Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
HECl'EI 1970. SZEPTEMBER 13., VASÄRNAP „(irkos" export A Körös vidék egyik jellemző ipari növénye, a seprőcirok. A hazai termés mintegy 95 százalékát innen kapják a feldolgozók. A cirokszakái betakarítása megkezdődött. Med- gyesegyházán, Mezökovács- házán, Kevermesen és más „cirkos” falvakban reggeltől napestig dolgoznak a betakarító gépek. A jó termésből többek között Libanonba, Izraelbe, Kanadába, Olaszországba és Írországba is szállítanak. Ifjúsági ház helyett masszírozó? r Télen csak a medvék alszanak Hol szórakozhatnak a fiatalok? A Központi Bizottság ifjúságpolitikai irányelvei között találhatjuk, hogy az eddiginél sokkal több olcsó és kulturált szórakozóhelyre van szükség: a fiatalok pénzszűkében nem tudnak hova menni, az ifjúsági park nem elég, állandóan túlzsúfolt. Ezért nem kis örömujjongással üdvözöltük a nemrégen megnyílott kőbáÜSZINTEN a Déryné Színház Adáshibájáról Kezdjük talán azzal: jó a darab, Szakonyi Károly Adáshiba című vígjátéka. S rögtön tegyük hozzá: nem jár töretlen úton az író, sem szándékot-mondandót, sem a megoldásokat-helyzeteket tekintve. A modem dráma, elsősorban a nyugat-európai dráma érzésvilágára, gondolatkörére emlékeztet. Feltétlenül újat jelent azonban, hogy a kispolgáriság gyökereit, az „ostobaság mocsarát” — itt és most próbálja kutatni, feltérképezni. Miként deformálódnak, korcsosulnak el a lelkek szocialista hazánkban? — ez a kérdés nagyon Is időszerű, ezzel is magyarázható, hogy ebben az évadban öt színház tűzte műsorára a darabot. Milyen a Déryné előadása? Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy jó. De itt is hozzá kell tennünk: több van a darabban. Érződik a rendezői szándék, a színészi akarat, hogy öntörvényű, élő, eleven világot mutassanak. Ám egy-egy gesztus, egy-egy párbeszéd kizökkenti a nézőt ebből a világból, s az jut eszébe: valahol, valami megbicsaklott, kitért eredendő pályájáról. Mindemellett örömmel kell üdvözölnünk a „nehéz” darab előadását. Ahogy Petrik József, a rendező megfogalmazta: „Formálni kell a publikum ízlésvilágát. S ez már nem az első kísérletünk. Én a mai magyar drámaírás egyik gyöngyszemének tartom az Adáshibát, s bízom abban, hogy közönségünknek - is tetszeni fog.” Szombat este, vidéken elsőként, Csemőn mutatták be a darabot. Utána még a megye nagyon sok községében kerül színre. Minden bizonnyal sikert arat, s szép élményt jelent a nézőknek. T. E. Tmokeíetés csipesszel, siemseppentővel A Tatai Állami Gazdaságban, ahol a vadászati kiállítás legnagyobb bemutatóját tartják majd, külön túzoktelepet rendeztek be. Európa kihalóban levő legnagyobb vadmadarából Magyarországon van ugyanis a legtöbb, bár az állomány a századforduló óta 12 000-ről mintegy 2500-ra csökkent. Szaporítani csak mesterséges úton lehet, ugyanis a madár legszívesebben a pillangósokkal bevetett területeken fészkel. így aratáskor lakhelyük, s velük együtt a tojások is elpusztulnak. Dr. Fodor Tamásnak, a MÉM kiállítási iroda vadászati osztályvezetőjének a budapesti Állatkertben 10 éven át folytatott kísérlete alapján a Tatai Állami Gazdaságban megkezdték a túzok mesterséges tenyésztését. A géppel kikeltett túzokcslbéket 10 napig csipesszel, szemcseppentővei etetik, majd a vadaskertben természetes környezetben nevelik tovább. Az első mesterségesen nevelt túzokcsibéket bemutatják a budapesti mező- gazdasági kiállításon. A VÁR ALATT A budai VáMiegy alatt húzódó víztelenítési rendszer fel- jítását 1972-re fejezi be a Bányászati Aknamélyítő Vállalat socialists brigádja. Képünkön: A szellőzőcső szerelésén dol- 9znak a víztelenítővágatokban a Várhegy alatt. nyai ifjúsági parkot. De hol szórakozzanak a fiatalok télen? A művelődési házak, az ifjúsági házak csak hét végeken rendezkedhetnek be a szórakozni vágyó ifjúság befogadására. Kevés a fővárosban az olcsó, szeszmentes, zenés eszpresszó, kisvendéglő. Hát még vidéken! Hol szórakozhatnak télen a fiatalok Pest megyében? A kérdésre először a megyei klubtanács titkára, Balassi István felel: — Pest megyében 35 ifjúsági klubban van élet. A legjobbak bizonyára módot adnak az ottani fiataloknak a táncra, szórakozásra: a bagi, a ceglédi „Fórum”, a váci Izzó, s a gödöllői Agráregyetem klubja minden igényt kielégít: gazdag programmal, játékos versenyekkel, táncmulatságokkal, olcsó büféárakkal látják vendégül fiataljaikat. A régebben kiváló klub, a nagymarosiaké, sajnos, megtorpant, nem olyan pezsgő az élet ott, mint eddig, de reméljük, télre már felébrednek „nyári álmukból”. Hogyan segítsük klubjainkat? Nemrég alakult meg egy megyei központi mintaklub — az országban elsőként. Ez klubvezetőkből. kultúrfelelősökből áll, s arra hivatott, hogy mintafoglalkozásokat, mintaprogramokat vezessen le, bárhol, ahol csak igénylik. A jövő hónapban például Gödöllőn. A másik: e hónap végén Aszódon megyei klubvezető-tanácskozást rendezünk, pontosan a téli programok tartalmassága, gazdagsága érdekében. Reméljük, hogy a mintaklub tényleg mintát ad a megyei kluboknak! Itt is, ott is alakulnak ifjúsági klubok, legutoljára most létesült Tápió- szecsőn. Szükség van tehát egy módszertani útmutatóra. Szabó Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának kultúrfelel őse: — Mi még csak tapogatód- zunk... Szeretnénk a megyében egy ifjúsági parkot: jövőre ez meg is lesz vagy Vácott, vagy Cegléden. Vácott jobban realizálható a terv, úgy hogy minden valószínűség szerint a Duna-parti városban, az ifjúsági házhoz közel lesz a 'park. Ezzel egy téli-nyári centrumot adhatnánk át a fiataloknak. Cegléden az ifjúsági ház csak vágy, méghozzá a közeljövőben nehezen is megvalósítható álom. Itt elsősorban a „Róna” segítségét kérjük, hogy valahol III. osztályú árakat biztosítson a fiataloknak ... Jelen pillanatban a téli programokat inkább az ifjúsági klubokban, a művelődési és az ifjúsági házakban lehet megtartani. Nagy Sándor, a KISZ Vác Városi Bizottságának titkára: — Az ifjúsági házat jövő nyáron nyitjuk meg. A Duna- parti épületben lesz a városi ifjúság központja: itt lehet majd szórakozni, művelődni, tanulni. Szeretnénk az ifjúsági parkot is... Addig? Csak a művelődési házban lehetséges ... Vagy a gyárak ifjúsági klubjaiban. Balogh György, a KISZ Cegléd Városi Bizottságának titkára: — A mi ifjúsági házunk tényleg csak álom... Már a kérelem évek óta fekszik, de megoldást egyelőre még nem sikerült találnunk — az illetékes szervek nem nagyon segítenek ebben. Kinéztük magunknak a fürdő közelében átépítésre kerülő „Vigadó” vendéglőt: nem lehetett, mert a fürdő bővítésére szolgál majd — masszírozót vagy mit akarnak oda helyezni. A szakmunkásképző iskola is jó lett volna, viszont új épületükben csak 800-an tanulhatnak, és az 1300 diák sehogyan sem férhetne el ott, így szükségük van még a régi épületre is. Hogy új ifjúsági házat építsünk, arra, sajnos, pénzünk nincs... Megmondom őszintén: a város és a járás fiataljainak nagy szüksége lenne egy olcsó, szeszmentes szórakozóhelyre — s ezt az igényt maradéktalanul csak egy ifjúsági ház tudná kielégíteni. Mészáros Péter, a ceglédi Róna Vendéglátóipari Vállalat propagandistája: — Terveink vannak, igaz — félkész állapotban. Szeretnénk a Kossuth étteremben a tél folyamán kéthetenként megyei tánczenekarokat vendégül látni. Ez amolyan vetélkedő lenne, ahol természetesen a fiatalok táncolhatnának és szórakozhatnának. A másik, a non-stop presszó, melyet meghatározott időpontban, szeszt nem árusítva, „kiadhatnánk” a fiataloknak. Itt lehetne irodalmi esteket, ötórai teát is rendezni ... Mindezek csak tervek, csakúgy, mint a vasútállomás melletti kerthelyiség átalakítása ifjúsági parkká jövő év nyarára ,.. Azonban remélem, a tervekből előbb- utóbb valóság lesz, hiszen télen csak a medvék alszanak... (tamás) Úttörők az árvízkárosult iskolákért „Hulladékpénz” segítségként Az Úttörők, az árvízkárosult iskolákért akcióról tájékoztatták szombaton délelőtt a sajtó munkatársait. Az árvíz következtében tönkrement vagy megsérült iskolák helyreállításáról, a berendezések pótlásáról az állam gondoskodik, az eredményes tanuláshoz, az úttörőélet zavartalanná válásához azonban társadalmi segítségre is szükség van. Az úttörők a természeti csapás első hírére gyűjtést kezdtek, s vendégül hívták bajbajutott társaikat. Az azóta sem szűnő segíteni akarás késztette a Magyar Vöröskeresztet és a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségét, hogy meghirdesse ez Úttörők az árvízkárosult iskolákért akciót, amelynek célja a megrongálódott iskolák felszereléseinek pótlása, kiegészítése, a rászoruló pajtások egyéni segítése. Anyagi alapját hasznos hulladékok gyűjtésével, kulturális rendezvényekkel, társadalmi munkával teremthetik meg az úttörők. A lakosságtól és a szülőktől pénzt kérni nem szabad. Éppen ezért kérik a lakosságot, hogy a papír-, a textil-, a vas- és fémhulladékot térítés mentesen adják át a megbízó levéllel jelentkező pajtásoknak, akik az ezért kapóit pénzt az 508—5351 számú OTP külön- számlára fizethetik be. Ugyanezen a számlán kell beküldeni a társadalmi munkával szerzett vagy a rendezvények bevételéből felajánlott összegeket is. Az akció szeptember 15-től november 15-ig tart. Az áruló fénykép Támadás a hegyen Az áruló fénykép, amely nyomra vezette a rendőrséget Az elsötétített szobában csak a nagyítógép lámpája világított, az előtte húzódó filmtekercs kockáit fehér lapra vetítette. A negatív képen kirándulók, csoportja látszott, hegyi úton, turistaház előterében, A technikus tovább tekerte a filmet. Táj, akadály- verseny, koszorúzás... Az egyik kockánál megállt. Igazított egyet a gépen, a kép többszörösére nőtt. Fák között, fiata'ok csoportját ábrázolta, farmernadrágos, hosszú hajú fiúkat és lányokat. A technikus a kész képpel átsietett a bűnügyi osztályra. — Ök azok — mondta, s ezzel a nyomozás fordulópontjához ért... Erdei epizód Azon a reggelen két, fiatalokból álló társaság indult el a kevélynyergi turistaház felé. Az egyik csoportban a Radnóti Gimnázium néhány tanulója igyekezett a hegyre, ahol az Apáczai Csere János Gimnázium diákjaival együtt vagy 300 középiskolás készült emlékünnepségre és akadály- versenyre. A másik csoport, sörözés után, egy békásmegyeri presszóból indult, tagjai hat üveg sört és öt liter bort cipeltek magukkal űtravalónak. Hatan voltak, hat régi ismerős a Csillaghegyi Lenáru- gyár kultúrtermében gyakran rendezett táncmulatságokról. Szabó András 23 éves lakatos, K. Mária 16 éves segédmunkás, D. Sándor 18 éves ipari tanuló, S. Attila 18 éves ipari tanuló, S. József 17 éves ipari tanuló és Pálfy György 19 éves gépkocsivezető ezen a szórakozóhelyen határozta el a vasárnapi kirándulást. A turistaháztól 3—4 kilométerre a két társaság találkozott. K. Mária valamiért el- káromkodta magát, mire a diákok közül az egyik kislány megjegyezte: „Egyesek megtanulhatnának. rendesen beszélni!” „Mit ugattok itt?” — vágott vissza K. Mária, majd a lány felé ütött. Az egyik gimnazista fiú kezével felfogta . az ütést, ám ekkor Szabó hajánál fogva hátra rántotta. K. Mária fenyegetőzött, majd a két csoport elvált. Ügy tűnt, az erdei epizód ezzel véget ért. • • Ünnepség — tömegverekedéssel A turistaháznál azonban hamarosan kitört a botrány. Az „útravalót” gyorsan elfogyasztó társaság előbb a büfénél produkálta magát lökdösődéssel, mások szidalmazásával, majd S. József vágott orrba egy fiút, akinek bántalmazásában S. Attila is '„közreműködött”.' Később hozzá érkezett futva K. Mária. — Akarsz verekedni? — kérdezte. — Kiszemeltem egy srácot... S. Attila habozás nélkül az ismeretlen fiatalemberhez lépett. öklével a szeme alá ütött. Ezután szóhoz alig jutó ellenfelét — saját szóhasználatát idézve — „gyomron ijesztette”, majd az összegörnyedt fiút ököllel arcul csapta... Eközben a két gimnázium tanulói tovább folytatták az akadályversenyt, ami után ünnepélyesen megkoszorúzták Stromfeld Aurél emléktábláját. Szabó és bandájának tagjai gúnyos megjegyzésekkel kísérték az esemény minden mozzanatát, fittyet hányva a rendreutasító szavakra. Kiabáltak, énekeltek, s mindez nem volt elég. K. Mária újra találkozott a hegyi útról ismerős gimnazista lánnyal. Itt az alkalom a törlesztésre, gondolta s kétszer megütötte haragosát. Az időközben a bandához csapódott T. Karol 16 éves bolti eladó ugyanekkor egy másik lányra támadt. S mintha jeladást kaptak volna a többiek — kitört a tömegverekedés ... Szabó és társai válogatás nélkül ütöt- ték-verték, aki csak a szemük elé került. Ä dühöngő fővezér úgy csapta arcba az egyik diákot, hogy orra tört. Majd egy tanárnak esett, akit ütlegel nyomán elöntött a vér... Aztán az általános kavarodást kihasználva, a banda egérutat nyert Békásmegyer felé. Útközben azonban még egy iskolás csoporttal találkoztak, amelynek egyik tagját; S. Attila támadta meg. A módszer azonos volt: ökölcsapás az arcba. S másnap este már újra gondfeled ten táncoltak a kultúrteremben ... Szigorú ítélet A sérült diákok támadóikról csak hiányos személyleírást tudtak adni, nevüket pedig senki sem ismerte. így kezdődött el a nyomozás, amely azonban néhány nap múlva érdekes fordulatot vett. A megyei főkapitányság bűnügyi osztályának munkatársai megtudták: egy kiránduló fény- képfelvételeket készített a turistaház környékén zajlott eseményekről. S a tekercs egyik kockáján felfedezték a banda véletlenül megörökített tagjait ... A többszörösére nagyított kép segítségével, Budapestre is kiterjesztve a nyomozást, hetek után így jutottak el egyik vétkestől a másikig... A kevélynyergi huligánok ügyét a, Szentendrei Járásbíróság tárgyalta, s hozott kellő szigorral ítéletet. A bíróság Szabó Andrást 1 évi, K. Máriát 1 év 2 hónapi, D. Sándort 10 hónapi, S. Attilát 1 évi, S. Józsefet és Pálfy Györgyöt 6—6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amit kinek- kinek büntetésvégrehajtási munkahelyen — két esetben szigorított bv-munkahelyen —, illetve börtönben kell letöltenie. T. Karolt a bíróság próbaidőre bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek, az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért. r— Szitnyai —r t
