Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
Deákvári panoráma ’ ••• Í ...i- <■.. V*- . % . . / Foto: Juhász Lajos Háromezer énekes közül száz volt a váci HAZAÉRKEZETT CRAZBÓL A VOX HUMANA KÓRUS A keddre virradó éjszaka, tíznapos ausztriai vendégszereplés után hazaérkezett a Vox Humana Kórus. A váci együttes részt vett az európai kórusok fesztiválján, több hangversenyt adott és szerepléseivel öregbítette hírnevét. Pelczéder Tibor, a művelődési központ igazgatója elkísérte útjára a Vox Humanát. Elmondta, hogy Grazban, a 250 ezer lakosú, kedves osztrák városban háromezer énekes találkozott aiz elmúlt napokban. Válasz a névtelennek A vidéki evezősbajnokság résztvevőinek dr. Lukács Ferenc tanácselnök szerzett éjszakai szállást. Ezt olvastuk a Váci Napló pénteki számában. Szívesen olvastuk volna a házigazda, Molnár Sándor igazgató nevét is. ö már sokszor segített a város gondjain megyei és országos versenyek alkalmával. Szombaton reggel a két tejbolt előtti járdaszéleken reggeliztek kedves versenyző vendégeink. Vasárnap is ez lehetett a helyzet, de azt már nem néztem meg. Szégyelltem, hogy váci vagyok. A sok rendező közül egynek sem jutott eszébe, hogy a rendezéshez a kultúrált étkeztetés is hozzátartozik? Egy tricikli is elég lett volna a reggeli házhoz szállításához. Egy szemtanú ★ A szerkesztőség megjegyzése: Nem véletlen, hogy lapunk hasábjain nem közlünk névtelen leveleket. A mostani eset kivétel, mintegy bizonyíték arra, hogy miért? Az „egy szemtanú” kifogásolja, hogy írásunkban nem említettük Molnár Sándor nevét. Bábi Lajostól, a VTS elnökétől megtudtuk, hogy akkor, amikor ő a versenyt szervezte, Molnár Sándor igazgató — a kollégium nyári szépítése miatt — nem vállalta a verFEL VESZÜNK érettségizett fiatalokat OLAJKÁLYHASZERELÖI MUNKAKÖRBE, valamint ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKASOKAT és NŐKET BETANÍTOTT MUNKÁRA. Jelentkezés a VÁCI AUTÓJAVÍTÓ ÉS FÉMIPARI VÁLLALATNÁL Vác, Dózsa György út 53. senyzők elszállásolását. Ez csak akkor vált lehetségessé, amikor dr. Lukács Ferenc vb- elnök személyesen (!) intézkedett. A járdaszélen reggeliző sportolók látványa valóban nem a legszebb. De mit tehettek a szervezők? A városban a vendéglátóipar éttermei, vendéglői nem vállalták azt, hogy reggelit adnak a sportolóknak. És nem vállalta a reggeliztetést a kollégiumok egyike sem. Arról pedig, hogy a versenyzők a járda szélén ülve reggeliztek — a szervező bizottság nem tehet,.. MUNKAÉRTEKEZLET Kedden délelőtt a dunakeszi községi pártházban munkaértekezletet tartott a dunakeszi művészeti napok szervező bizottsága. Hazánkat a váci és a veszprémi kórus képviselte az érdekes találkozón. A Vox-tagok az úgynevezett Atelier-csoportba kaptak beosztást. Ennek vezetője Makiári József karnagy volt. A váciak odakint is kemény, fegyelmezett munkával készültek a szereplésekre. Napi hat óra telt el próbával, elég sok idő az utazgatással, a szálláshelyre, az étkezési központba. Világi hangversenyükön a kórusirodalom remekeit mutatták be az 1300-as évektől napjainkig. Valamennyi műsorszámuk sikert aratott és az ováció csak fokozódott a befejező, öt magyar mű bemutatásával. Vasárnap a grazi dómban előadták — egy ifjúsági osztrák zenekar kíséretével — az ún. Nelson-misét. A fesztiválon részt vevő és a templomot megtöltő többi vendégkórus tagjai, a szakemberek nagy elismeréssel szóltak a hangversenyről. Makiári József karnagy sok barátot szerzett a magyar — s a váci — kórusmozgalomnak. Együttesünk meghallgatta több ország énekesednek bemutatóját. Az átütő siker érzésével, sok-sok meghívással érkeztek haza városukba. (p. r.) VÁC I NAPLÓ i—m_ r __ ■ __ __i _ |—1_ —n_0~ I ..................~ —Iiw—mm— i—h— —i —n ---- —----iigr-^T A P EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1970. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK Mi vonja el a ügyeimet? A kék kocsit messziről ismerik — Ma is játssza a Madách mozi, a nagy sikerre való tekintettel, 17 és 19 órai kezdettel a Jöttem, láttam, lőttem című olasz—spanyol westem- paródiát. Ismét a rendőrség kék kocsijába szálltunk, hogy beszámoljunk olvasóinknak egy szabad szombat előtti péntekről. Gépkocsivezetőnk, akárcsak legutóbbi Utunkon, ismét Andrékovics Gyula volt, s a kocsiban ült Pőcze Imre, a közlekedésrendészeti alosztály vezetője. — Mire lehet számítani? — Víkendezők sokaságára, gyorshajtókra, szabálytalanul előzőkre és más szabálysértőkre. Először a városban néztünk körül. Egy percre leálltunk a Kőkapu mellett és... Ez alatt az egy perc alatt legalább négy szabálytalankodóval találkoztunk. Igen, az egyirányúsított Szent János utcába sokan jönnek be úgy, hogy ügyet sem vetnek a táblára. Vajon miért? — Megszokták már ezt az utat. De a Kőkapu átépítése miatt szükséges volt egyirányúvá tenni. Eddig még nem BÜNTETTÜNK meg senkit itt, de később ... A gépkocsivezetőknek ismerniük kell a szabályokat. A múlt hónapban a Váci Napló külön is figyelmeztette őket, mégis... Földvári tér. Az egyik oK dalon vadonatúj lakóházak vannak, öröm rájuk nézni. Viszont nem öröm az útra tekinteni — különösen esős időben: ilyenkor áll a víz. Ezen bizony segíteni kellene, akárcsak a Honvéd utcai aluljáróban. — Egy alacsony kocsi alaposan MEGSZENVEDI ezt, de nem tesz jót a nagy járműveknek sem. Az, hogy eddig még itt nem történt baleset — tiszta szerencse. Sződligeten járunk. A Beugróval szemben két hirdető- tábla magasodik. VÁCI TÖRTÉNELMI FELIRATOK Az őrmester... SZÓLTUNK MAR egy Vácon levő 1800 éves római feliratról. Akkor nem említettük, hogy van egy párja is. A kő stílusa teljesen azonos, amiből arra lehet következtetni, hogy egykorú a másikkal, szövege természetesen más. Az alábbiak olvashatók rajta: SILVANO SILVESTRO. VAL. MAX1MIANVS OPT. V. S. L. M. A második szó vége helyesírási hiba, ami a római kőfaragóknál, ha nem»is nagyon gyakran, de előfordult. Ezt kijavítva, a szöveg kiegészítve így hangzik: Silvano Silvestri Valerius Maximianus optio votum solvit libens merítő. Magyarul: Az Erdei Silvanusnak Valerius Maximianus őrmester fogadalmát szívesen teljesítette, mert (az istenség) megérdemelte. SILVANUS, mint a neve Is mutatja (silva latinul erdő), a római mitológiában az erdők és erdei emberek védője. Vidékünkön akkoriban sokkal több volt az erdő, mint ma, Vác egész területét is erdő borította, a kutatás azonban még nem tudja egészen pontosan, hogy Silvanus kultusza miért elsősorban Pannóniában terjedt el a legjobban. Vidékünkön a legtöbb római felirat Juppiter, a római mitológia főistene után neki szól. Később. amikor már több dolog védője lett, a szőlőknek, mezőknek, állatoknak, akkor ha újra kifejezetten az erdővel akarták kapcsolatba hozni, a neve mellé tették a silvestris, az erdei jelzőt. A feliratot megrendelő katona neve itáliai, ami a másik kőhöz hasonlóan valószínűvé teszi, hogy az óbudai 2. számú „segítő” légió katonája volt az első század végén, vagy a második század első felében. Később már a légió katonáit nem Itáliában újon- cozták. A feliraton azonban csak rangfokozatát jelölte meg: optio, őrmester. Itt megjegyezzük, hogy ne gondoljon senki a mai őrmesteri rangfokozatra. A római hadsereg rendkívül bonyolult szervezete sokban nagyon eltért a mai hadseregekétől. A HÁROM RÓMAI csapattiszthelyettesi „rangfokozat”, az optio, a signifer és a tesse- rarius például annyiban nem volt fokozat, hogy egyik sem volt a másiknál magasabb, mellérendeltek voltak. Ezenkívül volt számtalan olyan nem csapatszolgálatot teljesítő tiszthelyettesi megjelölés és egyben beosztás, mint például a beneficiarius, a cornicularius, a frumentarius és így tovább, akik bár tiszthelyettesek voltak, mégsem voltak alárendelve a tiszteknek, hanem csak a legátus legionis- nak, a légióparancsnoknak. Mint a múltkor említettük, a „fogadalmát szívesen teljesítette, mert (az istenség) megérdemelte” formula minden római fogadalmi felirat közös, egyezményes befejezése. A követ az 1700-as évek második felében hozták át a Duna túlsó partjáról. Óbuda és Visegrád között került elő. Pontosabb lelőhelye ismeretlen. BAR A KATONA NEVE itáliai, és a kő inkább második századinak látszik, mint harmadik századinak, mégis megvan a lehetősége annak, hogy a feliraton meg nem jelölt csapattest nem légió volt, hanem egy segédcsapat, mégpedig ebben az esetben a 3. században Szentendrén (akkori római nevén Ulcisia Castra) és Dunabogdányban (akkor Cirpi) állomásozó cohors miliaria nova Severiana Surorum saggittariorum civium Roma- norum equitata, azaz a szíriai római polgároktól toborzott új severusi ezres létszámú lo- vasított íjász hadtest. Stefaits István — Ezt tiltják a KRESZ- szabályai: az utak mentén, közterületen nem szabad hirdetést kitenni, azaz csak a szabványtáblákkal hirdethetnek, amit díjmentesen szerelnek fel. (Az újságíró nem akar vitatkozni a szabályokkal, de úgy érzi, hogy nem ezek a táblák, nem az útmenti hirdetések vonják el a gépkocsivezetők figyelmét a vezetéstől. De amíg ezt paragrafusok írják elő — eszerint kell cselekedni.) — Már kétszer is szóltunk a tulajdonosoknak, hogy vegyék le, de mint látja, hiába. Most újból meglátogatjuk őket. A két tulajdonos (az egyik autójavító; a másik építési anyagokat árul) megígérte, hogy elviszi a táblát. (Pár nappal később újból arra jártam, az egyik tábla még a helyén volt, a másik egy-két méterrel beljebb — magán- területen, s így már szabályos.) Többször jártunk a főváros és Vác között ezen a péntek délutánon, azonban CSODÁK CSODÁJA csak nagyon kevés szabálytalankodóval találkoztunk. Mi lehet az oka? — Könnyű felismerni a kék kocsit messziről is, és ez a szabályok megtartására ösztönzi a gépkocsivezetőket. Igaz, a balesetek megelőzésére nem mehet minden kocsi mellett rendőrautó, de végül is ez az egy autó sokat jelent, hiszen így is biztonságosabb a közlekedés. Tudjuk jól, ha már nem látnak minket — megy minden a régiben. Csak azt nem értem, hogy miért nem jut eszükbe a régi mondás: más kárán tanul az okos... —ms— Érdemes szép focit játszani A váci csapat két héttel ezelőtt vereséget szenvedett a magyar válogatott kerettől, ennek ellenére a mintegy kétezer főnyi közönség elégedett volt, mert szép játékot látott. Csak a válogátottat lehetett volna sajnálni, ha ez nem így történik, bár a helyi csapat is megérdemelt volna egy-két becsületgólt játéka alapján. A váciak sokat tanultak a mérkőzésből és az elkövetkezendő időkben biztosan még jobban fognak szerepelni. A mérkőzésről a keddi napilapok is beszámoltak, ezért inkább arról szeretnék szólni, hogy miért érdemes szépen játszani. Az elmúlt esztendőben Várgesztesre kalauzoltam az ör- szentmiklósi Téglagyár dolgozóit. Aznap játszották a magyar—csehszlovák válogatott mérkőzést. A kirándulók képesek voltak korábban elindulni e szép helyről, hogy a tatabányai sportklub székházában megnézzék a mérkőzésről adott tv-közvetítést. Ez év május 16-án a TÖ- VÁLL dolgozói Aggteleken járva, ott akarták végignézni a svéd—magyar mérkőzést. Az aggteleki Iskolában ültünk a képernyő elé, bár technikai hibák miatt a II. félidő sehol nem volt látható. A kirándulók azonban reménykedtek, és a mérkőzés végéig nem mozdultak. Inkább későbben vacsoráztak és tértek éjszakai szállásukra. Június 21-én a Dunai Gombgyár KISZ-szervezetével voltam Pécsett és környékén. A legnagyobb melegben indultunk el Pécsről, hogy a világbajnoki döntő közvetítésére a dunaújvárosi kultúr- házban lehessünk. Mi indította a kirándulókat arra, hogy vidám szórakozásuk közé iktassák az említett mérkőzések megtekintését? Nyilván a szép, élvezetes játék reménye. Ezek az emberek itthon biztosan kimennek a stadionba egy jó mérkőzésre. A személyes élmények, a szurkolók hangorkánja, a csapatukat féltők izgatott viselkedése, és az egész hangulat más, mint a tv-közvetítés vagy a Népsport tudósítása. Még akkor is más, ha Szepesi izgalmas rádióközvetítésének hangjai mellett ülünk az elnémított képernyő előtt. Lesz újra közönség! Érdemes szépen játszani! Előre, váciak, a magasabb osztály felé! — sf — Győzelemmel kezdett a Fonó! A kézilabda NB I/B őszi, első fordulójában hazai győzelemnek örülhettek a váci szurkolók, mert a Váci Fonó 19:12 arányban legyőzte a Győri Magasépítők együttesét. A váci csapatból Schwarcz, Toldi, Vértesi és Török G. játéka érdemel dicséretet. (Kép, szöveg: Gyimesi)
