Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
Pf.vi um 6 ^Mírlap 1970. JŰLIUS 1., SZERDA Köszönjük... Ahonnan elvonult az ár Érdi hullámok Gyerekek paradicsoma az érdi strand. Naponta több száz szünidejét töltő diák keresi fel a hűs vizű fürdőt, menedéket keresve a kánikulában. FŰIT A Városliget egy csendes zu- , gában, ahova nem hat el a vursli vidám zsivaja, s nem hallani a Fáskör labdarúgócsatáinak hangorkánját sem, ott áll egyetlen rávésett szóval a homlokán egy régi sírkő. Az arra sétáló ifjú szerelmesek és a liget öreg szerelmesei mindig újra leolvassák a szót: „FŰIT”. Fűit latinul annyit jelent, hogy „volt, vége, elmúlt”. S a kőlap hátoldalán olvasható magyarázat sem árulja el, hogy ki nyugszik a különös felirat és a ma is friss virágokkal beültetett hant alatt immár több mint 160 éve. A magyarázó véset, így hangzik: „Egy 1809-ben elhunyt és magát megnevezni nem akaró IFJÚSÁGI ES DIÁK UTAZÁSI IRODA Rendkívüli alkalom Berlin-Potsdam-LipcseEisenach-Erfurt-WeimarDreida-MeissenSzász-Svájc Időpont: VII. 22—Vili. 1. Vili. 6—Vili. 16. Vili. 8—Vili. 18. Irányár: 2680 Ft Zsebpénz: 405 Ft-ért 90 márka Fizetendő előleg: 400 Ft Utazásainkhoz az OTP részletfizetési kedvezményt nyújt. BUDAPESTI IGAZGATÓSÁG Budapest V., Szabadság tér 16. Telefon: 317-777 és 113-568. pesti ügyvéd sírja, aki végrendeletében Pest városának hagyományt juttatott azzal a kéréssel, hogy a Városligetben temessék el, és sírkövére egy szót véssenek: FŰIT (Volt)”. Ha valaki ennél többet akar tudni „Fűit”-ról, annak vissza kell lapozni a Hazai és Külföldi Tudósítások 1806 decemberi számáig. Itt olvasható dr. Horváth Jakab nekrológja. (Kult- sár István: „Fűit.”) Egyébként | 1806 a pontos dátum, nem az 1809. A nekrológból kiderül, hogy Horváth Jakab egyike volt a legelsőknek, akik Pesten ügyvédi gyakorlatot folytattak. Az ügyvédi gyakorlat szürke ténye mögött pedig történelmi jelentőségű érdem húzódik meg: Martinovics Ignác és republikánus társai védelmét vállalta Horváth Jakab ama 175 év előtti összeesküvési perben, s a haladó gondolkodású ügyvéd azon munkálkodott, hogy Martinovicsék közül minél kevesebben essenek áldozatául a Habsburgok bosszújá- i nak, a hóhér pallósának. Elke- I rülte a halálos ítéletet Batsá- J nyi János és Kazinczy Ferenc is. Népviselete» női szépségverseny „Aranysarkantyús“ férfiak Július 16—18 között Szeged ad otthont a folklór művészeinek: itt tartják a szakszervezeti táncegyüttesek V. országos fesztiválját, amelyet a magyar és külföldi együttesek gálaestje, valamint a szakmai bemutatók avatnak látványos eseménnyé. A dunántúli néptáncosok július 25—26-án lépnek közönség elé — egyebek közt — zene- és tánc versenyekkel, az „aranysarkantyús” férfi szólótáncversennyel, népviselete« női szépségversennyel, sportjátékversennyel szórakoztatnak. m A VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire villanyszerelőket, ezek mellé betanított munkásokat, segédmunkásokat. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Viiianyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzem Budapest VI., Mozsár utca 16. Ribiszkeszüret 280 egyetemista és közép- iskolás diák kezdte meg a ri- bizkeszüretet a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonvilá- gosi telepén. A környéken meghonosított ízletes gyümölcs jó termést hozott az idén: holdankénti átlagos hozama meghaladja a 20 mázsát. A gyümölcs nagy részét exportálják. LEVÉL CSENGERBŐL A postás levelet hozott a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége címére. Feladója: Csenger és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Nem egyszerű ügyirat, nem megrendelés, nem reklamáció. Távol áll mindettől, de igen közel az emberi szívekhez. Ezt a szövetkezetét az árvíz hatmillió forinttal károsította meg ez év májusában. Elsodort vendéglőt és presszót, felvásárló helyeket, tönkretett kisebb-nagyobb létesítményeket Csengeri központjukban is. De az általuk ellátott hat községben sem volt különb a helyzet, nagy kár érte a lakosságot és a szövetkezeti tagságot. A visszatelepültek az ösz- szeomlott lakásokban sokszor egy ép edényt, tányért nem találtak, vagy egy ruhát, amit felölthet- nek. így járt a csengeri szövetkezet 19 munkatársa is. Szomorú, sőt több ennél, elkeserítő a pusztítás. Nemcsak a vetés ment tönkre, de a gyümölcsösök, almáskertek,, fák, amelyek a lakosság jőve-, delmének jelentős részét bizHogyan élnek az óceánok örök vándorai a Balatonban? Az angolnákat az óceánok örök vándorainak nevezik. Ez az értékes halfajta megfigyelések szerint csak a Karib szorosban szaporodik. A halak, a világ bármely vizén tartózkodnak is, ívás idején megkezdik — sokszor reménytelen — vándorlásukat a temyész- hely feléi,, ^ „• A Balatonba becslések szerint 16—18 millió angolnaivadékot telepítettek az elmúlt években. A horgászok zsákmányai azt bizonyították, hogy megfelelő életteret talált a magyar tengerben ez a halfajta. A kérdés az volt, hogyan sikerül megtalálni az üzemszerű halászás módját. A szakemberek számítottak az angolnák vándorlására. A horgászok közül sokan azt is állították, hogy a kígyó alakú halfajta, akár szárazföldön is megkezdi reménytelen útját. A Balatontól 30— 50 kilométerre levő halastavakban gyakran fognak angolnát. Ezek a vizek azonban összeköttetésben ál’mak a Balatonnal. Egyetlen somogyi halastónál tapasztalták, hogy vizi összeköttetés nélkül is elvándorolnak az angolnák; itt azonban a csatorna és a tó között, egy töltésen csak mintegy 10 métert kellett száraz- földön megtenni a halak- Uk. *• -* • A terel őszárn yakkal felszerelt nagy-varsás fogási módszer, az elmúlt évek kísérletei szerint nem vezetett eredményre. Ehelyett — az angolnák vándorlására számítva — a Sió zsilipnél, mint az egyetlen kivezető vízi útnál, csapdákat szereltek fel. A halászok idei terve 300 mázsa volt. Ä tavaszi vonulásnál azonban ezt a mennyiséget 50 mázsával máris túlszárnyalták. A tapasztalatok szerint — ha az angolna szaporítására nincs is mód a Balatonban —, a halhústermelést és az export lehetőségeket számítva, a halászati szakemberek vállalkozása eredményesnek bizonyult. tosították. Pótlásukhoz egy évtized szükséges. A közös állatállomány nagy része, a háztáji állomány szinte teljesen megsemmisült. Nem csoda, ha mindezek tudtán és láttán a csengenek arra gondoltak, legalább 20 évre visszaveti őket az iszonyú kár. Sok erőfeszítés, verejték gyümölcse tűnt el, mintha soha semmit sem tettek volna. És ekkor mozdult meg az ország, sietett segítségükre. saját megyéjük és szövetkezeteik, majd többek között és elsősorban Pest megye szövetkezetei. Három pavilont, két raktárt kaptak helyszíni felállításra. A Dunakanyar Fogyasztási Szövetkezet egy mérnököt és 4 műszaki dolgozót küldött segítő emberként, akik 10—12 órát dolgoznak, s a kárt szenvedettek mély elismerését és köszönetét egyaránt kiérdemelték. A Váci Fogyasztási Szövetkezet 2 műszaki dolgozója ugyancsak a helyszínen nyújt közvetlen segítséget. Mindez megkönnyíti a korábban, oly reménytelennek látszó helyreállítást, visszaadja az önbizalmat, lehetővé teszi a lakosság napi és jövőbeni ellátásának biztosítását, sőt javítását. Érdemes idézni a levél befejező sorait: „Nagy erőpróba ez a súlyos helyzet számunkra és minden Szamos menti szövetkezet számára, de • erőpróba egész szövetkezeti mozgalmunknak is. Mi most már bízunk abban, sőt tudjuk, hogy együttesen, erőnket ösz- szetéve, szándékainkat egyesítve sikerrel tudjuk kiállni ezt a próbát. Ezért küldjük köszönetünket minden segítő és segíteni szándékozó szövetkezetnek és szövetkezeti szövetségnek.” CSINOSÍTJÁK A FALUT Nyársapát lakossága az elmúlt évben közel 80 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az iskola és a járdák építésénél. Dicsérendő munkát végeztek a község szépítésében is; f ásították, parkosították az utcákat, virágágyások díszítik nemcsak a főutcát, hanem a mellékutcák járdaszegélyeit is. A községi KISZ-szervezet kezdeményezésére itt is megtartották a kommunista vasárnapot. A vasárnapi műszak alatt 20 ezer forint értékű munkát végeztek a fiatalok. Mindent az ivóvízért Albertirsa tanácsa szerződésben bízta meg a Felső-Ti- sza vidéki Vízügyi Igazgatóságot a korszerű ivóvízellátás kivitelezési terveinek elkészítésével. A tervezési munka költségét, amely meghaladja a félmillió forintot, a községfejlesztési alapból fedezik. Ötven kép és húsz szobor Megnyílt Kucs Béla és Stettner Béla kiállítása Vasárnap délelőtt szép számú érdeklődő jelenlétében új tárlat nyílt Vácott a főtéri városi kiállítóteremben. ötven kép és húsz szobor fogadta ízléses elrendezésben a látogatót. Pelczéder Tibor, a művelődési központ igazgatója köszöntötte a megnyitó közönségét. Dr. B. Supka Magdolna, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa elismerőleg szólt a váci bemutatóteremből, amely szinte az ország egyik legmegfelelőbb helyisége kiállítások céljára. Kucs Béla Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásait biztos kézzel formált, tömör figuráiknak jellemezte. Az Alvóik, a Munkás, a Síremléktervek egyszerűségükben ismeg- kapóak, nemesek. Stettner Béla Munkácsy-díjas grafikusművész egyéni stílust teremtett. Teljes frisseséggel ábrázolja mai életünket. Emberileg, politikailag egyaránt hitelesen ábrázol. Ezt igazolja a Pincenapló-illusztráció, a vietnami képsor, a modern Poéta. (p. r.) Mellébeszélések Az őszinte előadó Az előadás elhangzott. Enyhén szólva nem volt valami nagy sikere. Persze hozzájárult ehhez az előadó is, aki, bár végig olvasta előadása szövegét, többször pontatlanul, sőt hibásan fejezte ki magát és a baki versenyben lekörözte bármelyik tv-sztárt. A hallgatóság többet várt, nem értette, mi van az előadóval. Egészen addig, amíg az eladás végén az előadó pontosan és precízen, szép magyarsággal és igen elismerésre méltó magas orgánummal meg nem magyarázta: „Szíves elnézést kérek a tisztelt hallgatóságtól, mert előadásom nem volt elég színes, gördülékeny és többször pontatlanul, pontosabban hibásan fejeztem ki magam. Vagy magamat. Ismételten szíves elnézést kérek, de sajnos, az előadás előtt csak egyszer volt módom átolvasni az előadás szövegét.’’ Banketten A dúsan terített asztalnál hatan ülnek: egy Vendég és öt Kísérő. A Vendég jó étvágyú ember, a vendéglátók olyanok, mint mindig: szerények és elnézők. A Vendég tányérja állandóan tele van, de, ha egy-két villa után csappan a tartalma, vagy a Vendég, vagy a vendéglátók rögtön pótolják. Ha a poharából nyelt egyet-kettőt a Vendég, gyorsan utána töltenek. A Vendég pedig hihetetlen ügybuzgalommal és energiával pusztítja az asztalra rakott ételt, italt. A Kísérők udvariasságból, a vendéglátói tisztség átérzésétől és a Vendég étvágyának csodálásától még alig nyúltak villájukhoz, poharukhoz. Amikor a vendég leteszi szalvétáját, bizonybizony már csak nagyon silány maradékok árváskodnak az asztalon, a vendéglátók pedig kopogó szemmel konstatálják az elemi erejű pusztítást. Két böffentés között megszólal ekkor a vendég: „Én, őszintén megvallva, azok közé az emberek közé tartozom, hogy nem tudok lenyelni egy jóízű falatot, amíg mindenki más jól nem lakott.’’ Meghatotta a bizalom Az egyik dunántúli megyeszékhelyen hallottam az alábbi esetet: Az alapszervezet által kizárt párttag áll a fegyelmi bizottság előtt — fellebbezett a kizárási döntés ellen. A kizárás okát így indokolták: „Elvtársunk — akinél eddig semmi rosszat nem tapasztaltunk — a görögkeleti egyház pénztárát kezeli. Jelzéseink ezt jelezték.” A kizárt a következőket hozta fel mentségére: „Nekem azt mondták az egyházközösségnél: — Tudjuk, hogy maga kezeli a vadásztársaság pénzét és a pártalapszer- vezetnek is maga a pénztárosa. Azt is tudjuk, hogy eddig egyetlen fillér sem tapadt a kezéhez. Ez a szilárdság, jellem, megbízhatóság sugallja nekünk azt, hogy maga kezelje az es izkö- zösség pénzét is. őszintén szólva nagyon-nagyon meghatott ez a bizalom és nem volt erőm, nem volt szívem visszautasitani ezt a megtisztelő bizalmat. Higgyék el, a háznak és a kocsinak semmi köze a pénztárossághoz.” • Megnyugtató Fiatal asszony zokog a börtön — vagy fegyház? — beszélőjében. A rács mögött egy férfi áll. A férfi az asszony férje. A férfi, vagy férj azért van hűvösön és rács mögött, mert bár módszeresen és rendszeresen verte családját, de róluk nem gondoskodott. Most éppen a siró — mert ilyen nők is vannak — feleségét nyugtatgatja: Ne sajnálj engem, ne sirass engem, édes mindenségem, drága feleségem. Miért sírsz, hiszen nem én vagyok bezárva — hanem csak az ajtó. így persze egészen más A srác már harmadszor hoz hármast írásból. Amikor az anyukája nem éppen anyáskodó hangon szóvá teszi, a lurkó így válaszol: — Tudod, Édesanyukám, a tanító néninek új szemüvege van és még nincs jól bejáratva... (papp) I t. 1
