Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

6 1970. JÚLIUS 8. SZERDA NYÍREGYHÁZA MÁSODIK TEUMÉS A FÜGEFÁKON Tizenöl éves fügefát gondoz Makara Zoltán, a Nyíregyházi Városi Tanács karbantartója a tanácsház zárt udvarán, A három méter magas, 3—4 mé­ter átmérőjű fügefa az idén, a késői kitavaszodás ellenére már második termését hozza. Széles levelei között több mint 100 gyümölcsképződmény lát­ható. A második termés beéré- sére csak akkor lehel számí­tani, ha az ősz hosszú és na­pos lesz. Késik & gombaszüret Máskor június és július hónapban gyűjtötték a leg­több étkezési gombát a göcseji erdőkben. Az idei nyár, illet­ve az időjárás, nem kedvez a gomba fejlődésének. A gomba ugyanis a csapadékos, de me­leg időjárást kedveli. A szak­emberek szerint nagyon ala­csony a levegő relatív pára- tartalma, ezért késik a gomba­szüret. Az első gombahullám ideje lényegében lejárt, az er­dők kitűnő ismerői arra szá­mítanak, hogy majd szeptem­berben pótolja az erdő, -amit a nyár elején mulaszott. Meggyes és epres - vaddisznóknak Gyümölcsligeteket telepí­tett az idén a szarvasok és a vaddisznók „étrendjének” vi- taminos bővítésére a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság szekszárdi erdészete. A Duna menti erdőség árvizektől vé­dettebb, magasabb fekvésű részeiben — Kis-Gemencben, a fásdunai Göröndön és Mak­kosparton — egy-egy hektár kései meggyet és eperfát ül­tettek. EGY MADAGASZKÁRBÓL repülőgépen Párizsba érkezett leopárd hétfőn megszökött az orlyi repülőtéren. A leopár­dot, amelyet egy amerikai amatőr állatspecialista vásá­rolt meg, Párizsban át kellett volna szállítani egy Ameriká­ba tartó gépre. Találkozások finn vendégeinkkel Magyar Optikai Művek — Badacsonyi Állami Gaz­daság — látogatás a Parla­mentben Apró Antal mi­niszterelnök-helyettesnél, s tájékozódás a magyar gaz­daságirányítási rendszerről: a finn politikai delegáció programjának mozaikda­rabjai. Mindmegannyi sze­mélyes tapasztalat, kalei­doszkópszerű látnivaló. S amikor a küldöttség vezetőjéhez, Jaakko Num- minen oktatásügyi minisz­terhez fordulok kérdésem­mel — a 42 éves kultúrpo- litikus éppen a személyes élmények fontosságát hang- i súlyozza: — Mint ifjú diákgyerek, a i diákszövetségben összeálltunk 1 15—20-an, s minden szabad i időnket a finn vidéken, falun I töltöttük. Megismertük a régi i kultúrát, gyűjtöttünk me§ét, és | összeszedtünk sok néprajzi tár- ; gyat. Tehát a népi hagyomá- i nyokat nemcsak könyvből vagy ( riporterek újságcikkeiből is- I mertük meg, hanem személyes j tapasztalatok alapján. Ezekre 1 a diákköri élményeimre gon- ; dolok most, amikor 1967-ben | és 1970-ben háromszáz-három- j száz magyar és finn a Helsinki | —Budapest légi híd igénybe- j vételével elutazik a helyszín- | re. a rokon népek földjére. De már nemcsak a hagyományok- j kai, hanem a mai élettel is is- | mei'kedni. — Miben látja, miniszter úr a barátsági hét fontossá­gát? —, Éppen abban, hogy újfaj­ta tartalmakat kapott a régi érzés, a mi ősi rokonságunk. Valamikor a XVIII. században kezdtük egymást megismerni, ehhez jelentősen hozzájárult a magyar Reguly Antal, akit szívesen nevezünk mi, finnek is, „Észak Körösi Csorna Sán­dorénak”. Reguly a múlt szá­zad közepén Stockholmban ta­lálkozott finnekkel, és Finnor­szágban képezte ki magát finn­ugor nyelvésszé. Jelentős sze­mélyiségek téglaköveire épül ez a barátság: magam személy szerint sokat köszönhetek Vil- kuna akadémikussal és Erkki Ala-Könnivel, a Finn—Magyar Társaság előző elnökével va­| ló megismerkedésemnek, akik ! napjainkban téglakövei ennek j a régi hagymánknak. De most I már nemcsak érzésekről van ' szó: a rokonság családi jó ér­zése éppen ezekben az eszten­dőkben aktuális témákkal is bővült. Rauhaa ja stävyyttä — béke és barátság. így mondjuk mi, finnek, és most a barátság mellé a béke gondolata is hoz­zácsatlakozik. Hiszen a két or­szág" fővárosa: Budapest és Helsinki zászlóvivői az euró­pai béke és biztonság gondo­latának. Félhívásainkhoz szá­mos európai ország csatlako­zik. Jaakko Numminen mi­niszter Kekkonen köztársa­sági elnök pártjának, a Centrum Pártnak helsinki szervezetét vezeti, tehát mindmeg annyiszor külön büszke, hogy az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatosan a finn fővá­ros neve bárhol a világon szóba kerül. S most mint miniszter fő szervezője az idei jyväskyläi nyár kultu­rális ünnepségeinek, amely­nek augusztusban a fiata­lok gyűlése számára kitű­zött különprogramja éppen Európa biztonsága. — De a rokonságon és a po­litikai gondolatokon túl — folytatja — külön öröm szá­momra, hogy az 1970-es ba­rátsági héttel kiszélesedett né­peink érintkezése. A két fővá­ros, a hat finn és hat magjrnr testvérváros v küldöttségeinek találkozása az első nagy előre­lépés ahhoz, hogy valóban a néptömegek találkozhassanak, s meginduljon az igazi idegen- forgalom, a tízezreket érintő turizmus is a két testvérnép között. A beszélgetésbe bekap­csolódik Anna-Liisa Tiekso asszony is Sok más hivatali teendője mellett Finnország negyedik legnagyobb ide­genforgalmi társaságának elnöke. — Évente ötvenezer turistát indítunk útnak, 90 százalékban a Szovjetunióba és a n.épi de­mokratikus országokba, de szerveztünk már utat Szicíliá­ba, és most szervezünk Marok­kóba. Mi a közeli jövőben sze­relnénk, ha nagyobb lehetősé­geket kapnánk a magyar IBUSZ-tól is. Fel lehetne épí­teni például a Balaton part­ján állandó finn nyaralótele- pet, és viszonzásul, Finnor­szágban valamelyik tó mellett magyar nyaralófalu létesül­hetne. Ezzel járulhatnánk hoz­zá igazán a népi turizmus gon­dolata gyakorlati megvalósítá­sához. Tiekso asszony egész éle­te közéleti gondokkal volt tele. A finn parlament tör­ténetében Anna-Liisa Tiek­so volt a legfiatalabb kép­viselő — ráadásul nőként! — huszonkét esztendős ko- ( rában, s azóta megszakítás nélkül az. Szűkebb hazájá­nak, Eszak-Finnországnak gondjai foglalkoztatják. 220 ezer választója közül 1500 lapp, akik messzi az északi sarkkörön túl élnek. Remi­ben lakik, Helsinkitől 900 kilométerre, ahol családja is él. Minden hét végét ott­hon tölti, s szabadságát is, választói körében. Hosszabb ideig csak akkor volt távol, 1968-tól 1970 májusáig, mi­kor a kormányban ő töltöt­te be a szociális és egész­ségügyi miniszteri tisztet. Tagja a Finn Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának. ! — Jól ismerem Magyaror­| szágot —» mondja —, negyed­szer vagyok rtt... Éppen ösz- szeszámoltam: életemből vagy negyed évet itt töltöttem, az otthon után Magyarországon vagyok itthon... Legutoljára egészségügyi küldöttséget vezetett, s ala­posan tanulmányozta egészségügyi ellátottsá­gunkat. A finn szakembe­rekkel, orvosokkal együtt megállapította: egészség­védelmünk hálózata nem- 1 zetközi színvonalú! S most, mint a legna­gyobb befolyású finn bal­oldali pártszövetség, a Finn Népi Demokratikus Unió (SKDL) alelnöke hozzáte­szi: — Ez azért nagy szó, mert tudom, a magyar kormányzat milyen erőfeszítéseket tesz, hogy ez az egészségügyi rend­szer szakadatlanul tovább bő­vüljön. Különösen örömmel re­gisztrálta szociális intéz­ményeink kifejlesztését, az üzemi, munkahelyi védel­mi intézkedésektől a böl­csődékig, óvodákig: — Nálunk ez most a nagy gond. Finnországban a dolgo­zók száma kerek számban másfél millió. Ennek a fele nő. Különösen az utóbbi időkben alakult ez ki, mivel csupán a családfő keresetéből nem élhet meg mindennapi gondok nél­kül egy család. A nők munká­ba állítása viszont — ezt kü­lönben ia nők is kívánták: szakmát akartak tanulni, ön­álló egzisztenciát alapítani — szinte megoldhatatlan szociá­lis problémákat jelent. A dol­gozó nők 53 százaléka anya, mégpedig több kisgyermekes mama. Az óvodai férőhelyek száma jelenleg 28 ezer — s legalább 90 ezer kisgyerek szá­mára kellene hely. Az SXDL azért küzd. hogy minél előbb minél több óvodánk legyen, az állam, a evárak, az intézmé­nyek. a társadalom közös ere­je hozza azokat létre. Búcsúzni kell: a finn politikai delegáció nőtagjai és az okta­tásügyi miniszter' felesége böl­csődébe indulnak. Szinte a mondottak kiegészítésére. Tóbiás Áron BOk HELYETT textil, lakk és műanyagok — a divat szolgálatában Érdekes „tárlatot” tekint­hetnek meg az érdeklődők Budapesten az Országos Piac­kutató Intézet Nagymező utcai bemutatótermében. Olyan kül­földi és hazai műanyagokat állítottak ki, amelyek elsőran­gúan helyettesítik a cipőkhöz, táskákhoz és a "ruházati cik­kekhez szükséges hagyományos bőrt. Minthogy az ilyen anya­gok felhasználása világszerte terjed — a kiállítás tegnapi sajtótájékoztatóján — bejelen­tették, hogy hazánkban is na­gyobb figyelmet fordítanak a vállalatok a negyedik 5 éves tervben a szintetikus felső­j bőrök, a préselt és lakk anya* j gok, valamint a textil felsőré­szű lábbelik alkalmazására. A kiállításon az ezekből készített modern női és férfi cipők, di­vatkészítmények is láthatók. Év végére, mint az ipar kép­viselői ígérték, már az üzle­tekben is kaphatók lesznek a bőrhelyettesítő anyagokból ké­szült cikkek. Jövőre, majd az azt követő években várhatóan mind nagyobb teret hódít e területen is a műanyag A ki­állítást július 12-ig, délelőtt a kereskedelmi szakemberek", délután 14 és 18 óra között a közönség is megtekintheti. Vértes László víznyelő barlangrendszer a déli Gerecsében A barlangászcsoport tagjai tudományos értékű, a szénbá­nyászat vízvédelmének szem­pontjából is fontos feladatra vállalkoztak. Azt kutatják, hogy kialakulhatott-e ezen a területen méreteiben is jelen­tősebb barlangrendszer, s ha igen, lehetséges-e lejutni va- lapielyik víznyelőn a hegy gyomrába. Továbbá, hogy mi­lyen szerepet játszhatnak a feltételezett vízgyűjtőbarlan­gok a szénmedence karsztvíz­állományának utánpótlásá­ban? E munka során eddig már több mint 30, jórészt a szakirodalomban még nem szereplő víznyelőt derítettek fel a déli Gerecsében. Az új víznyelő barlangrend­szert a világhírű vértesszőüiősi előember-telep elhunyt feltá­rójának emlékére, Vértes László barlangnak nevezték el. A Balaton és a Sió A Balaton siófoki vízmércé­je jelenleg 86—87 centiméter kö-ül: vízszintet mutat, s így igen kedvező a vízmélység a íürdőzőknek. Nagyon sok munka előzte meg azonban e r r r r ENGEDMÉNYES KISRADIOVASAR JULIUS 10-TÖl JULIUS 31 -IG SIRÁLY táskarádió közép- és rövidhullámsávos LIDO táskarádió, közép- és 2 rövidhullámsávos 1150 Ft helyett 1010 Ft 1340 Ft helyett 1140 Ft TEENAGER zsebrádió, közép- és rövidhullámsávos 970 Ft helyett 770 Ft MINISUPER zsebrádió, közép- és rövidhullámsávos 690 Ft helyett 490 Ft A MEGYÉBEN CSAK NÁLUNK! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ntflwan 'p-w­r«warirfd ■tAWATO HÁZTMnftÖi fc* IU>TS2Eft0tWO«MiK MINDEN ROVART MEGÖL! Szerelik a BCM óriás silóit A Beremenden épülő ce- i mentmű százhqldas gyártele­pén sorra birtokba veszik a munkaterületeiket a házai és külföldi szerelők. A fő- transzformátorépület, az olaj- leíejtő-állomás és a kemence­alapok után a párosával sora­kozó tíz óriás cementsilóban is .megkezdték, a hét végén a technológiai szerelést az ÉM- Gép- és Felvonószerelő'Válla- iat dolgozói. Ez az építmény-együttes egyik legimpozánsabb része a leendő gyárnak. A 35 méter magas, terjedelmes betonhen- gerekben összesen 50 000 köb­méter cement, vagyis ha már folyamatosan termel a gyár, 25 napi termelésnek megfele­lő mennyiség fér el. A silók­ba hazai gyártmányú beren­dezések kerülnek. Á tárolóki aljába tölcsér alakú surrantókat építenek be. A felülről töltött cement alul. ezeken át „távozik” majd a csomagolóbe.. A be­tonóriások belsejébe felsze­relnek továbbá úgynevezett lazító levegőrendszert is. A kompresszorok segítségévei nagy nyomással levegőt fu­varnak a silókba. így lazítják : fel a tartályokban levő ce- í menttömeget, biztosítják az év minden szakában a folya- i matos üzemelést. jó strandolási vízmélység ki­alakítását. A siófoki vízügyi részleg az év első felében csaknem 500 millió köbméter víz leengedé­sével 82 centiméterrel apasz­totta a Balatont. Gondosan ügyeltek azonban, hogy csak a felesleges vizet távolítsák el, s maradjon még elegendő a fürdözőknek, a Salatoa- ’part: öntözőtelepeknek, a ha­józásmai-, s a halaknak is. Most már több vize. nem engednek Te a Sión — már csak egy alkalommal öblítik ki a csatorna medrét —, au­gusztus második felében is' kellemes fürdőzéshez elegen­dő víz marad a tóban. ,,Odalent délen..." Kasza alá érett a búza Az ország legdélibb vidé­kén, a meleg éghajlatú Bara­nyában kasza alá érett a búza. Kedden a Dráva-menti síkság több gazdaságában megkezd­ték a betakarítást. Az első kombájncséplések 16—18 má­zsás holdanként ti búzatermést mutatnak. Általa általánosítok Ezt írtam: .. számos olvasónk pana­szolta már, hogy a makuka- árusok nem pörkölik meg eléggé a piakukát, s azt is megírták többen levelükben, hogy gyakran nincs is makuka a makuka héján belül. Helyes lenne, ha az illetékesek .. Ezt írták: .. mi az, hogy makuka- árusok. Már a megfogalmazás is sértő, szerkesztő elvtárs! Ezek az emberek makukaáru- sitással foglalkozó dolgozók, akik becsületes pörköléssel szolgálják a becsületes dolgo­zók pörkölési igényét. Azt meg a jó nyavalya sem kíván­hatja egyetlen makultaárusi- tásra kijelölt dolgozótól sem, hogy belebújjon a magba, hogy van-e benne makuka. Es ■ne tessék általánosítani. Nem mondjuk, akad egy-két gandj, de az nem tipikus Így kérjük cikke helyesbítését, mint amely alkalmas volt arra, hogy általánosításával lejaras­sa a makuka árusilásával nagy szakértelemmel és becsülettel foglalkozó dolgozóinkat...” Ezt írtam: .. Peiymeg Hugó címfestő és aszfaltozó az üzemtől lo­pott aszfalttal festi a címeit, s erre konkrét tények vannak... El kell járni az ilyen ellen!” Ezt írták: „... Ide figyeljen, újság- írocska! Most jó magának, hogy egy szerencsétlen, éhbé­rért dolgozó címfestö és asz­faltozó meghurcoltatásával, e nyilvánosság előtt történő ki- pellengérezésével megrendítet­te a hitet általában a címfes­tők és az aszfaltozok iránt? Mert azt tette. Maga egy igaz emberért, nem Szodomát nem mentette meg, hanem egy állí­tólagos botláson rajtakapott emberért elveszejtette a be­csületes százakat. Fuj .. Ezt írtam: „Csefrgncs Elek munkás gazember.. Szerszámot lop, eladja, az árát elissza, s ott­hon veri a családját..." Senki sem kért helyesbítést, Senki nem vélte, hogy általá­nosítok. Nem értem, ma sen értem, hogy miért nem kérnek helyesbítést, amikar igazat ír­tam, igazat, egy munkásról. Gyurkó Géz» á Ezt írtam: „Egyes hecsedlitenyésztők nem fajtiszta hecsedlit árul­nak a piacon, s így, bár a ve­vő szempontjából gyakorlati­lag mindegy, hogy fajtiszta-e a hecsedli vagy sem, mégis a félrevezetés lehetősége forog­hat fenn...” Így írtam, ilyen óvatosan fogalmazva, de hiába: másnap levelet kaptam a hecsedlite- nyésztök szervezetének főin­tendánsától, aki...: .. megköszönve ugyan, hogy ön nagyra becsült lapjá­ban foglalkozott a hecsedlite- nyésztés problematikájával, legyen szabad azonban hang­súlyoznom, hogy a cikk még­sem tekinthető hasznosnak. Általános. S emiatt arra alkal­mas, hogy a közvélemény előtt olyan színben tűnjenek fel a hecsedlitenyésztők, mint­ha azok rendszeresen és álta­lában a vevők becsapására tö­rekednének. Ezért kérem, hogy úgy helyesbítsen n. b. lapjá­ban, miszerint hol és milyen hecsedlitenyésztő tette azt, amit lett...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom