Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
6 res» HEcrii ^MtrSap 1970. SZEPTEMBER 15., KEDD A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV kidolgozásával párhuzamosan a GB koordinációs bizottságának irányításával a funkcionális szervek és a szakminisztériumok elemezték a reform eddigi tapasztalatait, majd javaslatot terjesztettek a Gazdasági Bizottság elé a szabályozó rendszer fejlesztésére. A javaslatokat a GB a közelmúltban hagyta jóvá. Határozata a továbbfejlesztés elveit rögzítette, azok konkretizálása, jogszabályokban való meg- formulázása még hátravan. Ebből következik, hogy most még csak a módosítások indítékait és általános jellemzőit vizsgálhatjuk. Csaknem három esztendő tapasztalatai igazolták a reform alapelveinek helyességét, a közgazdasági szabályozókkal történő tervszerű irányítás életképességét. Az irányítási rendszer alapelveinek módosítására tehát nincs szükség — erre nem is kerül sor —, csupán az elvek következetesebb érvényesítése céljából kell a szabályozó rendszer egyes elemeit újólag szabályozni, tökéletesíteni. Ennék időszerűségét több tényező indokolja. Az új ötéves terv két alapvető gazdaságpolitikai célja: a gazdálkodás hatékonyságának alapvető javítása és az egyensúlyi követelmény érvényesítése. Nyilvánvaló, hogy e feladatok megoldását a szabályozó rendszer oldaláról is alá kell támasztani, a gazdaságpolitikai célokat és a szabályozókat Összhangba kell hozni. A MÓDOSÍTÁST emellett az is indokolja, hogy a szabályozás mai rendszere, a zökkenő- mentes átállás érdekében, átmeneti megoldásokat is — különböző fékek, támogatások — tartalmaz, amelyek számos területen tudatosan tompították a mechanizmus gazdasági ösztönző-kényszerítő hatását. Ma már indokolt, hogy az irányítási rendszer átmeneti sajátosságait fokozatosan kiiktassuk. A módosítás indokoltsága kapcsán arról sem feledkezhetünk meg, hogy az alapvetően pozitív tapasztalatok mellett a szabályozók néhány vonatkozásban negatív folyamatokat váltottak ki. A szabályozó rendszer továbbfejlesztését nem az általános jellegű, minden szabályozóra kiterjedő módosítás, éppen ellenkezőleg az jellemzi, hogy csak ott korrigálja a szabályozókat, ahol ez feltétlenül szükséges, s ahol a fejlesztés és finomítás a negyedik ötéves terv két alapvető gazdaságpolitikai céljának elérését az eddiginél eredményesebben segíti. Ebből következik, hogy a módosítások következtében a vállalati munka feltételei nem rendeződnek át olyan mértékben, mint a reform bevezetésekor. Nem változik egyebek között az árrendszer, s a jelentős ármozgások elkerülése érdekében az élő- és holtmunka költségterhei — vagyis a bérj árulék és az eszközlekötési járulék — is az eddigiek maradnak. AZ 1971. JANUAR ELSEJÉN életbe lépő változtatások jelentős része a nyereségérdekeltség intenzitásának fokozásával kívánja a vállalatokat hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözni. Mivel a fejlesztési nyereségrész adókulcsa a korábbival azonos marad, ezzel szemben az eddigi általános 2-es bérszorzó 3-ra növekszik, és a részesedési nyereségrész adózásának progressziója csökken, nyilvánvaló, hogy a vállalati nyereségérdekeltség elsősorban a személyi jövedelmek növelése, a részesedési alap képzése szempontjából fokozódik. Ugyanerre következtethetünk a bérszabályozás módosításából is. Nevezetesen: megszűnik a bérszínvonalemelés kumulált — évről évre halmozódó — terhelése a részesedési alapra, a béremelés az elszámolható termelési költségeket terheli, de az emelkedés mértékétől függően a részesedési alapból egyszeri adófizetést kell teljesíteni. A bérfeljesztési befizetés mértékét az új szabályozás bizonyos hatékonysági követelmények alapján határozza meg. A bér- fejlesztés lehetőségét ugyanis függővé teszi az 1 főre jutó bér és nyereség együttes ösz- szegének növekedésétől, Az erre vonatkozó s látszólag bonyolult képletnek, számítási módnak az á lényege, hogy a bér és a személyi jövedelem takarékos létszámgazdálkodással, azaz a termelékenység növelésével emelhető a legnagyobb mértékben. A termelékenység növelésére irányuló fokozottabb ösztönzés várhatóan az eddiginél erőteljesebben differenciálja — az ágazatok és vállalatok között — a személyi jövedelmeket. Ügy tűnik, hogy az új szabályozás az eddiginél kedvezőbb alapot Értesítjük tisztelt vásárlóinkat és szállítóinkat, hogy az itt felsorolt árucsoportok körében, budapesti központi raktárainkban leltározást tartunk Árucsoport: Mezőgazdasági gépek Textilanyagok Építőanyagok ' Vasvázas szerkezetek Hengerelt és húzott áruk A leltározás ideje: október 1-től 15-ig október 1-től 15-ig október 1-től 15-ig október 1-től 15-ig október 15-től 30-ig A felsorolt árucsoportok körében, a jelzett időben az árukiadás és az áruátvétel szünetel. Pest-Nógrád-Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGROKER Budapest XV., Cservenka M. u. 107. teremt a vállalaton belüli ösztönzőbb bérezésre is. A NYERESÉGBŐL képződő vállalati fejlesztési források ütemét az új szabályozás csökkenti. Ez elkerülhetetlen következménye annak, hogy a nyereség megosztásakor a magasabb bérszorzó révén növekszik az élőmunka súlya, a részesedési nyereségrész aránya. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy a központi fejlesztési források aránya emelkedik, az állam nagyobb mértékben nyújthat támogatásokat a nép- gazdasági tervben előirányzott, vállalati döntési körben megvalósuló beruházásokhoz. A centralizált és a decentralizált fejlesztési források arányának módosulását a vállalatok minden bizonnyal nem fogadják olyan megértéssel, mint a részesedésialap-képzés kedvezőbb lehetőségét. A beruházási lehetőségek szűkös volta azonban messzemenően indokolja az állam befolyásoló, szabályozó szerepének növelését. A vállalatok egyébként fejlesztési forrásaikat , a részesedési nyereségrészből való átcsoportosítással is növelhetik. Ezt az új szabályozás adókedvezménnyel bátorítja. Várható egyébként, hogy a módosítások növelni fogják a vállalatok beruházási kedvét az élőmunkát megtakarító fejlesztések iránt. A KÖZGAZDASÄGI szabályozó rendszer továbbfej - lesztésénak egyéb vetületei — pl. az állami támogatások — egyedileg és* eltérő mértékben érintik az egyes vállalatokat. Az egyes gazdasági tevékenységekre vonatkozó eltérő szabályok közül említést érdemel, hogy a belkereskedelmi ágazatban a kedvezményezett bérszínvonal-növekedés nem az 1 főre jutó vállalati jövedelemhez, hanem a forgalom és az 1 főre jutó forgalom növekedéséhez kapcsolódik, ami a nyereségérdekeltséget az áruellátás és a kiszolgálás javításához fűződő érdekeltséggel egészíti ki. Ga ramvölgyi István Paksi lányok Szentendrén Megkezdődtek az iskolai kirándulások. Hajóval, HÉV-vel, autóbusszal sokan érkeznek a Duna-parti hangulatos városba, Szentendrére. A paksi gimnázium harmadikos leányosztálya is emlékezetes órákat töltött itt, majd kicsit szó morkásan indultak haza, hiszen holnap újra megkezdődik a tanítás. Foto: Urbán A világnézetünk alapjai című tantárgy oktatását — kísérletképpen — öt esztendővel ezelőtt kezdték el a középiskolákban, azóta fokozatosan szélesítették, s a múlt tanévben már 400 osztályban tanították. Szélesebb körű bevezetésére most újabb lépés történt: az új oktatási évben a gimnáziumok és az újtípusú szakközépiskolák mintegy 650 negyedik osztályában 350 pedagógus munkálkodik azon, hogy az erre a célra szánt tanítási órákon formálja, alakítsa a diákok világnézetéti A Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán elmondották, hogy a világnéOKTOBER 1-TOL ÚJ szemét rendelet Az egészségügyi miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel együttesen rendeletet adott ki a köz- tisztaság fenntartásáról. Az ezzel kapcsolatos feladatoknál — az október elsején hatályba lépő rendelet értelmében — az egyidejűleg kiadott köztisztasági szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A szabályzat kimondja: a köztisztaság előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Az ingatlanok tisztántartásáról azok tulajdonosa, kezelője, szövetkezeti használója, haszonélvezője, a más használatában, bérletében levő helyiségek, területek tisztántartásáról pedig a bérlő, használó köteles gondoskodni. Részletesen foglalkozik a szabályzat a szemét gyűjtésével, szállításával, elhelyezésével és megsemmisítésével, továbbá a járdák, az úttestek, a lakóházak, valamint a közlekedés tisztaságának megóvásával. A város, község belterületén levő közutakon, tereken, sétányokon, járdákon, továbbá nyilvános kertekben, parkokban, piacokon és vásártereken keletkezett szemét eltakarításáról, a közterületek tisztántartásáról a tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Az ingatlan előtti járda állandó tisztántartása, a hó eltakarítása, a síkos járdarész behintése a tulajdonos kötelessége. A köztisztasági rendelet előírásainak megszegése szabály- sértés és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal , sújtható. A köztisztaság elleni szabálysértés esetén a rendőrség helyszíni bírságot is kiszabhat. zetünk alapjainak oktatása figyelemre méltó eredményeket hozott. A világnézeti órákon a tanulók önálló tevékenysége, önként vállalt kutatómunkája, az olvasmányaikról való beszámolás, a kérdések feltevése és azok megválaszolása jelentősebb szerepet kap, mint más tantárgyaknál. Egy másik fontos jellemző: a tapasztalatok szerint a világnézetünk alapjainak oktatása a nevelőtestületeket arra készteti, hogy tudatosabban keressék az iskolai munka és a gyakorlati élet kapcsolatát, ismertessék meg a fiatalokkal a valóságos, életet, fejlesszék a tanulók értékelő képességét. Ugyancsak hasznos tapasztalat, hogy a szülői házban is foglalkoznak a tantárgy oktatásával kapcsolatban felmerülő világnézeti kérdésekkel. Jelzi ez azt is, hogy a szülők rendszeresen tanácsokat kérnek az iskolákban a világnézeti neveléssel kapcsolatban. Elmondották még a minisztériumban, hogy a világnézetünk alapjai végleges tantervének előkészítésére bizottságot szerveztek. Májért- 11 ezer forint A Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyárában megkezdődött a libaszezon. Az idén húsz tonna libamáj exportálását tervezik. Az előirányzat teljesítéséneit megvan a lehetősége: az idén nagyon jó a libák „májtermelése”. Például a mezőtúri Új Reménység Tsz-ből szállított ezerháromszáz libának egyenként 43,5 dekás mája volt. Jók a háztáji gazdaságok eredményei is. Mezőtúron egyetlen háztáji tömő kilencvenhat libát értékesített. Ezeknek átlagosan 63,5 dekás májuk volt. *A tenyésztő csak a májért 11 000 forintot kapott. Kábeldob exportra Egyszerű és speciális kábeldobokat rendelt a Trans- elektro Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a Mann- heimi Südkabel cég a balassagyarmati Fémipari Vállalattól. A kábeldobok közül a legkisebb egy méter, a legnagyobb 4,5 méter átmérőjű. Az utóbbit tengeralatti kábelfektetéshez használják. A több mint tizenegyezer dollár értékű próbasorozatot már elszállították a Német Szövetségi Köztársaságba. I lkának nevethetnékje volt. Újdonsült férje oly klasszikus mozdulatokkal evezett, hogy az már nem is volt igaz, legalábbis földöntúlinak tetszett. Látszott rajta, vigyáz a testtartására, s úgy fújta ki tüdejéből a levegőt, mintha a bordái nem csontból, hanem acélrúgókból lennének. Különben élvezte a ragyogó napsütést, zöldesen csillogó vizet, a kavicskotró mérges zümmögését, a tó körül viliódzó színeket; sárga, zöld, piros és pasztellszínű ví- kendházak pettyeződtek a parton, fiatal, nekividult fácskák integettek ritka lombkoronáikkal. Ilkának úgy tetszett, minden integetés neki szól. Férjére nézett, s rögtön az elsőre gondolt. akitől fél éve vált el, s aki annyira tönkretette az életét. De valóban annyira tönkretette? — gondolta. Lejjebb húzta széles szalmakalapját, játékosan belemárkolt a tó vízébe, hideg volt; az elmúlt emlékeket kissé lehűtötte. A sokszor átcsókolt éjszakák ízei most jegesebbé váltak, de... buta dolog, elmúlt, vége, a bontóper utolsó szakasza hónapokkal ezelőtt lezáródott. A csókok lassan a feledés ágyába merülnek, vidám és fárasztó emlékek, de a múltéi. Itt van Péter, majd kárpótol mindenért... Péter vitte a csónakot, pontosan, szinte másodpercnyi időre,' begyakorlott, atlétamozdulatokkal, a napfény megcsillant izmain, Ilka — érezte — szereti őt, pedig a tegnapi emlékek hasábjain volt valami közös vonásuk az első férjével, hiába ma idézi a tegnapot, te jó isten, semmi sem egyforma és mégis... Ilka a csónakot nézte. Furcsa, úgy hasonlít az első férje csónakjához, badarság — egy szériába ezer vagy ötezer csónakot is gyártanak. Ránézett Péterre, lefogta evezőt markoló bal kezét, úgy kérdezte: — Mond. kedveske, ezt a csónakot mikor vetted? — Az esküvőnk napján, két hete, a BiA csónak zamányi Áruházból. De miért kérdezed? — És mond, mennyiért? Választ már nem várt. Valami azt súgta; ez ugyanaz a csónak, ami az első férjéé volt. Akkor, régen vették, a folyót mind a ketten imádták, s ahol rejtekhelyét kínált a nád, a sás, időnként kikötöttek. Megborzongott. Ismét az első férje, Feri jutott eszébe. A verések, az időnkénti káromkodás, nem, Péter nem fogja megverni, itt másként indul minden, még a csónakázás is ... A csónakot figyelte, s a nagy gyanakvás, hogy első férjéé volt, egyre inkább bizonysággá vált. Emlékezett; a második ülés alatt volt egy pici kidudorodás, emlékszik: Feri orrára gondolt, amikor megfogta. Csupán egy pattanásnyi dudor volt, most megnézem, igen, itt van, nem is lehet más, kerek és benne a két rovátka, semmi kétség, ez az első férjem csónakja. És Péter éppen ezt tudta megvenni a bizományiból... A nap süt, a csónak siklik a tó kékeszöld vízén, és Ilka mégis valami retteneteset érez. Maga sem tudja mi ez, hiszen oly nyugodt minden, az apró, szerelemre éhes víkendházak színesen, vidoran lapulnak a napfényben, a tó felett madarak röpködnek, a kőkotró családias öregséggel dobja partra a sóderköbmétereket, a parton szerencsére váró horgászok üldögélnek, és mégis... Keze, az ismerős, kerek rovátkát tapogatja, s az égre néz; bodor csíkos bárányfelhők tapossák egymást, lila, piros, kék fürdőruhás lányok mennek a tóparti fövenyen, minden vidám, kedves, szép és megnyugtató, de a csónak, ez a csónak... Péterre les, ajkára kesernyés mosoly húzódik. belehull a vízbe; hülyeség — gondolja fájón —, remélem, mégsem kezdődik elölről minden... Holdi János A szabályozók szabályozása ÖNÁLLÓSÁG, KUTATÓMUNKA VILÁGNÉZETÜNK ALAPJAI
