Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
6 "ZKfriap 1970. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK BÁBOLNA Csikóárverés Az idén már hatodszor rendeznek nemzetközi csikóárverést a Bábolnai Állami Gazdaságban. A csütörtökön sorra kérülő aukció iránt az eddiginél is jóval nagyobb az érdeklődés. Ez részben annak köszönhető, hogy a gazdaság Isztopirin nevű lova, amely apasági csikója a világhírű Im- perialnak, a múlt héten kimagasló sikerrel győzött a kétéves csikók legnagyobb nemzetközi versenyén Báden- Badenben, és a nyugatnémet szaksajtó apjánál is jobb lónak ítélte. A mostani árverésen pedig felvezetik Isztopirin testvérét, a 18 hónapos Tikettet is. Egyébként 26 első éves csikó kerül kikiáltásra. Az állami gazdaság szakemberei mintegy 250 példányban küldték ki az árverés katalógusát ,a nyugat-európai országokba, valamint Csehszlovákiába és Jugoszláviába. Ezek részletes tájékoztatást nyújtanak azokról a ménvonalakról, amelyek leszármazottjai most aukcióra kerülnék, részletesen ismertetik az eladásra szánt csikók adatait, apjuk származási tábláit, verseny- és te- nyészeredményeit. Abszolút mindegy... — Nekem már mindegy. — És én semmit sem számítok? — Sajnos, te vagy a mindenem. Itt a gulyáskrém Űj termékkel, a gulyáskrém nevű ételízesítővel növeli élelmiszeripari készítményeinek választékát az Univer Szövetkezet. Rövidesen megjelenik a boltokban az újdonság, amellyel — kevés burgonya és hús hozzáadásával — kitűnő, ízletes gulyás készíthető, mindössze néhány perc alatt. Az sem baj, ha nem tesznek bele húst, ugyanis a koncent- rátum tartalmazza azokat a fűszereket és aromákat, amelyek a hagyományos gulyás velejárója. Szigetek királynője Királynők szigete — szigetek királynője. Legendákkal, százados tölgyekkel Árpád-kori templommal, rózsaillattal, a messze múltat idézi. Az úttörőstadion, a teniszpályák, a hullámfürdő, a gépzene a legmaibb valóságot. Arany, Tompa, Krúdy vagy az Árpádházi királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. Az már kevésbé, hogy az I. században, amikor a mai Margitsziget helyén még 3—4 szigetecske állt, a rómaiak védvárat építettek ide, hogy Aquincumot védjék. A ligetes-berkes köztéren a római isteneknek szentélyeket, pogány templomokat építettek. Az 1838-as nagy árvíz római sírköveket, áldozati oltárokat hozott felszínre. Akkor kerültek elő a sziget északi csúcsától a Dunán át, Újpest irányába Ívelő híd feliratos kőlapjai. I. István, sőt korábban Árpád is, vadaskertnek használta már a fákkal, bokrokkal, nyulakkal, őzekkel gazdag szigetet. Mint Öry György, a Margitsziget tudós kutatója írja: „A hajdani időkben a királyoknak ezen szigeten tartott vadaskertjéről neveztetett Nyulak szigetének.” Bár itt-ott a hivatalos okmányok-' ban Insula Budenis (Budaisziget) néven is előfordult, 1254-ig Nyulak szigete volt a hivatalos neve. , Királvi vadászlakok, nyaralók, királynők nyári palotái, püspökök, érsekek rezidenciái tették rangossá a szigetet. „Voltak pedig a Nyulak szigetén nemcsak szerzetesek, hanem paloták is, melyekben a királyok szoktak szállásolni” — mondják a korabeli krónikák. Imre király nyaralóját Pierre Vidal, a francia trubadúr is megénekelte. IV. Béla, fogadalmához híven — a királyi palota mellé — 1252-ben felépíttette a domonkos apácák kolostorát, és 10 éves korától itt neveltette lányát, Margitot. A margitszigeti várban halt meg 1270. május 3-án, 64 éves korában IV. Béla és két évvel később fia, V. István is — tanúsítja a Turóczi-krónika. IV. László 1278-ban kelt adománylevele már említést tesz a ferencesek, a domonkos és a johannfta szerzetes rendek kolostorairól, valamint az esztergomi érsek váráról. Ügyeskedem A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT [Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19—21.) azonnali belépésre felvesz: dömpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtés- szerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesités megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodó.son. A japánkert. (Foto KS — Esztergálj Kéve feiv.) A 70 domonkos apácán és a sok szerzetesen kívül, . „ezeknek nagyszámú cselédei, kézművesek, parasztok és más függetlenek — érseki, királyi —, de több főúri paloták hivatalnokai, s tisztjei, szolgái is itt laktak, s utóbb a sziget lakossága, s lakházaik annyira elszaporodtak, hogy szükségessé lett tereket is és utcákat kijelölni, falakat, korlátokat, kerítéseket emelni”. 1526-ban a domonkos apácák a törökök elől elmenekültek. Beél Mátyás tudósít róla, hogy a „Margitsziget egész területét szilárd fal erősítette, a hullámok szinte töltések által gátoltattak, de midőn a törökök Budát hatalmukba kerítették, a sziget is elmagá- nyosodni indult, s a Duna bán- talmainak annál inkább megnyílt, minél hanyagabbul tartattak az elmosás ellen állított töltések és ily módon nemcsak az épületek elrom- bolódtak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmósatott”. A török kivonulása után már csak kaszálóként adhatták bérbe az egykor királyi fényű szigetet. Mayer, óbudai lakos volt a margitszigeti kaszáló utolsó bérlője. Majd amikor a pozsonyi országgyűlés Sándor főherceget, II. Leopold király fiát választotta meg országnádornak, a királyi rendelet a Margitszigetet jelölte évi 500 forintért mulató kertjének. Sándor . főherceg tüstént építkezni kezdett, de a . Margitsziget, a palatinusi rangban követő József nádor alatt teljesedett ki. • József nádor „a szigetből , gyönyörű parkot varázsolt, s azt az egész közönségnek nyitva tartotta — a bejárást azonban kis csónakokon a budai oldalról engedte meg.” A nádor maga is szenvedélyes kertész Volt. Hárs-, platán-, vadgesztenye- és tulipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az addig két részből álló szigetet egyesítették. Nem sokkal később, a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első artézi kutat. Vizét felhasználva fürdőt, gyógyszállót építettek. Ybl Miklós tervei szerint megépült a mai Nagyszálló, a második világháborúban elpusztult Margit-fürdő. Ahol most városnéző autóbuszok viszik a turistákat — ott kocogott végig először, 1871-ben a lóvasút. A Casinóban, ahol megisszák kávéjukat, a X. században a Johanniták vára emelkedett. A sziget közepén, ahol a királyi lak állt, a régi fényt csupán a rommaradványok hirdetik. A különös sorsú királylány alakját is csak a legendák őrzik. A szoborsétány irodalmunk, képzőművészeti és zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Néhány szobor még ide kívánkoznék — Margit királylányé, vagy a XVI. századi kódexíró-má- soló apácáé, Ráskay Leáé. Mint ahogy szívesen látnánk valamiféle múzeumot, amely a sziget történetét tárná a látogató elé, s vennénk-olvas- nánk a Margitszigetről szóló könyvecskét. A japánkertben növényritkaságok tarkádnak, a román stílusú Szent Mihály templomban a legrégebbi magyar- országi harang szól. A Sportuszodában nemzetközi úszó versenyek bonyolódnak, a Dózsa tenisz- stadionban világhírességek szerepelnek; a Palatínus strandján nyári vasárnapokon sok ezren találnak enyhülést. Este benépesül a szabadtéri színpad, a kis állatkert, a 25 ezer bokrot számláló rózsakert, s megtelnek a padok, a kerthelyiségek ... A sziget jövőjéről évek óta folyik a vita. Újabb vendéglők, szállók, gyógyfürdők rajza bontakozik ki a tervezőasztalokon. Kádár Márta Egy hét óta ügyeskedem, mert egyszeriben meguntam, hogy ne ügyeskedjek, mivel a családom, a barátaim, az ismerőseim mind ügyeskedjek, legalábbis a családom, a barátaim és az ismerőseim szerint, s már-már azon a ponton voltam, hogy pszichológussal vizsgáltatom meg magam, vajon nincs-e valamilyen defektem, hogy én nem ügyeskedem, s különben is, miért szolgáltassak én állandó témát a körülöttem élő embereknek, akik minduntalan ezt duruzsolták: „ügyeskedj, öreg fiú, ügyeskedj, apuslíám, ügyeskedj, te tojásfejű, mert sohasem lesz lakásod...” No jó, már egy hete ügyeskedem. Az első napon, amikor elkezdtem ügyeskedni, elké- redzkedtem a főnökömtől azzal, hogy a nagynénémet temetik, és ugye, még át is kell öltöznöm, aztán elrobogtam a taxihoz, hogy éjjelre vegyenek fel taxisnak, felvettek, mert éjszakai taxisofőrhiány van. Hazamentem, szundítottam este tízig, aztán gyerünk, hajtás, utasok, borravaló, utasok, borravaló, reggelre kelve összeszedtem <150- forintot, hazamentem, megreggeliztem, bementem dolgozni, illetve jobbára a büfébe jártam kávézni, és az illemhelyre aludni. \ „Kis okosom — szövegelte a főnök —, ne nézzen engem falvédőfigurának, a WC-ben aludni munkaidő alatt, hát ügyeskedjen már egy kicsit.’’ No jó, a második napon már délután elkezdtem az ügyeskedést, beálltam gebi- nes barátom üzletébe sört mérni, megegyeztünk, hogy itt van 200 liter sör, kimérem, a barátom megkapja a bolti árat és még 300 forintot, a többi az enyém, mértem a sört, egy pohár, egy korsó, fél pohár hab, fél korsó hab, elszámoltunk, kerestem két rongyot. „Mindenki így kezdi —vigasztalt szomszédom —, de ide figyeljen, apafej, ügyeskedjen már, itt van nekem egy felesleges autókiutalásom, átiratom a maga nevére, mert én most kapom a következőt, tehát maga ad nekem egy ötöst, öt mázsát, aztán továbbadja tíz mázsáért, no persze, nem az utalást, az autót, ha megjön, addig kérjen kölcsön, ha nincs, ötöt, ezresben, és itt egy papír, írja alá, hogy a befizetett összeget visszaad-! ja, majd később ...” No jó, kölcsönkértem negyednap ötezret, átvettem az autókiutalást, meglobogtattam a vállalatnál, erre mindjárt bevettek egy társasházi építésbe — „ügyes vagy te, öregem”, mondták —, és kértek belépésként 85 600 forintot, vagy — és ezt súgta az egyik kollégám a fülembe: — odaadom az autókiutalást, s még tízezret kölcsön, aztán el van intézve, így én odaadtam a kiutalást, a kollégám kölcsönzött tízezret, és aláíratott egy papírt — közben ezt mormogta: „légy már ügyes egy kicsit’’ — hogy 13 ezret adok vissza. No jó, csakhogy ötödnap kiderült, még tízezret kell adni, hogy az építkezés megkezdődjék; gyorsan bementem az OTP-be, építési kölcsönt kértem, ott kinevettek, hát szóltam az ügyvédemnek — vagyis a társasházépítés jogtanácsosának, aki ugyebár ezentúl az én ügyvédem is —, ő megveregette a váltamat, telefonált, és elküldött egy másik fiókba, ott rendkívül mosolygós udvariassággal megkaptam a tizet, aztán jött az ügyvéd, aki azon nyomban elkért belőle ezret, tehát ismét hiányzott ezer, amit az ügyvéd azon nyomban visszakölcsönzött, ha névlegesen belépek még egy társasház-építési akcióba. No jó, hatodnap beléptem oda is, 93 ezer 400 forinttal, amit az ügyvéd kölcsönzött, aztán kijelentette, hogy baj van, mert nekem két helyen is folyik öröklakás-építkezésem, ha ezt felplankolják, esetleg bajom lesz, mondjak le az egyikről — közben ezt ismételgette, hogy „ügyeskedjen már, barátom” —, és adjam át egyik ismerősének, de azért a segítségért, hogy ő megment, jár neki egy ötös, vagyis öt mázsa. Hát így állunk most a hetedik nap, hogy lemondtam az első építkezési akcióról, mert a másodikról nem mondhattam le, hiszen az névlegesen az ügyvédé, s számolgatni kezdtem, egyszer van ötezer, aztán ezer, tízezer, tizenháromezer, ötezer forint adósságom, vagyis 9sz- szeser, 34 ezer, s még egyetlen építkezésbe sem kezdtem. Viszont egy hete nimbuszom van. Mert ügyeskedem, Berkovits György Gólyák — toronyház tövében Szolnokon, a Várkonyi István téri négyemeletes lakóházak egyikén több mint tíz éve fészkel egy gólyacsalád. A cseréptető gerincére rakott fészekbe minden év tavaszán megérkeznek a hűséges lakók. Az idén a hűvös tavasz miatt kissé késve érkeztek, s „honfoglalásukat” az sem zavarta, hogy időközben tizennyolc emeletes toronyház épült fel a fészek közvetlen szomszédságában. A „városiasodon” költözőmadarak békésen költöttek, s őszre két utódot neveltek fel. A gólyafiókák már hetekkel ezelőtt megkezdték „próbarepüléseiket”, hogy az őszi költözés idejére rutinos repülők legyenek. Bár az alföldi vízpartoknál már gyülekeznek a „gólyaparlamentek”, a városlakó család még nyugodtan tanyázik a fészkében. „Sertésszerű" szarvasmarhák Kitűnő eredménnyel járt a Hajdúszoboszlói Állami GazA román stílusú Szt. Mihály templomban őrzik a legrégibb, XV. századi magyarországi harangot. daság egy érdekes szarvasrrfar- ha-hizlalási kísérlete. A gazdaságban a szürke magyar és a kosztromai keresztezésével előállított borjakat „sertésszerűen” nevelik, illetve hizlalják. A borjak koncentrált — kétharmad részben ábráit, egyharmad részben szénatakarmányt kapnak, s ez állandóan előttük van a jászolban. A bőséges takarmányt kitűnően hasznosítják: az ily módon hizlalt borjak egy esztendős korukra átlagosan 500 kilósak, némelyik közülük pedig eléri az 550 kilót is. Hasonló súlygyarapodást hagyományos módszerekkel másfél év alatt lehet elérni. T apasztalatcsere A pincér szól a szakácsnak: — Az étteremben ifi egf vendég, aki vegyész a ragasz- tógy árban. — Na és? ;«<• — Szeretné megismerni gyümölcslevesreceptedet.
