Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

8 ""^/Chiap 1970. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Nyugatnémet festékkel A Pax „javított kiadása" Sokszor írtunk már a Pax- follról, s tegyük hozzá: okkal, joggal. S hogy most ismét té­ma lett, annak köszönhető: fordulat állt be az irón törté­netében. Ismeretes: három hónapja szüneteltetik a gyártást, töl­tést, s 15 ezer gyenge minőségű írószerszámot váltott visz- sza a gyártó, A Pest megyei Vegyi- és Di- vatcikkipari Vállalat. Most megállapodtak egy mitten- waldi gyárral, hogy tőlük vá­sárolják a betétek festékanya­gát, s az írócsúcs tömítéséhez, zárásához szükséges „záró­zsírt”. Ezek az anyagok kivá­ló minőségűek. Eddig az okoz­ta elsősorban a Pax „folyá­sát”, hogy a Budacolortól gyengébb festéket kaptak. A vállalat szentendrei író­szerüzemében már az új fes­tékkel töltik a betéteket, s újfajta, acélcsúccsal látják el a tollakat. Ezeket a speciális csúcsokat egy jónevű svájci cégtől kap­ják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új Pax- ra nem lesz panasz. A javított kiadás változat­lan áron kerül az üzletekbe. (—di) BAB — UVEGTÉGELYBEN 12 kutatóárok MIT CSINÁL A MÉREGRAKTÁROS? - NEM CSAK A JÓ PAP TANUL Szentmártonkátán a késő délutáni órákban a Kossuth Tsz udvarának kertkapujáig kísér Samu János főagronó- mus. Ahogy búcsúzóul kezet rázunk, bejön a kapun két fiatal lány, mindegyik fekete fejű üvegtégelyt tart a kezé­ben, olyat, amibe orvosságot, kenőcsöt tesznek a patiká­iban. Azt nyújtják a főagro- nómus felé. A két tégely al­ján mozgó férgek, az egyik falán kifejlett gabonafutrinka mászkál, a másikban cserebo­gár világossárga, kövér báb­ja hever mozdulatlanul. A kígyózva nyüzsgő halmazban több cserebogárpajor, de va­lamennyi csupa ellensége mindenfajta növénynek. — Hát ezt gyűjtötték, lá­nyok ? — Köszönöm — nevet az egyik. — Öröm az, ha annyi­ra fiatalnak, lánynak néz­nek. Csakhogy ez a szép cím régen nem illet meg, Har­matit Mihályné vagyok, és — mutat társára —, ha egy hó­nap múlva jön errefelé, már Torma Margitot SZINTÉN ASSZONYNAK kell titulálja. Most lesz az es­küvője. — Tán csak nem passzió­ból szedték össze ezt a sok mindenfélét? Őszi „kölcsönző“ nagytakarítás IDÉN ELŐSZÖR: MESZELŐGÉP . Az őszi nagytakarítások közeledtével a Belkereskedel­mi Kölcsönző Vállalat felké­szült, hogy a háziasszonyok munkáját minél több és minél jobb állapotban levő háztar­tási géppel könnyítse. Idén kölcsönöznek először mesze­lőgépet, amely — hasonlóan a magasnyomású permetezők­höz egyenletesen szórja fel a meszet vagy a festéket a fal­ra. A közeljövőben érkezik a kölcsönző vidéki boltjai­ba 15 olasz parkettcsi­szológép. Ezzel százra nő a kölcsönöz­hető parkettcsiszolók száma de az igényeket még ez sem elégíti ki, s 1971-re újabb gé­peket akarnak vásárolni. A vállalat szakboltjában műsze­rész tanítja meg a bérlőket a gép kezelésére. Az őszi idény egyik legkeresetteb cikkéből, az olajkályhából a közelmúlt­ban szerzett be a vállalat 800-at. Bár ezzel a kölcsönözhető olajkály­hák száma országosan 2500-ra nőtt, máris min­den kályha bérlőre talált. Ezért újabb igényeket nem tudnak kielégíteni. Az egyéb fűtőberendezések — hőkandal- lók, hősugárzók — mellé újabb 100 nagy tányéros hősu­gárzót vásároltak, amelyeket a budapesti és vidéki boltok között osztottak szét. Megszűnik 2 ceruzaelem-hiány? A VBKM Akkumulátorgyár­ba új automata gépsor érke­zett, amelynek segítségével megszűnik a „ceruzaelemek” évek óta tartó egyre fokozó­dó hiánya. A vállalat a Trans- elektro útján mintegy négy­millió forintért vásárolta az angol Haker Widdeley cégtől a gépsort, amely kis tranzisz­toros rádiókhoz való R—6-os ceruzaelemet gyárt. DAMA- 120 EZERÉRT A Tenkesalja híres méne­sében — a siklósi Magyar— Bojgár Testvériség Tsz tere- hegyi tenyészetében — érté­kes sportlovakat nevelnek. Je­lenleg 116 kitűnő paripát tar­tanak itt. A minap egy oszt­rák sportlovas megvásárolta a termelőszövetkezet Dáma ne­vű m'agyar f élvér kancáját százhúszezer forintért. — De nem ám! Mi most a növényvédelemben dolgo­zunk. A főagronómus azonban az évődést már nem állja, el­magyarázza, milyen fontos a két fiatal nő munkája. Vetés előtt megvizsgálják a szán­tót, mennyi ártalmas féreg lapul benne. Megelőző nö­vényvédelem, amit végeznek. Hogyan csinálják? Húsz holdanként egy méter hosszú fél méter széles és 25—30 cm mély árkot ásnak. A kihányt földből összeszedik, ami ro­vart csak találnak benne, és abból következtetnek, meny­nyi lehet az egész táblában. Ma két táblán, összesen kétszáznegyven holdon ástak kutatóárkot. Egész nap 12 ilyen kis lyukat kiásni, iga­zán nem nagy munka. — Nem hát. Csakhogy reg­gel fél nyolctól délután fél ötig a 240 holdat bejárni ép­pen elég. Ez bizony igaz. Mi lesz azonban most a következő lé­pés? Erre meg azt felelik, az már nem az ő dolguk. A fő­agronómus pedig előszólít egy fiatalembert, Torma Pált, hogy az majd megmondja. — Következik A TALAJ- FERTŐTLENITÉS Holdanként négy kiló L7-tel és nyolc kiló Wotatox-szal szórjuk be a földet, hogy el­pusztuljanak a kártevők. Az egyikből négy, a másikból nyolc mázsa van raktáron. Ezt meg Torma Pál onnan tudja, hogy ő a méregraktá- ros — mellékállásban. Kap érte havi háromszáz forintot, nyolc hónapon át, amíg a nö­vényi és állati kártevők elle­ni védekezés folyik. Három­száz forint, nem sok pénz. — Nem, de a raktárnokság sem ad sok munkát. Ki kell adni pontosan annyit, ameny- nyiről a cédula szól és nem szabad elvétni arí sem, hogy mit. Aztán el kell könyvelni, mennyivel maradt kevesebb a raktárban. Torma Pál, miután elődje egészségi okok miatt áthelye­zését kérte, csak a tavasz óta raktáros. Előbb azonban, a téli hónapokban hat társával együtt méregkezelő tanfolya­mot végzett. Azok is trakto­rosok, nekik kell permetez­ni, hát illik alaposan ismerni a különböző mérgeket is, de azt is, hogyan kell azokkal bánni, hiszen az emberre is veszélyesek lehetnek. Mind önként jelentkezett a tanfolyamra, érezték, tudták, hogy munkájukhoz szükséges fontos ismereteket szereznek. Torma Pált különben most arra beszélik rá, menjen még egy társával újabb tanfolyam­ra és akkor SZAKMUNKÁS LESZ. Hiszen most már a növényvé­delem újfajta mezőgazdasági szakmunka. De tudomány is. Lám Samu János főagronó­mus, bár az agráregyetemen már tanulta, most megint be­iratkozott az egyetemre nö­vényvédő szakmérnöki okle­velet szerezni, és újra még részletesebben tanulja. Bi­zony, manapság nemcsak a jó •pap tanul holtig. Sz. E. SZEPTEMBER 26-27 VISEGRAD: Lovasnapok a Gizella-majorban A Dunakanyar természeti szépségekben talán leggazda­gabb központjába, Visegrádra hívta meg a sajtó képviselőit a soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet. A tájé­koztató apropóját ugyan a hónap végén megrendezésre kerülő lovasnapok programja szolgáltatta, ám az újságírók ennél jóval többről is meg­győződhettek. Nevezetesen arról, mit tesz és tervez a so­roksári gazdaság a Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdasággal együttműködve az idegenfor­Az üzletfél: az IBUSZ és a MALÉV TÚRISTAFOGADÓ A TOKI EGYETÉRTÉSBEN A pincében lopóval „tálalják” a bort a külföldi vendégeknek. A toki Egyetértés Termelő- szövetkezet megállapodást kö­tött az IBUSZ-szal és a MA- LÉV-vel, amelynek értelmé­ben külföldi turistacsoporto­kat küldenek a tsz-be. A tsz vezetősége a helyi adottságo­kat, elsősorban Budapest kö­zelségét kihasználva, hangula­tos turistafogadó „állomást” létesített. A nádfedeles pago­dában a tsz saját cigányzene- kara szolgáltatja a muzsikát, a pincében pedig pálinka, zsí­ros kenyér és bor várja a vendégeket. A csoport kíván­sága szerint a tsz saját kony­háján készített hideg- vagy főtt ételt tálalnak. Két hintó- val sétakocsikázhatnak a tu­risták, és két lovon lovagló­tudományukat is kipróbálhat­ják. 94 dekás burgonya A rendkívül csapadékos és a kapásnövényekre kedvező nyár végi időjárás hatására nem mindennapi burgonya termett Fekete Károly debre­ceni lakos kertjében. Az egyetlen óriási burgonyának a súlya 94 deka. galom föllendítéséért, a GI-- zella-major környékén. A leleményes termelőszö- . vetkezet a múlt év eiején itt fogott össze az erdő- gazdasággal, hogy fölele­venítse a vidék történelmi hagyományaihoz híven, különösen a Mátyás idején divatos lovassportot. Gencsy Tibor irányításával újjávarázsolták az elhagyatott gazdasági épületeket, értékes lovakat vásároltak, verseny- pályát építettek, a dombolda­lát pedig „természetes” lelá­tóvá alakították át, s meg­nyitották a Dunakanyar szin­te szenzációnak számító lo­vasiskoláját. A gyakorlópálya ideális ta­nulóhely a kezdőknek, míg a lovassportban járatos bel- és külföldi vendégek változatos terepen művelhetik a galopp valamennyi fajtáját. Nemcsak a Duna partját járhatják be lóháton az idetévedő turis­ták, hanem fölkapaszkodhat­nak a környező hegyek, dom­bok gerinceire is. Bárki igény­be veheti a lovasiskolát akár egy órára, s ha akarja, fél vagy egész esztendőre szóló bérletet is válthat. A kör­nyékbeli fiatalok közül máris sokan megkedvelték az új sportolási alkalmat, sokan jönnek Visegrádra, hódolva a lósportnak külföldről is. Pártay Tivadar, a termelő- szövetkezet képviselője el­mondotta, hogy részletes ter­vet dolgozott ki a közös gaz­daság a lovassport fellendíté­sére. Addig is, amíg ez meg­valósul, egy látványos bemu­tatón igyekeznek felhívni ma­gukra a közvélemény figyel­mét. Szeptember 26-án és 27-én rendezik meg a Dunaka­nyar nagyszabású lovas­programját, a Gizella-ma­jorban. A visegrádi lovasnapokra kü- lönautóbuszok, sűrített HÉV- szerelvények viszik majd a fővárosból az érdeklődőket a verseny színhelyére. A viseg­rádi lovasnapok műsorában fellépnek a Budapesti Lovas Klub, az Üjpesti Dózsa, a Győri Lovasiskola, valamint az Agrártudományi Egyétem Tangazdaságának és a ven­déglátó gazdaság lovasai. A versenyszámok között va­dászugratás, díjugratás, volti­ge lovaglás szerepel, de egyéb bemutatókra is sor kerüL Például: vadász-ijjász ver­senyt is rendeznek. —sp— További „libegők” A főváros új szenzációja, a „libegő" nem sokáig lesz egyedülálló az országban. A Győr-Sopron ebenfurti vasút 1971 tavaszán ugyanis meg­kezdi az ország második drót- kötélpályájának építését Mátraházán. A mátrai „libegő” több mint kétkilométeres hosszúságban a jelenlegi autóbuszmegálló­tól a Kékestetőre szállítja majd a kirándulókat. Végállo­mása a tv-toronytól mintegy 50—60 méternyire lesz. A pá­lya építésével egyidőben a GYSEV 250 személyes turis­taszállót is épít a végállomá­son. Mind a „libegő”, mind a turistaszálló építését még 1971-ben befejezik. Jövőre a GYSEV Badacsonyban is megkezdi a vasútállomás­tól a Kisfaludy házig vezető egykilométer hosszú drótkö­télpálya építését. Itt a két­személyes „libegök” helyett több személyt befogadó zárt fülkék közlekednek majd. En­nek a pályának az építése 1972 elején fejeződik be. Újból cserép a pipa Valamikor közkedvelt és keresett cikk volt a dohányo­sok körében a cseréppipa, a selmeci és a városlődi cserép­pipát még a külföldi _ piaco­kon is ismerték. Pázmány Jó­zsef balatonfüredi népi ipar­művész, aki a hajdani város­lődi majolikagyárban tanulta a mesterségét, elhatározta, hogy újból életre kelti a csak­nem teljesen kihalt cserép- pipagyártást. Elkészítette az első mintadarabokat és nagy hőfokú égetéssel sikerült a ré­gihez hasonló minőségű pipát előállítania. A magyaros dí­szítőelemekkel ékített fekete cseréppipa — a terv szerint — mint ajándéktárgy kerül forgalomba. KEVESEBB BOSSZÚSÁG? Nemzetközi épületszerelvény-kiállítás októberben Talán furcsád hangzik, ám mégis igaz: a lakás-, a ház- építkezések költségeinek húsz százalékát az épületgépészeti szerelvényekre fordítják és mégis ezekre panaszkodnak a legtöbbet. Csöpög a csap, megvete­medik az ajtó, az ablak, letörik a műanyag kilincs — mindennapos kifogások, mindnyájunk előtt ismerete­sek. Jól ismerjük a kivitelező vállalatok magyarázkodását is: minderről mi nem tehetünk, ilyet gyárt az ipar. Sajnos, ez is igaz. A hibák kiküszöbölése ér­dekében a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki-Tudo­mányos Tájékoztató Intézete októberben nemzetközi épületgépé­szeti és épületfelszerelési bemutató kiállítást ren­dez. A kiállítás célja az hogy feltárja és bemutassa a mű­szakilag és gazdaságilag leg­jobban megfelelő épületgépé­szeti és épületfelszerelési meg­oldásokat, kijelölje azokat a szerelvényeket, berendezése­ket, felszerelési tárgyakat, amelyek jövőben a perspekti­vikus gyártás alapját képez­hetik. A kiállítás másik cél­ja, hogy elősegítse a hazai gyártásfejlesztést, valamint a speciális gyártóberendezések, technológiák kiválasztását. A kiállításon a huszonkét résztvevő külföldi cégen kí­vül a magyar kiállítók között szerepel majd két Pest megyei vállalat, a Mecha­nikai Művek és az Ikladi Ipari Műszergyár is. Amíg a külföldi vállalatok a legmodernebb kis- és nagy­teljesítményű klímaberende­zéseiket, jó minőségű vízsze­relvényeiket, valamint a mű­anyag ajtókat, ablakokat mu­tatják be, addig a két megyei üzem a korszerű olajkályhá­val, illetve az automata mo­sógép gépi berendezéseivel mutatkozik be. A kiállításnak fontos célja lesz az is, hogy a magyar és a külföldi vállalatok egymás termékeit, gyártási módszere- it megismerjék és hogy lehe­tőséget és módot találjanak a kooperáció bővítésére, licence- vásárlásokra és általában minden együttműködés továb­bi szélesítésére. K. I. Őrbottyán 700 ezerrel több téglát ad Őrbottyán határában nyú­lik magasba a Pest megyei Téglaipari Vállalat téglagyá­rának kéménye. Szoboszlai József üzemvezetővel és Nagy Béla párttitkárral járjuk az üzemet. — Az árvíz előtt is keres­ték a téglát. Azóta még inkább érezve a reánk háruló nagy fele­lősséget, igyekszünk lehe­tőségeink szerint a leg­többet nyújtani — mondja az üzemvezető. — A közelmúltban a hagyomá­nyos téglák mellett rátértünk a kábelfektetésekhez szüksé­ges téglák gyártására. Az el­múlt három hónapban dol­gozóink minden szabad szom­batjukon és vasárnapjukon termeltek: hétszázezer kismé­retű téglával gyártottunk többet a tervezettnél. De az árvíz károsultjait anyagilag is segítettük. Havi keresetünk négy százalékát átutaltuk a segélyszámlára. Nagy Béla, a téglagyár párttitkára, a szocialista bri­gádokról beszél. — Korábban három szocia­lista brigádunk volt, az idén már öt vesz részt a munka- versenyben. Nemcsak termelési ajánlásokat tesznek. fel­Há­rom brigádtag például to- I vább tanul: az építőipari technikum le­velező tagozatára iratkoztak be. A váci járás majdnem min­den üzemében munkaerő-’ hiánnyal küzdenek, őrboty- tyánban nincs ilyen gond. A téglagyár munkásainak, al­kalmazottainak hetven szá­zaléka törzsgárdatag. (Szőnyi) PEST MEGYEI HÍRLAP 1 Ragyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága % a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő t SITHA A.VDOB Riadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili, Somogyi Béla u. S. n. ént. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér X. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 141—330. Gépiró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/113. Titkárság: 131—218. Egyéb számok: 141—402, 141—23*. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési dij 1 hónapra 20 forint. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom