Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
6 pm Hier» kJCívIqp 1970. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK A nők szíve jobb? Háromszor annyi férfi hal meg szívbetegségben, mint a nő. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint 1955-től 1967-ig gyorsan emelkedett a szívbetegségekben elhunyt férfiak száma, de a nőik esetében a halálozási arányszám csökkent. Hollandiában a legszámottevőbb az emelkedés: a szív- betegségben elhunyt férfiak száma 66 százalékkal emelkedett — a nőké azonban négy százalékkal csökkent. Japánban ezzel szemben férfiak és nők esetében is csökkenés történt: a férfiak száma 14, a nőiké pedig 39 százalékkal csökkent. A kukorica ellensége: a fehércirok Űj gyomnövényfajta terjed Fejér megyében. Az Enying, Agárd, Mezőszilas környéki kukoricatáblákban megjelent a népiesen csapiésznek nevezett fehércirok. Ez a gyomnövény magasan a kukorica fölé nő és gátolja a fejlődésben. Az agrárszakemberele egyelőre tehetetlenek vele szemben, mert sem a diko- nirttal és a hungazinnal, s a hagyományos gyomirtó módszerekkel sem lehet eredményesen védekezni ellene. CSAKNEM agyonlőtte gazdáját egy kutya a New Jersey állambeli Galloway községben. A 28 éves Julie Martin hazatérve, kezébe vette töltött fegyverét. Kutyája üdvözlésül nekiugrott, mancsa azonban megérintette a ravaszt, és a puska elsült. A fiatal lányt vállán érte a golyó. Forradalmat a konyhában! A tudomány, a technika és a nők egyenjogúsága Társadalmunk elvi alapja magában foglalja a nők teljes egyenjogúságát. Az egyenjogúság kiteljesítése azonban ugyanúgy gazdasági feltételekhez kötött, mint az egész társadalom életszínvonalának általánosan magas színvonala. A munkavállalói, a bérezési egyenjogúságnál léteznek a leggyakrabban konfliktusok. Az a dolgozó nő, aki általában 3—4 órát tölt naponta munka után háztartási teendőikkel, az természetszerűen, másnap munkahelyén fáradtabb lesz, mint férfi munkatársa, aki esetleg előző nap a munka befejeztével tüstént szellemi, fizikai erejének regenerálásához foghatott. Aki fáradtabb — figyelmetlenebb, több hibát is véthet, munkája — mennyiségében, minőségében, érthetően elmarad azoké- tól, akik pihentebbek. Ez az elmaradás pedig — minthogy többnyire objektíve mérhető — a bérezési különbségek alapjává leisiz. Aztán: marad-e ideje a háziasszonyoknak esténként egy-egy szakkönyvet venni a kezébe, kivált, ha már egy-két gyerek is szaporítja a gondját? Többnyire nem, ebből pedig szakmai tudásának megkopása, elavulása következik. A férfiakéhoz hasonló teljesítményhez férfiakéhoz hasonló energia kell, a nők viszont energiájuk nem is kis részét — otthon, a konyhában kell, hogy elhasználják. Itt a szemlélet változását követelni nagyon nehéz, hisz ez a helyzet naponta újratermeli a nők teljesítőképességéről, szaktudásuk színvonaláról alkotott véleményeket. A sziemlélet akkor változhat meg, ha a nők ugyanolyan frissen mennek majd a munkába, mint a férfiak, amikor majd, munka után, ugyanannyi ideUniverzális vonókeret Háromszoros traktorteljesítmény A törökszentmiklósi mező- gazdasági gépjavító vállalat kísérleti műhelyében elkészült az univerzális munkagépvonókeret mintadarabja. A traktorral vontatható berendezés két gumikeréken gördül. Munkaszélessége tizenkét méter. A keret lehetővé teszi, hogy a traktor után lényegesen több munkagépet, boronát, hengert, kultivá- tort, vagy vetőgépet kapcsoljanak, s az erőgépek kapacitását jobban kihasználják. A kísérletek segítségével egy óra alatt 12,5 hold szántóföldet lehet például megboronálni, s ez az eredmény háromszorosa az eddigi teljesítményeknek. A nagyobb teljesítmény mellett az egy holdra eső talajművelési költség mintegy 25 százalékkal csökken. A keret ötletes megoldással három méter szélességűre hajtható össze, s így közúton is szállítható. Az új konstrukcióval folytatják a kísérleteket. NÉGY ÁLARCOS FÉRFI rohanta meg Rómában az olasz kereskedelmi bank egyik pénzszállító kocsiját. A banditák négy pénzeszsákot vittek magukkal, mégis súlyosan csalódtak, mert a zsákok hivatalos leveleken kívül semmi egyebet nem tartalmaztak. jük lesz a továbbképzésre, önművelésre, mint a férfiaknak. A konyhai munika alól kell tehát legalább is részben fölszabadítani az asszonyokat ahhoz, hogy a „szép szavak” — a teljes egyenjogúság megteremtése — valóra váljanak. Nos, a tudományos és technikai forradalom — forradalmat hozhat o konyhában is. Sok jó, olcsó, könnyen kezelhető háztartási gépet kell gyártani — sokféle feladathoz. Jó lenne elérni azt, hogy amikor valamelyik háztartási gépeket gyártó vállalatunk konstruktőre leül tervezni — ne csak üzleti szempontból vegye fontolóra a lehetőségeket —, hanem ennek a társadalmi programnak a szellemében is. Akarja segíteni a forradalmat a konyhában. Persze, a gyárnak is meg kell élnie, amelyik, ugye, nem is kevés nőnek ad éppen megélhetést — tehát a kereslet oldalát is vizsgálni keld. Ha viszont abból indulunk ki, hogy ma már nem tekinthetjük luxuscikknek a hűtőszekrényt, a mosógépet, a porszívót, akkor például a grillsütőt vagy a mosogatógépet miért tartjuk kicsit még mindig annak. (Mosogatógép nem is kapható például a hazad piaoon.) A kereslet az ár függvénye is —' olcsóbb árral nagyobb sorozatokat tervezhetnek a gyárak. Példánknál maradva: grillsütőből, vagy teflonedényekből. Érdemes lenne fontolóra venni, hogy társadalmi hasznossága folytán, nem lehetne-e a háztartási gépek, felszerelések egész csoportjára OTP hitelakciót elhatározni. A kereslet megszabja a sorozatnagyságot, emez pedig az árat. A KGST-ben a termelőberendezések egész körére létrejöttek már gyártásszakoso- dási egyezségek, nem kellene-e ezeket fontolóra venni a háztartási gépeknél is ? Hiszen elég sokszor elhangzik: a háztartási gépeiket előállító gyárak kapacitása nem tud megbirkózni azzal, hogy mindent gyártson a hazai piacra, s exportra is. A KGST keretében létezik belkereskedelmi árucsereforgalom is, — már eddig sem kevés háztartási cikk került a hazai piacra ennek keretében — érdemes lenne ezt is bővíteni: a választók megteremtéséért, vagy a hazai ipar serkentéséért, esetleg árainak mérséklése kedvéért. Ebben a kereskedelemnek lenne tennivalója. Nem lenne haszontalan a nők helyzetének a javításáért keresni az új gyártási programokat az élelmiszer- iparban sem. Javítani az ún. konyhakész ételek választékát, minőségét, nem kevésbé a konzervekét. Sokat tehetne a Azonnali belépéssel alkalmazunk ács, kőműves, vasbetonszerelő, bádogos, szigetelő, vasszerkezeti lakatos és asztalos szakmunkásokat, hegesztőket: ezeken a szakmákon belül ifjú szakmunkásokat is felveszünk, akik 1970-ben szerezték meg szakmunkás-bizonyítványukat. Keresünk még út- és csatornabetonozó munkásokat, kubikosokat, kubikosbrigádokat, segédmunkásokat. Jelentkezés Dunaújváros, Béke tér 3. 26. sz. Állami Építőipari Vállalat könnyűipar is, pusztán azzal, hogy tökéletesítené, s kiterjesztené a korszerű kikészítési eljárások technológiáját: hogy az inget a 4—5. mosás után se kelljen vasalni, vagy olyan új anyagokat dobna tömegesen a piacra, amelyek éltartóak, szennytaszítók, és soha nem kívánkoznak vasaló alá. A háztartási vegyszeripar gyártmányainak nemcsak név- és csomagolás-választékát kellene bővíteni, hanem a mosó- és tisztítószerek hatékonyság szerinti választékát is. Az enzimes mosószereknek például nincs párja, ha azokat valóban jó minőségben állítják elő. Van itt lehetőség, nem is kevés, az iparban ^ is, már a gyártmánytervezőknél — ha a nők helyzetén való javítás dolgát nem csupán a párttitkár és az üb-elnök feladatának tekintjük. Az ún. szolgáltató ágazat a nők helyzetének szempontjából kulcsszerepet tölt be. A mindennapos porszívózás persze ezután is a családok feladata lesz, de a havonkénti nagytakarítást vállalhatnák a takarítóvállalatok — ha ezek szélesebb körét szerveznénk meg. Bővíteni kell a gép- és ruhajavító vállalatok kapacitását, a tisztító vállalatok teljesítőképességét. Érdemes lenne újból elővenni azt a régi javaslatot, hogy önkiszolgáló mosodákat állítsunk fel száraz és nedves tisztító berendezésekkel, vasaló részlegekkel, ahol a háziasszony olvasgatva megvárhatja, amíg mondjuk a család átmeneti kabátjait, vagy fehérneműit a gép kitisztítja. Aligha akad valaki is, aki ne értene egyet azzal, hogy a nők felszabadítása a háztartási munkák zöme alól ma már lehetséges. Márpedig, mint ezt az előzőkben láthattuk, a nők munkahelyi egyenjogúsága azon múlik, mennyire tudnak felkészülni naponta a társadalmi munkamegosztásban való részvételükre. Ezt a felkészülést megkönnyíteni — ez tehát az egyik feladat a nők teljes egyenjogúsága érdekében. Ez csak úgy lehetséges, ha a háztartási teendők időszükséglete minimálisra csökken, ha bevonul a technikai forradalom a konyhákba is. A tervezőknek, kereskedőknek, építőknek ez adja a konkrét feladatot abban a munkában, amelyet a nők helyzetének javításáért hozott, s mindenki által helyeselt párthatározatok — általában fogalmaztak meg. Manapság divatos megkérdezni: miben térül ez meg? Nos, itt ez esetben abban, hogy a „gyengébb nemről” kiderülhet — nem gyengébb a munkahelyen sem. Gerencsér Ferenc Áliatkórház Az ország első korszerű állatkórháza Nagykanizsán épült fel. Kis és nagy állatok részére, műtő, röntgenkészülék és egy nagy laboratórium is létesült. Hasonló jellegű, átalakított állatkórházat modernizáltak Zalaegerszegen. A két kórház gyógyítja a megye súlyos betegségben szenvedő állatait. A lucernák közül a Tápiószele 1. a legjobb Országos lucerna fajta- és gépi betakarítási bemutató volt szerdán a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. A bemutatón megjelent csaknem 300 szakember, a vendéglátó gazdaság nagyszabású faj'taössze- hasonlító kísérleteinek eredményeit és az ott alkalmazott lucernabetakarító gépek munkáját tanulmányozta. A gazdaság az idén magyar, francig, angol és NSZK-beli lucerna- fajtákat termelt üzemi méretekben és kisparcellában, ösz- szehasonlítás céljából. Az erős nemzetközi mezőnyben a magyar fajta — a Tápiószele 1 -*• bizonyult a legjobbnak. Szarvaskereppel az aranka ellen Az élősködő gyomnövények közül a szántóföldi kultúra legjelentősebb kártevője az aranka. Kisebb-nagyobb foltokban lepi el a pillangósokat, különösen a vörösherét és lucernát. Nagy területen pusztítja a takarmányt, a magfogást pedig lehetetlenné teszi. Vas megyében, Horváth István _ tudományos kutató, nemesítő egy véglegesnek látszó irtási módszert kísérletezett ki az aranka ellen. Megfigyelte: azokról a területekről véglegesen eltűnt az aranka, amelyeken legalább húsz évenként egyszer szarv asker epet termesztettek. A megfigyelés alapján indult módszeres kísérletek során tisztázódott az is, milyen arányban leghatásosabb a szarvaskerep az élősködőre. A kísérletek eredményeire a szakemberek és a gyakorlati gazdák is felfigyeltek. KÖNYVESPOLC Öltözködés, divat, művészet Minden bizonnyal nagy érdeklődésre számottartó könyvet jelentetett meg a Corvina Kiadó, Szilvitzky Margit: Öltözködés, divat, művészet című három füzetből álló soroFiavulkán Időről időre különc» „természeti jelenség” játszódik le a tatabányai szénmedenoe erdő övezte lankáin. Fültépő sistergés, sziszegés kíséretében fiavulkánként tör fel a homok, falevelek, ágak röppennek a magasba. A különös „természeti jelenség” magyarázata nagyon is természetes. Egyszerűen az történik ilyenkor, hogy valahol megpattan, eltörik a bánya „tüdejének” érhálózata. Ezekben az erdőségekben a felszín alatt kígyóznak ugyanis azok a csövek, amelyek a föld alatti gépek hajtásához szükséges sűrített levegőt szállítják a bányákba. A bánya „tüdeje az úgynevezett levegőüzem, ahol a hatalmas teljesítményű kompresszorok gyártják a levegőt, s összesen 12 kilométer hosszúságú hálózaton juttatják el a föld alatti munkahelyekre. A kívülálló nem is gondolná, hogy milyen roppant mennyiségű légtömegre van szüksége a szénbányászatnak. Tatabányán például évenként nem kevesebb, mint négyszázötven- millió köbméter levegőt gyártanak, illetve sűrítenek. S mint a könyvelési adatok tanúsítják, nem is csekély összegbe kerül ez a levegő, köbméterenként 65 fillérrel terheli a szénbányászat rezsijét. Épp ezért vigyáznak is minden grammjára azok, akik a „levegőből élnék”, azaz a szénbányák légüzemének dolgozói. A levegőgyárban a főmérnök íróasztalára szerelt műszer jelzi, hogy a bánya „tüdejéből” kiáramló levegő állandóan 5 atmosz- férás nyomással áramlik a csőhálózatban. Amikor az alábányászott területeken, ahol gyakori a talaj- mozgás, s megreped, eltörik egy- egy cső, a műszer azonnal jelzi a nyomás csökkenését, s ilyenkor ria- dózitatják a szerelőbrigádokat. Kettős őrjáratok indulnak az erdőbe, s végigvizsgálják a csőhálózat nyomvonalát, s gyors beavatkozással elfojtják a békés kirándulókat riogató „vulkáni kitörésit”. zatával, amely az ókortól napjainkig végigkíséri, és sok ábrával illusztrálja az öltözködés művészetét. A történeti áttekintés célja az igények és adottságok megismerésén keresztül rávilágítani a fejlődés folyamatára, amelyből kitűnik, hogy az öltözködés milyen szinten kapcsolódott kora szépségkívánalmaihoz, és sajátos lehetőségeivel hogyan vallott annak ízléséről és stílustörekvéseiről. Korok és viseletek stilus- kapcsolata tanulságul szolgál napjaink számára is. Múltunk ismeretében világosabban látjuk jelenünk ruházatának történeti folyamatosságát. A tapasztalati tényezők birtokában, szemléletünk kitágul és a mai funkcionális természetű öltözékben is felismerjük a korunk tendenciáit tükröző művészi értékeket. — K — KÉT GYERMEKET kell eltartanom, könyörüljön rajtám, s adjon pénzt — szavakkal fordult egy gengszter a délfranciaországi Nimes bankjának pénztárosához. A férfi szemében könnyek csillogtak, ám kezében jókora pisztolyt tartott. A pénztáros engedelmeskedett és ellenkezés nélkül átadta a kasszában található 17 000 frankot. A bandita erre letörölte könnyeit és elégedetten továbbállt. A rendőrség szerint a gengszter Franciaország más városaiban hasonló módszerrel már több bankot rabolt ki. k i
