Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

SZERDAI MOZAIK A korszerűség parancsa: A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK EGYESÜLÉSE 1970. január 1-vel egyesült a Monori-, Dánszentmiklósi- és Kátai állami gazdaság. A három állami gazdaságból és a volt Vecsési Állami Gazda­ság péceli üzemegységéből ha­talmas, több mint 20 ezer hol­das állami gazdaság jött létre, monori központtal. Az állami gazdaságok pél­dája kapcsán a termelőszövet­kezeteknél is tapasztalható ha­sonló folyamat. Országosan, de megyei viszonylatban is van erre sok példa. Abony község­ben két termelőszövetkezet egyesüléséből 7500 holdas, Cegléden három tsz egyesülé­se révén 8500 holdas üzem jött létre. , A termelőszövetkezeteknél | a legideálisabb üzemnagy­ság a 6—8 ezer hold kö­zött van. Kicsi — ezer, kétezer, három­ezer hold nagyságú — mező- gazdasági üzemekben (terme­lőszövetkezetekben sem) nem lehet a megfelelő fejlődést biztosítani, anyagi eszközök hiánya miatt. A koncentráció világjelen­ség az ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság területén egy­aránt. Ennek során lehetsé­gessé válik a korszerű techno­lógiák bevezetése, csökken az előállított termékek összkölt­sége, s a műszaki fejlesztés anyagi bázisa is növekedik. A kis területű üzemek- i ben óriási ráfordítások­I kal termelnek, a terme­lés elaprózott, az előállí­tott termékek a magas önköltségük miatt a világ­piacon nem versenyképe- ) sek, vagy pedig csak ál- ' lami támogatással értéke­síthetők. További előnye az üzemi koncentrációnak, hogy a leg­rátermettebb, szakmailag leg­képzettebb emberek lesznek az egyesített üzemek vezetői, akik képesek a termelést tö­kéletesen tervezni és irányí­tani. Az élet minden területén hatalmas fejlődésnek vagyunk szemtanúi. A mezőgazdaság­nak is szükségképpen lépést kell tartania a fejlődéssel, hi­szen a gazdasági törvények mindenütt egyformán hatnak. Ünnepi tanácsülés Ma délután 5 órai kezdettel együttes ünnepi tanácsülést tart a tápiósápi és a tápió- sülyi községi tanács a sülyi művelődési ház nagytermében. Napirenden: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 20/1970. sz. határozata alapján a két köz' ség egyesülésének ünnepi be­jelentése. Előadó: dr. Bencsik Mihály járási tanács vb-elnö- ke. Javaslat az egyesített községi tanács végrehajtó bi­zottsága és állandó bizottsá­gainak megválasztására. Elő­adó: dr. Bencsik Mihály. Pilisen, július 5-én (vasár­nap) országos állat- és kirako­dó vásár lesz. ★ Ma délután fél 6 órai kez­dettel Monoron játsszák a Mo- nor—Vecsési VIZÉP labdarú­gó-mérkőzést. A bevételt az árvízkárosultak javára aján­lották fel. ★ Egy hét múlva Pilisen ját­szik a, Vecsési VIZÉP, ahol a bevételt ugyancsak az árvíz- károsultaknak juttatják el. Mend én ebben a hónapban kezdte meg a Pest megyei Vil­lanyszerelő Vállalat az újon­nan parcellázott telkek felett húzódó magasfeszültség áthe­lyezését. ★ Az ecseri tűzoltóversenyen legutóbb 25 ezer forintot osz­tottak ki a helyezést elért ra­jok között. A versenyen a leg­jobb eredményt Ecser, Vecsés és Maglód községek tűzoltói érték el. Hogyan lett tizennyolc fej kopasz ? keitek, villámgyorsan lete- perték a tizennyolc huligánt, majd nullás hajnyírógéppel irgalmatlanul levágták modern frizurájukat. Az ötletes bosszúállók ko­molyan remélik, hogy addig legalább csend lesz községük­ben, amíg ismét ki nem nő az „áldozatok” haja. (rakovszky) VB-ÜLÉS lesz ma délután 1 órakor Mendén. Jelentés hangzik el a tsz és a község állategész- séftügyi-helyzejérój- és. a taka­rékszövetkezet munkájáról. , »PRO LIBERTATE“ A Rákóczi-szabadságharc külföldi kapcsolatai ,,lf. Bitétuirst Ferenc 26'J érvet eseiótti gyömrői ití borostásának emléké re * * ii. Rákóczi Varsóba érkezése előtt már Becsben kapcsolatot teremt XIV. Lajossal. Erről később így ír: „Megkezdtem hazám felszabadításának mű­vét, a saját és a nyomorult nép szenvedéseitől indíttatva.’’ ^Varsóban Rákóczi ugyancsak megnyerte a francia követ ro- konszenvét, s most már Du Heron még lelkesebben karol­ta fel a két bujdosó ügyét, és királya előzetes intézkedése nélkül a követségi pénztárból bizonyos összeget utalt ki Rá­kóczinak és Bercsényinek költségeik fedezésére, és az illendőség legszélső határáig ment el XIV. Lajossal szem-, ben sürgetéseivel. „A magyar nemesség és nép általános elé- gületlenségét fel kell használ­ni” — írja 1701. december 22-i sürgönyében. Felhívja királya figyelmét, hogy most a kemény tél is segítségül ajánlkozik, hi­szen „a jég természetes hidat ver nekik a legbelső országré­szekbe is”. És közli: „Rákóczi hercegnek és Bercsényi ygróf­nak, kiket biztos menhelyre küldöttem, adtam némi pénzt, mert így kívánja az igazság, hogy Felséged őket segítse!” ­XIV. Lajos erre 1702. január 26-án válaszolt, és végre haj­landónak ígérkezett segély­pénzt szolgáltatni. Lám, foga­natja lett a lengyelországi kö­vet bátorításának. De még más is közrejátszott. A spa­nyol örökösödési háborúval a két pártra szakadt Európában Lajos pártján csak Spanyolor­szág egy része és Miksa Emá- nuel bajor választófejedelem állott. Az ellenkező táborhoz csatlakozott viszont III. Vil­mos angol király, a német bi­rodalom Lipót császárral az élén és Hollandia. Nyomasztó­vá vált XIV. Lajos helyzete. Legféltékenyebb és legtehető­sebb ellenfele Habsburg Lipót volt, s ha valaha, úgy most lett volna szükség arra, hogy a császár erejét lekösse egy ha­talmas magyar mozgalommal. Ez a tény Du Heron sürgetésé­nél súlyosabban esett a latba. 1702. május 12-én üzente meg a háborút Lipót a francia királynak, s már 18-án Du He­ron sürgönyt kapott e tarta­lommal: „A két magyar főár emlékiratát felolvastatván, megértettem. Óhajtandó, hogy tervök végrehajtassék, s ez esetben az én segedelmemben hiány nem leend.” Amikor bajban volt, amikor segítség kellett saját szorult helyzete enyhítésére, rögtön felolvadt az addig tanúsított közönye. Ami­kor Magyarországot felhasz­nálhatónak vélte a saját nya­ka köré szorult hurok megla- zítására, nem utalta a magyar főurakat a lengyel királyhoz. Célja világos volt: elérni, hogy a magyarok tekintélyes oszt­rák erőket kössenek le. Ennek érdekében egymásra halmozta a fényesebbnél fényesebb ígé­reteit. Csakhogy a küldött pénzösszeg és az a néhány ágyú nem volt méltó beváltá­sa a francia szövetséghez fű­zött reményeknek. Az angol kormányt már ki­törésétől kezdve élénken ér­dekelte a II. Rákóczi Ferenc vezette mozgalom. Tudta, hogy e felkelés jelentőségében fölülmúlja az összes eddigi magyar fölkeléseket. És ártól tartott, hogy a császár a XIV. Lajos ellen indított háborúban nem elég erővel támogarja majd szövetségeseit. Az angol kormány 1703 végén azt aján­lotta a császárnak, hogy en­gedményekkel csillapítsa le a fölkelést. Sőt az angol király­né fölajánlotta közbenjárását is. Az angol kormány egyik legjelesebb diplomatáját, volt bécsi követét, Stepney Györ­gyöt bízta meg eme „meditá­ció” (közvetítés) vezetésével. A meditátorok működésük egész ideje alatt szakadatlan levele­zésben állottak kormányukkal, s minden Magyarországon tör­tént dolgot azonnal közöltek. Sutton Róbert követ 1703. március 31-í levelében tudat­ta, hogy Rákóczi Lengyelor­szágban a francia király költ­ségén él, és hogy a francia kö­vet vele levelezik. Stepney je­lenti az angol miniszternek, hogy Magyarország két részén zavarok ütöttek ki. Mohácsnál a túlságosan nyomasztó adó miatt, másrészt Kassa és Eper­jes vidékén: ezt az adó elleni elkeseredés és a Rákóczi irán­ti rokonszenv okozták. Félnek a megmozdulástól, az egészet ellenséges szemmel nézik, s szeretnék, ha már leverték volna. Csakhogy ez nem ment olyan könnyen. Stepney 1703. augusztus 4-én kénytelen je­lenteni, hogy „dacára kettős megveretésöknek, a magyar lá­zadók száma naponként nö­vekszik. Összesen négyezren lehetnek.” Aztán Stepney küldte további jelentéseit. 1703. augusztus 8.: „A magyar láza­XII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1970. JÚLIUS 1., SZERDA A járás legkorszerűbb patikája MŰSZAKILAG ÁTADTÁK MONORON AZ ÚJ GYÓGYSZERTÁRAT A múlt héten megtörtént a főtéri új gyógyszertár helyisé­geinek műszaki átadása. Népes műszaki bizottság jelenlétében folytatták le a műszaki ellen­őrzést. A kivitelező állami gaz­daságot Pilinyi József igazga­tóhelyettes képviselte. Az át­vevő, a Petst megyei Tanács Gyógyszertári Központjából Kádár Anna beruházási osz­tályvezető volt. Az átadásnál jelen volt Antal József járási főgyógyszerész, a községi ta­nács képviseletében pedig Romházi László vb-titkár. A hatalmas portálablakoikon keresztül ragyogó fény áraszt­ja el a friss festékszagú, — ha még nem is patikai tiszta­ságú —, de szépen kitakarított helyiségeket. A patikai kiszolgáló meg­lehetősen tágas. Bőségesen ellátták fűtőtestekkel. Az inspekcióé szoba kicsi, de a célnak bizonyára megfelel. A csupa csempe laboratórium­ban még bekötésre várnak a szerelvények. Ezeket azonban már a gyógyszertári központ adja. Erős vasrács védi a bel­ső teret az erőszakos behato­lástól. Ez esztétikailag ugyan nem nagyon tetszetős, de szük­ségszerű. A függönytartót és a tojássárga színű redőnyfüg­gönyt a kivitelező vállalat még ezután fogja beszerelni. A két nagyterem után lafoi- rintusszerűen helyezkedik el számlálhatatlan mellékhelyi­ség, ezek szolgálják a raktá­rozás és gyógyszeráru állag­megőrzésének technikailag is legfejlettebb módját. Teljesen szeparált steril- szoba. hűtött levegőjű dók bevették Káliót...” 1703. augusztus 15.: „Keletről jövő angol kereskedők jelentik, hogy Arad, Szeged és Szatmár körül a felkelők megleptek s megvertek több huszárcsapa­tot. Egyes tokaji levelek sze­rint a felkelők 10—12 ezren vannak Díószeg körül.” 1703. augusztus 22.: „A magyar fel­kelők 16 ezren vannak. Mon- tecuccoli és Clöckensberg tá­bornokok elégtelenek legyőzé­sükre.” 1703. szeptember 5.: „A magyar felkelők bevették Huszt várát. A felkelés min­denütt rokonszenvre talál... Rákóczi örömmel jelenthette „reménybeli szövetségesének”, XIV. Lajosnak, hogy az orszá­got egészen a Dunáig meghó- doltatta, Káliét, Nagykárolyt, Somlyót, Nagybányát, Huszt,ot elfoglalta, Szatmári, Munká­csot, Ungvárt, Nagyváradot, Tokajt s más várakat körül­zárva tartja. Stepney szeptem­ber 29-i jelentése szerint a fel­kelők száma 30 ezerre emelke­dett, és Eugen herceg nem tudja, honnan vegyen katonát elnyomásukra. Ezek a levelek lázadókról beszélnek, és azok elfojtásának szükségességét hangsúlyozzák. Rákóczi külpolitikáját az első időben főleg a francia orientáció jellemezte. 1705-től kezdve azonban rendszeres kapcsolatot tartott fenn a tö­rökökkel is, és török fegyve­res segítséget kért a Habsbur­gok ellen. A Porta figyelmét azonban ekkor már az egyre erősödő Oroszország kötötte le, és nem akart az osztrákokkal hadakozni. Ugyancsak ebben az évben XII. Károly svéd ki­rály megnyerésére is kiterjedt a fejedelem diplomáciai tevé­kenysége, de szintén ered­ménytelenül, mert a svéd ki­rályt teljesen lefoglalta a II. Ágost lengyel király ellen foly­tatott háború, majd a küszö­bönálló oroszországi hadjára­tának terve. így a magyar sza­badságharc 1706 végén éppoly elszigetelt maradt, mint ami­lyen kitörésekor volt, a cse­kély francia kapcsolatoktól el­tekintve. Palotai Sándor (Folytatjuk) raktár, külön raktárszoba a magisztrális és speciális gyógyszerkészítmények szá­mára, tágas, derűsen világos, hideg­meleg vizes mosogató. Külön bejáratról nyílik az áruátvevő, amely ily módon biztosítja a belső patikai tér zavartalan munkamenetét és tisztaságát. Külön említést ér­demelnek a félemeleti térben elhelyezett férfi és női öltözők, mosdók, zuhanyozók és egyéb mellékhelyiségek. A részletes műszaki átadásra azért is volt szükség, mert tájékozódá­sunk szerint, a megye legnagyobb és legmodernebb kivitelű, beosztású gyógyszertárá­nak műszaki átadása tör­tént meg, amely a sok évi vajúdás után, az egész járás egészségügyi ellátására nézve is megnyug­tatóan oldja majd meg a rak­tározási és forgalmi kereteit régen kinőtt öreg gyógyszertár problémáit. A kulcsátadás megtörtént, és hamarosan elkezdődik az új gyógyszertár berendezéseinek helyszínre szállítása, beszere­lése. Amint megtudtuk, ez is egészen új formai és gyakor­lati megoldásokat hoz majd, és igen tetszetős lesz. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az új gyógyszertár for­galmi átadása augusztus közepe előtt nem igen vár­ható. Egyidejűleg megtörtént a másik üzlethelyiség átadása is, az üllői ÁFÉSZ számára. Itt különleges csemegék boltját nyitják meg majd a közel­jövőben. T. E. Martin József csiszoló munka közben az ecseri tsz mellék­üzemében. Péterffy felvétele Tisza ligeti „kacsa" A Dél-Pest megyei kirándu­ló ember mind tavasszal, mind nyári időben szívesen keresi fel Szolnokon a tiszaligeti Strandot. Az üde fák alatt hi­deg, langyos és meleg víz jut osztályrészül tetszés szerint az itt lubiekolóknak. Jó magam is már régi ven­dég vagyok e tájon és bizony évenként alig várom azt a napot, amely a hivatalos nyi­tást, az idénykezdést jelenti. Hogy az idén mikor nyitott a tiszaligeti strand, nem tudom. Egy meleg júniusi vasárna­pon azonban kocsiba ültem, s el akartam indulni e közked­velt strandra, amikor a tele­vízióból olyasféle híreket vet­tem, hogy a tiszai áradás úgy­szólván az egész szolnoki Ti- szaligetet elborította. így hát megszomorodva vetettem el az utazás tervét. A véletlen aztán rövidesen úgy hozta, hogy mégis csak le kellett ruccan­nom Szolnokra. A tiszaligeti strand üzemelt és én kellemes órákat töltöttem a pompás me­dencékben. Bánatomra kedves monori, pilisi, ceglédi, stb. ismerősei­met (már akikkel itt szoktam találkozni) nem pillanthattam meg a kéken fodrozó habok­ban. Pedig éppen vasárnap volt — de leruccantak volna! De hát minden bizonnyai ők is „félreértették” a hivatalos hír­adást. Bántott a dolog. Megkeres­tem hát Agócs Mihály uszoda­vezetőt, aki rövid beszélgeté­sünk alkalmával ezeket mon­dotta: — Bizony kevés a vendég, kérem! Jóformán csak szolno­kiak jönnek, mert Alföldszerte „bevették a kacsát”, hogy az árvíz nem teszi lehetővé a ti­szaligeti strandfürdő használa­tát Márpedig, amint ön is lát­ja, bennünket biztonságosan véd az erős kör gát, amelynek első számú megtervezője és létrehozója Vasadi János fő­mérnök, s a szakember úgy nyilatkozott: veszélyről, strandbezárásról szó sem le­het. Tehát szabad az út Szolnok felé, Tiszaligetat kedvelő Dél- Pest megyeiek! Aki netán mégis kételkedik szavaimban, fürdőruha nélkül is megpró­bálhatja bármely napon! Se­gít a bajon a mindig kedvesen mosolygó Antal Imréné fürdő- ruhakölcsönzőnő és a szolgá­latkész ifjú Szabó Lajos kabi­nos. Rakovszky József mai músor MOZIK Maglód: A bűntény majdnem si­került. Monor: Nagy kék jelzés, Nyáregyháza: Ködös éjszaka. Tá- piósüly: Titokzatos szerzetes. Úri: Uta-zás a nap túlsó oldalára. Ve- csés: Szerelem, ó! Járásunk egyik kisközségé­nek lakosai különös módon védekeztek néhány renitens- kedő, nagy hajú fiatalember ellen. A szomszéd falubeli „fiatal­ság” ugyanis fura módon az­zal szórakozott, hogy motor- kerékpáron és robogón éjfél­tájban csapatostul átruccant ama bizonyos kisközségbe, és a békésen szunnyadó, munká­juk fáradalmát pihenő dolgo­zók ablakai alatt berregtette bosszantásképpen a motorokat. A nyugalmukban oly gyak­ran háborgatott emberek meg- sokallván e sorozatosan meg­ismétlődő hallatlan szemtelen«, séget, egy éjszaka összeszövet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom