Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

VÁC I NAPLŰ A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1970. JÜLIUS 5., VASÁRNAP A X. kongresszus előtt: Tartalmas, elemző beszámolókat készítettek a pártszervezetek Papp József PTO-vezető tájékoztatója ' A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak február 16-i határozata értelmében a pártszervezetek­ben két taggyűlésen készítik elő a X. pártkongresszust. Azért kerestük fel a városi pártbizottságon Papp Józse­fet, a párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetőjét, hogy megkérjük, tájékoztassa olvasóinkat az előkészítő munkáról. í — Augusztus 1-e és szep­tember 1-e között — a veze­tőségválasztó taggyűlést meg­előzően lehetőleg egy hónap­pal — alapszervezeteink tag­gyűlést tartanak. Ezeken a vezetőség beszámol az elmúlt két évben végzett munkájá­ról, amit a párttagok megvi­tatnak. Ezen a taggyűlésen ■választják meg a szeptembe­ri, vezetőségváiasztó taggyű­lés tisztségviselőit is. — Július elsejére elkészült a pártvezetőségek többségé­nek beszámolója. Ezeknek egy példányát a városi pártbizott­ság is megkapta és vélemé­nyezte. Ezt megelőzően, még a beszámoló elkészítésének időszakában, az instruktorok sok segítséget adtak a veze­tőségeknek. — A vezetőségek beszámo­lóiban tehát benne van a pártbizottság mintegy ötven instruktorának minden elis­merésre érdemes munkája is. • — Azt tapasztaltuk, hogy a Vezetőségek a IX. pártkong­resszus határozatainak tükré­ben adnak számot aiz elmúlt két év munkájáról, a szerve­zeti fejlődésről, a tagság ősz-, szetételének alakulásáról, ezen belül a fizikai munkások és a nők arányáról. A beszá­molókból kiderül az is, hogy a tagnevelés a pártszerveze­tek többségében nem egy-két elvtárs, hanem a párttagság zömének feladata. Kitérnek a beszámolók arra is, hogy a tagoknak a gyűléseken felve­tett észrevételeit a pártveze­tőség miként hasznosította munkájában, hogy egy-egy pártszervezetben miként érvé­nyesül a Központi Bizottság­nak a pártdem Óikráciáró 1 szó-, ló határozata. Kitűnik belő­lük, hogy a vezetőség rend­szeresen tájékoztatja-e tag­ságát az üzem vagy intéz­mény életét érintő legfonto­sabb kérdésekről, kikéri-e ezekben a párttagság vélemé­nyét? Beszámolnak a vezető­ségiek, hogy miként hajtották végre és végrehajtották-e az elmúlt két évben tartott gyű­lések határozatait?- A vezetőségi beszámolók­ban sóik szó esik a pártszer­vezetek. agitációs és propa­gandamunkájáról is. Arról, hogy milyen eszközökkel hir­dették a párt politikáját? Be­számolnak a szabad pártna­pokról, a csoportos beszélge­tésekről, s nem utolsósorban a szervezetek ideológiai mun­kájáról. ! A beszámolók vitája után, az augusztusi taggyűléseken .választják meg a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlé­sek tisztségviselőit. — A városi pártbizottság véleménye az, hogy lehetőség szerint az elmúlt választások előkészítésében jól bevált párttagoknak kell a bizal­mat megszavazni. Hiszen rendkívül nagy feladat vár a Selölő bizottságra — mondot­ta Papp József —, minden párttag véleményét ki kell kérniök az új vezetőség­ibe javasoltakról. Az új veze­tőségi tagok kiválasztásánál a pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy csak indo­kolt esetben cseréljék ki a Vezetőség valamelyik tagját. Ilyenkor — véleményünk sze­rint — közölni kell az érde­kelttel, hogy miért nem java­solják újból. Ési a valódi okot kell elmondani! A városi pártbizottság szeretné — ha már cserére van szükség —, hogy politikailag és szakmai­lag jobban képzett, és egyéb­ként is, a korábbinál alkalma­sabb párttag kerüljön a veze­tőségbe. — Miért törekedünk az ál­landóságra? Mert az a ta­pasztalat, hogy több éves, folyamatos munka hoz gyü- ,mölcsöxő eredményeket. Szentember 1-e és október ,1-e között választják meg a p á rtala pszervezetek vezetősé­gét, a párttitkár okát és a fel­sőbb pártszerv értekezletére a küldötteket. A vezetőségvá­lasztás módja annyiban vál­tozik, hogy a korábbi aktív és passzív választás helyett aiz idén csak aktív választásra ad lehetőséget. Ennek lényen ge: a szavazólapon csak any- nyi párttag neve maradhat, ahány tagú vezetőséget a fel­sőbb pártszerv jóváhagyott. — Ezért nagyon fontos, hogy mindenki ügyeljen erre. A szabályok szerint ugyanis, ha a taggyűlésen az érvény­telen szavazatok száma eléri a szavazásra jogosultak szá-1 mának húsz százalékát — a szavazást és a taggyűlést meg kell ismételni! A jelölő bi­zottság által jelöltek közül a párttag törölhet, helyébe ír­hat, de végül is a lapon sem több, sem kevesebb név nem Szerepelhet az előre megha­tározottnál. Ellenkező esetben a szavazólap érvénytelen •lesz. — Ugyanezen a szeptembe­ri taggyűlésen vitatják meg a kongresszusi! irányelveket és a szervezeti szabályzat ter­vezetét. Addigra mindkettő eljut a párttagsághoz. Ezután pártcsopoirt-értekezleteken a tagok elmondhatják vélemé­nyüket, észrevételeiket. Java­solhatják, hogy szerintük mit kellene megváltoztatni vagy még bevenni ezekbe a doku­mentumokba. A pártvezetősé­gek összegyűjtik a vélemé­nyeket, és ezekből, valamint Isaját észrevételeikből készí­tik el a vezetőségválasztó tag­gyűlés vitaindítóját. A tag­gyűlésen dönteni kell, hogy miben értenek egyet a tagok a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat tervezetével, illetve hogy mi­iben nem értenek egyet, és miben nem foglalnak állást. A városi pártbizottság ezeket a vitaindítókat összefoglalva a városi pártértekezlet elé terjeszti. * — Befejezésül hadd mond­'jam el, örvendetesnek tart- íjuk, hogy a pártszervezetek választást előkészítő munkája (nem csökkenti a termelő- munkába fektetett energiát. (Mind a kettő zökkenők nél­kül halad — fejezte be tájé­koztatóját Papp József osz­tályvezető. Bányász Hédi SZCNYí HALALANAK 10. ÉVFORDULÓJÁRA: Tizennégy nyár Zebegényben A július 13-án kezdődő kép­zőművészeti szabadiskola hall­gatói egy kedves kis kötetet kapnak kézhez. Tizennégy nyár Zebegény­ben — a címe. Szerzője Elekfy Jenőné. Kézirata a Szőnyi Ist- vánékkal Zebegényben eltöl­tött nyarak emlékét idézi. Dr. Pataky Dénes előszava szerint a kis mű a zebegényi művész­kolónia hű képét adja, és be­pillantást nyújt a művészek életébe. A kötet megismertet a mű­vész elragadó egyéniségével, kiemeli Szőnyi és Elekfy régi kapcsolatát, amely 1913-ban kezdődött a - Képzőművészeti Főiskolán. Intim és megható írásmű, amely dokumentációs értékkel bír. Elekfy Jenőné férje minden esztendőben István napi kö­szöntőt írt a vendéglátó házi­gazda tiszteletére. Ezek a ver­sek jelentik a mű gerincét. A versszakok kapcsán megeleve­nedik a sok kedves emlék, a Dunakanyar remek tájai. Nem­csak a táj szolgált művészi szenzációkkal, hanem az egész falusi élet. Szőnyi Istvánt von­zotta az egyszerű emberek éle­te. Ez több, képén is kifejezés­re jut. 1928 az első zebegényi nyár dátuma. S utána még tucatnál több következik. A község sok művészének adott nyáron ott­hont. Berény Róbert, Bernáth Aurél, Ducsay Béla, Göllner Miklós, Aba-Novák Vilmos — mind itt alkotott. A falusiak megszerették és megszokták őket. így fejlődött Zebegény észrevétlenül művészteleppé. A kedves és bensőséges visz- szaemlékezést számos műmel­léklet és fényképfelvétel dí­szíti. Az Utószóban Pataky Dénes mondja el az 1960. au­gusztus 30-án elhunyt Szőnyi István életét. Elekfy Jenő munkásságát felesége, a bizo­nyára nagy érdeklődést keltő kötet szerzője idézi a könyv végén. (P. r.) Kulturális hírek néhány mondatban A Képzőművészeti Alap Lektorátusa ezen a héten bí­rálta el azokat a pályaműve­ket, amelyeket a Duna Mű­hely alkotócsoport tagjai küldtek be a városi tanács felszabadulási pályázatára. A közel hetven alkotásból hu­szonhét festmény és grafika szerepel az augusztus 20-án nyíló kiállításon. ★ A Fegyveres Erők Klubjában Veres Péterre emlékeznek a volt vörös katonák kedd esti klubestjén. A bélyeggyűjtők következő foglalkozásán a spanyol polgárháború és a nemzetközi munkásmozgalom kapcsolatát elevenítik fel. ★ Pénteken tért haza a Bogá- nyi Tibor vezette városi KISZ-kórus a debreceni nem­zetközi kórusfesztiválról, ahol a folklórkategóriában sikerült a döntőbe kerülnie. A kórus tagjai ma reggel érkeztek Weimarba. Az NDK ifjúsági szövetségének meghívására töltenek itt tíz napot, amely­nek során több önálló hang­versenyen és baráti kórus- találkozón szerepelnek. ★ Bozó Mária, a művelődési központ fiatal művészeti előadója, különösen az ifjúsá­gi foglalkozások és az üzemi kulturális vetélkedők terén végzett egy évig kiemelkedő tevékenységet. E hónaptól kezdve az egyik debreceni művelődési intézményben dol­gozik, ahová férjhezmenetele után helyezték. ié A Dunakanyar Fotóklub Al­fa csoportja az idén a művelő­dési központban mutatja be világot járt fotóit, amelyek több nemzetközi kiállításon szereztek elismerést a váci fotósoknak. Az Alfa 70. című kiállítás megnyitója július 26-án lesz, s augusztus 9-ig te­kinthető meg. K. F. Naplótarlat: NYÁR Várhelyi Kálmánnak, a Dunakanyar-fotoklub tagjának fel­vétele. ismét lemaradtunk egy lépéssel Büszkék a szentendreiek. Büszkék is lehetnek. Fele any- nyi hagyománnyal, mint Vá­cott, de kétszer annyi hozzáér­téssel, szeretettel és az anyagi lehetőségek tálalásával ország­JULIUS VÉGÉN FOCICSEMEGE Vácra jön a válogatott Július 22-én, 24-én és 26-án lesz mit nézniük a labdarúgás váci rajongóinak. Magyaror­szág legjobb focistái látogat­nak el a stadionba, hogy ott bemutassák tudásukat. — Szerdán és pénteken — tájékoztatott Bábi Lajos, a VTS-elnöke — a négy után­pótlás válogatott játszik kör­mérkőzést. Az igazi csemege azonban vasárnap lesz, ami­kor is négy órakor a „B” vá­logatott méri össze erejét a Dunakeszi Vasutas csapatával, A derbyk v'lágcsúcstartója — Esch Győző 5000 versenyen - 250 nagydíj Dunakeszin él Esch Győző, július 18-án tölti be hetven- harmadik életévét. Korának nagy lovasegyénisége volt. Születésnapja előtt otthoná­ban kerestem fel, és arra kér­tem. emlékezzék egy kicsit. A falakon fényképek, sok nagy siker emléke, és azoknak a lovaknak portréi, „akiknek” nyergében Győző bácsi olyan sok babért aratott. — 1911-ben kezdtem ismer­kedni a „szakmával”, öt ta­nuló év után, 1916. április 4-én indultam el életem első versenyén, Alagon. Ebben az évben még hét versenyt nyer­tem. A következőben huszon­hármat és 1918-ban pontosan ötvenel. Ekkor győztem elő­ször derbyn. Az osztrák der- byt nyertem meg. — 1919-ben ötvenhét ver­senyt nyertem, s ezzel — éle­temben először és utoljára — champion lettem. A követke­ző évben megnősültem, nem­sokára ünnepeljük az arany la­kodalmunkat, és végleg Alag- ra kerültem. 1922-ben két der- byt is nyertem: az osztrákot és a magyart. Magyarországon először 1921-ben rendeztek derbyt Alagon. Azt Nagy Géza nyer­te, Vatinius nyergében. — 1924 nagyon sikeres évem volt. Hét nagy verseny győzel­mét szereztem meg. Hetvenöt­millió koronát jelentett ne­kem. Ekkor kaptam meg elő­ször az Alagi-díjat. Másodszor és utoljára 1927-ben győztem két derbyn: az osztrákon és a magyaron. A téli időszakban Olaszországban és Franciaor­szágban versenyeztem. 1931- ben itt is díjait szereztem. Másért is emlékezem erre Ezeknek a versenyeknek az volt az érdekessége, hogy egy befagyott tó jegén futottunk kétezer métert. — 1933, 1934, 1938. Három magyar derby éve, amelyeken nyertem. Az utolsó 39-ben volt, Csehországban; ezzel a győzelemmel fejeztem be pá­lyafutásomat. Utána Alagon lettem idomár. Igaz ugyan, hogy 1949-ben, sőt még 1961- ben is indultam egy verse­nyen, de az utolsó nagy év mégiscsak 1939 volt. Esch Győző mintegy ötezer versenyen vett részt, és két­százötven nagydíjat nyert. Győzött hat osztrák, öt ma­gyar és egy cseh derbyn. Hat­van éve él a lovak világában. Ma is, jóllehet hat éve nyug­díjba vonult. A fürge járású Győző bácsi — mint mondja — 103 éves koráig akwr élni. Ez sikereinek rugója is — vallja — ez tartotta olyan so­káig a lovasok élvonalában. Solymosi László majd hatkor a Váci Híradás Vasas az „A" válogatottal. — Milyen eredményre számít a HAGY-mérkő­zésen? — Nem akarok jósolni, de azit tudom, hogy a váci fiúit szereznek néhány forró pilla- tot az ország legjobbjainak ... — Ritkán van Vácott ilyen focimeccs. Vajon mi adta az ötletet? — Nem akartunk megfeled­kezni a .sportbarátokról — ezért lesz nyáron ilyen mér­kőzés. A másik ok: a Híradás csapatának most nagyon fon­tos a jó felkészülés, hiszen az egyfordulós bajnokság meg­nyerésével reményeket ébresz­tettek ... Ügy érezzük, ezzel a mérkőzéssel is teszünk va­lamit azért, hogy a váci fiúk bizonyítványában jövőre sze­repeljen a bűvös mondat: „Felsőbb osztályba léphet.” M. S. világ előtt bizonyították: a művészet, a jó ízlés, a nemzeti hagyomány, a vegyes lakossá­gú városhoz mért okos maga­mutogatás iskolapéldáját te­remtették meg. Van theátrum, van XVIII. századbeli hangu­latba ágyazott korszerű elő­adássorozat, nyüzsgő korzó­élet, Pestről érkezett kíváncsi had, elismerő kritika. Nekünk meg ... Mit is le­hetne itt csinálni, hogy érde­mes, figyelő szemek is igent intsenek a próbálkozásainkra? Híresek vagyunk arról, hogy elverjük szanaszét a világba legjobbjainkat: keserűség pör­geti szóra ajkam, ha arra gon­dolok, hogy ilyen, valóban nagy lehetőség birtokában meg sem mozdulunk. Itt van mindjárt az ölünkbe hullt, ám soha ki nem hasz­nált lehetőség: az országban egyedülálló harmóniában, a nép „mulattatására”, nevelésé­re szolgáló gyönyörű Konstan­tin tér, amely a dunai népek testvéri gondolatának lehetne visszhangzó nagy színházcsar­noka. Nekünk még arra sem lenne szükségünk, mint Szege­den, hogy pesti művészekkel énekeltessünk, vagy horribilis összegeket adjunk ki egy-egy világnagyság fellépti díjául. Nekünk a gondolatot kell kép­viselünk, a szerény körülmé­nyek között megvalósíthatót, amely áthat szereplőt és hall­gatót egyaránt. Kidolgoztam én a terveket, meg is lenne ama nagy „for­gatókönyv”, amelybe belekuk­kantva, a kételkedő is meg­csóválhatja a fejét: Van benne: valami... De erről majd legközelebb..: R. T. „Sok szakosztály A Pest megyei Sportszövet­ség és a Magyar Evezős Szö­vetség megbízásából a nyári hónapokra feladatul kaptam a Váci Evezős Sportiskola meg­szervezését. Tizenöt évig ver­senyeztem, de most láttam csak közelről egy vidéki eve­zős szakosztály nehézségeit, küszködéseit. A váci evezős szakosztály tagjai hallatlan összetartással, fegyelmezett­séggel, egymás tiszteletben tartásával, közös örömökkel, sikerrel és sikertelenséggel, szerénységgel, egy külön kis családot alkot. öreg versenyző és pedagó­gus vagyok. Mondhatom hát: a szakosztály belső élete igen jó hatást gyakorolt rám. Sok evezős szakosztály megirigyel­heti a váci evezősök belső éle­tét. E szép, egészséges szel­lem a sportegyesület elnöksé­gének és a szakosztály vezetőd ségének jó munkáját fémjelzi. A szakosztály történetét ta­nulmányozva megállapítottam, hogy ezt a szellemet Váry Gábor tanár alapozta meg és azt a jelenlegi vezetők az ed­zőkkel közösen igyekeznek to­vább építeni — sikerrel. Meg-- említem, hogy a szakosztály négy versenyzője (Dulay La-* jós, Noé Gábor, Kozma György és Réti József) tagja a felnőtt evezősválogatott ke­retnek, két ifjúsági verseny­zője (Tóth László és Wacht- ler Lajos) pedig az ifjúsági válogatottal a közeljövőben részt vesz a Romániában ren­dezendő Olimpiai Reménysé­gek Tornáján. Kávay Zoltán testnevelő tanár — evezős edző l « l

Next

/
Oldalképek
Tartalom