Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
VÁC I NAPLŰ A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1970. JÜLIUS 5., VASÁRNAP A X. kongresszus előtt: Tartalmas, elemző beszámolókat készítettek a pártszervezetek Papp József PTO-vezető tájékoztatója ' A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának február 16-i határozata értelmében a pártszervezetekben két taggyűlésen készítik elő a X. pártkongresszust. Azért kerestük fel a városi pártbizottságon Papp Józsefet, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét, hogy megkérjük, tájékoztassa olvasóinkat az előkészítő munkáról. í — Augusztus 1-e és szeptember 1-e között — a vezetőségválasztó taggyűlést megelőzően lehetőleg egy hónappal — alapszervezeteink taggyűlést tartanak. Ezeken a vezetőség beszámol az elmúlt két évben végzett munkájáról, amit a párttagok megvitatnak. Ezen a taggyűlésen ■választják meg a szeptemberi, vezetőségváiasztó taggyűlés tisztségviselőit is. — Július elsejére elkészült a pártvezetőségek többségének beszámolója. Ezeknek egy példányát a városi pártbizottság is megkapta és véleményezte. Ezt megelőzően, még a beszámoló elkészítésének időszakában, az instruktorok sok segítséget adtak a vezetőségeknek. — A vezetőségek beszámolóiban tehát benne van a pártbizottság mintegy ötven instruktorának minden elismerésre érdemes munkája is. • — Azt tapasztaltuk, hogy a Vezetőségek a IX. pártkongresszus határozatainak tükrében adnak számot aiz elmúlt két év munkájáról, a szervezeti fejlődésről, a tagság ősz-, szetételének alakulásáról, ezen belül a fizikai munkások és a nők arányáról. A beszámolókból kiderül az is, hogy a tagnevelés a pártszervezetek többségében nem egy-két elvtárs, hanem a párttagság zömének feladata. Kitérnek a beszámolók arra is, hogy a tagoknak a gyűléseken felvetett észrevételeit a pártvezetőség miként hasznosította munkájában, hogy egy-egy pártszervezetben miként érvényesül a Központi Bizottságnak a pártdem Óikráciáró 1 szó-, ló határozata. Kitűnik belőlük, hogy a vezetőség rendszeresen tájékoztatja-e tagságát az üzem vagy intézmény életét érintő legfontosabb kérdésekről, kikéri-e ezekben a párttagság véleményét? Beszámolnak a vezetőségiek, hogy miként hajtották végre és végrehajtották-e az elmúlt két évben tartott gyűlések határozatait?- A vezetőségi beszámolókban sóik szó esik a pártszervezetek. agitációs és propagandamunkájáról is. Arról, hogy milyen eszközökkel hirdették a párt politikáját? Beszámolnak a szabad pártnapokról, a csoportos beszélgetésekről, s nem utolsósorban a szervezetek ideológiai munkájáról. ! A beszámolók vitája után, az augusztusi taggyűléseken .választják meg a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőit. — A városi pártbizottság véleménye az, hogy lehetőség szerint az elmúlt választások előkészítésében jól bevált párttagoknak kell a bizalmat megszavazni. Hiszen rendkívül nagy feladat vár a Selölő bizottságra — mondotta Papp József —, minden párttag véleményét ki kell kérniök az új vezetőségibe javasoltakról. Az új vezetőségi tagok kiválasztásánál a pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy csak indokolt esetben cseréljék ki a Vezetőség valamelyik tagját. Ilyenkor — véleményünk szerint — közölni kell az érdekelttel, hogy miért nem javasolják újból. Ési a valódi okot kell elmondani! A városi pártbizottság szeretné — ha már cserére van szükség —, hogy politikailag és szakmailag jobban képzett, és egyébként is, a korábbinál alkalmasabb párttag kerüljön a vezetőségbe. — Miért törekedünk az állandóságra? Mert az a tapasztalat, hogy több éves, folyamatos munka hoz gyü- ,mölcsöxő eredményeket. Szentember 1-e és október ,1-e között választják meg a p á rtala pszervezetek vezetőségét, a párttitkár okát és a felsőbb pártszerv értekezletére a küldötteket. A vezetőségválasztás módja annyiban változik, hogy a korábbi aktív és passzív választás helyett aiz idén csak aktív választásra ad lehetőséget. Ennek lényen ge: a szavazólapon csak any- nyi párttag neve maradhat, ahány tagú vezetőséget a felsőbb pártszerv jóváhagyott. — Ezért nagyon fontos, hogy mindenki ügyeljen erre. A szabályok szerint ugyanis, ha a taggyűlésen az érvénytelen szavazatok száma eléri a szavazásra jogosultak szá-1 mának húsz százalékát — a szavazást és a taggyűlést meg kell ismételni! A jelölő bizottság által jelöltek közül a párttag törölhet, helyébe írhat, de végül is a lapon sem több, sem kevesebb név nem Szerepelhet az előre meghatározottnál. Ellenkező esetben a szavazólap érvénytelen •lesz. — Ugyanezen a szeptemberi taggyűlésen vitatják meg a kongresszusi! irányelveket és a szervezeti szabályzat tervezetét. Addigra mindkettő eljut a párttagsághoz. Ezután pártcsopoirt-értekezleteken a tagok elmondhatják véleményüket, észrevételeiket. Javasolhatják, hogy szerintük mit kellene megváltoztatni vagy még bevenni ezekbe a dokumentumokba. A pártvezetőségek összegyűjtik a véleményeket, és ezekből, valamint Isaját észrevételeikből készítik el a vezetőségválasztó taggyűlés vitaindítóját. A taggyűlésen dönteni kell, hogy miben értenek egyet a tagok a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat tervezetével, illetve hogy miiben nem értenek egyet, és miben nem foglalnak állást. A városi pártbizottság ezeket a vitaindítókat összefoglalva a városi pártértekezlet elé terjeszti. * — Befejezésül hadd mond'jam el, örvendetesnek tart- íjuk, hogy a pártszervezetek választást előkészítő munkája (nem csökkenti a termelő- munkába fektetett energiát. (Mind a kettő zökkenők nélkül halad — fejezte be tájékoztatóját Papp József osztályvezető. Bányász Hédi SZCNYí HALALANAK 10. ÉVFORDULÓJÁRA: Tizennégy nyár Zebegényben A július 13-án kezdődő képzőművészeti szabadiskola hallgatói egy kedves kis kötetet kapnak kézhez. Tizennégy nyár Zebegényben — a címe. Szerzője Elekfy Jenőné. Kézirata a Szőnyi Ist- vánékkal Zebegényben eltöltött nyarak emlékét idézi. Dr. Pataky Dénes előszava szerint a kis mű a zebegényi művészkolónia hű képét adja, és bepillantást nyújt a művészek életébe. A kötet megismertet a művész elragadó egyéniségével, kiemeli Szőnyi és Elekfy régi kapcsolatát, amely 1913-ban kezdődött a - Képzőművészeti Főiskolán. Intim és megható írásmű, amely dokumentációs értékkel bír. Elekfy Jenőné férje minden esztendőben István napi köszöntőt írt a vendéglátó házigazda tiszteletére. Ezek a versek jelentik a mű gerincét. A versszakok kapcsán megelevenedik a sok kedves emlék, a Dunakanyar remek tájai. Nemcsak a táj szolgált művészi szenzációkkal, hanem az egész falusi élet. Szőnyi Istvánt vonzotta az egyszerű emberek élete. Ez több, képén is kifejezésre jut. 1928 az első zebegényi nyár dátuma. S utána még tucatnál több következik. A község sok művészének adott nyáron otthont. Berény Róbert, Bernáth Aurél, Ducsay Béla, Göllner Miklós, Aba-Novák Vilmos — mind itt alkotott. A falusiak megszerették és megszokták őket. így fejlődött Zebegény észrevétlenül művészteleppé. A kedves és bensőséges visz- szaemlékezést számos műmelléklet és fényképfelvétel díszíti. Az Utószóban Pataky Dénes mondja el az 1960. augusztus 30-án elhunyt Szőnyi István életét. Elekfy Jenő munkásságát felesége, a bizonyára nagy érdeklődést keltő kötet szerzője idézi a könyv végén. (P. r.) Kulturális hírek néhány mondatban A Képzőművészeti Alap Lektorátusa ezen a héten bírálta el azokat a pályaműveket, amelyeket a Duna Műhely alkotócsoport tagjai küldtek be a városi tanács felszabadulási pályázatára. A közel hetven alkotásból huszonhét festmény és grafika szerepel az augusztus 20-án nyíló kiállításon. ★ A Fegyveres Erők Klubjában Veres Péterre emlékeznek a volt vörös katonák kedd esti klubestjén. A bélyeggyűjtők következő foglalkozásán a spanyol polgárháború és a nemzetközi munkásmozgalom kapcsolatát elevenítik fel. ★ Pénteken tért haza a Bogá- nyi Tibor vezette városi KISZ-kórus a debreceni nemzetközi kórusfesztiválról, ahol a folklórkategóriában sikerült a döntőbe kerülnie. A kórus tagjai ma reggel érkeztek Weimarba. Az NDK ifjúsági szövetségének meghívására töltenek itt tíz napot, amelynek során több önálló hangversenyen és baráti kórus- találkozón szerepelnek. ★ Bozó Mária, a művelődési központ fiatal művészeti előadója, különösen az ifjúsági foglalkozások és az üzemi kulturális vetélkedők terén végzett egy évig kiemelkedő tevékenységet. E hónaptól kezdve az egyik debreceni művelődési intézményben dolgozik, ahová férjhezmenetele után helyezték. ié A Dunakanyar Fotóklub Alfa csoportja az idén a művelődési központban mutatja be világot járt fotóit, amelyek több nemzetközi kiállításon szereztek elismerést a váci fotósoknak. Az Alfa 70. című kiállítás megnyitója július 26-án lesz, s augusztus 9-ig tekinthető meg. K. F. Naplótarlat: NYÁR Várhelyi Kálmánnak, a Dunakanyar-fotoklub tagjának felvétele. ismét lemaradtunk egy lépéssel Büszkék a szentendreiek. Büszkék is lehetnek. Fele any- nyi hagyománnyal, mint Vácott, de kétszer annyi hozzáértéssel, szeretettel és az anyagi lehetőségek tálalásával országJULIUS VÉGÉN FOCICSEMEGE Vácra jön a válogatott Július 22-én, 24-én és 26-án lesz mit nézniük a labdarúgás váci rajongóinak. Magyarország legjobb focistái látogatnak el a stadionba, hogy ott bemutassák tudásukat. — Szerdán és pénteken — tájékoztatott Bábi Lajos, a VTS-elnöke — a négy utánpótlás válogatott játszik körmérkőzést. Az igazi csemege azonban vasárnap lesz, amikor is négy órakor a „B” válogatott méri össze erejét a Dunakeszi Vasutas csapatával, A derbyk v'lágcsúcstartója — Esch Győző 5000 versenyen - 250 nagydíj Dunakeszin él Esch Győző, július 18-án tölti be hetven- harmadik életévét. Korának nagy lovasegyénisége volt. Születésnapja előtt otthonában kerestem fel, és arra kértem. emlékezzék egy kicsit. A falakon fényképek, sok nagy siker emléke, és azoknak a lovaknak portréi, „akiknek” nyergében Győző bácsi olyan sok babért aratott. — 1911-ben kezdtem ismerkedni a „szakmával”, öt tanuló év után, 1916. április 4-én indultam el életem első versenyén, Alagon. Ebben az évben még hét versenyt nyertem. A következőben huszonhármat és 1918-ban pontosan ötvenel. Ekkor győztem először derbyn. Az osztrák der- byt nyertem meg. — 1919-ben ötvenhét versenyt nyertem, s ezzel — életemben először és utoljára — champion lettem. A következő évben megnősültem, nemsokára ünnepeljük az arany lakodalmunkat, és végleg Alag- ra kerültem. 1922-ben két der- byt is nyertem: az osztrákot és a magyart. Magyarországon először 1921-ben rendeztek derbyt Alagon. Azt Nagy Géza nyerte, Vatinius nyergében. — 1924 nagyon sikeres évem volt. Hét nagy verseny győzelmét szereztem meg. Hetvenötmillió koronát jelentett nekem. Ekkor kaptam meg először az Alagi-díjat. Másodszor és utoljára 1927-ben győztem két derbyn: az osztrákon és a magyaron. A téli időszakban Olaszországban és Franciaországban versenyeztem. 1931- ben itt is díjait szereztem. Másért is emlékezem erre Ezeknek a versenyeknek az volt az érdekessége, hogy egy befagyott tó jegén futottunk kétezer métert. — 1933, 1934, 1938. Három magyar derby éve, amelyeken nyertem. Az utolsó 39-ben volt, Csehországban; ezzel a győzelemmel fejeztem be pályafutásomat. Utána Alagon lettem idomár. Igaz ugyan, hogy 1949-ben, sőt még 1961- ben is indultam egy versenyen, de az utolsó nagy év mégiscsak 1939 volt. Esch Győző mintegy ötezer versenyen vett részt, és kétszázötven nagydíjat nyert. Győzött hat osztrák, öt magyar és egy cseh derbyn. Hatvan éve él a lovak világában. Ma is, jóllehet hat éve nyugdíjba vonult. A fürge járású Győző bácsi — mint mondja — 103 éves koráig akwr élni. Ez sikereinek rugója is — vallja — ez tartotta olyan sokáig a lovasok élvonalában. Solymosi László majd hatkor a Váci Híradás Vasas az „A" válogatottal. — Milyen eredményre számít a HAGY-mérkőzésen? — Nem akarok jósolni, de azit tudom, hogy a váci fiúit szereznek néhány forró pilla- tot az ország legjobbjainak ... — Ritkán van Vácott ilyen focimeccs. Vajon mi adta az ötletet? — Nem akartunk megfeledkezni a .sportbarátokról — ezért lesz nyáron ilyen mérkőzés. A másik ok: a Híradás csapatának most nagyon fontos a jó felkészülés, hiszen az egyfordulós bajnokság megnyerésével reményeket ébresztettek ... Ügy érezzük, ezzel a mérkőzéssel is teszünk valamit azért, hogy a váci fiúk bizonyítványában jövőre szerepeljen a bűvös mondat: „Felsőbb osztályba léphet.” M. S. világ előtt bizonyították: a művészet, a jó ízlés, a nemzeti hagyomány, a vegyes lakosságú városhoz mért okos magamutogatás iskolapéldáját teremtették meg. Van theátrum, van XVIII. századbeli hangulatba ágyazott korszerű előadássorozat, nyüzsgő korzóélet, Pestről érkezett kíváncsi had, elismerő kritika. Nekünk meg ... Mit is lehetne itt csinálni, hogy érdemes, figyelő szemek is igent intsenek a próbálkozásainkra? Híresek vagyunk arról, hogy elverjük szanaszét a világba legjobbjainkat: keserűség pörgeti szóra ajkam, ha arra gondolok, hogy ilyen, valóban nagy lehetőség birtokában meg sem mozdulunk. Itt van mindjárt az ölünkbe hullt, ám soha ki nem használt lehetőség: az országban egyedülálló harmóniában, a nép „mulattatására”, nevelésére szolgáló gyönyörű Konstantin tér, amely a dunai népek testvéri gondolatának lehetne visszhangzó nagy színházcsarnoka. Nekünk még arra sem lenne szükségünk, mint Szegeden, hogy pesti művészekkel énekeltessünk, vagy horribilis összegeket adjunk ki egy-egy világnagyság fellépti díjául. Nekünk a gondolatot kell képviselünk, a szerény körülmények között megvalósíthatót, amely áthat szereplőt és hallgatót egyaránt. Kidolgoztam én a terveket, meg is lenne ama nagy „forgatókönyv”, amelybe belekukkantva, a kételkedő is megcsóválhatja a fejét: Van benne: valami... De erről majd legközelebb..: R. T. „Sok szakosztály A Pest megyei Sportszövetség és a Magyar Evezős Szövetség megbízásából a nyári hónapokra feladatul kaptam a Váci Evezős Sportiskola megszervezését. Tizenöt évig versenyeztem, de most láttam csak közelről egy vidéki evezős szakosztály nehézségeit, küszködéseit. A váci evezős szakosztály tagjai hallatlan összetartással, fegyelmezettséggel, egymás tiszteletben tartásával, közös örömökkel, sikerrel és sikertelenséggel, szerénységgel, egy külön kis családot alkot. öreg versenyző és pedagógus vagyok. Mondhatom hát: a szakosztály belső élete igen jó hatást gyakorolt rám. Sok evezős szakosztály megirigyelheti a váci evezősök belső életét. E szép, egészséges szellem a sportegyesület elnökségének és a szakosztály vezetőd ségének jó munkáját fémjelzi. A szakosztály történetét tanulmányozva megállapítottam, hogy ezt a szellemet Váry Gábor tanár alapozta meg és azt a jelenlegi vezetők az edzőkkel közösen igyekeznek tovább építeni — sikerrel. Meg-- említem, hogy a szakosztály négy versenyzője (Dulay La-* jós, Noé Gábor, Kozma György és Réti József) tagja a felnőtt evezősválogatott keretnek, két ifjúsági versenyzője (Tóth László és Wacht- ler Lajos) pedig az ifjúsági válogatottal a közeljövőben részt vesz a Romániában rendezendő Olimpiai Reménységek Tornáján. Kávay Zoltán testnevelő tanár — evezős edző l « l