Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-31 / 178. szám
Ma ülést tart a Monori Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Ma délelőtt fél 9 órakor ülést tart a Monori Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a járási tanács vb-termé- ben. Napirenden szerepel: elnöki beszámoló a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Előadó: dr. Ben- csik Mihály vb-elnök. Jelentés a szociálpolitikai tevékenység gondoskodási és igazgatási munkáról, a megyei és járási testületi határozatok végrehajtásáról. Előadó: dr. Dikó István, egészségügyi csoportvezető. A fentieken kívül még egyéb ügyeket tárgyalnak. MŰKÖDIK a vecsési víztorony 1 Először gyanakodva figyelték a vecsésiek, miképp lehet az, hogy a község legmagasabb részében, s a legmelegebb időben is bőven van víz. Vecsésen ugyanis az előző években ilyenkor a csapok „hallgattak” órákon át. A gyanút azonban rövidesen eloszlatta a jó hír: az új víztorony végre működik. Reméljük, minden vecsési megelégedésére, és hosszú idő múlva is elegendő vizük lesz. MONOJhvntfn KÜ-L Ö NiCl A D Á S XII. ÉVFOLYAM, 178. SZÄM 1970. JÚLIUS 31., PÉNTEK JÓ ÜTEMBEN FOLYIK AZ ARATÁS GYÖMRŐN 16 MÁZSA ÁTLAG ÁRPÁBÓL JÓ TERMÉS VÁRHATÓ BURGONYÁBÓL Befejezték az őszi árpa aratását a gyömrői Petői Tsz-ben is. Hayth Ferenc elnök elmondotta, hogy csaknem száz holdról vágták le az őszi árpát. Az átlagtermés 16 mázsa lett, ami az elmúlt évekhez képest jelentős előrelépés. A termény nagy részét már elszállították a termónyforgalmihoz, de hagytak belőle a raktárakban is, a tagság részére. Az árpa után azonnal hozzákezdtek a takarmánybúza aratásához. Eddig mintegy száz holdon végeztek, s az átlagtermés 15 mázsa lett, ennyit is vártak. A jövő hét közepére szeretnéVendéglátó kombinát épül Üllőn „Tüske" című rovatunkban szóvá tettük, hogy az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ üllői ruházati boltjánál a rossz állapotban levő deszkakerítés igen lerontja a tér szépségét. A szövetkezet most frappáns választ radott: lebontja a kerítést és a mögötte levő üres telken nagyszabású építkezésbe fogott. Már az alapokat ássák, s az emberek kíváncsiak, mi épül majd a telken. Massza Sándor elnököt kérdeztük meg erről. — Egy vendéglátó kom- { binát építését kezdtük I meg, amelyben reprezen- ! tatív étterem és presszó kap helyet. A központi étterem építése régi kérése a község lakóinak, de jól jön majd az átutazóknak is. Az építkezésit jövőre fejezzük be. — Ha már a témánál vagyunk: terveznek-e még Üllőn egyéb építkezést, vagy felújítást? — Igen, a kombináton kívül a tejüzem épületét is bővítjük. Ott kap majd helyet a szolgáltató részlegünk. Kölcsönzőboltot helyezünk el benne, valamint a szo- , bafcstő és mázoló, vízvezeték, bádogos, lakatos, stb- részlegeket. — ügy tudjuk, az üllőieknek van még egy kielégítetlen kérésük. — Tudok róla. A Gyár utca tájékán kellene egy élelmiszerboltot nyitnunk. A vezetőségen nem múlik: ha megfelelő telket kapunk, teljesíteni tudjuk ezt a kérést. A boltjainkat egyébként Üllőn korszerűsítettük, bő az áruválaszték, ennyit tudunk addig tenni, amíg az új boltot felépíthetjük. A főtéri kc«ponti étterem alapozási munkái tehát megindultak, s így örömmel vehetjük tudomásul, hogy jövőre a szép, virágos park környékét egy szép épülőt is gazdagítja. (em) nek végezni a takarmánybúzával, utána jöhet a 390 holdnyi Bezosztája. Az előzetes termésbecslés szerint, ez a fajta búzájuk is meghozza a 15 mázsát. A rozs aratását, sajnos, nehezíti az elmúlt napi esőzés. Kissé megdöntötte a rozsot, így a mintegy 80 holdas táblán a kombájnok csak lassan tudnak dolgozni. Ezért eddig mindössze 30 holdat arattak le. Az átlagtermés 12 mázsa körüli. A gyömrői Petőfiben négy kombájnos dolgozik, dicséretes szorgalommal: Nagy András, Juris Sándor, Boczonádi László és Paputh Miklós. Ila közbe nem jön valami, augusztus 10-ig szeretnének végezni az aratással. Mi újság az aratáson kívül á tsz-ben? Szépen fejlődik a kukorica, néhol már embermagasságú. Valószínűleg meglesz a 25 mázsás átlag holdanként. Megkezdték az újburgonya szedését is, 50—60 mázsa termett egy holdon. A kései fajtából ennél. jobb termés várható. Elkészült a szövetkezet két üzlete, a két gyömrői piactéren. Már árusítanak is baromfit, tojást, zöldségfélét és egyebet. Hamarosan húsjellegű juhokat tenyésztenek majd, mert a lakosság is igényli, s a tsz-nek is kifizetődő. Gér József Lehúzott ablakok Mit ír elő a vasúti szabályzat? Meleg van. Mi tagadás, a munka is fárasztó. Utána a bejáró munkásokra még a nem kevésbé fárasztó utazás vár, a tűző naptól átforrósodott vasúti szerelvényeken. Igaz, valamelyest elviselhetőbb az utazás lehúzott ablakok mellett... De nem mindig. Sülysápról a kora reggeli órákban induló helyi vonatok lehúzott ablakokkal várják hajnali utasaikat. Az ilyen kocsikba beülni, kicsit álmosan, néha ’ fázósan — nem kellemes. Különösen nem az, egy-egy kiadós esőzés után. Ilyenkor a kocsik vizesek, az át- ■ nedvesedett ülésekre le sem lehet ülni. S mindehhez hozzájárul még a gyakori vagonkirakás, amit az állomás területén végeznek. „Kedvező széljáráséal” a nyitott ablakokon át vastag szénporréteg rakódik az ülésekre. Nem tudom, a vasúti szabályzat előírja-e, hogy a célállomásokon tartózkodó vonatok ablakait zárva kell tartani. Azt hiszem, igen. Ennek betartásáért elsősorban a kalauzok a felelősek. De a legtermészetesebb mégis csak az volna, ha mi, utasok, húznánk fel az ablakokat, mielőtt leszállunk a vonatról. Saját magunk és utastársaink érdekében. r Jandó István MAI MŰSOR MOZIK 1 ’ Monor: A nősülés keservei. Pilis: Sex és a hajadon. Vecsés: Bye, Bye, Barbara. Eredményesen működik a vecsési nagyközségi tanács vb építőipari költségvetési üzeme Vecsésen a múlt év februárjában megalakult az építőipari költségvetési üzem. Felkerestük Bőszin András üzemvezetőt, hogy tájékoztasHOBBY Mire jó egy öreg vekkeróra? Sokat írtunk már a hobby- ról, vagyis az embereknek szabad idejükben űzött szenvedélyéről, szórakozásáról. Ez néha művészi szintet ér el, máskor meg magas fokú műszaki képzettségről tesz bizonyságot A monori Galbács Mihály fiatal házasember. Kis szobájukban minden bútordarabnak kiszámított, pontos helye van. A hangulatlámpa, rádió, tv nem kelt rendkívüli benyomást. De egy kapcsolótábla szokatlan minden lakás megszokott összképében. Ezért figyeltem fel az elektromos csengőre, ami időnként pirosán villanó jelzőgombbal, bonyolult zsinórrendszerrel, egy fekete műanyag kapcsolóközponton keresztül több irányba ágazik. Mindez kétségtelenül arra utal, hogy a szobában van valami rendkívüli. — Fiatalok vagyunk, szeretünk aludni és nehezen ébredünk — mondja az ifjú férj. — A vonat viszont nem vár. Ez adta az ötletet, hogy elektromos ébresztőórát szereljek a falra. Ez ugyan eddig még nem sokkal több a közönséges ébresztőóra csengetésénél. De aztán a készüléket továbbfejlesztettem. A csengetést egy kattintással a fejünk felett elnémítjuk, de aludni már mégsem lehet, mert egyidejűleg bekapcsol a rádió, kigyullad a hangulatlámpa, a főzőlapon pedig főni kezd a fekete. — Nincs itt valami ördöngösség? — vetem közbe. Azt mondja, szó sincs róla, alapjában véve roppant egyszerű a dolog. Az Ezermester című lap rendszeres olvasója, onnan vette az ötletet. De a kivitelezés már egészen egyéni. Nincs szükség bonyolult tranzisztorrendszerre. Egy öreg vekkeróra szerkezete — amelyben nyolcvoltos áram a kívánt időpontban a kapcsolótábla mechanizmusán keresztül ébreszt, nyitja, csukja le a rádiót, tv-i. Mire gazdája kellőképpen kidörzsöli szeméből az álmot, már forr is a finom illatú fekete. Készségesen elmagyarázza, hogyan működik ez a rendkívül praktikus masina. Két okból nem írhatom le. Előszöris nemigen értettem meg, másodszor: Galbács Mihály szeretné illetékes helyen bemutatni — nem is mint újítást, vagy ötletet, hanem — a kivitelezésnek egészen újszerű, s mint mondja, „egyszerű” módját. TE i son bennünket az üzem munkájáról. — Az üzem elsősorban a nagyközségi tanács vb. számára dolgozik. A múlt évben felújítottunk több állami házat a Kossuth Lajos utcában, a Somogyi—Bacsó úton és a Vörös Hadsereg úton. Orvosi lakást bővítettünk a Dózsa György úton, valamint a község bölcsődéjét; a Tompa utcai óvodában, a felsőtelepi Martinovics téri és Kun Béla téri általános iskolákban és napközi otthonaikban végeztünk felújítási munkákat. Az egészségházban egy szikkasztót építettünk. Felújítottuk az MHSZ épületét és a tűzoltó- laktanyát. Több utcában járdákat építettünk. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak egy üzletet építettünk át, s a Vegyesipari Ktsz-nek irodabővítést végeztünk. Az üllői tanácsnak építettek egy autóbuszmegállót, két orvosi lakást felújítottak, elvégezték a Gyöngyvirág téri zöldségesüzlet befejező munkáit, az Ócsai úton egy másik zöldségesüzletet bővítettek. Felújították a rendőrség épületét, építettek egy pedagóguslakást, s többfeld járdát. Ez évben Vecsésen a Kossuth Lajos utcai sütőüzem tetőszerkezetét, a Kun Béla téri iskola felújítását végzik, lebontották a Vígh utcai KISZ- épületét. A Bajcsy, Virág és Zrínyi utcákban egy-egy állami házat újítanak fel. Építik a MAVAD irodáját, raktárát és kerítését is. A temetőt bekerítették és többfelé járdát építenek. Üllőn az idén ugyancsak járdákat építenek, s a két községben több kisebb összegű munkát is elvégeznek. Az építőipari részleg most, július elsejétől bővült egy kommunális részleggel. A jövőben továbbra is karbantartják az állami házakat, a parkokat, a községi földutakat, hidakat, a temetőt. Üzemeltetik a strandfürdőt és megszervezik a motorizált szemétszállítást. Az üzem központja egyébként Vecsésen, a Damjanich utca 34. szám alatt van, 42-es létszámmal dolgoznak (12 szak- és betanított munkás, 12 nyugdíjas, a többi segédmunkás. Az adminisztratív, műszaki és kisegítő személyzet 13 fő.) Az üzem működése egyébként teljesen rentábilis, amit szépen igazol az a tény, hogy tíz hónap után a forgótőkén kívül 188 ezer forint tiszta bevétellel is rendelkeznek. Hátráltatja a tervbe vett munkák teljesítését, hogy itt is nagy az anyaghiány, különösen téglában, cementben. Kevés a létszámuk is, de az anyaghiány miatt a betervezett létszámot feltölteni nem tudják. Egyébként megyei és járási tanácsi ellenőrzések alkalmával megállapították, hogy a megye összes üzemei közül a legpontosabb zárást és nyilvántartást itt végzik, ebben nem kis érdeme van Kiss Gyuláné főkönyvelőnek is. (pápay) Munkában az aszfaltkeverő gép A Monori Állami Gazdaságban kavicsaszfaltot is készítenek. A telepen hat- ember és egyetlen gép dolgozik, s bár a kavicsaszfalt rövid idő alatt népszerű lett, egyre nagyobb iránta az igény — nem teljesíthetik, nem bírja a kapacitás. Az idén elkészítik a pilisi mezőgazdasági úthálózatot, Monori-erdő és Bénye-Üjta- nya között is kavicsaszfaltút készül. Irsán a Dimitrov Tsz másfél kilométeres bekötő útját, s a vecsési Szamuely utcát is hidegaszfalttal borítják. Ha a gép bírja, a Nagykőrösi Állami Gazdaság sertéstelepén is elkészítenek egy másfél kilométeres útszakaszt. A gazdaság tervei szerint ez év végéig maximálisan hétezer tonna kavicsaszfaltot tudnak elkészíteni. Jövőre — hiszen az igények valószínűleg tovább növekszenek — fejlesztik a telepet, jó lenne dupla kapacitást elérni. — zs — Foto: Péterffy Kiugrott a vonatból Szabó Lajos 14 éves, Üllő, Gyár utca 9. szám alatti lakos hétfőn délután hazafelé utazott Budapestről a vonaton. Útközben elaludt, és csak akkor ébredt fel, amikor a vonat az üllői állomásról elindult. Kiugrott a vonatból és eszméletlenül terült el a sínek mellett. Szerencséje volt — mert életét nem vesztette el, viszont agyrázkódást szenvedett; a mentők azonnal kórházba szállították. A MÁV-állomás hangosbemondója hiába figyelmezteti az utasokat, még mindig sokan figyelmen kívül hagyják, hogy a le- és felugrálás a vonat elindulása után szigorúan tilos és életveszélyes. (em) Hazajöttek a fiúk Hír: A nyári ifjúsági építőtáborokban hétfőn váltották egymást a fiatalok önkéntes csoportjai. Szabolcs-Szatmár megyében, ahol az árvíz sújtotta területeken hét ifjúsági tábor működik, a harmadik turnusban csaknem két és fél ezren kezdték meg a munkát. A második turnusban — egy hónappal ezelőtt — 1900 diák indult Szabolcsba, köztük a monori Kövesdi László is. A fiúk azóta már hazajöttek, itthon ápolgatják tenyerük utolsó sebeit, s mesélik az élményeket, mint Laci. — A Budapesti Építőipari Szakközépiskolából — ide járok én is — nyolcvanheten indultunk. Az építés nekünk tulajdonképpen nyári termelési gyakorlat volt, de szívesen csináltuk, tudtuk, hogy szükség van a munkánkra. Fehérgyarmatra kerültünk, azaz a tivadari táborba, ami annyira van Gyarmattól, mint például... Gomba, Monortól. Autóbusz vitt bennünket reggelenként az építéshez. — Mire mi odamentünk, a romokat már eltakarították, az alapot is megásták majdnem mindenütt. Nekiláttak a srácok, a kőművesek alapot raktak, a falakat húzták fel, s mi, villanyszerelők is elkezdtük a kész házakba beszerelni a villanyt. Én az első hetekben a Fehérgyarmati Téglagyár villamosberendezéseinek ellenőrzését csináltam, ott is bent volt a víz, rendbe kellett hozni. A gyár akkor kezdett üzemelni, amikor az utolsó napokat töltöttük a községben. — Szívesen fogadtak ben- nünket. A srácok mesélték, hogy amikor egy öreg bácsi házát építették, a bácsi sírt az elkeseredéstől, hogy nem segíthet. Nagyon beteg volt, járni is alig tudott. Itt aztán belehúztak a fiúk a munkába. Persze, olyan eset is volt, hogy egy gazda fejszével fenyegetőzött, ha be merjük tenni a lábunkat a portájára... Öt is megértettük. Sok rosszat átélt, nem bízott senkiben ... — A tábor nagyon klassz volt, mi huszonheten laktunk egy sátorban, reggel négykor volt az ébresztő, hétkor már dolgoztunk. Háromszáz ház építését kezdtük el, csaknem valamennyi kész is lett úgy nagyjából. Egy hónap nem hosszú idő... Jó kaját kaptunk, s esténként üvöltettük a magnót, hogy a hangulat is meglegyen. A fákra szereltük a hangszórót, a srácok az ágakra ültek, mint a madarak, úgy hallgatták. A tábori dokinak jócskán akadt dolga: az első hetekben némelyik srácnak olyan sebes volt a tenyere, hogy a lapátot is alig tudta megfogni. De azért csináltuk... — Amikor eljöttünk, látszott, hogy itt ténylég dolgozott valaki. Álltak a házak ... A Tisza — úgy ötven méterre lehetett a tábortól — úgy megszelídült, hogy az ember nem is gondolta volna, mit művelt nemrég. Árvízi emléknek lassan csak a szúnyograjok maradnak... (koblencz) C á
