Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

SZERDAI MOZAIK Itt a vecsésiek kérdeznek Mennyit gyűjtöttünk az árvízkárosultaknak? Községünk lakossága ugyan­olyan együttérzéssel kísérte fi­gyelemmel az árvízi katasztró­fa híreit, mint az egész ország. Nap minit nap láttuk a ív­ben, olvastuk az újságokban a tragikus eseteket, a mentés önfeláldozó hősednek tevé­kenységét. Mi pedig, akik mindettől tá­vol voltunk, az együttérzésen túlmenően tudtuk, hogy bajba jutott embertársainkon segíte­nünk kell. Községünk lakossága, intéz­ményeink dolgozói és tsz-eink segítőkészsége példamutató volt. összesen 510 ezer forintot ajánlottunk fel és fizet­tünk be az árvízi csekk­számlára. Tsz-eink 400 mázsa szemes terményt szállítottak a helyszínre, fuvareszközeikkel hetekig segítették az ottani tsz- eket. A közel 9 ezer bejáró dolgozó budapesti munkahelyén tett felajánlást, amelynek összege természetesen a fentiekben nem szerepel. És ez nem minden, hisz a károk óriásiak. Takarékosság­gal, többtermeléssel, a terme­lékenység fokozásával nagy­ban hozzájárulhatunk az árví­zi károk helyreállításához. Meggyőződésünk, hogy közsé­günk lakossága ebből is ered­ményesen kiveszi a részét Holnap Pilisen fogadóóra Dr. Zimányi Gyula, a járá­si tanács vb-titkára holnap, augusztus 6-án délelőtt 9-től 11-ig tartja fogadóóráit Pi­lisen, a nagyközségi tanácsnál. A lakosság bármilyen ügy­ben felkeresheti. Miért nem jár „kék“ busz Vecsésig? Régi, megoldatlan és meg­oldhatatlan kérés. A község lakosságának többszöri kérésé­re a községi tanácsülés szám­talan küldöttséget menesztett, a végrehajtó bizottság pedig S2ámos esetben átírt a Főváro­si Tanácshoz, a Fővárosi Autó­busz Üzemhez, de még a Köz­lekedésügyi Minisztériumba is, ebben az ügyben. E szervek válaszaikban a következő meggyőző érvekre hivatkoztak: Vecsés község közlekedését a MÁVAUT hi­vatott megoldani. A MAVAUT napi 80 já­ratpárral kedvezően ellát­ja az igényeket, sőt ezt fejleszteni Is képes. Nem célszerű és nem gazdasá­gos ugyanazon az útvonalon kétféle személyszállításit lebo­nyolítani. A Vecsésről induló kék buszra a lőrinciek és kis­pestiek már nem fémének fel, egyébként is, az ezen az útvo­nalon levő összes járat túlzsú­folt, az új lakótelepek építé­se miatt. A BKV a főváros egyre fokozódó közlekedési igényét sem tudja kielégíteni kocsi-, vezetőhiány, stb. miatt.-11a­Á monori járás humora SZERÉNY KÍVÁNSÁG Sorozásra megy Bényéről az öreg István gazda leg­kisebbik fia, aki apjától tréfás ter­mészetet örökölt.-r Aztán mi szeretne lenni? — kérdezi tőle a so­rozó tiszt. A le­gény egy kurta ideig gondolkodik, vakargatja a ko­bakját, majd ki­vágja a rezet: — Hát kérem tisztelettel, ha már egyszer vá­lasztani lehet, úgy akkor legalább ez­redes! BÖLCS ELŐRELÁTÁS A monori-erdei iskolában az első betűkkel ismer­kedtek a nebulók. A tanító néni után kórusban zengték, hogy „a...” Csak János gazdáék Pe­ti fia hallgatott. — No, Peti? Mi­ért nem mondod te is a többiekkel, hogy „a”? — kér­dezte kíváncsian a tanító néni. — Mert aki „A”-t mond, an­nak „B”-t is kell mondani, tanító néni, kérem! — vágta rá bátran o gyerek. (r) Jó fogás volt A vecsési Dózsa György ut­ca 14. szám alatti zöldséges- boltba a múlt hét végén be­törtek, s elvitték a megma­radt baromfit, összesen 8 da­rabot. A kár 360 forint. A nyomozás megindult. ★ A monori postahivatal kéz­besítőket keres. Férfiak, nők jelentkezhetnek. ★ A tavalyi gazdasági évben járásunk tsz-ei közül, egy tízórás munkanap értéke a ve­csési Zöld Mezőben volt a legjobb, 118,34 forintot ért, utána következett a vecsési Ezüstkalász 105,46 forinttal, harmadik pedig a monori Űj Élet, ahol 104,40 forint volt egy munkanap értéke. ★ A legutóbbi tanácsválasztá­sok idején a választókerüle­tekben, a jelölő gyűlések al­kalmából igen sok javaslat hangzott el. Ezek közül ragad­tunk ki néhányat, amelyek azóta megvalósultak. Befeje­ződött Ecser község teljes villamosítása. Tápiósülyben 2500 villanyhálózat-bővítés történt. Vasadon felépült az új művelődési otthon. Nyár­egyházán új orvosi és fog­orvosi rendelő épült, Felső­nyáregyházán közkutakat lé­tesítettek. , MONOMI XII. ÉVFOLYAM, 182. SZÄM 1970. AUGUSZTUS 5., SZERDA HOGY HALAD AZ ARATÁS? Az üllői Kossuth és a monori Új Élet befejezte Járásunkban közel 15 ezer hold gabona várt aratásra — s ennek 80 százalékát ripor­tunk megírásakor már le is vágták a gépek. Teljesen befe­jezte az aratási munkát az ül­lői Kossuth és a monori Új Élet Tsz. A sikeres munka vé­geztével Üllőn kis ünnepség keretében köszöntötték a fá­radt kombájnosokat. Több tsz-ünkben jókora ga­bonaterület várt aratásra, a gombai Űj Élet Tsz-ben 120, a monori Kossuth-ban 1000, az úri Békében 1100, az üllői Kossuth-ban 1000 hold. Nehézséget okozott a sok gaz, az esős időjárás szin­te „termelte” a gyomot, emiatt gyakran előfordult géphiba is. Gond volt az alkatrészhiány, nem egy tsz-ben, helyes lenne, ha a jövőben valamiféle közös vállalkozással enyhítenének az alkatrészhiányon, bár a tsz-ek így is kisegítették egymást, ha baj volt. Jelentős kiesést okozott a belvíz, a többi között Nyáregy­házán, ahol o munkások ru­dakkal, a vállukon hordták ki a gabonát a tábla szélére. A viharkár sem maradt el, kiverte a szemet a gabo­nából, ez az aratást nehe­zítette, a tárolást pedig a gabona magas víztartal­ma. Néhol még egy-két nappal ez­előtt is 17—18 százalékos víz­tartalmat állapítottak meg — várni kellett a munkával. Nagy baj azért nincs: a já­rásban meglesz a tervezett át­lagtermés. Maglódon 18 má­zsás a holdankénti átlag, ami a tavalyihoz képest javulást jelent, a monori Űj Élet-nél is szép az eredmény, különösen árpából. A jelek szerint a rozs termése is felette lesz a terve­zettnek a járásban. Igaz, búzából egy-két tsz- ben a vártnál rosszabb lett a termés, de a járási tervezett átlag így is meg­lesz. Folyik a szalma betakarítá­sa mindenütt, több helyen je­lentős területen másodvetést is terveztek, így a maglódi Mi- csurin-ban és a pilisi Űj Élet­ben — ezzel a takarmánygon­dok megoldását segítik. A tsz- ek többségében bálázzák a szalmát, jóval könnyebb így a betakarítás. Végül mgg kell említenünk: remekül beváltak az NDK kombájnok, szakemberek a legjobb tapasztalatokkal be­szélnek róluk. (koblencz) Pillanatkép az új postásról Baktatunk a sülysápi főut­cán, erősen tűz a nap. Ve- 'lünk szemben fiatal' postás­asszony közeledik. Megállít­juk egy szóra. — Szóró Istvánná vagyok — mutatkozik be. — Három hó­napja vagyok a postánál, és örömmel mondhatom, nem bántam meg, hogy munkába álltam. Előtte ugyanis a ház­tartásomban dolgoztam. Igaz, most reggelente korábban kell kelnem, de legtöbbször délre már végzek, csinálhatom ott­hon a házimunkát. — Milyen újságokat szeret­nek a sülysápiak? — A legtöbbet a Népsza­badságból, meg a Pest megyei Hírlapból adok el. Csaknem száz darab fogy naponta ebből a két újságból. — És a levelek? — Legjobban a lányok vár­ják őket. Hiába, sok a katona­fiú nálunk. No, persze és a nyugdíjasok is várnak en­gem, amikor esedékes a pén­zük. Felül a kerékpárjára, és el- karikázik a Szőlő utca irá­nyába az újdonsült sülysápi postás. (g.) Nocsak!? Egy hangulatos estén a férj megsimogatta a feleségét, és elismerésképpen így nyilatko­zott: — Anyus! Ha én még egy­szer nősülnék, másodszor is téged vennélek el feleségül. A feleség azt mondta: — Csakhogy én másodszor nem mennék hozzád... A kombájnoktól a Terményforgalmi Vállalathoz szállítják a gabonát. Pesti felvétele SPORT MNK-mérkőzés MENDE-ÜLLO 0:1 (0:1) Mendén nagy érdeklődés előzte meg a mérkőzést, mint­egy 600 néző előtt kezdődött meg az MNK-találkozó. Az első percekben a vendég ül­lői csapat kezdeményezett Boti Károly monori fiatalember az elmúlt vasárnap fogta ezt, a mintegy 10—11 kilós csukát a gombai tóban. Muttnéfalvi felvétele Egyedül a legnehezebb Kedvenc témám: keresni egy kis faluban, egy rácsos kaput, benyitni — s elbeszél­getni azokkal, akiket mögötte találok. A kapuk néha nehe­zen nyílnak, az emberek köny- nyebben. Jólesik elmondani a bajt, az örömet még inkább. Káván, a Hunyadi utcában, el­dugva az ottani téglaépületek mögött, kis házban laknak Molnárék. Hozzájuk kopogtat­tam be. ★ Molnár bácsi 81 éves. — Mit is mondjak magá­nak? Mert lenne mit, de, ha élmopdom a tudományomat, meg elmesélem, mi volt ré­gen, azzal nem segítek magun­kon. Pedig hát... — Én azt mondom, hogy régen nekünk könnyebb volt, igaz, hogy nem mindig... Amikor 14-ben kitört a hábo­rú rögtön bevonultam katoná­nak. Másfél évig voltam a fronton, aztán hadifogságba kerültem. Szibériába. Hat évig... Nem volt nagyon ne­héz a sorom, mert szakács lettem, volt ennivalóm elég ... Ezerötszáz emberre főztem, mindent, amit előírtak nekem. Vékony az emlékezés szála, Molnár néni halkan besegít: — Kertészkedtél is... — ... aztán meg jelentkez­tem a Vörös Hadseregbe. Ka- rendácsnak hívták a parancs­nokunkat. Az a harc, az olyan volt, hogy most már el se le­het hinni. Akkora rettenetes hegyek voltak ott, hogy a vo­nat három napig csak ment rájuk, felfelé. Irkutszkból ki­nyomtuk a cseheket, aztán tovább, Csitáig szorítottuk az ellenséget. Csitánál megszaba­dult a font, tiszta lett a vas­útvonal, nem volt már szük­ség, csak őrségre. Bementem a tanácshoz, munkát kértem. Mit kíván? — ezt kérdezték, és én mondtam, hogy egy kis föld, az jó lenne ... Meg is adták. Itt aztán kertészked­tem. Jó volt a helyzet, csak hát az asszony itthon élt a két gyerekkel. Így hazaszáll­tam. — ... Az uradalmaknál kez­dett aztán aratni az uram; és jöttek sorban a gyerekek. Hat gyerek lett. Amíg az uram nem volt itthon, én kisbíró voltam a községnél. Hoztam- vittem a leveleket, kidoboltam, amit kellett. De nehéz is volt egyedül, a két gyerekkel. Se­gélyt is kellett kérnem, de nem adtak. Nem adott a jegy­ző ... — A gyerekek megnőttek, szétrepültek. Van... hány unokánk is? Kilenc! A Marika 19 esztendős, a Pityu katona­sor alatt... Szanaszét vannak, Tápióságon, Dunaújvárosban. Szinte egyszerre sóhajtanak. — Betegek vagyunk, és a nyugdíj olyan kevés. Élelem­re, tüzelőre elmegy, meg aztán nekünk mindent meg kell fi­zetni, még a fát is másnak kell behordani helyettünk. Munká­val nem tudjuk megtoldani a jövedelmet. A gyerekekre nem panaszkodhatunk, jönnek, se­gítenek, de olyan messze van­nak, és mindegyiknek meg­van a maga baja. A legtöbb­ször egyedül vagyunk. És egyedül a legnehezebb ... ★ Két idős ember, egymásra utalva. Ha térdig ér a sár, ki megy helyettük a boltba? Ha nagyon kell az orvosság, ki fut a patikába? A gyerekeik olyan messze vannak, és hát mindegyiknek megvan a ma- j ga baja ... — Kaptam kitüntetést, Le­tt in-kitüntetést, meg 25 éves jubileumit is — fordít a szón Molnár bácsi. Molnár néni rámnéz, fé­nyes a szeme. Olyan, mintha maradt volna benne egy könny, amelyik már eltűnni sem, legördülni sem tud. (koblencz) többet, és már a 6. percben megszerezte az első és egy­ben a győzelmet jelentő gólt. Ezután feljöttek a hazaiak Szvitek vezérletével, azonban nem tudtak eredményesek lenni. Jó iramú, színvonalas mér­kőzést láthattak azok, akik kilátogattak a mérkőzésre. Az üllőiek kultúráltabb játékát a mendeiek lelkesedéssel pró­bálták kiegyensúlyozni, kevés eredménnyel. Több jó hely­zetet kihagytak, és ezért Üllő megérdemelten győzött a jó játékvezetés mellett lezajlott mérkőzésen, s jutott tovább az MNK-ban. BARÁTSÁGOS mérkőzés Maglód, Gyömrő vegyes— Monor 3:1 A két szomszéd község ve­gyescsapata akár nagyobb arányú győzelmet is aratha­tott volna a monoriak ellen. (g) Augusztus bért fejezték be A vecsési Zöld Mező Tsz táviratban értesített bennün­ket az örömhírről, hogy az aratást augusztus elsején es­tére befejezték. M4I MŰSOR MOZIK Maglód: Ha... Monor: Serafi- no. Nyáregyháza: Nem születünk katonának. Tápiósüly: A győztes Robin Hood. Űri: Jöttem, láttam, lőttem. Vecsés: Egymillió karátos ötlet. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom