Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

4 “^Mírlap 1970. SZEPTEMBER 15., KEDD Védőnő Kismaroson „Nem vágyom Pestre — itt szeretek élni" VÖRÖS PENTEK 1905. szeptember 15. Vannak környékeik, közsé­gek, városok, amelyekből el­sősorban panaszos leveleket kapunk — máshonnét meg Cegtöbbnyire jó hírek érkez­nek. miféle Összetevők miatt tolódik el rossz irányba *gy-egy település atmoszférá­ja, olykor adottságait megha­zudtolva? Általánosítani alig­ha lehet az okokat. De hogy. a természeti környezet ember­formáló, közösségformáló té- ayező, az vitathatatlan. Kismaros bővelkedik ter­mészeti adottságokban. Az au­tóút mentén kétoldalt minden van, ami S2ép: víz, hegy, fák, jó levegő. Az utat tiszta, ked­ves családi házak szegik, job­bára példásan karbantartva. Itt jó lehet élni — gondolja az átutazó. Aki pedig a község egész- íégházába belép, úgy érzi: máris egészségesebb lett, a domboldali, gyönyörű fekvésű, szépen felszerelt, gondozott környezet hatására. Néhány hónapja a modem, központi fűtéses, új óvodáról írtunk; most az egészségházat korszerűsíti a községi tanács. Az épület nem új, de igen jó állapotú, jól megépített, és látszik, hogy törődnek vele. Szinte együtt érkezünk az épülethez a fiatal védőnővel. MILYEN AZ ÉLETE, milyen problémái, tervei van­nak egy fiatal nőnek, aki eb­ben a szép környezetben ilyen I nemes hivatást választott? Készéi Katalin 27 éves, érettségi után a budapesti, Is­tenhegyi úti védőnőképző in­tézetben végzett. 1964-ben ka­pott oklevelet. Ezután két évig Nagybörzsönyben, egy évig Szobon dolgozott, 1967 óta a Kismaros—Kóspallag körzet tartozik hozzá. Büszkén mutogatja a szépü­lő. korszerűsödő rendelőt, s azt mondja: — Szép a község. Es nemcsak azért ragaszko­dom hozzá, mert itt születtem, hanem mert itt mindig fejlő­dik valami: és mert mindenkit ismerek. Itt nagyon könnyű védőnőnek lenni! Vajon miért könnyű itt, miért nehezebb másutt? — Az emberek tiszták és felvilágosultak. Talán a legin­kább érzékelteti ezt, hogy min­den harmadik házban van für­dőszoba. A tisztaság hozzátar­tozik az életükhöz. Orom az is, hogy a gyermekgondozási se­gély bevezetése óta növeke­dett a terhesek száma. 1030 főnyi lakosság mellett 1967 óta az állandó terheslétszámunk 10—13, a havi születések szá­ma 2—3. Pár évvel ezelőtt a születések száma két-három havonta volt egy-kettő — Általában azt tapaszta­lom, hogy az üzemekben kí­mélik a terhes nőket, állapo­tukhoz illő munkát adnak ne­kik. Konok kivétel a Váci Fi­nomfonó Ott ugyanúgy dol­goztatják a' terheseket, mint bárkit. Mintha semmiféle rendszabály nem védené ná­lunk a kismamákat. Többször figyelmeztettük a gyár veze­tőit, de hiába Azzal érvelnek (ha ez érv!), hogy sok a terhes, kevés a munkaerő. Mi a személyes gondja?- GONDOT KERESNI KELL, hiszen tökéletesen elégedett vagyok; hivatásomat, szülőfa­lumat szeretem, Pestre sosem vágytam. Igaz, átlagosan ki­lenc órát dolgozom naponta, mert a szokolyai védőnőt is helyettesítem, de azért fél fi­zetést kapok, tehát anyagi problémám nincsen. A szü­leimnél lakom. Ami bánt, az is abból származik, hogy egye­düli fiatal vagyok, aki helyben dolgozik. 67-től 69-ig községi KISZ-titkár voltam, de se­hogy sem boldogultunk sem­mivel. Nincs helyiség, de kedv sem. és ez némileg érthető is — aki bejár dolgozni, az a gyári KISZ-be lép be, ott van minden, ott szívesen szórako­zik, végez KISZ-munkát. Ez az, ami bánt. De tulajdonkép­pen nem is vagyok bizonyos benne, hogy valakinek is hiá­nyozna Kismaroson a KISZ, legalábbis még senki nem fir­tatta, miért nincsen. KÉREM A BŰNJELET Negyven év körüli, borostás arcú, zavaros szemű férfi állt a bíróság előtt. Garázdaságért, verekedésért vonták felelős­ségre. Amikor kilépett a kocs­mából egyik ismerőse megszó­lította, de ő sértésnek vette a közeledést és se szó, se be­széd, fejbe vágta a kezében levő pálinkásüveggel. Ezért négy hónap felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélték. A bíró­ság már éppen kifelé indult a teremből, amikor a páciens utánuk kiáltott. — Bíró úr, megkaphatnám a bűnjelet? A tanácsvezető csodálkozva nézett a vádlottra. — Miért? — Még legalább hat deci cseresznye van benne... NOTÓRIUS VESZTEGETŐ Tárgyalás előtt egy nappal a vádlott felkereste a bírót. A kérdésre, hogy milyen ügy­ben érkezett, tömören vála­szolt. — Nézze bíró úr, vesztege­tés miatt jelentettek fel. Azon az öt darab ezresen, már nem múlik. Aztán borítsunk fátylat az egészre. ELSŐ A HIVATÁS Dr. F. B. körzeti orvost gá­zolásért vonták felelősségre. Elütött egy kerékpárost, de nem állt meg, áldozatát cser­benhagyta. A bíró így beszélt: — Maga felesküdött arra, hogy mindenkor, minden kö­rülmények között segít a baj­bajutotton. Hogy gondolta, hogy otthagyja azt a szeren­csétlent az út szélén? — Sürgős esethez hívtak ... Nem késlekedhettem, védeke­zett. OKIRATHAMISÍTÓ Ä harminc év körüli fiatal ember az általános iskola nyolc osztályát elvégezte. Megunta azonban, hogy „kis­Lázas esztendő volt az 1905. Az Osztrák—Magyar Monar­chia rozoga épületének min­den eresztéke recsegett-ropo- gott. Egymást érték a monar­chia területén a megmozdulá­sok. Magyarországon a mun­kások és parasztok jogot, na­gyobb darab kenyeret, tisztes­séges bánásmódot követeltek. De nemcsak ők — a magyar uralkodó osztály egy része is mozgolódott, ahogy Ady meg­határozta, „úri rebelliót” kez­dett. A forradalmi hangulatot fo­kozták az Oroszországból ér­kező hírek. Itthon is egymást érték a sztrájkok. A budapesti általá­nos vasutassztrájk után a pé­csi bányászok és a debreceni építőmunkások, majd a város összes munkása szüntette be a munkát. Nyáron a mezőgaz­dasági munkások is sok he­lyen sztrájkba léptek, köztük — most először, főleg a Du­nántúlon — sok uradalom cse­lédsége is. Csak egyedül Tol­na megyében 19 század gya­logságot, 2 század huszárt és 165 csendőrt mozgósítottak a sztrájkok elfojtására. Óriási csinnadrattával folyt közben az „úri rebellió”. Az történt, hogy a polgári ellen­zéki pártok a választásokon többséget kaptak, de mégsem az ő koalíciójukat bízták meg a kormányalakítással, hanem a k. u. k. hadsereg egy tábor­nokát, Fejérváry Gézát, a da- rabonttestőrség parancsnokát, ezért is kapta ez a kormány a „darabontkormány” gúny­nevet. A győztes ellenzéki urak sok mindent írtak zász­lajukra, ami az országnak va­lóban jó lett volna; önálló vámterületet követeltek, ma­gyar nemzeti bankot, önálló hadsereget. Odáig mentek, hogy egy, a kormány által ki­nevezett főispánt vertek meg. Még az adófizetést is bojkot- tálták. Na, nem úgy, hogy a parasztokon ne hajtották vol­ember” legyen és személy­azonossági igazolványába ne­ve elé, egy dr.-t biggyesztett. Társaságban gyakran kérke­dett jogi diplomájával, míg­nem a bírói pulpitus előtt kellett megmagyaráznia tettét. — Más, hosszú éveken ke­resztül tanul, hogy elsajátítsa a jogot — magyarázta a bíró —, maga pedig azt hitte, a tu­dását is megszerezheti, ha a neve elé odaírja a dr.-t? — Ugyan, hogy gondolja, kolléga úr ? ... A SZEMTELEN — Közel százezer forintot csalt ki a vádlott áldozataitól azzal a mesével, hogy lakást szerez. Természetesen, senki nem költözött az ígért ottho­nokba. A bíróság a csalót két és fél évre büntette. Lehajtott fejjel hallgatta az ítéletet, az orra alatt így morgott: — Nekem mindegy. A ma­guk lelkén szárad, hogy két és fél évig nem jutnak lakáshoz ezek a szerencsétlenek... A TÖRZSVENDÉG Béla bácsit úgy ismerik, a járásbíróságon, mint a tenye­rüket. Évente, egyszer-kétszer előállítják, valamilyen „piti" ügy miatt. Letölti a kiszabott büntetést aztán kezdődik min­den élőiről. Egy alkalommal szintén négy hónapot kapott. ítélet után a bíróhoz fordult. — Elnök úr! Megkérhetném, hogy járjon közbe az érde­kemben? Szeretnék Nagyfára kerülni. Ott nagyon kellemes volt. BECSÜLETSÉRTÉS Becsületsértés miatt jelen­tették föl, a nagyszájú szom­szédasszonyt. Felháborodva állt a bíróság előtt: — Nem igaz egy szavuk sem, kérem. Ezek azt hiszik, ha vádaskodnak jobb lesz ne­kik ... Az állatok! m. kovács na be, csak a befolyt adókat nem fizették be az állam­kasszába. A Szociáldemokrata Párt vezetői látva: a nemzeti frázi­sok pufogtatása az ellenzék részéről csak a saját pecse­nyéjük sütögetését szolgálja, attól tették függővé az ellen­zéki koalíció támogatását, hogy mennyire hajlandók ezek az urak a nép érdekeit is szolgálni. Választójogot kö­veteltek, ám ettől a koalíció elborzadt — viszont a „dara­bontkormány” belügyminiszte­re tárgyalt a Szociáldemokra­ta Párt vezetőjével, Garami Ernővel, a párt követelésének, az általános, egyenlő, titkos választójog korlátozott beve­zetéséről. Ezzel sikerült a párt befo­lyása alatt álló tömegeket szembefordítani a parlamenti ellenzékkel. Kitűnő húzás volt ez a bécsi udvar részéről. Is­mét alkalmazták a Habsbur­gok régi, bevált jelszavát: Oszd meg, és uralkodj. A munkástömegek, bár kö­vették a pártvezéreket, akik fő célként a választójogot ál­lították eléjük — mégis, ezt a harcot a maguk módján ér­telmezték. A választói jogtól ők az uralkodó rendszer bu­kását, sorsuk lényeges javu­lását, a földmunkások egy ré­sze pedig földosztást várt így azután országszerte nagy lelkesedéssel fogadták, hogy 1905. szeptember 15-ét a vá­lasztójogért való harc napjá­nak nyilvánította a párt. Óriási lendülettel készülőd­tek Naponta százával jelen­tek meg a párttitkárságon röpcédulákért. Sokan éjszakai pihenőjüket áldozták fel, hogy a házak falaira ragaszthas­sák a parlamenthez való fel­vonulásra hívó plakátokat. Mások házról házra járva agi­táltak. Az agitációs csoporto­kat kendőket lengetve fogad­ták a külvárosi bérkaszámyák lakói és velük együtt énekel­ték a munkás-Marseillaise-t: „Nem lesz a töke úr mi raj­tunk”. A szakmai gyűléseken nem egyszer a forradalmat éltetve hoztak a munkások határozatot a szeptember 15-i általános sztrájkról és tüntetésről. Vidéken is készülődtek. A Nagyváradi Napló beszámo­lója szerint a város munkásai minden pillanatban készek az általános sztrájk kimondá­sára. Aradon az a hír terjedt el.^hogy szeptember 15-én az egesz országban leállnak a munkások, s mindaddig nem veszik fel a munkát, míg a választójogot meg nem kap­ják. A pécsi bányászok is ké­szülődtek. A Pesti Napló tu­dósítása szerint közülük töb­ben Budapestre utaztak és innen azt írták családjuk­nak: „Ha szeptember 15-én agyon nem lőnek a forrada­lomban bennünket, szombaton hazaérkezünk.” Békéscsabán a napszámosok nem vállaltak azon a héten munkát „Pénte­kig — így mondják — majd csak kihúzzuk koplalással is, azután meg úgyis ők lesznek az urak” — írta róluk a Sze­gedig Napló. A pécsi püspöki erdő fáját szállító fuvarosok is beszüntették a rakodást. A forradalmi hangulattól nemcsak a darabontkormány és úri ellenzéke rémült meg, hanem a Szociáldemokrata Párt némely opportunista ve­zetője is, ezért a pártvezető­ség sietve kimondta, hogy csak a főváros munkásai sztrájkolnak a tüntetés nap­ján, és amúgy is, „csendesen fognak viselkedni, rendzava­rásra nem kerül majd sor”. A kormány nagy sietve jelentős katonai erőket vont össze Bu­dapesten. A parlament előtt 1500 ^gyalogos és 150 lovas­rendőr állt már a kora regge­li óráktól. Ugyanekkor indultak el a külvárosok felől ezen a „vö­rös pénteken” tíz- és tízezrek ünneplő ruhában, vörös zász­lók alatt, rendezett sorokban. A több mint százezres tö­meg a parlament felé özön- lik. Az embererdő farkas­szemet néz a zsandárokkak Jelszavak csendülnek, és ez­rek torka zúgja rá az éljent, vagy az abeúgot. Először sztrájkolnak ennyien Ma­gyarországon, először veszi körf ilyen munkáshadsereg a parlamentet. A Szociálde­mokrata Part vezetői által át­nyújtott petícióra a t. Ház el­nöke semmitmondó választ ad. Zúg, morajlik a tömeg. „Mielőtt... szétoszlott vol­na, mi néhányan, ott a téren a szeptemberi időjárás ellenére Is alaposan megizzadtunk. Vajon sikerül-e mindez úgy, ahogyan ezt odahaza kiter­veztük... Tudtuk, hogy a tö­megeket csak üres kézzel küldhetjük haza... Mi is ráz­tuk ökleinket a parlament fe­lé, mi is fenyegetőztünk... az elvtársakat pedig kérleltük, hogy nyugodt fegyelemben és méltóságteljes magatartással menjenek haza” — írja Bu- chinger Manó a párt egyik ak­kori vezetője visszaemléke­zéseiben. A munkások üres kézzel — de hazamentek. Az ellenzéki pártok pedig annyira megré­mültek még csak a gondola­tától is annak, hogy a mun­kásokat, ha csak korlátozott mértékben is, de beengedik „az alkotmány sáncai közé”, hogy valamennyi követelésü­ket lényegében feladva, sür­gősen kiegyeztek Béccsel. A vihar elcsöndesedett, de ettől a megoldatlan ellentétek még megmaradtak, magukban hordva a forradalom csíráját, Hofman Éva Tudós orvosaink Csak február dereka óta működik az új ceglédi kórház, friss még tehát, bár múltja évtizedekre nyúlik vissza, hi­szen a városban már azelőtt is volt kórház. A mostaninál jóval kisebb ugyan, tehát ke­vesebb orvos gyakorolta benne a gyógyítás művészetét. Akik azonban ott dolgoztak — és sokkalta jobb munkakörülmé­nyek közepette, nagy részük ma az új kórházban folytat­ja hivatása gyakorlatát — mindig igyekeztek lépést tar­tani tudományuk fejlődésével. Orvosi lapokban cikkeik je­lentek meg és minden alka­lommal többükkel találkoz­hattunk a Pest megyei orvo­si napok előadói sorában. Tá- pasztalataikról, saját módsze­reikről tájékoztatták megye­beli kollégáikat. A megnagyobbodott, az új kórház orvosi kara nemcsak létszámban növekedett, min­denképpen megerősödött. Né­hány rövid hónap eltelte után most már ott tart, hogy tudo­mányos ülésre szóló meghívót küldhetett szét. Az ülés rendezésében ugyan­csak Cegléd tanácsának egész­ségügyi osztálya és a Pest me­gyei Semmelweis kórház tudo­mányos köre is részt vesz, de hogy létrejön, abban nyilván­való, az új kórház ilyen rövid idő alatt összeötvöződött kol­lektívájáé az érdem. S ha már szólunk erről az eseményről, nem hallgathat­juk el azt sem, hogy a megyei kórházon kívül a többi me­gyebeli kórház, legalább mos­tanáig, nyilvánosan hasonló tudományos ünnepet még nem rendezett. A ceglédi jelentősé­gét pedig nagyban növeli, hogy az előadók között a megyei kórház több orvosa is szere­pel, de a váci kórházból szin­tén érkeznek az ülésre elő­adók. így azután a megye or­vosainak tudományos sereg­szemléje, lesz Cegléden októ­ber 9-én és 10-én. Azaz a tu­dományos ülés jelentősége tu­lajdonképpen túlnő a megye határain, mert előadói emel­vényén gyulai és orosházi kórházi orvosok is megjelen­nek, sőt a budapesti és a debreceni orvostudományi kli­nikákról is többen ott lesz­nek. Másik új megyei egészség- ügyi intézményünkben, a Semmelweis kórház Pesthideg- kúton nyílt elmeosztályán pe­dig ugyancsak október első napjaiban országos jelentősé­gű értekezletet hívtak egybe. Elmegyógyászok vitatják meg a gyógyult elmebetegek reha­bilitációjának kérdéseit. Elő­adó a házigazda, az osztály főorvosa lesz. Büszkék lehetünk tehát me­gyénk orvosi karának nem­csak gyakorlati tudására, ha­nem tudományos szereplésére is. Sz. E. Az utolsó jelenetek Az utolsó jeleneteket forgatják a Rózsa Sándor-produk- eióhan. rövidesen dobozba kerül a Móricz Zsigmond regényé­ből készülő 10 folytatásos tv-Iilm. Képünkön: Rózsa Sándor tOszter Sándor) babája házához érkezik, ahol annak édesanyja várja. Értesítjük a t. vásárlóközönséget, hogy Monoron MEGNYITOTTUK DELIKÁT élelmiszer-szakü zletünket. Naponta friss hús és húskészítmények, kitűnő konzervek, fűszeráruk, sokféle csokoládé, desszertek, díszdobozok, kávé- és teakülönlegességek, márkás belföldi és külföldi italok kaphatók. Eszpresszó-kávé bérletre is! KERESSE FEL ÚJ DELIKÁT ÉLELMISZER-SZAKUZLETUNKET! Nyitva: reggel 6-tól este 8-ig. ÜLLŐ ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ES ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Péreli Gabriella 7 hétpróbás esete

Next

/
Oldalképek
Tartalom