Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
1970. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP ™kMíírlap 5 Arany homokon Emléket idéz a ma Tizenkét évvel ezelőtt a nyársapáti tanyavilágban beszélgettem egy fehérhajú gazdával. Szemléletesen mesélte: mint volt fiatalkorában. Asszonyával együtt akkor vetették meg a lábukat a szülőktől kapott másfél holdas sívó pusztán. — Nekiláttunk. Dolgoztunk, mint az igavonó barmok. Idegen nem járt erre senki, nem kellett a szerszámot félteni. Ahol ránksötétedett, otthagytuk. Hányszor előfordult, hogy hajnalban kerestük, hol az ásó, hol a kapa? Elvitte tán valaki? Dehogy vitte. Csak reggelre betemette a futóhomok. Míg a nyársapáti Aranyhomok Tsz eredményeiről-gond- jairól olvasom a számokat, közben az öregember hangját hallom a tengert játszó pusztáról. Ma pedig... Baromfitojás, fácáncsibe, rönkös gomba: tehát forint terem rajta. Kétségtelenül, jut még dolga a kaszának-kapának, de csupán kisegítőnek, ahová a legmodernebb mezőgazdasági gépeknek már nem gazdaságos eljutni. Ahol 12 millió a termelési terv értéke egy év alatt, ott dolgozni kell ember- nek-gépnek. De nem igavonó baromként, mint ahogy az a gazda sajnálta aprócska feleségét. Ott nyáron Balatonra utaznak, fürdőben-öltözőben mossák le magukról a munka verejtékét. Ott az asszonyok nem a nyárfa árnyékában szoptatják csecsemőiket és már arra is jut idejük, hogy szakmában-emberségben képezzék magukat. Hosszúra nyúlt ez a bevezető, mégis kellett. Mérföldkőnek. Senki nem számolta meg, nincs is rá szükség, mennyi homokszemet perget a szél a nyársapáti .határban. De azt igen, mennyi forintot termel ez a homok. A termelőszövetkezet tervtárgyaló közgyűlése az év elején kimondta: 9130 ezer forintot kell hoznia az állattenyésztésnek, ezen belül is több mint nyolcmilliót a baromfinak. Hogy ezt elérhessék, 37 500 hibrid tojótyúkot tartanak, főleg SS1, Nich-Chik és de-Galb fajtákat. A központi tojóházakban tartott hibridektől napi 14—15 ezer tojást szednek össze, rövidesen viszont majd a kétszerese lesz ez a mennyiség, amikor néhány hét múlva egy 20 ezres állomány tojni kezd. A vezetőség elhatározta, hogy centralizálják a baromfitenyésztést. 25 millió forintért 10 darab tízezer férőhelyes baromfiházat építenek. Idén máris elkészül a fele. Éppen a kevés hely miatt megindították a kihelyezési akciót. Háromszáztól ezerötszáz darabig visznek házhoz az asz- szonyok tyúkot, tartásra. A megtermelt tojást szerződéssel a BOV, illetőleg a Budapesti Konzervgyár veszi át. A baromfitenyésztés másik ága a fácántelep. Régebben alig-alig gondolt rá valaki, hogy az apróvadat tenyészteni kell. A megváltozott mezőgazdasági művelés következtében — nagy táblák kialakítása, mechanizálás, mo. nokulturás vetésszerkezet — az apróvad évi természetes szaporulatának nagy része elpusztul. Egy vadbiológiai állomás adatai alapján kimutatták: a természetes veszteség 27, míg a mesterséges veszteség 73 százalékos. Ezen belül is 41 százalékra rúg a korszerű agrotechnika okozta kár a hasznos kisvadak között. Nyilvánvaló, hogy ez a szám tovább emelkedik, ezért szükséges az intenzív vadgazdálkodásra való áttérés. A fácán évi természetes szaporulata a szabadban 2 darab. Zárt téri fácántartásnál egy tyúk után 30—35 tojásból keltetésnevelés után 15—18 darab, nyolchetes fácáncsibét lehet a vadgazdaságoknak átadni. Természetesen az intenzív szárnyas-apróvad tenyésztés jelentős anyagi-szellemi beruházást igényel, amely csupán csak több év után térül meg. A nyársapáti termelőszövetkezetnek sikerült telepét országos szintre fejlesztenie. Ebben az évben már 30 ezer tojással számolnak. Az ezer elültetett kotló eddig 3 ezer naposcsibét keltett. Sajnos, a hideg idő nem kedvezett, ezért a végleges eredményt csak az évi munka befejeztével tudják lemérni. Mindenesetre nagyon készülnek a jövő évi budapesti vadászati világkiállításra. Szeretnék, ha határainkon kívül is megismernék, milyen ambícióval foglalkoznak az apróvad elszaporításá- val. Klein Imre főagronómus húsz éve lépett be a termelőszövetkezetbe. Már nem fiatal ember, túljutott a hatvanon, de még legalább 20 évig szeretne a tsz-ben dolgozni. Amikor gombával kezdtek foglalkozni, neki mondták: kár ilyesmire időt-erőt-pénzt pazarolni, mert ugyan ki fog gombát venni? A borúlátóknak nem lett igaza. Először sampinyonnal kezdték. Volt, hogy egy négyzetméteren 8 kg termett. Az ezévi utolsó ciklusban éppen a termést hozta volna már, amikor egyméteres talajvíz jött fel, ami ebben a dombon álló pincében még soha nem fordult Hétköznap, vasárnap egyformán látogatott a vácrátóti botanikus kert. A növényritkaságokon kívül sok egyéb Tegnap délután a budaörsi Jókai Mór művelődési házban került sor a helybeli őszibarack mezőgazdasági szakszövetkezet félévi közgyűlésére. Mint Aszalós István elnök és dr. Beke István főkönyvelő elmondották, jó félévet zárnak. Az idei tervük 20 millió forint, s ezideig már 17 millió forintot teljesítettek. A negyedik ötéves tervben két nyolclakásos szövetkezeti házat építenek fel — s a beköltözők elsősorban fiatal szakszövetkezeti tagok, illetve házasok lesznek. 1971. január 1-től pedig minden szakszövetkezeti tag újszülöttje uán havonként 100 forint segélyt kap. De nem feledkeznek meg elő! 90 ezer forint kárt tett, két szedés maradt el. A harmadik telepítésből az idén — ha ismét nem éri kár — 50 ezer forintra számolnak. Alighogy hírét vették a rönkös gombatermesztésnek, rögtön érdeklődtek utána. Tavaly 1500, idén 3400 mázsa nyárfát raktak le, amelyekre laskagombát telepítettek. Nem az erdőhöz nyúltak, hanem az utak mellett levő rissz-rossz görbe fákat vágták össze. 1971-ben újabb 3500 mázsa úgynevezett kuglifát akarnak lerakni. A most kivágott nyárfák helyett pedig az utak mentén 10 ezernél több csemetét ültettek el és 100 ezer suhángból 232 holdon erdőt telepítettek, ami szépen fejlődik. Sok üzemegységről lehetne még írni. A most folyó aratásról, a gépműhelyek munkájáról, az építő- és szállítóbrigádokról. Az ellenőrző bizottság féléves jelentéséről és javaslataikról. Arról, hogy június 1-től kezdődőén a termelőszövetkezet nyugdíjasainak és járadékosainak 100 forint jövedelemkiegészítést visz házhoz a postás. Továbbra is díjmentesen művelik háztáji földjüket s biztosítják a rászorulók téli tüzelőjét. Az aktív dolgozóknak az idén is háromnapos országjáró autóbuszkirándulást szerveznek... Ügy tudom, nem él már a fehérhajú gazda. Idős ember volt már tizenkét évvel ezelőtt is. Vajon, hogyan vélekedne az aranyat termő Aranyhomokról? Komáromi Magda érdekes látnivaló is akad a parkban. Minden látogató megkeresi ezt a régi vízi malmot is. az idős tagokról sem. Anyagi lehetőségeik annyira kedvezőek, hogy róluk is tudnak gondoskodni. A tegnapi közgyűlés kedves ünnepség színhelye volt A szakszövetkezet 27 öreg tagjának — a járásban először — visszamenőleg négy havi nyugdíjkiegészítést folyósítottak. Ettől kezdve minden hónapban kiutalják számukra a 200 —300 forintot, szociális helyzetüktől függően. Az ünnepséget vacsora követte, majd a boldog nyugdíjasokat László Annie, Ottó Márta, Iglói György és Miklóissi Dezső magyar nótákkal szórakoztatta. A botanikus kertben Jó félévet zárt a budaörsi szakszövetkezet Nyugdíjkiegészítés NYERS REZSŐ KECSKEMÉTEN Szombaton megnyílt Bács- Kiskun megye jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítása Kecskeméten. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képviselője. Megnyitó beszédében méltatta a bemutató jelentőségét, majd a megye vezetőinek társaságában megtekintette a kiállítást. Délután körutat tett a megyében. Többek között megtekintette a Bajai Állami Gazdaság sertéshizlaldáját és vas- kuti borkombinátját. Az EAK ifjúságügyi minisztere Budapesten Szombaton délelőtt a KISZ Központi Bizottságának van- dégeként Budapestre érkezett Sefey El-Din Aboul Ezz, az Egyesült Arab Köztársaság ifjúságügyi minisztere, felesége és kísérete társaságában. Az egyiptomi miniszter egyhetes magyarországi tartózkodása során ellátogat néhány ifjúsági építőtáborba is. Épül a Mezőgazdasági Kiállítás A három héf múlva megnyíló 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár előkészületei az utolsó szakaszhoz érkeztek. A kiállítás albertirsai úti területén hozzávetőleg háromezer építő- és szállítómunkás, berendező és szakember dolgozik nap mint nap. Akad munkájuk bőven: a kiállítás a korábbihoz képest két és fél hektárral megnagyobbodott és a területrendezés nagy erőfeszítéseket kíván. A vásár alkalmával 27 gazdaságban, vállalatnál és intézménynél rendeznek szakmai bemutatókat, amelyekre máris 32 ezren jelentkeztek, 50 százalékkal többen, mint a legutóbbi kiállítás alkalmával. r HETI KOMMENTÁR Az értetlenség vizsgálata V annak reménytelennek tűnő, de nagyon fontos ügyek. Ilyen reménytelennek tűnő, de a társadalom számára rendkívül fontos ügy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságának támogatása, minden törvényes és lehetséges módon, eszközzel, Évek óta újra meg újra napirendre kerül, a párt, a kormány vezetői beszédeikben, nyilatkozataikban ismételten hangsúlyozzák a háztájik, az abban termelt áruk nagy szerepét a lakosság ellátásában, a megye irányító szervezetei megkülönböztetett figyelmet szentelnek a kérdésnek, s nem megy! Annyira nem, hogy — amint azt a héten bejelentették a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál — most országos népi ellenőri vizsgálatot kezdeményeznek a kérdéskomplexum átfogó fölmérésére és elemzésére. Uj — és helyes! — gyakorlat, hogy a KNEB egy-egy valóban országos jelentőségű ügy vizsgálatát előre bejelenti, s az is, hogy ebben az esetben megbeszélésre hívták meg a megyékből azokat a szakembereket, akik a vizsgálatnak részesei, a külön e célra létrehozott megyei munkabizottságok tagjai lesznek. A népi ellenőrzés felmérése — mely a közös gazdaságok mintegy egyharmadára terjed ki — az értetlenség vizsgálata lesz, annak földerítése, hogy amit elvben, szavakban mindenki helyesel, az a gyakorlatban miért ennyire nehézkes? A háztáji gazdaságok jelentősége, s szerepe az ellátásban könnyen lemérhető néhány adat segítségével. A tehenek 47, a sertések 44 százaléka található a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában, a baromfi törzsállománynak pedig több, mint a háromnegyede. Fontos tényező a lakosság ellátásában az a zöldség és gyümölcs, s sok más termék, mely ugyancsak a háztájiból kerül ki, de amiknek a fölvásárlásával — gyakorlatilag — nem foglalkoznak. A tények tények, nem vitathatja azokat senki, s valóban: nem is találkozni olyan felfogással, mely kétségbevonná a háztájiból kikerülő áru szerepét. Annál inkább azzal a felfogással, mely magát a háztájit teszi kérdésessé, kétségbe vonja létjogosultságát, a közöst a háztáji ellenében kívánja gyarapítani, ahelyett, hogy a kettő együttes fejlesztését szorgalmazná. A közös érdekre hivatkozva tagadják meg a háztájiban levő állatok takarmányát, a segítséget az állattartáshoz tápban, épületben, sőt, a munka elismerésében, s ugyancsak ál-érdekek fabrikálásával vélik igazolni a háztáji termékek fölvásárlásának hiányát, illetve teljes ötletszerűségét, szervezetlenségét. Ezért, s jó néhány más hasonló jellemzőért írtuk, hogy az értetlenség vizsgálata lesz a népi ellenőrök munkája, mert alapvetően gondolkozásbeli korlátokról, s nem másféle akadályokról van szó. A megyében néhány termelőszövetkezet — a szentendrei, a ráckevei járásban — ugyan fölismerte a helyzet tarthatatlanságát, s új úton kezdett járni — így például a háztájiban nevelt állatok után meghatározott munkadíjat fizetnek! —, a közös gazdaságok nagy többsége azonban ma is ott tart, mint több esztendővel ezelőtt, vagy még ott sem, hiszen az utóbbi években jelentős mértékben csökkent az állatállomány — különösen a szarvasmarháké —, s elsősorban a háztájiban. Mert kedvet loll ászt, fáradtságot csúfol meg az értetlenség, az ellenállás, a segíteni nem akarás. Ezért fölöttébb kúsza ügy kibogozását kezdték meg a népi ellenőrök, s ha sikerül különválasztani az összegabalyodott szálakat, talán lépni is sikerül egyet-kettőt. Természetesen — előre! J A becsapott vevő visszakapta pénzét Illetéktelen nyereség: hat cég fizet A kereskedelmi felügyelőség vizsgálatai A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya, kereskedelmi felügyelőségének jelentését olvasva sok érdekes megállapításra figyelhetünk fel. Sajnos, szomorú tény, hogy még mindig nagy szükség van munkájukra. Az első félévben 589 alkalommal jelenitek meg a megye boltjaiban, 231 állami üzletben, 336 szövetkezetben, és 22 magámkereskedés- ben, 154 esetben a fogyasztót, vagy a társadalmi tulajdont sértő szabálytalanságot fedeztek fel. 36 kereskedelmi dolgozó pénzbírságot fizetett, 9-et írásban figyelmeztettek, 4 ellen fegyelmi eljárást javasoltak, egy esetben szabálysértési feljelentést tettek. öt vállalattól és egy ÁFÉSZ- től 163 ezer forintot vontak meg, illetéktelen nyereség címén. A becsapott vevőket közel 10 ezer forinttal kártalanították. Kilencezer forint értékű árukészletet leértékeltettek. Az első félévben 5 komoly vizsgálatot végeztek. Az egyik témája a vegyi áru szállítása és értékesítése volt. Itt megállapították, hogy az elmúlt esztendőhöz képest jelentős a javulás, több az előre csomagolt áru, nagyobb a választék, s a falusi lakosság növekvő luxusigényeit is jobban kielégítik a kereskedelmi vállalatok. A nagykátai járási általános területi vizsgálatokon megállapították, hogy ezen a területen a megyei átlagnál is gyakoribb a lakosság megkárosítása. Gyenge a szövetkezeti ellenőrzés. Az idegenforgalmi szezonra való felkészülés me- gyeszerte jobb a tavalyinál. Jobban érvényesült ebben az esztendőben, a több csatornás beszerzési rendszer, szervezettebb az áruszállítás. A húsipari termékek szállítását és értékesítését is megvizsgálták. Kiderült, hogy mind a ceglédi, mind a váci húsüzem termékei közül sok nem felel meg a minőségi előírásoknak. Figyelmeztették a vállalatokat, hogy tartsák be a technológiai előírásokat, és csak jó minőségű árukat szállítsanak a kereskedelemnek. Mint a jelentésből kiderült, az első félévben 31 lakossági panasz érkezett a felügyelőségre. Ezek java jogosnak bizonyult. Vezet a súlycsomkítás, második helyen a minőségrontás áll Sok vevő panaszkodott a kereskedelmi dolgozók magatartása miatt is, melynek oka legtöbb esetben a hiányos szakmai felkészültség volt. Több boltban megtagadták az üvegek visszaváltását, hely- és időhiányra hivatkozva. Egyre többet vásárolunk. A legutóbbi statisztikai adatok szerint 13 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendő első félévében. Éppen ezért az ellenőrök feladata is napról napra növekszik, hiszen mindenkinek jogos igénye, hogy pénzéért jó minőségű árut kapjon, udvariasan szolgálják ki. M. K. A. SÖJTÖR Deák Ferenc emlékmúzeum Deák Ferenc söjtöri szülőházát az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával tatarozzák. A söjtöri kastély kulturális centrum lesz. Itt helyezik el a községi könyvtárat, az épület más helyiségeiben pedig emlékmúzeumot rendeznek be a Deák emlékeiből. Az emlékmúzeum anyaga szépen gyarapodik. Söjtörön és a szomszédos Pusztaszentlászlón, ahol ugyancsak birtoka és kastélya volt Deáknak, úttörők és pedagógusok kutatnak a Deák-emlékek után.
