelenjen meg előtte haladéktalanul. Szabó Mihály a füle botját sem mozdította erre a felhívásra. Erre a tize­des megkérdezte a bírót: — „Hát bíró úr csak meg kell lenni, hogy Kapus Szabó Mi­hály ott légyen?” — „Igen” — felelte a bíró. A tizedes újra elment Kapus Szabó Mihály­hoz, aki éppen a háza előtt álldogált, mégpedig vadonat­új ruhájában. Nagy János uram odalépett hozzá, szó nél­kül megmarkolta a makacs- kodó ülepén az új nadrágot, a mellén a bekecsét, s a vállára dobta, mint a zsákot szokás. A tizedes így vitte végig az utcán a bíró uram eleibe. A karhatalom tagjainak sze­mélyét illetően a másik kikö­tés az volt, hogy — legalábbis kezdetben — rendelkezzék je­lentős vagyonnal. A török hó­doltság alatt a vagyon szóval kapcsolatban elsősorban nem a földre, hanem a sok marhá­ra gondoltak. Ugyanis, ha a dúlásokkor a . művelt földeken levő vetése­ket egyszer tönkretették, ak­kor az egész évi termés ve­szendőbe ment, míg ezzel szemben a marhát a veszély idején igen könnyen lehetett menekíteni biztos helyre. A vagyonra azért volt szükség, mert a hivatali munkából megélni nemigen lehetett. Fi­zetésképpen ezek az emberek elsősorban némi ruhát és élel­met kaptak. Egy nagykőrösi hivatalnok még a XIX. század elején sem ment többre a pénzbeli fizetése évi 40 pengő forintnál. Később, mint városi hivatalnokok, igényt tarthat­tak kedvezményekre. A tekintély megőrzésén nemcsak a tisztségek viselői fáradoztak, hanem maga a vá­rosi magisztrátus is. Ebből az következik, hogy szigorúan megbüntették a karhatalom ócsárlóit. A krónikaíró Bállá Gergely jegyezte föl az aláb­bi esetet. Csapó Lőrinc hely­beli lakos — bizonyára hirte­lenharagú ember lévén — ezt találta mondani a főbírónak: „Ebanyjányú hitetlen pogány kurafiai. Megdühödt anyjányú lélek beste kurafiai a tizede­sei, hogy meg nem fogták azt az embert!” — Ez az ügy a Három Város Törvényszékén került tárgyalásra. Az ítélet szerint a delikvensnek eklé­zsiát kellett követni és mint esküdtet kizárták a többi ta­nácsnokok közül. A XIX. század közepén, a reformkorban,' a körösi hadna­gyok és tizedesek régi hírne­ve kezdett csökkenni. Az 1840. évi IX. törvénycikk értelmé­ben 1841-ben az újonnan fel­állított kapitányi hivatalt a nép fiai közül választottakkal töltötték be. 1852-ben azonban ezt az állást megszüntették, s helyette rendőrtanácsi hivatalt állítottak fel. Amit a régi had- r ’gyök és tizedesek nem tud­tak megtenni a megnöveke­dett lélekszámú városban, azt elvégezték a rendőrök. A szá­zadfordulón a hadnagyi állás már egyet jelentett a külterü­leti lovas kézbesítői állással, holott az intézmény virágko­rában egyet jelentett a „böcsü- letös és nemös tanács” vigyá­zó szemével és hatalmával. Az első világháború utáni nagy létszámcsökkentéskor a képviselőtestület 1923-ban véglegesen megszüntette ezt az állást.- Pesti László Épül a Rákóczi Tsz szarvasmarhatelepe A Rákóczi Termelőszövetke­zet bokrosi központjában befe­jezéshez közeledik a 300 férő­helyes szarvasmarhatelep ki­építése. A termelőszövetkezet építő­brigádja most építi a 30 férő­helyes elletőistállót, a takar- mányos épületet, úgyszintén a 40 vagon befogadóképességű kukoricagórét. Ezekkel az építkezésekkel az idén elkészülnek, s azután hozzáfognak a termelőszövet­kezetben a központi tejház és a 32 vagonos magtár építésé­hez. A Rákóczi építőbrigád a ter­melőszövetkezet saját építke­zései mellett, külső munkákat is vállalt. Részt vesz az Arany János gimnázium épületének tatarozásában, és a városi kór­ház kazánházát is építi. ÚJ ISKOLA - ÚJ VIRÁGOK Egy szobában vagy egy tan­teremben nélkülözhetetlen a virág vagy más szobanövény. A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakiskola új épülete számára Cseh Ambrus, az is­kola biológiaszakos ' tanára, vállalta a különböző virágok, illetve új fajták termesztését. S ■ P n O 8 R m T Kettős győzelem a kosaras őszi bajnoki nyitányon Az 1970. évi kosárlabda­bajnokság őszi első fordulója keretében hazai pályán, a Sportotthon udvarán léptek pályára a körösi csapatok. Nagykőrösi Pedagógus— Törökszentmiklósi Fáklya 61:51 (32:20). NB III-as nők: Kovács E. (4), Máté (17), Vajda (1), Kol­lár É. (25), Buz R. Csere: Pá- hán (4), Szekfű E. (6), Kollár Zs. (4), Pászti, Czira, Tóth I, Becser. A harmadik helyért versen­gő csapat az elején igen sok hibát vétett a labdaátadásban és a palánk alatt egyaránt. A körösiek nagyon idegesek is voltak. Tíz perc után a Máté—Páhán védőkettős fel­javult és irányításukkal átvet­te a kezdeményezést a körösi csapat. A jobb erőnlét ki­domborodott a hazai csapat javára, de a helyzetkihaszná­lás csak némileg javult. ‘ Szünet után sóikkal jobb és változatosabb is volt a játék. A Pedagógus több gyors és jó támadást is vezetett. A játék­rész közepén nagyon feljavult a vendégcsapat és 17 pont kü­lönbségről 3-ra csökkentette hátrányát. A gyors, jó játék­részben az utolsó 6 percben növelte előnyét a jobb erői^ létben levő, lelkes hazai gár­da és biztosan fokozta elő­nyét. Az utolsó percekben a legfiatalabbak is játszottak. ★ Nagykőrösi Gimnázium I— Ceglédi Mezőgazdasági Tech­nikum 61:38 (33:14). Gimnázium: Molnár Cs. (2), Rovó (22), Spindelbauer (19), Körtvélyesi L., Ruttner Gy. (4). Csere: Boros (2), Kapás T. (8), Mgrton (2), Zubány Sz. (2), Bánfy) A két férficsapat megyei bajnoki küzdelmét a nagy iramban a valamivel ötlete­sebb és. ponterősebb, fiatalabb játékosokból álló hazaiak nyerték. Zápor miatt a befe­jezés előtt 4 perccel befeje­zettnek nyilvánították a talál­kozót a játékvezetők. ★ Nagy meglepetésre elma­radt a Nagykőrösi Pedagó­gus—Ceglédi Vasutas NB III- as férfi-, és a Nagykőrösi Gimnázium 1—Nagykátai Vö­rös Meteor megyei bajnoki férfimérkőzés, mert a vendég- csapatok nem érkeztek meg. • ★ MAt SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nagykőrösi Kinizsi—Mezőfi SE (Kecskemét) barátságos mérkőzés. Sulyok Zoltán Ábrahám Pista az Universiaden Augusztus végén és szep­tember elején Torinóban bo­nyolították le a főiskolások vi­lágbajnokságát, az Universia- dét. Kosárlabdában is. — Huszonkilenc férficsapat versenyzett. Sajnos, a brazi­loktól kikaptunk, s így egyet­len addigi vereség miatt már csak a 9—16 helyért játszhat­tunk. Végül a magyar csapat­nak a 12. hely jutott. Élmény volt számomra a különrepülő- gépen való utazás, valamint az amerikaiak és kubaiak jó ko­sárlabdajátéka — mondta a legfontosabbakat a körösi származású Ábrahám István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom