Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
8 ■‘v^líiHap 1970. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Fogadás a bolgár nagykövetségen „Ötszörös” Adáshiba Az idén öt színházi társulat is műsorára tűzte a Pesti Színház évadjának sikeres premier-darabját, Szakonyi Károly Adáshiba című vígjátékát. Ebben az idényben elsőként éppen 20 esztendős fennállását ünneplő Déryné Színház mutatja be Szakonyi művét, Petrik József rendezésében. A Kulich Gyula téri premier napja: szeptember 11. Napvilágot látott az utóbbi években néhány rendelet, amely a lakossági ellátás és szolgáltatás javítását hivatott elősegíteni. — Hogyan éltek a rendeletek adta lehetőségekkel? Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budápesti nagykövete Bulgária felszabadulásának 26. évfordulója, hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP még a mesterek, de a nagyobb helyiségekben már érezhető a javulás. A megye kisiparosainak termelési értéke meghaladja a havi 30 millió forintot. — Fejlesztési tervek? Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, továbbá a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet számos más ismert személyisége.. Ott volt a fogadáson a Budapesten akkreditált diploNINCS MÁR KÖVE A MALOMNAK Milyen az új liszt? Ha kenyeret szelek, mcstanászemből liszt? Nem jártam még dek falépcsőkön kúszunk fel a — erre válaszolt Farkas Béla, a KIOSZ Pest megyei titkárságának helyettes vezetője. — Az idén 1300-an váltottak iparengedélyt- és működési engedélyt a megyében, s így a kisiparosok száma megközelíti a 8 ezret. Az „újoncok” tíz százaléka nyugdíjas, 40—50 százaléka pedig mellékfoglalkozásban vállalt otthon munkát. Ez mutatja a rendelet jelentőségét, amelynek alapján nyugdíjasok és üzemi munkások is kaphatnak működési, vagy iparengedélyt. Ahol arra szükség van, a lélekszámtól függetlenül — tehát ötezres községektől nagyobb helységekben is —, kiadjuk a működési engedélyt. — Más eredmény? — Együttműködve a helyi tanácsokkal, megkeressük a módját,; hogyan lehet lakást és műhelyt biztosítani a letelepülni szándékozó iparosoknak. A múlt évi kormányrendelet alapján a mesterek OTP-hitelt kaphatnak a fejlesztéshez. Eddig több mint egymillió forintot vettek fel az iparosok gépek, szerszámok vásárlására, műhelybővítésre stb. Átlagban 15—20 ezer forintos kölcsönökről beszélhetünk, de van olyan műszerészünk is, aki 100 ezer forintot kapott, hogy fontos exportmunkáit elvégezhesse. — összegezve? — Megerősödött a kisipar. Igaz, sok helyütt, főként a kis községekben hiányoznak — Mi tervezünk ugyan, de a megvalósulás nem csupán tőlünk függ, hanem elsősorban attól, hányán kívánnak iparengedélyt váltani. Elképzeléseink szerint 1971 végére 15 százalékos lesz a növekedés, s ez az ütem az elkövetkezendő években még meggyorsulhat. Mindaddig, amíg a lakosság szükségletei megkövetelik, messzemenően támogatjuk azokat, akik kisiparosként akarna^ dolgozni. (—di) Két külföldi vásárlátogatásának eredményeiről, valamint a csütörtökön kezdődő őszi vásárról számolt be szerdai sajtótájékoztatóján a vállalat központjában Somogyi Béla, az OFOTÉRT vezérigazgatója. A Lipcsei Vásáron 3,1 millió rubel értékű optikai és fotócikk jövő évi szállítására kötöttek megállapodást. S mivel a hazai kereslet állandóan nő, októberben valószínűleg további egymillió rubel értékben rendelnek árut az NDK-ban. Hosszú lejáratú, 1971—1975-re szóló szerződés előkészítéséről is tárgyaltak, s erre az időre évi 300 000 négyzetméter röntgenfilmet vásároltak az eddiginél 30 százalékkal olcsóbban. Az NDK-beli Zeiss máciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ERDÉRT-nek — teljes nevén: Erdőgazdasági és Faipari Értékesítő és Készletező Vállalat — nincs ugyan Pest megyében telepe, feldolgyár bejelentette, hogy jövőre megszünteti a szemüveglencsék gyártását, s a világhírű termék licencét s ezzel az eddigi megrendelőket valószínűleg a MOM veszi át. A Brnói Vásáron több mint félmillió rubeles megrendelésben állapodtak meg a csehszlovák cégekkel. A vezérigazgató bejelentette, hogy a vállalat Immár hagyományos őszi vására csütörtökön kezdődik. A következő két héten mintegy 5 millió forint értékű fotócikket — fényképezőgépeket, filmvetítőket — kínálnak 20— 30 százalékkal olcsóbban országszerte az OFOTÉRT szaküzletei, valamint a kijelölt áruházak, az állami és szövetkezeti üzletek. ban, az jár eszemben: újból sütötték-e? S miként lesz a gozó üzeme, mégis szoros kapcsolat van a kettő között. Halász László vezérigazgatóhelyettes : — Évi hatmilliárdos forgalmunkban előkelő helyet foglal el a megye. Egyrészt azzal, hogy a Pilisi, a Pest vidéki és a Nagykunsági Erdőgazdaság megyei erdészeteiből felvásároljuk az ipari fát. Másrészt pedig: mi látjuk el az üzemeket faanyaggal. — Legnagyobb partnerek? — A szentendrei „Kocsigyár", a monori Kefegyár, a Faipari Vállalat és a TÜZÉP. Főként bútorlapot, falemezt és furnírt szállítunk. A TÜZÉP- nek 20 millió forint értékű vi- kendházat adtunk át az idén. — Milyen az ellátás? — Jó. A gazdasági reform lehetővé tette — a fenyőáru kivételével — a többcsatornás forgalmat, s ez meggyorsította, könnyítette a faáru mozgását. az értékesítést és beszerzést. A közületeknek minden .igényét teljesíteni tudjuk, csupán a lakosság bútorlappal, s lemezzel való ellátása akadozik. — Lesz-e elég tűzifa? — Ez nemcsak rajtunk múlik. Az erdőgazdaságok közvetlenül adják át a fát a TÜ- ZÉP-nek. Mindenesetre: igyekszünk mi is minél több fát adni, hogy zökkenőmentes legyen a fűtési idény. (—dl) Nagykőrös és Kecskemét között a vasúti sorompót leengedték. Gyorsvonat száguldott Budapest felé. Mindezt azonban nem fogta fel Palotai Sándor, aki aznap késő délutánig a kocsmákat bújta. A nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet kétfogatú lovas kocsijával kivilágítatlanul kocogott hazafelé. A szekéren ült felesége, és 10 éves gyermeke is. Mivel nem látta még a vonatot, kikerülte a sorompót, gondolván, hogy a sinek túlsó oldalán is ugyanilyen biztonsággal haladhat tovább. De a sorompó mellett mély árok húzódott: a lovak megtorpantak. Kapkodni kezdett a kocsis és fordulás közben a szekér kerekei a sinek közé szorultak. Kikapcsolódott az egyik ló istrángja is, így a szekér és a lovak a síneken maradtak. Palotai Sándornak csupán Egy „kétszemélyes" verekedés tanulságai Dr. Magócs Imrével, a Nagy- kátai Járásbíróság elnökével a bűncselekmények gyakori kísérőjelenségéről, a közömbösségről, a részvétlenségről, a nemtörődömségről beszélgettünk. — A mai napon érkezett hozzánk egy elszomorító bűnügy — mondja dr. Magócs és az aktát fellapozva folytatja — 1970. augusztus 1-én az esti órákban történt. Marton József helybeli lakos többet ivott a kelleténél és a részeg emberek bizonytalan mozdulatával... — Gondolom, ez a bizonytalanság nemcsak a lábakra, a kezekre, hanem az agyra is kiterjed ... — Igen, erre mondják, hogy nincs már beszámítható állapotban, fellazulnak viselkedési normái, áthágja a társas- viszony szabályait. Az ittas ember „behajt” a pirosba, előz, ahol nem szabad, felhág a járdára, s emiatt aztán ő sértődik meg. Egyszóval testi és lelki egyensúlyát veszti. Marton József is így járt s az italboltban el akarta vinni egy másik ember zakóját. Csoportosulás támadt és az italbolt előtt (minden ilyen csoportban akad egy „erős” ember, egy rendcsináló, vagy „kiosztó”) itt Csik László, aki — mint később mondta — adott egy „fülest” Mártonnak. A „füles” túl nagyra sikerült és Marton József az úttestre vágódott. Koponyája súlyosan megsérült — Kijött a mentő és elvitték, nem? — A közlekedési járőr nyomban értesítette a rendőrséget és a mentőket is. A mentők kijöttek, de Marton József nem akart a kocsiba szállni, hanem kerékpárjával haza indult. Útközben kétszer leesett a kerékpárról és eszméletlen állapotban talált rá egy 15 éves gyermek. — A boncolás mit mutatott ki? — Ha Marton nyomban orvosi kezelésben részesül, akkor sem marad életben. Az ütés, illetve az esés következtében kapott ütés olyan erős volt, hogy már segíteni nem lehetett rajta. — Ez azonban nem menti az eset szemtanúit... — Súlyos mulasztás történt. Martont nem lett volna szabad hazaengedni. Kényszeríteni kellett volna, hogy a mentőkocsiba szálljon. — Egyáltalán már az ütés is... A járásbíróság elnöke elgondolkozva nézi a papírlapokat, az aktát, amely egy ember halálának körülményeit tartalmazza. — Ezek az igazán nehéz esetek. Bűnös és felelős, aki ütött, jogilag ez rendben is van. De mi van azokkal, akik szemtanúk voltak? Emlékszik ön arra a pesti esetre a Boráros téren a híd alatt?... Az emberek szeme előtt ütöttek agyon egy férfit, egy idős zenészt. Nézték, nem szóltak... Az újságok hetekig cikkeztek róla. És itt van most egy másik eset. Nem ugyanaz, de hasonló. A jog, a törvény nem ad nekem módot, hogy eljárjak azokkal szemben, akik hagyták elmenni Martont... nem félek kimondani, a halálba. Önök talán a közvélemény erejével... — Megkíséreljük. Ezerszer és ezeregyedszer! Talán majd egyszer sikolt valaki, kiabál, üvölt valaki, ha látja, hogy vernek, ütnek, öklöznek egy embert, ha látja ... 1970. augusztus 30-án, este 20 óra 20 perckor Budapesten, a mezőgazdasági kiállítás be- és kijáratánál, a 29-es villamos megállója előtti betontérségen feküdt egy öregember. Hanyatt feküdt és hátul a koponyájából vér szivárgott. Élettelen kezei széttárva ... Sehol egy segítő, sehol a mentség. Lehet persze, hogy valaki már értesítette őket, lehet, hogy elszaladt már valaki elfúltan, könyörgöm, jöjjenek, itt a szemünk láttára fog meghalni egy embertársunk... Mondon, írom, hogy lehet. De én csak azt láttam, hogy némán, megdöbbenve és iszonyodva nézik, aztán tovább sétálnak. Sz. D. Mától: OFOTÉRT őszi vásár Zeiss helyett MOM malomban. Anyám, ha kibontott egy csomag lisztet, megszűrte a kezén. Szidta vagy dicsérte. Miért? Milyen a liszt? A gyúródeszkán láttam: fehér és fénytelen, kemény és omló, szép, de elhaló. ★ Hosszú a búza útja. A ceglédi Erzsébet Malom udvarán egymást érik a vontatók. A környék 18 gazdaságából jönnek. Legtöbb búzát a helyi Vörös Csillag Tsz küldte: kétszáz vagonra valót. második emeletre. Az almol- nár kinyitja egy dob száját Szögek, vasdarabok kapaszkodnak a mágnesbe. — Csak ezután mehet « hengerbe, hogy össze ne törje. — Kő van benne? — Hol vagyunk már attól!! Az én inas koromban ugyan még kővel dolgoztunk, de sokat vertük-véstük, hogy ripa- esős legyen, jól őröljön. Most már vashenger van mindenütt. • — Hol vannak a molnárok? — Nem kell ide ember. Gép — Az ott a tároló és a koptató — mutatja Bata Ferenc almolnár. — Onnan jön ide, a mosóba. Látja, itt megfürdetjük a szemeket, 8—10 órát pihentetjük, s így'nedvesen jut a hámozóba. Ott a lapátok smirglihez verik, majd a kefe- gép megtisztítja a portól. Fülsiketítő zúgás, szállongó fehér por, akár a köd. Mere- 1 annyi ideje maradt, hogy családtagjait letessékelje a kocsiról és 20—30 méterre előreszaladva megpróbálja megállítani a vonatot. A mozdony vezetője mintegy 200 méterről vette észre a karját széttáró, integető parasztembert. Csikorogtak a fékek, de a száguldó szerelvény már nem tudott megállni. A lovakat a kocsival együtt maga alá teperte a mozdony. A termelőszövetkezet kára emiatt 25 000 forint volt, s a mozdony javítása is 1000 forintba került.' A gyorsvonat utasai pedig a baleset miatt egy órával később érkeztek végcéljukhoz. A felelőtlen, kocsmázó ko- csihajtót ma a Pest-vidéki Járásbíróságon dr. Ács András tanácsa vonja felelősségre a közlekedés biztonságának veszélyeztetése miatt. m. k. a. dolgozik mindenütt. Csak a gépekre kell ügyelni. Az egész malomban 52 -en vagyunk. Éjjel-nappal jár a malom. Egyedüli a városban. 1839-ben 74 szárazmalmot .tartottak számon. Együttvéve nem emésztettek meg annyi búzát, mirtt ez az egy: napi nyolc vagont. De már ez is elavult Tavasszal megkezdik az érj, 60 méter. magas tárház építését s utána az ország legkorszerűbb „mammutmalma” is itt dolgozik majd: napi 20 va- gonos teljesítménnyel. Lenn, a raktárban, a csúsz- tatóról egymás után huppannak le a 85 kilós zsákok. A szállítók egyetlen mozdulattal kétkerekű tolókocsira emelik, s futnak vele ki a vontatóra. Ricz Lajos üzemvezető kibont egy zsákot. Nagyítóval nézi (a képen), milyen a szemcsézettsége, jó-e, rossz-e a liszt? —■ Gyönge. Rossz volt az év. Szomorúak a molnárok, de nem tehetnek semmit. Fáj az ember szíve, mondják, ha ilyen az őrlés. S még be sem takarították az összes búzát, az utója rosszabb lesz. Egész évben éjjel-nappal jár a malom. Bizakodnak a molnárok: lesz még jobb búza is, lesz még szebb liszt is... A mostani őrlés javát még szorgalmasan csomagolják, naponta 150 mázsát, egy-két kilós zacskókba, s viszik a vagonok Nagykőrösre, Szentendrére, Budapestre. (paládi) ' Foto: Urbán FEJLŐDŐ KISIPAR * 1300 új engedély 2 1 en' Egymilliós OTP-Jiitel Lesz-e elég tűzifa ? Víkendliáz 20 millió forintért LOVAK A SÍNEKEN A vonat egy órát késett...
