Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

Sör — és építkezés Hadas Sándor és Trubács ban a „folyékony kenyér”. Klasszikus téma: nyáron, tikkasztó melegben az újság­író felkeresi valamelyik sör- lerakatot, és kiszáradt torok­kal teszi fel a kérdést: lesz-e az idén elég sör, ha nem, már megint miért nem? Az alapon ezúttal változtatunk, inkább ősz ez a mostani időjárás, mint nyár, egyáltalán nincs meleg, a kérdés azonban meg­maradt: lesz-e elég sör az idén? Válaszolt a monorisör­lerakat fiatal vezetőnője: — A szezon május elejétől szeptember végéig tart, ta­valy ebben az időtartamban kétszázezer hektoliter futott ki. Nem volt elég, de az i'dén sem számíthatunk többre. Miért? A sörgyár kapacitását nem lehet a végtelenségig fo­kozni ... Segítenek viszont az import sörök, eddig ugyanis nemigen bosszankodtunk a „folyékony kenyér” hiánya miatt. Ha ke­restük, volt. , — A szállítással nincs baj, János a ládákkal — a ládák­jó viszonyban vagyunk a TEFU-val. Hogy mégis mi okoz gondot? Már tavaly el­kezdték építeni az udvarban az új raktárunkat. Nagyobb lesz, korszerűbb is, mint a ré­gi. nagy szükség van rá, de a befejezési határidőt még megközelítőleg sem tudnám megmondani. Mindig közbe­jön valami, ami hátráltatja a munkát... Így tehát az építőket za­varja a sörlerakat munkája, a szállítás, a sörlerakat dol­gozóit viszont zavarja az épít­kezés, az építőanyaggal eltor­laszolt udvar ... Mégis: van-e valami öröme ilyenkor a ve­zetőnek? Nevet: — Mostanában nincs! Ha sok a sör, nem tudjuk hová tenni, ha pedig kevés, nem tudunk szállítani ... Mit mondhat ilyenkor az ember? „Klasszikus” téma után „klasszikus” megállapí­tás: ez van. (k. zs.—p. i.) Gödrök az úri országúton Űri község évről évre fej­lődik. Takaros házak épül­nek, korszerű boltok nyíl­nak. Nemsokára a legtöbb lakásba bevezetik a vizet is. Sajnos, a község legforgal­masabb pontjain átvonuló or­szágút nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. A tanácsházától a büfépavilonig húzódó, mint­egy hatszáz méteres útszaka­szon hónapok óta hatalmas gödrök éktelenkednek. Az autóbuszvezetők is panaszol­ják, hogy a gépek hetenként 4—5 rugótörést szenvednek, mert a kátyúkat nem tudják kikerülni. Egy új rugó be­szerelése 1500 forintba ke­rül. így tehát igen nagy kárt okoznak a MÁVAUT- nak. A sofőrök és az utasok ép­pen ezért arra kérik a köz­ségi tanács vezetőit, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot az út­fenntartó vállalattal az or­szágút megjavítása érdekében. (-ky) Galambászok taggyűlése A Magyar Galambtenyész­tők 44. számú üllői egyesülete a napokban taggyűlést tartott. Az elnöki beszámoló után megtárgyalták a felszabadulá­sunk 25. évfordulója tiszteleté­re rendezendő emlékversenyt. A röpgalamb-teriyésztők ga­Faházikó — Gombán Gombán, a buszmegállónál faházikó állítja meg a járó­kelőket; találgatják, vajon ki, és mit fog itt árusítani. Elter­jedt a hír, hogy borkimérés nyílik — ez azonban nem így van. A helyi tsz „mindenes” üzletet nyit: trafikáru, tea, tej, kakaó, lángos kapható majd a dekorativ kis faház­ban. A kezdeményezést öröm­mel üdvözöljük — már ré­gen szükség volt erre az üz­letre. Üszótanfolyam Gyomron, az úttörőház szer­vezésében, úszótamfolyamot in­dítanak a gyerekek részére. Jelentkezni az úttörőházban délutánonként lehet. A tan­folyam július 10-től augusztus 10-ig tart. — Körzeti rendőr állt szol­gálatba Bénye községben. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Ungem báró végső té­vedése. Monor: Grisa őrmester. Nyáregyháza: Bosszúállók újabb kalandjai. Űri: Az öregember és a gyerek. Vecsés: Jöttem, láttam, lőttem. lambjai fognak versenyezni. A postagalamboktól eltérően, csak a község felett repülnek majd a röpgalambok. Az érté­kelésnél a repülési időt, a ma­gasságot és a szemmel nem látható eltűnést veszik figye­lembe. Első alkalommal az öreg falkák repülnek. Az első helyezéshez három óra, az el­tűnési repüléshez pedig leg­alább hatvan perc szükséges. A versenyt Göbölös István el­nök, Pólyák László titkár és Tóth Tibor gazdasági felelős irányítja. A következő alka­lommal a fiatal falkák verse­nyére kerül sor, em. Legyen ? Ne legyen? Mind aktuálisabbá válik a kívánság, hogy létesítsenek-e benzinkutat Uliőh. A legyen avagy ne legyen, szinte ham­leti monológjához már nem fér kétség. Legyen! Hiszen a kispesti Határ út és Cegléd között csak a vezetők ihatnak a sorozatban létesülő és han- gvlatos csárdákban. Jármű­veik azonban nem! Sokszor adunk hírt a 4-es főútvonal hatalmas forgalmá­ról. A lehetőség kimeríthető, és lenne vállalkozó is, csak építeni kellene. De hová? Ez az egyik, de legnagyobb prob­lem- Mindenesetre a főútvo­nal mellé és normál—szuper kutat egyaránt. Bizonyára az sem megoldhatatlan, hogy fű­tőolajat is kiszolgáljanak. Várjuk tehát (ha nem is az idén) az alkalmat, hogy ri­portot készíthessünk a meg­nyíló modern benzinkútról. (pesti) Ötezer forint A Monori Állami Gazdaság útépítői jó ütemben végzik Gyomron a Táncsics Mihály út kikövezését. A napokban nagy mennyiségű kőszállít­mány érkezett vagonokban a gyömrői állomásra. Munka­erő híján az útépítő brigád vezetője a helyi honvédségi alakulathoz fordult segítsé­gért. A katonák azonnal vál­lalkoztak a vagonok kiraká­sára. Az állami gazdaság számfejtette a bérüket — öt­ezer forint lett a végzett mun­ka értéke. A katonák vala­mennyien KISZ-tagok, s az ötezer forintot egyöntetűen felajánlották az árvízkáro­sultak megsegítésére. (g) VB-ÜLÉS lesz ma délután 2 órakor Nyáregyházán, ahol a község művelődéspolitikai helyzetének alakulásáról, az intézmények ellenőrzéséről hangzik el tá­jékoztató. K Ú L O N K IADASA XIV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1910. JŰLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Anti a tanácsülés anyagából kimaradt TÖBB VONAT KELLENE SZOMBATONKÉNT — MIÉRT NEM LEHET HÁZHELYET OSZTANI ÜLLŐN? JAVASLAT AZ ANYAKÖNYVVEZETŐKNEK A legutóbbi üllői tanács­ülésen a fő napirendi pon­tok mellett több érdekes kérdést vitattak meg a tanács­tagok. Az egyik például a jár­daépítés. Azt sajnos, tudo­másul kell vennie minden­kinek — hangzott el az ösz- szegezés —, hogy egyszerre az egész községben nem lehet a járdákat megépíteni. Az idén, mindenesetre elkészül még a Táncsics utca járdája az Ady Endre útig, valamint a Szövetkezet és a Széchenyi utcán, és felújítják a Zug utca járdáját. Több tanácstag szóvá tette, hogy nagyon zsúfoltak a vona­tok, szombatonként pe­dig több vonat nem közle­kedik. Ezért a bejáró dolgozók ezeken a napo­kon a hazautazásnál na­gyon sok időt elveszteget­nek. A tanácsülés úgy döntött, fel­keresi a panaszokkal a MÁV illetékeseit, és kéri, hogy ál­lítsanak be több vonatot. Nagy figyelmet keltett Ko­vács György, üllői vb-elnök tájékoztatója a házhelyek ki­osztására vonatkozóan. El­mondotta: a házhelyosztás akadálya, hogy a község belterületi határát módosítani kell. Soproni László, a járási ta­nács építési csoportjának osz­tályvezetője kezébe vette ezt Negyvennyolc óra eltávozás Szinte nem is figyel már arra, mi történik körülötte. A többiek vidáman zajonganak, ő csendesen örül. Pedig a honvédségi javítóműhely fia­taljai híresek vidámságukról. A változást a délelőtti pos­taosztás okozta. A levelet nem otthonról kapta, hanem attól, akitől nem is várta. Illetve — mindig várta ... Tavaly ősszel szakítottak. A lány valamiért meggondolta magát, azt mondta, nem vár a leszerelé­sig. Különben is tanul — jobb, ha abbahagyják. Azóta sem­mi. És ma ez a levél: „... ami­kor ősszel szótlanul elmentél, az nagyon fájt. Ha úgy érzel még, mint régen, akkor most meghallod a hívásomat.” — Hát veled mi van? De el vagy tájolódva! — ugratja egy fiú. — Ugyan, hagyd már, kibé­kült a kislánnyal — szól a rr.ísik. Alig várja, hogy indulhas­son. Negyvennyolc órai eltá­vozást kapott. Siet, hogy elér­je a legközelebbi pesti vona­tot. Mikor megérkezik, első teendője, hogy telefonáljon. A1 kislány otthon van. A fiú fél óra múlva már az ajtóban áll. Csenget. Nyílik az ajtó, s a kislány szó nélkül nézi d, szép szál katonát. Aztán el­sírja magát. Megérkezik a lány édesany­ja. Ö is megörül a fiúnak. Re­pül az idő. Észre sem veszik, már itt a délután. — Haza kéne menni az anyámhoz is, Pilisre — mondja bátortalanul a fiú. — Veled megyek, mint régen — szól vidáman a lány: Elköszönnek és már futnak a Nyugati pályaudvarra. Mosolyogva lépnek be ott­hon a kiskapun. A fiú édes­anyja ott áll az udvar köze­pén, ennivalót szór az aprójó­szágnak. A kisajtó csikordulá- sára megfordul, és csodálkoz­va csapja össze a kezét: — Fiam! Jól láttok<? Ti vagytok? — Kibékültünk — felelik egyszerre és összenevetnek. Osvalda Ferenc GYEREKEK A VÍZBEN Hatalmas fák hajlonganak a monori strandkertben, hiába mutat a naptár júliust, a szél csak nem akar nyugton ma­radni. A víz — ránézésre — csodálatos: olyan tiszta, hogy a betonalap apró erei szabad szemmel is kivehetők. Hosszú nadrágban és pulóverben sincs melegem, Gabiéic lobogó für­dőköpenyben állnak a meden­ce szélén. — Hogy mertetek kijönni ilyen hidegben? — Hideg?! — legyintenek. Már hogy lenne hideg, ami­kor nyár van! És különben is, ők úszni tanulnak, nem vesz­tegethetik az időt holmi hő­mérséklet-megfigyelésre. Hát jó, gondolom, és csak akkor nevetem el magam, amikor Bachl Gabi a zuhany alatt 'dsítozni kezd: Jújj, ez tényleg hideg! Burján Györgyi viszont, oda se neki, kellő „hűtés” után már szeli a vizet. „Rutinos” úszó, tavaly az oktatás utáni versenyen első lett. Ragadós a példa: Györgyi után bemerész­kednek a többiek is, Blaskó tanár bácsi még felteszi a copfos Klári úszósapkáját — és jöhet az első lecke. — Csukd össze az újjaidat. húzd a vizet, mintha evező lenne a karod! Ügy, Gabi, ügyesen csinálod... És Gabi „húzza” a vizet, prüszköl, eleinte jujgat egy kicsit, ez lányoknál hozzá­tartozik az első úszóleckéhez. Kicsik még mindannyian, de bátrak, azt meg kell hagyni. A kibicnek semmi sem drá­ga — jól felöltözve figyelem őket a partról. Kijönnek, le­rázzák magukról a vizet, jó meleg a bolyhos frottír kö­peny. Kis pihenő következik. — Van reménytelen eset? — Tavaly volt egy kislány, akiről azt hittem, soha az élet­ben nem tanul meg úszni. Félt a víztől, alig mert bele­menni, s a többiek már ingán versenyeztek, amikor őt még mindig csak szoktattam a vízhez. Most? Ügy úszik már, mint a hal. — Ki lesz a következő pró­bálkozó? Laci, bemész? Laci a lépcsőről ráhasal a vízre. Didergő hullámok do­bálják, tapos, próbálgatja a kartempókat. Délig itt marad­nak, ahogy elnézem, ki sem lehetne őket szedni a vízből. Nem hiába nevezték el Györ­gyit is — vízicsibének ... (k. zs.) az ügyet — mondotta a ta­nácselnök — és a járási föld­hivatalon keresztül minél előbb befejezteti a felmérési és térképezési munkát. A ren­dezést a tanács is sürgeti, mi­vel a házhelyigénylők napon­ta érdeklődnek. Elhangzott a tanácsülésen egy érdekes javaslat is, az anyakönyvvezetőknek. Hogyan lehet megtudni, hogy évente hány gyer­mek születik egy község­ben? — kérdezte az egyik tanács­tag, hiszen nagyon sokan a fővárosi klinikákon születnek, i Ezeket az újszülötteket az il­letékes kerületi tanácsoknál vezetik be az anyakönyvbe, de nem értesítik a szülők ál­landó lakhelyének tanácsát az anyakönyvezésről. Így az­tán a községi tanácsok bizony nem tudják, hogy évenként községükben hány gyermek született. A megoldás tehát az, hogy az illetékes kerületi taná­csok az anyakönyvi ki­vonat kiállítása után ér­tesítsék a szülő állandó lakhelyének anyakönyv­vezetőjét a gyermek szü­letéséről. Ez nemcsak statisztikai szem­pontból fontos, hanem pél­dául védőoltásoknál, beisko­lázásnál, vagy elveszett anya­könyvi kivonat pótlásánál is, EM ARATUNK! Megindultak a kombájnok — Jó termés várható őszi árpából — A hét végén mindenütt elkezdődik az aratás A múlt hét végén járásunk néhány községében — Pilisen, Vecsésen, Maglódon és Üllőn — elkezdődött az aratás. A já­rás valamennyi termelőszövet­kezetében műszaki szemlét tartottak az aratás előtt, ame­lyen az aratást végző gépek „vizsgáztak”. A kombájnokat sikerült mindenütt megfele­lően kellő időben kijavítani, így előreláthatólag nem lesz nagyobb gond a nagy nyári kampánymunka során. Sajnos, az esőzések nem kedveztek az aratás megkez­désének. A maglődi Micsurin Tsz- ben azonban szerencsé­sebbek voltak, így ott már száz holdon végeztek az őszi árpa aratásával. Jó ütemben halad az aratás a két pilisi tsz-ben, a ve- csési Zöld Mezőben, és az üllői Kossuthban. Az említett tsz-ekben mintegy 500 hold őszi árpát vágtak le. Nem lesz gond szövetkeze­teinkben a raktározással sem. A gabona nagy részét azonnal elszállítják a terményforgal­minak. Az eddigi adatok alap­ján őszi árpából jó termés várható. Átlagban, valószínű­leg meglesz a holdankénti 15 mázsa. Ez jobb, mint a tavalyi termés. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a gyömrői Petőfi Tsz-ben és Péteriben is megkezdték az őszi árpa aratását. A rendvágógép után a kombájn is meg­indult. ötven holdat learattak, de akkor közbe szólt az eső. Ha az időjárás kedvezőbb lesz, a hét végére valamennyi termelőszövetkezet hozzákezd­het járásunkban az aratáshoz. Mint hallottuk, a kis tsz-eket az idén is segítik majd a na­gyobb gazdaságok. A maglódi Micsurin Tsz-nek például a Monori Állami Gazdaság pé- celi üzemegységéből segítenek. Hasonló híreket kaptunk a na­pokban járásunk több közös gazdaságából is. (Gér) KOSARLABDA-HIR ADÓ Reflektorfényben: az edző A Monori Sport Egyesület férfi kosárlabdacsapata az NB Ill-ban szerepel. Edzője Zát- rok Károly, aki 1963-ban a monori József Attila Gimná­ziumban érettségizett. Még ab­ban az évben felvételt nyert a Testnevelési Főiskolára, ahol később a főiskola színeit mint kézilabdázó és cselgáncsozó képviselte. Akkor hogyan lett kosárlabdázó? — szegeztük neki a kérdést. — Az iskolában annyira megszerettem a kosárlabdajá­tékot, hogy a TF-en oktatói minősítést is szereztem, s ez­után már csak a kosárlabdá­nak hódoltam. — Mikor végzett a főisko­lán? — 1967-ben. Utána szülőfa­lumba, Albertirsára kerültem testnevelő tanárnak. Két év múlva jöttem át a monori Jó­zsef Attila Gimnáziumba. Az­óta itt vagyok testnevelő ta­nár. — Van-e jövője Monoron a kosárlabdasportnák? — Van feltétlenül. Egyelőre főleg gimnazista fiúk jelent­keztek, de jöttek már a csa­patba Vecsésről, sőt Budapest­ről is. 1969-ben a megyei baj­nokságon II. helyezést értünk el az NB Ill-ban. Szeretnénk tartani ezt a szintet. — Pályagondok? — Tavasszal még nem ren­delkeztünk sem nagyméretű fedett, sem szabadtéri pályá­val. Mérkőzéseinket ezért ide­genben kellett lejátszanunk. Ez a gond azonban már meg­szűnt, elkészült a gimnázium udvarán egy nagyméretű sza­badtéri pálya. — Javult-e azóta a csapat? — Igen, az utolsó három mérkőzésen fokozatosan len­dültek játékba a fiúk, és szo­ros eredmény született. — Terveik? — Az őszi szezonban kilenc mérkőzésünk lesz idehaza. Ez nagy előny, s ezért reméljük, bent maradhatunk az NB Ill- ban. Ami hátrány: nincs elég edzési lehetőségünk, s így va­lamivel esetleg lemaradunk a budapesti csapatok mögött. Vitéz Endre í I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom