Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
8 “c”^Mh4ta> 1970. AUGUSZTUS 23., VASÄRNAP Karnevál Igazi karneváli hangulat volt Debrecenben azV. országos virágkarneválon. Százezer néző gyönyörködhetett a külföldi és hazai tánccsoportok és virágkocsik menetében. BEZÁRT A „KIRÚfi-LAK” Debreceni egyetemisták Felsőbabádon A nyurga jegenyefák között bontják a színes sátrakat a Felsőbabádi Állami Gazdaság aísópakonyi kerületében. A „KIRŰG-LAK” az idén már nem fogad több fiatalt. Legutoljára a tornacipő kerül a táskába: még egy utolsó foci- meccsre kivonulnak a fiúk a pályára. A lányok szurkolótábora is ugyanolyan lelkesen buzdítja őket, mint az első napokban. A csokoládébarnára sült debreceni fiúk gólzáporos 8:2 arányú győzelmet aratnak a lublini fiatalok ellen. Közülük többen már másodízben jártak a gazdaságban, megkedvelték a szőlőkötözést. De hogyan is kezdődött a debreceni Kossuth Laibs Tudományegyetem fiataljaival ? — A munkaerőhiány ná- lbnk is gondot okoz, ezért Hoztuk létre a tábort — mondja Andrássy Géza kerületvezető. Három évvel ez- olőtt Debrecenben jártam. A Kossuth Lajos Tudomány- agyetem KISZ-bizottságán nagy szeretettel fogadtak és nyomban elküldték próbaidő- ne nyolc fiatalt. Ök hírét vitték táborunknak, s a következő évben már több, mint százan érkeztek. Az egyetem külföldi kapcsolatai révén pedig A lengyelországi Lublinból is jöttek hozzánk diákok. Két turnusban az idén három-há- rbm hétig kétszázötvenen dolgoztak itt — kitűnően. Nélkülük nehezen boldogulnánk. És ősszel, a szüretkor megint- ösak a diákokra számítunk... — Milyen fizetést kapnak a diákok? — A szőlőkötözést órabérben végzik: 6—9 forintért. A fizetésből a lengyel fiatalok á Balatonra utaznak, de a debrecenieknek is jól jön a zsebpénz. A munkaversenyben első helyezést elért brigád jutalma 5 ezer forint. Ezt most Bakó Erzsébet csapata nyerte. Megelőzték a fiúbrigádokat is... — Gondoskodtak-e programokról a gazdaság vezetői? — Minden második nap délután szabadok voltak. Ilyenkor a busszal strandra vittük a fiatalokat. \ Vasárnap pedig dunakanyari hajó- kirándulásra. Távolabbi tervünk: szeretnénk itt állandó tábort létesíteni — ehhez azonban nincs kellő anyagi fedezet... Közben a tábor lakói útra készen állnak. Konta István szomorúan leereszti a fut- ballabdát, s a derekát masz- szírozza. — Reggel ötkor keltünk. A szőlökötözés nem könnyű munka. Rendesen dolgoztunk, szép pénzt is kaptunk. A kaja is ízlett és most már a derekam sem fáj annyira, mint az első napokban. Biztos, hogy a srácokkal jövőre is elkocogunk ide... — tg — „Roham“ a libegő ellen JOBB A JÁNOS.HEGYI ÁLLOMÁS! A vártnál jobban sikerült a libegő csütörtöki premierje. A János-hegyi légpálya völgyállomásánál, a Zugligeti út és Csiga utca sarkán, már reggel 9 órakor vagy 300 méter hosszúságú sorokban várakoztak a jegyigénylők, s este 7 óráig több, mint tízezren libegtek. Pénteken sem csökkent a forgalom, s délelőtt 10 órától egyetlen egy üres szék sem volt. A libegő — hétfő kivételével — naponta délelőtt 10 órától általában délután 5 óráig közlekedik, egy óra alatt azonban csak ezer utast tud le-, illetve felszállítani. Mára is nagy roham várható, ezért szeretnénk megjegyezni, hogy míg a völgyállomáson szinte állandó a tumultus, és ezért gyakran több órán át kell várakozni, addig a János-hegyi végállomáson — mely a 90-es, továbbá a D és a J jelzésű autóbuszokkal közelíthető meg — viszonylag jóval kevesebb a várakozó. Akik tehát útiprogramjukba be tudják illeszteni, inkább a hegyi állomást keressék fel, ma is, ne a Zugligeti útit. — Nyugat-Európa mező- gazdaságáról tart előadást dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára augusztus 26-án délután 4 órakor a makádi Üj Élet Tsz- ben. Megkezdődött a háztáji gazdálkodás NEB vizsgálata „Fontos ügyként kezeljük háztáji gazdaságok és tsz-ek együttműködését“ Interjú Bori Rudolffal, a megyei NEB elnökével Mint már hírül adtuk, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1970 második felében „A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok együttműködése” tárgykörben az egész országra kiterjedő vizsgálatot tart. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogyan alakul a tsz-ck közös és a tsz-tagok háztáji gazdaságának együttműködése, illetékes szervek és a közös gazdaságok milyen módon segítik a háztáji gazdaságok árutermelését, milyen értékesítési, beszerzési, ösztönzési formákat alkalmaznak az együttműködés szervezettebbé tételére. A vizsgálatba a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is bekapcsolódott, s ezért munkatársunk felkereste Bori Rudolfot, a NEB megyei elnökét, hogy a vizsgálat helyi céljairól, módszereiről tájékoztatást kérjen. KÉRDÉS: Mikor kezdődött a vizsgálat, és mi indokolta megindítását? VÁLASZ: A KNEB-nél augusztus 4-én kaptuk meg a vizsgálati programot. Hat nappal később már a járások bevonásával tartottunk megbeszélést, ahol meghatároztuk a feladatokat. Szeptember 5-éig a járási NEB-szervezetek elkészítik jelentésüket, s mi 20-án már megyei összesítést terjesztünk fel a KNEB-hez. A vizsgálat megindításának indoka, szerintem, hogy a háztáji gazdálkodást ugyan több kormányhatározat segítette, de lényeges javulás nem történt. Több helyen nagyon hasznos és jó kezdeménygzéseknek lehetünk tanúi, ám az általános „mozgás” nem kielégítő. KÉRDÉS: Mit tart ön háitra- húzó erőnek? Mit kellene még szabályozni, változtatni a gyorsabb előrehaladáshoz? Galga menti sztárjeiöltek Uborkds tsz-ek felvonulása a Mezőgazdasági Kiállításon Ma már senki sem tudja megmondani, pontosan mikor jött divatba az uborkatermelés a Galga partján meg közvetlen környékén. De hogy a gödöllői járásnak ezen a részén jóformán mindegyik termelőszövetkezet foglalkozik vele, az kétségtelen. Mégpedig úgy, hogy az idei mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra és vásárra csak erről a vidékről öt tsz viszi az uborkáját: Galga- hévíz, Hévízgyörk, Kartal, Val- kó és Zsámbok. Kívülük a zsűri döntése alapján egész Pest megyéből csupán a nagykőrösi Szabadság Tsz uborkája vesz részt a kiállításon. Ez évi termésüket állítják ki, de a múlt évi hozam mennyisége és minősége a döntő. Hagyományokhoz ragaszkodva Uborkát egyébként a Galga környékén valaha sokkal kevesebb községben termeltek, mint ma. — Nálunk azonban sok évtizedre visszanyúló hagyomány a termesztése — közli Mészáros János, a galgahévizi Rákóczi Tsz elnöke. — A század elején kezdték, és vitték nagy mennyiségben a pesti piacra, meg szállították konzervgyáraknak, természetesen szekéren. Aztán 1961-ben az akkor megalakult termelőszövetkezet átvette, azóta ápolja és fejleszti a helyi hagyományt. Eleinte a tsz-ben az egyéni gazdák módszerei szerint dolgoztak, hamarosan azonban rátértek a nagyüzemi termelésre, és összefüggő, nagy táblába vetették a magot. Deliká- tesz fajta uborkát termeltek, ezt tartották a hévízi gazdák legalkalmasabbnak. A tsz azonban nem ragaszkodott annyira a hagyományokhoz, hogy új, bővebben termő fajtákkal ne kísérletezett volna. Megpróbálkoztak tehát a Cs 65-tel, jól hozott az is, de még bővebb termőt kerestek, és megállapodtak végül a hollandi származású Hókusznál, melyet most is termelnek. — A vetőmagját importálni kell, bele is kerül 1270 forintba a kilója, és egy holdhoz másfél kiló kell, hát bizony százezrekbe kerül — drágálljá az elnök, mégis hozzáteszi: — de nagyon megéri. A vetésnél különben teljes mértékben ragaszkodnak az egykor egyénileg kertészkedő gazdák hagyományához, csak talán még jobban készítik elő a talajt. Lófogatú vetőgéppel helyezik azonban most is a földbe a magot, ezt tartják a legbiztonságosabbnak. — Csaknem 99 százalékos az eredmény — büszkélkedik az elnök. Uborkából — autó Dobi Mihály, a párttitkár — pedig azzal, hogy a tsz sárgarépája meg őszi árpája szirrlén ott lesz a kiállításon. — Az őszi árpánk az előző öt évben meghozta a 19—21 mázsás holdankénti átlagot — szólal meg ismét az elnök. — Persze, idén az időjárás nem kedvezett az árpának, az átlagtermés csak 13 mázsa, ám a környéken ebben az évben még ez is nagy eredmény. — És az uborka mit hoz? — Rekordtermésre számíthatunk, holdanként talán száz mázsát is szedünk, jóval többet az előző éveknél. Múlt esztendőben egy-egy holdról az értékesíthető termésért 28 ezer forintot vettünk be, idén 30— 34 ezer forint is meglesz. Százötven holdon szedik az uborkát. A tsz mintegy ötszáz dolgozó tagja közül 260 vállalt részt termelésében. Háromszor gondosan megkapálták, legutóbb a ködök miatt a lisztharmat elhárítására repülőgépről permetezték. Most pedig az uborkások kora reggeltől estig megállás nélkül gör- nyedeznek már július közepe óta, és szeptember derekáig nincs megállás. Az bizony,, a derék! Nem a hónapé, az uborkaszedőé fájdul bele a kéthónapos szakadatlan hajladozás- ba. Mégis szívesen, jókedvűen végzik a munkát a hatalmas táblákon. Jól fizet az uborka. Tucatnál több személyautó parkol a táblák szélén. Valamennyi az uborkaszedőké. — Van a faluban vagy száz autótulajdonos, legtöbbjük tsz- tag — mondja az elnök. ' "'A tsz uborkabevételi terve érre az esztendőre hárommillió-hatszázezer forint, de jóval több lesz, talán még az ötmilliót is meghaladja. Akinek van autója, telni fog annak benzinre, sokan pedig, akiknek nincsen, autótulajdonosok lesznek év végére. Kié lesz a pálma ? Galgahévíz tőszomszédságában, Hévízgyörkön a Dózsa György Tsz hatvan holdon termel uborkát. Eredményei olyan jók, hogy szintén bejutott a kiállítók közé. Hajdú András tsz-elnök szinte szórul szóra ugyanúgy beszél az uborkáról, mint a szomszédja. Tavaly náluk is meghozta a huszonnyolcezer forintot holdanként, idén jóval többet remélnek. A bevételi tervet már augusztus közepéig csaknem teljesen teljesítették. Petrezselymet is állítanak ki a tavalyi 130 mázsás holdankénti terméseredmény és a jó minőség alapján. Ez évben 130 mázsás termésátlagra számítanak. Ami az uborkát illeti, annak Hévízgyörkön nem régi a hagyománya. 1965-ben választották elnökké Hajdú And - rást, ő kezdeményezte termelését. Mindjárt nagyüzemi módszerrel láttak hozzá, az emberek pedig hamar beleszoktak. Meg is szerették mindjárt az addig náluk jóformán ismeretlen, de kemény munkáért jó pénzzel fizető növényt. Természetesen a Galga mente öt kiállító tsz-e egytől egyig bizakodik abban, hogy díjat nyer, kiállítási sztár lesz az uborkája. Erről hallottuk Gal- gahévízen: — Akármelyikünkét díjazzák, az a mi vidékünk dicsősége, ha pedig történetesen Hé- vízgyörké lesz a pálma, hát az meg éppen a mienk, galgahé- vízieké. Hajdú András, az elnökük itt született, itt is lakik. Már az apja is jó uborkakertész volt, ő maga meg nálunk tanult bele, és innen vitte magával a természetése tudományát .. i Szokoly Endre VÄLASZ: Kormányunk kitűnő rendeletek sokaságát hozta a háztáji gazdálkodásban rejlő lehetőségek maximális kihasználására. Anyagilag kedvezővé tette a gazdálkodást. Az árak, a hitelek objektíve is a gazdálkodás hatékonyságának irányába hatnak. A gazdasági módszereket lehet tökéletesíteni. de gondunk inkább a szemlélet maradiságában van. Persze, ez sem általános, de egyesek szerint a „vállalkozó” a kínok kínját élje végig, ha magántermelést is akar folytatni”. Akad, aki egyszerűen csak azt mondja: „van háztáji és közös gazdaság, egyik kevesek érdeke, másik a többségé”. Az ilyen emberek nem akarják észrevenni, hogy a háztáji gazdaságok termelése fontos társadalmi ügy, s hosz- szú, nagyon hosszú ideig nem nélkülözhetjük az ott termelt árukat. A tsz-vezetők egy része szerint kisebb áldozat, ha nem támogatja a háztájit, „nem fizetnek rá”, úgymond a „maszekolásra”. KÉRDÉS: Generáció kérdése-e a háztáji művelése, az otthon való gazdálkodás? Hallottunk eseteket, hogy a fiatalok már nem hajlandók állatokat ápolni, velük vesződni, s ezért csökken a háztáji gazdaságokban például a szarvasmarha-állomány. VÄLASZ: Ez is csak részben igaz. A Pest megyei iparosodott községekben inkább helyhiánnyal magyarázható az állattartásról való lemondás. Természetesen vannak fiatalok, akik nyilván nem vesződnek a régi módon, hangsúlyozom, a régi módon állatokkal, vagy akár kertészkedéssel. Ám szerintem a fiatalabb emberek is szeretnek, sőt főleg ők szeretnek gyorsan pénzhez jutni. Ha kedvet teremtenek, lehetőséget adnak arra, hogy — akár állattartással — nagyobb pénzhez jussanak, s megvehessék azt a motort, csónakot vagy tv-t, hűtőgépet, esetleg a szüleiktől független, külön lakást, akkor igenis hajlandóak a mezőgazdasággal munkaidő után is „vesződni”. Hozzátehe- tem, ehhez is az otthoni gazdaság jobb gépesítése, higiéniája, praktikussága kellene. Vannak már olyan önetető-itató berendezések, amelyek feleslegessé teszik a régi módszerű állattartást. De beszélnem kell a falusi öregekről is, az otthon maradtakról, járadékosokról, akik gyengécske jövedelmüket jól egészíthetnék ki a háztájiból nyerhető haszonnal. Megkülönböztetett módon kellene velük bánni, részükre az állattartáshoz férőhelyeket építeni vagy átalakítani. A tartalék munkaerőnek a háztájiban való hasznosítása szintén nagy társadalmi érdek. KÉRDÉS: a NEB-vizsgálat során biztosan különös figyelemmel tanulmányozzák majd a jó tapasztalatokat, amelyeket érdemes általánosítani. VÄLASZ: Igyekszünk alapos munkát végezni. Érdekes lehetőségeket fogalmazhatunk meg például a kereskedelmi feladatoknál. Szaktanácsadás, kis csomagolású növényvédő szerek, gazdabolt, ahol házi szerszámokat, gépeket megkaphatnak, szaporítóanyagok, távirati stílusban is mind egy- egy felvillantott lehetőség....' Hány tehenet, hízót tarthat valaki? Félnek attól, hogy túl sokat, holott ez a tsz-közgyűlés döntése alá tartozik, és csak a helyi lehetőségektől függ. A tsz és a háztáji gazdaságok harmonikus együttműködése ezen a téren is normális gyakorlatot eredményezhet. Vizsgáljuk majd a kapcsolat egyéb formáit is: hogyan alakult a háztájival foglalkozó családok száma, hogyan működnek a háztáji bizottságok, hogyan az egyes helyeken már tevékenykedő háztáji agronó- mus, hogyan illeszkedik a közös gazdálkodás tervezési rendszerébe a háztáji gazdaságok kapacitása. Megyénkben egyes tsz-ekben már jóváírják 'azoknak a tsz-tagoknak a munkanapjait, akik szerződéses állattartást vállalnak. Hogyan folytatják ezt a jó gyakorlatot? Kiterjesztjük vizsgálódásaink körét a növénytermelésre, a kertészkedésre is, de foglalkozunk a hitelnyújtással, különböző pénzügyi kérdésekkel, akciókkal és támogatásokkal. KÉRDÉS: Mit vár ön ettett a vizsgálattól? VÄLASZ: Pest megyében a tsz-tagság jelentős része nem foglalkozik még háztáji termeléssel. Remélem, hogy a vizsgálat alapján nagyobb érdeklődéssel fordulnak a háztáji gazdálkodás felé, és ha nálunk valami társadalmi ügy- gyé válik, akkor sok lelkes ember kapcsolódik annak mind jobb megoldásába. Aránylag rövid idő alatt nagy eredményeket lehetne elérni. Az ehhez vezető utak felderítésére vállalkoztunk most — mondta végezetül a megyei NEB elnöke. Szűts Dénes Sürgősen felvételre keresünk célgépek, berendezések gyártásához szerkezeti lakatosokat. Továbbá esztergályosokat, marósokat, gyalusokat, edző szakmunkásokat, karbantartó lakatosokat, villanyszerelőket, férfi és női segédmunkásokat. Takarítónőket, fiatalkorúakat 6 órás segédmunkára. Nyugdíjas portásokat és éjjeliőröket. Jelentkezés a * m ee * GAZKESZULEKGYARTO VALLALAT Munkaügyi osztályán Budapest XIII., Révész u. 27/31.
