Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
4 :ít^írtap 1970. AUGUSZTUS 12., SZERDA HOBBY Ilyen egyszerű a televízió A televízió a rádiótechnikának merőben új területe. Állóképek vezetékes átvitelével már a múlt század közepén foglalkoztak: az ilyen gép első, tökéletesített változatát Paillevaz, francia tudós dolgozta ki, 1878-ban. A televízió fejlődésének történetében az első, jelentős eseményt a német Paul Nipkov találmánya, az elektromos távcső megalkotása jelentette 1884— ben. Ez lehetővé tette a mechanikai képbontás elméletének kidolgozását. A képek vezeték nélküli átvitelét a harmincas években a korszerű katódsugárcső feltalálása oldotta meg. A televízió szélesebb körű elterjedése a háború után vált lehetségessé. A további alapvető problémája az adás hatássugarának növelése. Most pedig rátérünk a sokak szórakozását jelentő rádió-televízió, magnetofon és különböző rádiótechnikai alapismereteket adó művek ismertetésére. Aisberg két könyvet is írt. Az egyik: Ilyen egyszerű a rádió, és másik: Most már értem a televíziót! Mindkét könyvében a szerző párbeszédes formában közli a készülékek működési elvét. A Principikon nevű fontos mű szerzői Halász István és Szentirmai László. A kötet a rádiótechnika értelmező kis- szótára. 123 mozgóábra segítségével szemlélteti az adás- és vételtechnika alapelveit. A Rádiótechnika évkönyve részletesen ismerteti valamennyi forgalomban levő rádió-, televízió- és magnetofonkészülék leírását. Ezen kívül több amatőrcélra alkalmas elektronikus műszer kapcsolását ismerteti, számos adattal. Varga Lajos: A rádióépítés alapjai című művében az általános iskola fizika tananyagára támaszkodva, megtanít az egyszerűbb tranzisztoros és elektroncsöves rádió- készülékek készítésére és a leggyakrabban használt kapcsolási jelekre. Hídvégi Tibor könyve a kezdő amatőrök számára közöl alapvető gyakorlati ismereteket. Báné István kötetében a leggyakrabban előforduló zavarelhárításhoz kíván segítséget nyújtani, számos kapcsolási rajz és táblázat közreadásával. Mind az ipari gyakorlatban, mind az amatőrök részére felhasználható. Schultheiss műve az ultrarövidhullámok különleges tulajdonságaival, az URH-adókkal és vevőkkel ismerteti meg az amatőröket. Makai István a magnetofonépítés módszereire és az egyes munkafogásokra vonatkozó szakismereteket és gyakorlati tanácsokat közöl, míg Radvá- nyi László munkája a hang- technika és a elektroakusztika legszükségesebb tudnivalóit tárgyalja, népszerű formában. NozdrovisZky László könyve a Televízió otthonunkban címet viseli. Megtanítja az olvasót a készülék helyes kezelésére és az egyszerűbb vételi zavarok elhárítására: Varga Lajos: Amit a televízióról tudni kell. A televízió adás- és vételi kérdéseit közérthetően tárgyalja, számos ábrával. Elsősorban a modellezők vehetik hasznát. k. m. III. — Tolvaj... Adja vissza a kutyámat — rohant az asz- szony Dönci felé. — De, asszonyom! A nő eszeveszetten tépte ki Dönci kezéből a kutyát. Ekkorra ért oda a férje: — Pedig az ember nem is nézné ki önből, hogy kutyatolvaj ... — Uram, ezt a hangot kénytelen vagyok visszautasítani... — Egy hete hirdetjük, hogy elveszett Csimpikénk ... — Ha szabadna kérdeznem, hol hirdetik? — A Népszabadságban... — Az lehet kérem... — Dönci halványan elmosolyodott. — Azt a lapot ugyanis én nem olvasom. Különben én is hirdettem. íme itt a Magyar Nemzet — mondta csendesen, a diadal legkisebb harsánysá- ga nélkül és kezükbe adta a lapot. — Különben doktor Kovács Ödön jogtanácsos vagyok. A kutya gazdái kórusban esedeztek bocsánatért. Dönci engesztelőén nyújtotta jobbját: — Megértem én kegyedeket \.. Egyszer nekem is volt egy kutyám ... Kérem, engedjék meg, hogy ne beszéljek róla — mondta elcsukló hangon és egy tormás zsebkendővel megtörölte a szemét, melyből pillanatokon belül patakzottak a könnyek. — Szégyellem magam ... Elnézést... — rebeg- te és elfordult. Ezek megha- tottan nézték és vele sírtak. — Bocsánat doktor úr... Még be sem mutatkoztam. Bauer Rezső! — Bauerné, Tomka Kamilla — csipogta az asszony és magához szorította a kutyát. — Nézze ... Csimpike mindenkitől fél... Még a mamát is megharapta azokkal a pici, aranyos gyöngyfogaival. Magához meg menni akar... — Megérzi azt egy ilyen kis lény, hogy ki szereti — mondta Döcni és megsimogatta a kutya pofáját. — Nézd! Apus! Megnyalta a kezét... Nahát. Szabályosan kezet csókolt... — Árulják el asszonyom, hogy találtak rám, ha a hirdetést nem olvasták? — Egy tróger vezetett ide. Kétezerötszáz forintot követelt! — És ön kifizette? — Csimpikéért mindent! — És nem értesítette a rendőrséget? — Uram, maga nem olvas újságot... Bocsánat... Nyilván ön is értesült, hogy mik vannak manapság. Ha egy diplomatát elrabolnak, abba sem merik bevonni a rendőrséget. Honnan sejthettem volna, hogy nem a bűntársa és valami bántódása lesz a mi szemünkfényének... — Ne is beszélj róla szívem ... — csipogott az asz- szony. — Ezt nem hagyhatjuk any- nyiban. Foglalkozásom révén ismerem az ilyen alakokat és az életem tenném rá, hogy a legközelebbi kocsmában iszik. Uram, az igazságérzetem nem engedi, hogy a szeretet aljas vámszedője tönkretegye magukat. Utánam! Választ nem várva elindult és az egymásra talált család boldogan követte. Gsimpi, ahogy távozni látta vinnyogni kezdett és csak akkor nyugodott meg, amikor látta, hogy a távolság nem csökken közte és titkolt szenvedélyének tudója előtt. Mert az nyilván nem kétséges, hogy Csimpi szabályos alkoholista lett és imádott gazdáit is elhagyná egy deci borért, vagy néhány cent likőrért. A Charley nénje világsikere Eddig több mint tízezer budapesti látta és újabb tízezrek szerették volna megnézni a Városmajori Szabadtéri Színpadon Thomas Brandon világhírű: Charley nénje című komédiáját. Páger, Tolnay Klári — és az élete első női főszerepét alakító Bodrogi Gyula — kirobbanó sikerrel komédiáz- tak augusztus 2-ig Kerényi Imre rendezésében. Ki is az a Thomas Brandon? Eredetileg színész volt, későn, nehéz körülmények között indult a pályán. A viharos 1848 évében született az ugyancsak viharos tengerparti kikötővárosban, Liverpoolban. Apja egyszerű suszter, de az ifjú Thomas költői álmokat dédelgetett magában. A család gondjain azonban nehéz munkával kellett enyhíteni: hajóácsnak szegődött. 32 éves korára megtakarított annyi pénzt, hogy Londonba utazhatott, ahol színészi tanulmányokba kezdett, majd alkalmi fellépéseket vállalt. Véletlen műve; a Charley nénje. Penley, a múlt század híres angol komikusa egyszer megkérdezte Brandont: nem próbálná-e ki sokat emlegetett írói tehetségét? És jó három hét múlva el is készült a darab, a Charley nénje. A londoni premier napja: 1892 szilveszter estje. És ezután páratlan sikersorozat évtizedei vártak a darabra. A londoni ősbemutatón James Page játszotta a dühös gyámapa, Spittigue szerepét — és 17 évig egyfolytában alakította, összesen 6759 előadáson. A premiertől mostanáig, nem volt egyetlen nap, hogy a világ színházai közül valamelyikben ne játszották volna Charley nénjét. Az UNESCO statisztikájában fantasztikus számmal, több mint félmillió előadással áll az élen, szinte behozhatatlanul előzte meg a színháztörténet minden más darabját. Előfordult, hogy egyszerre 48 színházban játszották, 22 nyelven. Eddig összesen 49 nyelvre fordították le. Thomas 1915-ben halt meg, s a nemzetközi jog szerint családja még további ötven évig kapta a szerzői tiszteletdíjat. Egy svájci újságíró kinyomozta, hogy a család 73 év alatt 500 millió fontnyi jogdíjhoz jutott! és — 40 magándetektívet alkalmaztak, akik a világ minden részén kutattak az „orv-előadások”, meg a plágiumok után. Pesten 1897-ben mutatták be, és 1926-ban Csortos Gyulával a főszerepben újították fel. De sok száz előadást ért meg vidéken is. 3200 éves ékszerek Ritkaságnak számító ősi kincsekkel gyarapodott a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteménye. Egy alsó- dobszai lakos egy vízmosásban sárgásán csillogó fém karperecét talált. A feltárás során három ősi aranykarperec, bronz lándzsahegyek, balták, sarlók és öntőrögök kerültek a felszínre. Ezeknek korát háromezerkétszáz esztendőre becsülik és minden valószínűség szerint a pilényi kultúra emlékei. — Otthon 1971. Idén szeptemberben ötödik alkalommal rendezii; meg a Városligetben az immár hagyományos Otthon kiállítást. Mintegy 30 lakrészt mutatnak be, különböző garnitúrákkal és egyedi bútorokkal. FEJBEN A MÁSODIK HUNGÁRIA-NAGYLEMEZ Pécsi, fóti orgonán - Nashwillék - kottában Daloskönyv-nyeremény: VEP-204 E heti röpinterjúnkat Fenyő Miklóssal, a Hungária- együttes vezetőjével készítettük. — Tervek? — Már a fejünkben elkészült a második nagylemez. Szeretnénk, ha ez a hanglemezbarázdákra is rákerülne. Egyébként most pihenünk — van mit. — ősszel? — ORI-körút, és klubikeresés — ugyanis a régi klub vezetőjével differenciáink voltak és most keresünk egy új klubot. Sipos Peti pedig szitározni tanul — Szörényi Leventével együtt... / Az Országos Rendező Iroda két monstre koncertje: augusztus 15-én a Metró, Atlas, Tolcsvay, és szeptember 5-én az Omega, Nonstop, Neo- ton együttesek hangversenye valószínű teltházat hoz a Kisstadionban. A Zeneműkiadó gondozásában már megjelent a Beatlesék Abbey Roadjá- nak mind a négy füzete és készülőben van a Nashwille Teens együttes két számának — a Widecombe fair és a Hitsh-hike — kottája is, mely a napokban kerül a boltokba. A Kottás daloskönyv 66. szá'DöüRT az éMö 'kocsma előtt megtorpant. Csimpi felvonyí- tott. — Ez a hely nem önöknek való. Majd én kihozom a fickót. — Nehogy valami baja legyen — mondta az asszony, de nem tartóztatta. — Megjártam én a poklok minden butyrát nagyságos asszonyom — idézte Dantét Dönci és belépett a kocsmába. Csimpi reszketett és szűkölt az asszony pedig megjegyezte: — Olyan zavarosan beszél. Mi az, hogy butyor? — Az a bátyú vazsmegyeie- sen — felelt a férj, aki vigyázott, hogy mindent tudjon, ha már semmit sem tud. Ezalatt Dönci okította Patkányt: — Ne ellenkezz! Tedd, amit mondok. Viselkedj velem tisztességesen és engedelmeskedj! A dupláját kapod... Na, lódulj... — mondotta és kivezette a kocsmából. — Jöjjön be a kapu alá — mondta határozottan. — És ön is szíveskedjék, Bauer úr... Odabent: — Nem szégyellt magát? Megzsarol egy tisztességes urat? Ide figyeljen barátom, én nem akarom magát a törvény kezére adni. Intézzük el az ügyet csendben. Szolgáltassa vissza az úr kétezer-ötszáz forintját! — Tisztességes úr? — kacagott Patkány. — Három darab százassal átvert. — Ne kívánja, hogy még a rágalmazás bűne is terhelje a bíróság előtt. Mit képzel maga? Pont egy ilyen úr csap be egy tró... bocsánat, az emberi méltóságát nem akartam megsérteni... — De frankón ... Hidd el.. I azaz tessék elhinni, hogy csak huszonkét piros volt. Kétszer is végignyaltam. — Akarja, hogy rendőrrel kutattassam ki? — vált egyre szigorúbbá Dönci hangja. — Nézze jó ember. Egy százast tartson meg, annyit megérdemel a fáradsá írt. Gyorsan számoljon ide kétezer-négyszáz forintot. Patkányt lenyűgözte Dönci szövege. Csak tátotta a száját. Ez egy óriási színész. Ebben egy... egy... Kabos László veszett el — gondolta és kétszáz forintot a magáéból pótolt ... — Na látja ... elég lesz magának egy százast is elinni — mondta megenyhülten és megveregette Patkány vállát: — Isten önnel jó ember. — Tiszteletem nagyságos úr — felelt Patkány és maga sem vette észre, hogy már nem is szerepet játszik. — Uram... Én nem is tudom, ' hogyan köszönjem meg ... A hirdetésben ugyebár ... — Kérem — mondta sértődött hangon Dönci. — Remélem, nem akar megalázni. Ez a legkevesebb, amit egy kutyabarát megtehet a másiknak. Tudja uram, nekem az a véleményem, hogy egy ilyen kis kutya többet ér, mint sok ember... — Valóban — örvendezett Bauerné született Tomka Kamilla. — Az én Rezsőm is mindig ezt szokta mondani... — Egy ilyen aranyos állat ritkaság — áradozott Dönci, majd halkan hozzátette: Meg kell vallanom, hogy meg- tántorodtam. Két nap utón annyira megszerettem a kicsikét, hogy abban kezdtem reménykedni, hogy nálam marad. De aztán a magam régi sebe jutott eszembe. Én már átéltem egyszer egy kutya elvesztésének mély fájdalmát és megjelent lelki szemeim előtt az a kétségbeesés, melyet önök érezhették ... Nem tudtam megtenni. Bauer úr... — Szólítson Rezsőnek. Megtisztel vele... — Köszönöm ... Rezső .. — Boldog vagyok... izé.. i — Ödön! — Szervusz Ödön! — Szervusz Rezső! A két férfi megölelte egymást, aztán mélyen egymás szemébe nézve, kezet szorítottak és összeverték a bokájukat. Az aktus a főrendi házban is elment volna, pedig egyikük bölcsőjét sem egy főúri kastélyban ringatták. Az öreg Bauer még ószeres volt, Dönci szülőatyja pedig — ha hinni lehet az istenben megboldogult néhai Weigelmann Teréziának — egy igazi művész ember, aki halálosan és mélyen szerette a néhai Teréziát, de sajnos a cirkusz, melynek egyik vezető művésze volt, ismeretlen tájakra szólította. A jeles művész sokáig — majdnem tizenöt percig — vajúdott, hogy a szerelmet válasz- sza, de aztán mégis a hivatás mellett döntött és sírva bár, de tovább mulattatta a nagyérdeműt. Hiába, ilyen a Bajazzo- sors. Egyszer még írt Párizsból. Igaz, hogy a lapon mono- ri bélyegző volt, de biztos hazaküldte egy barátjával. Az teljesen bizonyos, hogy a megboldogult Terézia lapját, melyben a kis Ödön világra jöttét adta hírül, nem kapta meg. Pedig Terézia újságból kivágott nagybetűkből ragasztotta fel a címet: „Nagyságos Put- zenmayer Ödön művész úr (Pucci és Mucci csoport vezetője) Párizs”. A posta nem találta meg. Csak utólag jött rá, hogy elfelejtette ráírni, hogy Franciaország. E kis hiba miatt nem viselheti Dönci a zengzetes Putzenmayer nevet. Elnézést a kitérőért, de nem árt, ha közelebbről megismerjük hősünk múltját is, mely mint tudjuk, döntő befolyással bír az ember életére. Ott tartottunk, hogy az urak ösz- szetegeződtek és ezt követően Bauer úr meghívta Döncit. — Sajnos, most nem fogadhatom el a meghívást... Talán máskor... Az újsághirdetésben megvan a szám, amin megtalálsz. Sajnos, a lakásomon nincs telefon. Ez a törzskávéházam ... — Látod Rezső, mindig mondtam, hogy egy igazi úrnak törzskávéháza van... — mondta Kamilla és ámulva nézte Döncit. — Kézcsókom, szervusz ... Pá, aranyos kis kutyám... Szegényebb lesz az életem nélküled... — mondta Dönci, és lassan elindult. Aztán megállt, elővette a zsebéből a kis orvosságos üveget. Egy picit kortyolt a likőrből és az már nem volt színjáték, hogy az arca eltorzult: — Idegcsillapító — mondta bocsónatkérően és elindult. A kutya visított, harapta Bauerné kezét és könnyes szemekkel nézett a tovatűnő Dönci után... — Hiába, a kutya megérzi... — sóhajtott Kamilla és eltette a telefonszámot. (Folytatjuk) mában keresztrejtvényt, a Slágerszövegek 27. számában pedig képrejtvényt találhattak az olvasók. A szerencsés megfejtők főnyereménye: egy VEP 204-es táskarádió, illetve egy Strand-rádió. Egyébként kottás daloskönyvben van Szé- csi Pál tv-sihowjának összes száma, melyek közül egyet Görögországban is előadott, az ottani könnyűzenei fesztiválon az utolsó előtti helyezést érte el. Végül egy komolyzenei csemege : augusztus 16-án a fóti templomban ad orgonahangversenyt Pécsi Sebestyén. Műsorán Bach, Vivaldi szerepel, valamint egy Gounod átdol- gazta Bach-mű. az Ave Maria. Tóth Mária gödöllői olvasónknak üzenjük: nincs módunkban slágerénekesek címét megadni. E heti nyerteseink: Takács Mária (Monor, Somogyi Béla út 18.), Sallai Erzsébet (Dánszentmiklós, Dózsa György út 33.) és Bakos Magdolna (Tápiósüly, Petőfi út 5.) Slágerlistánk : Művészlemezek: 1. (1) Liszt —Paganini: La Campanella. 2. (5) Beethoven: Für Elise 3. (4) Kodály: Háry János 4. (—) Csajkovszkij: Diótörő 5. (—) Házy Erzsébet lemeze. Tánclemezek: 1. (3) Zimme- zumm (Bergendi). 2. (4) Olyan szépen mosolygott (Omega). 3. (—) Menekülés (Illés). 4. (—) Imádom a szőke nőket (Szécsi). 5. (1) Kósza szél (Szécsi). 6. (5) Egy üveg baracklekvár (Corvina). 7. (7) Ki volt az az ember (Kék Csillag). 8. (2) Én nem tudtam azt kérem (Koncz). 9. (9) Régi filmek mozijában (Hungária). 10. (8) Korai még (Koncz). Sunyó — Tamás Kedvenc lemezem szelvényünkre írja rá e heti kedvenc komolyéi könnyűzenei számát és borítékban, vagy levelezőlapon küldje be szerkesztőségünkbe: Pest megyei Hírlap, VIII. Somogyi Béla u. 6. írja a címen kívül azt is rá, hogy „Kedvenc lemezem”. Szavazóink között minden héten kisorsolunk három lemezt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát.
