Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

6 resi ueetKi iMiriap 1970. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK SEREGÉLY­INVÁZIÓ A seregélyek csoportos megjelenése a szőlő érését jel­zi a Balaton vidékén. Az első nagyobb rajok már feltűntek a partvidék felett. A falánk madarak nagy csoportjai egy perc alatt akár több mázsa szőlőt is képesek elpusztítani. A Balaton történelmi borvi­dékein kereplőkkel, kolompok- kal, karikás ostorral és va­dászfegyverekkel riasztják a kártékony madarakat. LABORATÓRIUM A TENGER MÉLYÉN A Földközi-tengerben, Mar­seille közelében megkezdték egy francia gyártmányú víz­alatti laboratórium kipróbálá­sát. A laboratórium 300 mé­ter mélyre ereszkedik le, há­rom utassal a fedélzetén, és tevékenységi köre húsz mér­föld. Az életfeltételek és a vil­lamosenergia 24 órára biztosí­tott. Ez a mini-tengeralattjáró nagyon jól manőverezik. A kísérletek befejeződése után részt vesz majd egy nemrég elsüllyedt francia tengeralatt­járó, az „Furydice” roncsai­nak felkutatásában. Élet a százalékok mögött Sztárok a konyhában A sztár szó sokféle képzetet kelt. Lehet nagyon csinos film- színésznő éppúgy, minit a férfi­énekes, de lehet cola, táskará­dió, tv-vevőkészülék, melynek nem rangja, csupán a neve sztár. Ma már annyi a sztár, hogy jut belőlük a konyhába is... Igaz, alakjuk a legke­vésbé hasonlít a sztárokéra. „Álruhát” öltöttek: gáztűzhely, elektromos vízmelegítő, kávé­őrlő, porszívó, mosógép, cent­rifuga, hűtőszekrény formájá­ban játsszák szerepüket. Egy­re fontosabbá váló szerepüket. Ä párt Központi Bizottságá­nak határozata a negyedik öt­éves terv irányelveiről ki­mondja: „Az áruellátás a la­kosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 33—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátásált, főleg tartós fogyasztási cikkekből...” Helyben vagyunk. A tartós fo­gyasztási javak sztárkarriert befutó csoportjánál. Azaz: a gépiparnál. Rekorder tempó Ha egyszerű sémát alko­tunk: a gépipar termékeit két nagy csoportra oszthatjuk. Az Sorra érkeznek a szállítmányok Utolsó szakaszhoz ért a mezőgazdasági kiállítás előkészítése Az utolsó szakaszhoz érkez­tek a Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásár előkészületed. A vásár 33,5 hektáros területén nap mint nap 3000 ember dolgozik: épí­tők, szerelők, lakatosok, szállí­tómunkások. Az Albertirsai úti kiállítás területe 2,5—3 hektárral bő­vült. A kiállítási csarnokok alapterülete eléri a 40 000 négyzetmétert. A szakembe­reknek 50 nagy pavilont kell ezekben a napokban be­rendezniük és helyükre kell rakni az or­szág minden részéből, sőt kül­földről is vagontételekben ér­kező árut. Az idei rendezvény­re több új csarnokot emeltek, ezek alapterülete hozzávetőleg 7000 négyzetméter. Egyebek között egy ilyen épületben he­lyezik el a külföldi kiállítások egy részét, de új csarnokban kapott helyet a posta és az IBUSZ is. 65 000 négyzetméteren a szabadtéri bemutatókat rendezik meg, a kiállítás parkterülete megközelíti a 15 hektárt. Most már sorra érkeznek a külföldi szállítmányok. A Szovjetunióból 20 vagon és két camion futott be eddig. Cseh­szlovákiából és Lengyelország­ból, négy-négy vagommyi árut vettek át. Az NSZK-ból és az NDK-ból, Hollandiából egy- egy vagonban hozták el Buda­pestre a bemutatásra kerülő termékek egy részét. A rendezők messzemenően gondoskodnak a közönség szórakoztatásáról. Augusztus 29 és saejíitember 2 között a baráti országok fegy­veres testületéinek lovasver­senyét tartják meg, szeptem­ber 2-től 6-ig lovas játékok és fogatbemutatók lesznek. Szep­tember 12-én és 13-án a Cacib nemzetközi kutyakiállításra kerül sor. Nap mint nap kul­turális rendezvények, hazai és külföldi tánc-, valamint ének­együttesek, zenekarok adnak műsort. VARSÓ ZEBROID Sikeresen kereszteztek a len­gyelországi Ope állatkertiében egy zebrát és egy szamarat. A nász eredményeként zeb- roidnak nevezett csíkos és szamárfülű állat született Sürgősen felvételre keresünk célgépek, berendezések gyártásához szerkezeti lakatosokat. \ f Továbbá esztergályosokat, marósokat, gyalusokat, edző szakmunkásokat, karbantartó lakatosokat, villanyszerelőket, férfi és női segédmunkásokat. Takarítónőket, fiatalkorúakat 6 órás segédmunkára. Nyugdíjas portásokat és éjjeliőröket. Jelentkezés a GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VÁLLALAT Munkaügyi osztályán Budapest XIII., Révész u. 27/31. egyik: a termelőeszközök s tartozékaik, ezek ún. közületi fogyasztásra kerülnek. A má­sik: a tartós fogyasztási cik­kek nagy csoportja, melyek a magánfogyasztást szolgálják. A legutóbbi két évtized a ter­mékek mindkét csoportjában rekorder tempójú növekedést hozott. A gépipar termelése 1950 és 1967 között az Egye­sült Államokban háromszoro­sára, Japánban a huszonötszö­rösére. az NSZK-ban a négy­szeresére, Franciaországban a háromszorosára, hazánkban pedig a hat és félszeresére nö­vekedett. Jó. rendben van, de mi hasz­na ebből — mondhatja az ol­vasó — a háziasszonynak, a családnak? Az, hogy padlásra került a mosóteknő, már csak emlék egyre több családban a konyhai tűzhelyben való be­gyújtás, nem okoz izomlázat, csuklófájást a ruhacsavarás, nem a kút, a kamra köve hűti az ételt, a feldolgozásra váró élelmiszert, hanem a „frizsi”, a hűtőszekrény... Mindehhez ipari háttér kellett. Gépek, szerelőszalagok, alkatrészek milliárdjai. Mert ma részletre kapható, szinte rátukmálják az emberre azt, amit évtizede csak a mázlisták tudtak meg­szerezni: a nagyképernyős té­vét, a palackos gáztűzhelyet, a hűtőszekrényt. S hogy bizo­nyítsuk a sztárkarriert: a Szovjetunióban 1955-ben 87 ezer, 1968-ban 4 700 000 mosó­gépet gyártottak, 1960 és 1968 között a szocialista országok­ban meghúszszorozódott a hű­tőszekrény-termelés, Japánban évente 30 millió rádiókészülé­ket, az Egyesült Államokban tízmillió tévé-készüléket gyár­tanak ... S a jövő? Az újsá­gok naponta adnak hírt a ka­zettás magnók új típusáról, a színes televízió hódításáról, a házi moziról, azaz a szalagra vett tévé-műsorról, sőt, már a háziújságról is, mélyet az elő­fizető lakásán nyom kd egy ügyes szerkezet. Szédületes? Természetes. A hazavitt technika A ma emberének már nem csoda a kigyúló villanykörte, de még csoda az egyenesben közvetített foci-világbajnok­ság a tévé képernyőjén. A ma emberének gyermeke azonban már ezt is természetesnek ve­szi — hiszen születése pilla­natától készen kapja —, oda sem figyel, úgy kapcsolja be a magnót, a tévét, táskarádióját. A mama még tartott picit a sivító porszívótól, a brummo- gó mosógéptől, a lánya már rutinmozdulatokkal kezeli azokat. A technikát a husza­dik század embere: hazavitte. Be a lakásba, annak minden helyiségébe. A technika áldásaiból — olykor átkaiból, ha éppen be­döglött valamelyik masina — mi jutott eddig nekünk, ma­gyaroknak? Mert nem kelünk versenyre az évente ötmillió hűtőszekrényt termelő Egye­sült Államokkal, a hárommil­liót kibocsátó szovjet iparral, de azért mi is a pályán va­gyunk. 1960-ban mindössze kilencezer elektromos hűtő- szekrényt készített a magyar ipar. 1969-ben meg — 214 ez­ret... Televízióból 139 ezer készült 1960-ban, 345 ezer 1969-ben. Porszívó 23, illetve 75 ezer. S a centrifuga? Hát kérem: 1960-ban 98 darab volt a produktum, mi tagadás, nem lehet föl vágni vele. Az 1969- essel már inkább, mert az 95 ezret tett ki... Ilyesfajta „ap­rópénzre” lehet fölváltani a gépipar címszó alatt tömörülő al-ágazatok, a gépek és gépi berendezések, a villamos ké­szülékek gyártása, a műszer­ipar, a járműipar, a híradás- technikai ipar, s a többi tel­jesítményét. Ezt és még sok mást tömörít az az egyszerű ténymegállapító mondat, hogy két évtized alatt a hazai gép­ipar meghétszerezte termelé­sét. Azt a termelést, mely­nek tárgyiasult eredménye a golyóscsapágy — 1950-ben egy darab sem készült az ország­ban, most évente 15 millió —, a portáldaru, a turbógenerá­tor, a nyerges vontató épp úgy, mint a centrifuga, meg a hűtőszekrény. Nem bálvány «■ eszköz Néhány éve heves szópárba­jok zajlottak le a „frizsider­szocializmusról”, akadtak, akik jobb ügyhöz méltó buzgalom­mal óvták a honpolgárt... Mitől is? Attól, hogy kényel­mesebbé, könnyebbé tegye a mindennapjait? Mert a hűtő­szekrénnyel, a tévével, s a töb­bi hasznos jószággal ezt, s csak ezt tette. Nem bálványok ezek — ha azok olykor, csak addig, míg kevés van belőlük —, hanem eszközök. Munkát könnyítő, életet kényelmeseb­bé tevő eszközök. Hiszen mi­féle kára lenne annak, hogy 1960 és 1969 között, ezer la­kosra számítva a mosógépek száma 45-ról 158-ra, a hűtő­szekrényeké négyről 80-ra, a porszívóké 11-ről 87-re, a té­véké 10-ról 155-re nőtt? Az eszközök senkit nem tesznek rossz emberré, az önző, az anyagias, a „szerző” típus nem a gépipar műhelyeiben ké­szül ... A gépiparban az iparban foglalkoztatottak 30,2 százalé­ka, 554 ezer ember dolgozik. A múlt esztendőben 81,4 milli­árd forint értékű termék — ebből 25,5 milliárd export — hagyta el a gépipar vállalatai­nak raktárait, hogy új eszkö­zöket termelő csúcseszterga­ként, terhet szállító gépjármű­ként, szórakoztató tévékészü­lékként, italunkat hűtő szek­rényként szolgálja mindannyi­unkat. Mészáros Ottó A győri házgyár „termékei“ Egyre szaporodnak a győri házgyár termékei megyeszerte. Győrben már új lakótelep fémjelzi u. unkáját, Mosonmagyar- óvárott ugyancsak nevéhez fűződik a most épülő új városköz­pont. Ez köti majd össze a közigazgatásilag már régebben egyesült két települést; Mosont és Magyaróváré Az új ezer­lakásos lakótelep építését tavaly novemberben kezdték meg és ez évben 225 lakást adnak át. Képünkön: Útépítés a magyar­óvári új lakótelepen.----------------------------------------- ' y Mi tetszett leginkább? Statisztika a színházi évadról Az elmúlt évad színházi si­kereiről beszél a most össze­gezett minisztériumi statiszti­kai jelentés. Az előadások szá­mát illetően két országjáró színházunk, a Déryné és a Bábszínház vezet: a Faluszín­ház tavaly 1771 előadást tar­tott 521 793 néző előtt. Az Ál­lami Bábszínház művészei pe­dig 1562 alkalommal léptek fel 476 547 gyermek és felnőtt örömére. Budapesten a Vígszínház előadásait látták legtöbben 1969—70-ben: 317 előadá­sukat 313 926-an tekintet­ték meg. Kecskemét vonzotta a legtöbb vidéki színházlátogatót: 184 458 nézője volt 459 előadásuk­nak. Nyomukban követke­zik a miskolci Nemzeti Szín­ház a 181 718 látogatójával. 1969-ben egyébként tíz szín­házi társulatunk összesen 76 előadást tartott külföldön, ugyanakkor hét határon túli együttes mutatkozott be ha­zánkban 26 színházi előadásá­val A tavalyi színházi krónika-, ból kitűnik, hogy a legnépszerűbb darab az elmúlt évben Kacsóh Pongrác > János vitéz-e volt: egyszerre 8 színház­ban játszották, 281 előadást ért meg, 131137 nézővel. Móricz Zsigmond: Légy jő mindhalálig, című műve négy színház műsorán szerepelt 88 előadással, s több mint 34 000 látogatóval JÁRVÁNYOS agyvelőgyul- ladás pusztít Thaiföld északi részén. Július eleje óta 54 gyermek halt meg a veszélyes betegségben. Jó termést ígérnek a rizstelepek A Csongrád és Békés megyei állami gazdaságok Tisza- és Körös-menti telepein minde­nütt kalászol a rizs. Az idén 5900 holdon, a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen vetettek vizi gabonát, amely a szeszélyes időjárásban na­JC ezébe vette az újságot, hátradőlt a karosszékben, de mielőtt olvasni kezdett volna, egyik lábáról levette a papucsot, és megvakarta a talpát. Szerette a kényelmet. Aztán lapozgatni kez­dett és úgy szemelgette az újság címeit, mint jóllakott kappan a selejtes ocsút. „... thaiföldi csapatok megszállják a kambodzsai fővárost’’,., — Malvin... Hallod? Malvin! Hol van ez az izé, ez a Kambodzsa, meg az a hogyishív­ják, az a Thaiföld? — Mit tudom én? — mondta Malvin és to­vább matatott a szekrényben, mint egér a lisztesládában. „Egy gátszakadás katasztrófa lenne a bul­gáriai Vidinben,. — Hallod, Malvin? Azt írja az újság, hogy valami Vidinben katasztrófa lenne egy gát­szakadás ... — Messze van az a Vidin? — forgatott a kezében Malvin egy fél pár selyemharisnyát. — Bulgáriában — mondta, mert olvasta. — Es Bulgária messze van? — Hát... valószínű... Biztos, hogy mesz- sze van. — Akkor meg mit akarsz? — morogta Mal­vin és rezignáltan csóválgatta a fejét, hogy nem találja sehol a selyemharisnya párját. „Eddig harmincötezer halott, nyolcvanezer hajléktalan ... Jelentés a perui földrengés pusztításairól...” — Földrengés volt Peruban ... Érdekes le­het, ha csak úgy elkezd inogni az ember lába alatt a föld. Olyan lehet, mint a vursliban az A közöny óriáshordó ... Emlékszel, milyen jót röhög­tek az emberek, amikor látták a fene ... Szó­val, amikor elestél, Malvin — mélázott el a hír fölött. — Neked is csak a hülyeségeken jár az eszed — mondta most már mérgesen az asz- szony, mert már a szekrény alján járt a keze, de a selyemharisnya párját nem és nem ta­lálta meg... „Lezuhant egy csehszlovák repülőgép és.. — olvasta az újabb hírt félhangosan, de Mal­vin nem válaszolt, csak elégedetten dünnyö- gött, megtalálta a párját a selyemharisnyá­nak. Így is van rendjén. Igaz, hogy tízéves is, sárgult is már a harisnya, de még azért egészen jól használható. A férfi most a másik papucsát vette le és a másik talpát vakarta meg. Aztán ledobta a fődre az újságot: — Már megint semmi. Unalmasak ezek az újságok — és ásítozott, hogy belenyikorgott az állcsontja. Aztán Malvint kezdte figyelni, mint csúsztatgatja le s fel nyitott tenyerén a megtalált selyemharisnyát. Hirtelen felkiál­tott: — Vigyázz, te szerencsétlen, még beleakad a körmöd és fuccs az egésznek! Kész tragédia lenne — tette hozzá figyelmeztetően és mint aki dolgát jól végezte, lehunyta a szemét. El­szunnyadt. Gyurkó Géza gyón változékonyan fejlődött. A terület nagy részén jó ter­més ígérkezik. Az idén a vizi gabona is ké­sőbben érik be, mint máskor, éppen ezért fokozott jelentősé­ge van most a betakarítás gyorsításának, gépesítésének. Ez az év az első, amikor a két megye állami gazdaságiban már nem lesz szükség kézi aratókra, az összes termést gépekkel vágják le. KÖNYVESPOLC FARKAS ISTVÁN „Egyik képének előterében egy fehérre festett vasszék áll. A leggonoszabb, legfélel­metesebb bestia, melyet éle­temben láttam ...” — írta Be­nedek Marcell, Farkas István és művészete jellemzésekép­pen. Lidérces álomnak tűnő alkotásai valahol a szürrealiz­mus és a lírai természetfestés határán lebegnek. Nehezen meghatározható jellegük lehet az oka annak, hogy a negyed százada elhunyt festő igen eredeti, kulturált és jelentős életműve kis híjján feledésbe merült. Most végre Pataky Dénes sok új adalékot tartal­mazó tanulmánya, és a kötet gazdag illusztrációs anyaga igyekszik pótolni a mulasztot­takat és kijelölni Farkas Ist­ván helyét a közelmúlt leg­jobb magyar művészei között. A kötetet a Corvina Kiadó adta ki. A művészet kiskönyv­tára c. sorozatában. — K — i I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom