Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
1970. JÜLIUS 30., CSÜTÖRTÖK KST ffCCTBT '&Círlap ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK Apró ügyek? Az olvasó asztalhoz ül. Papírt, golyóstollat ragad, és megírja bejelentését, kívánságát, mindenképpen jogosnak érzett sérelmét. A szerkesztőségben a levelet szigorú törvények által védett okmányként kezelik. Telefonálnak, további leveleket írnak a panasz elintézése érdekében, gyakran hivatalokban kopogtatnak, míg végre a helyzet tisztázódik, s néhány sorba sűrítve — hacsak nem született a levél nyomán újságcikk is — közöljük a levélíróval az illetékes válaszát. Mindezt sietve, sietve, mert a 30 napos határidő feszes tempót diktál. Telefon Kerepesnek Sajnos, gyakran előfordul, hogy bár az értesítés időben megtörténik, az érdembeli intézkedés késik. Mint például Hajósi József Jterepesi olvasónk ügyében, aki április elején panaszolta, hogy községükben délután 4 óra után elnémulnak a telefonok, történjen bármi. A Budapest-Vidéki Postaigazgatóság válaszlevele szerint Kerepesen a rendőrségről, a HÉV-állomásról és a termelőszövetkezet távbeszélő állomásáról lehet indokolt és sürgős esetben 16 óra után távolsági beszélgetést folytatni. Mégis, a lakosság kívánságát figyelembe véve, a közeljövőben egy állomást szerelnek fel a községi tanácsnál, ahol délután* négy óra után bárki folytathat segélykérő, és a hívott által fizetett beszélgetést. Kevés a busz Ä 20-as számú AKÖV-ről bárki példát vehetne gyors intézkedéséért. Gólya József túrái olvasónk levelét június 23-i számunkban közöltük, amelyben az utasok érdekeinek jobban megfelelő buszindításokat kért Egy hét múlva már részletesen megindokolták a jelenlegi menetrend szükségességét. A 6332. sz. vonathoz autóbuszjáratuk nem egy órával, csak 42 perccel korábban indul, tehát csak gépkocsivezetőket és gyakorlott gépkocsivezetőket felveszünk. Jelenkelés: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Üzemegység (1. ÉPFU) Kirendeltsége Vác, a DCM területén. ennyi a várakozási idő. A múltban valóban rövidebb volt, azonban a MÁV változtatott a vonatindításon. A 6324. sz. Hatvan felé tartó vonatnál csupán kilencperces várakozása van az autóbusznak. Ha tehát a kocsikat később indítanák, a Budapestre utazóknak megfelelőbben, akkor a Hatvan felé tartók járnának rosszul, ők maradnának le a vonatról. Véleményük szerint a Túráról 14.56-kor induló járathoz elég a szólóbusz, a arra sincs szükség az utas- létszám alapján, hogy két buszt indítsanak, egyet helyben Túrán, egyet pedig Zsámbokig. Miután az IKA- RUS-gyár az idén leszállítandó kocsikból már eddig 30 darabbal tartozik, nemhogy újabb járatokat nem tudnak indítani, hanem még a selejtezésre megérett, már alig forgalombiztos buszok lecserélését sem tudják megoldani. A gőzbefúvó javíthat A Váci Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság Galambos Ferenc' cikkével száll vitába, amelynek lapunk adott helyet, s amely a váci kenyérgyár rossz minőségű termékéről szól. A népi ellenőrzés levele közli, hogy a váci kenyérüzemmel azóta foglalkoznak, amióta átadták rendeltetésének. Elismerik, hogy a cikkben helyes Galambos Ferenc megállapítása: az új gőzbefúvó berendezés javíthat a kenyér minőségén, de csak javíthat. A baj az, hogy hiányzik a kelesztőberendezés. „A kenyérgyár egész konstrukcióját már számtalanszor vizsgálták felül hozzáértő szakemberek, de mindig a kenyérgyár szerkezetét vitatják és elfeledkeznek arról, hogy lehet bármilyen jó a sütőberendezés, ha a jó minőségű tésztát nem tudják biztosítani. A surjantó utáni tésztake- lesztéshez nincs biztosítva az optimális hő- és páratartalom, emiatt a kenyér keletien, tö- möttbélű marad". Melyik oldalon? Megalapozatlan birtokhábo- rítási panasszal fordultak a szerkesztőséghez a Rácz-test- vérek Piliscsabáról, ami azonban nem menti a községi tanácsot. A még tavalyi bejelentés ügyében sokszori sürgetésre és a járási tanács igazgatási osztályvezetőjének személyes ottjártára hoztak csak döntést. Az ismételt helyhűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. FIGYELJE HŰTŐSZEKRÉNYÉNEK GYÁRTÁSI SZÁMÁT! színi szemle alapján elutasították Ráczék kérelmét: szomszédjuk falaztassa be udvaruk felé néző ablakát, miután az onnan átszűrődő zajok, hangos rádiózás zavarja nyugalmukat. Továbbá a szomszéd bontsa le üstháza kéményét, mert az átszálló füst szennyezi levegőjüket és kútjukat. A panaszt el kellett utasítani, mert a szellőzőablak szabályosan épült, befelé nyílik, az üstház a hátsó kertben a lakóépület szabályos oldalán van elhelyezve. Ellenben éppen Ráczék kútjának sem feléjük, sem a szomszéd felé nincs meg a kellő védőtávolsága, s saját tyúkóljuk, szemétdombjuk és mellékhelyiségük közelsége okozhatja a szennyeződést Kívülről szemlélve talán apró ügyek. Külön-külön, helyben, mégis nagy jelentőségűek. Jó vagy rossz elintézésükön keresztül érzékelik az emberek, milyen is nálunk az „államigazgatás”. Komáromi Magda Híradás a valkói búzamezőkről Valkón, az Űj .Élet Tsz búzatábláiról készítette mező- gazdasági jelentését a napokban a Tv-híradó forgató együttese. Nemcsak arról számolhattak be, hogy a gazdaság holdanként 15 mázsa gabonát takarít be, de arról is, hogy az öreg arató-cséplők nagyszerűen állják a sarat: erről gondoskodott a tsz javító-szerelő brigádja: Az operatőr Schober Róbert, aki a nagy forróságban már nemcsak ingujjra vetkőzött... Képernyőre került egyébként az is, hogy a valkóiak előkészítették a magszárító gépet Tóth felv. MÉG EGYSZER A TÚRÁI HÁZAK.« Alapos vélemény az alapokról örömmel jelenthetem: megszereztem a szakértői véleményt, amelyet néhány héttel ezelőtt négy helyen megtagadtak tőlem. E tényt „Egy megtagadott nyilatkozat” című cikkünkben megírtam július 5-i lapunkban. Mit tartalmaz a szakértői vélemény, miről is tudósíthatta volna annak idején olvasóinkat? A három évvel ezelőtt néhány túrái kisember belvizes kölcsön segítségével felépült házáról, amelyeket egy helybeli kisiparos épített, s amelyekről — s ezenkívül más házakról és túrái építkezési esetről — több cikkben szóltunk már. SZOMORÚ! PEREK Megírtuk „Újabb befejezetlen házak Túrán” címmel, hogy nyolc belvizes kölcsönnel építkező túrái kisember házát a vállalkozó Medveczki János helybeli kisiparos nem fejezte be rendesen, rendkívül sok minőségi hibával dolgozott, s azokat részletesen fel is soroltuk. Ennek ellenére a kisiparos többletmunkák címén némely építkezőtől a terv szerint rögzített, az OTP által folyósított költségvetésnél jó néhány ezer forinttal többet követéit. Perekre is sor került, amelyek szomorú tanulsága eddig az volt, hogy a laikusok számára is nyilvánvaló durva minőségi hibákról és a házak befejezet- lenségéről szinte alig esett szó — pedig ezt a szerencsétlen építtetők, mint alperesek mindig hangsúlyozták — csupán a kisiparos arcátlan követelődzé- seiről. Jelenleg, tudomásom szerint csak egy per folyik, a felek: Csorba László és Medveczki János. Szerződésük értelmében 128/990 forintért a kisiparos kulcsátadásig elkészíti a házat. Csorba visszatartott 8000 forintot — tehát több mint 120 ezret kifizetett — mert Medveczki nem fejezte be a házát. A kisiparos beperelte, de nem 8 ezret követelt, hanem 14-et, mert az állította, hogy több anyagot épített be a házba, mint amennyit a terv előírt. Azonban a szakértők megállapították, hogy nemhogy faltöbblet nincs, de hiányzik 7,5 köbméter beton. Így Medveczki követelése 7300 forintra olvadt le. De ezt aztán követeli, mert az eszébe sem jut, hogy akkor követelné jogosan, ha végre- valahára befejezné Csorba házát. OSZTÁLYON ALULI...“ A kisiparos a kelleténél Is bátrabb, talán azt gondolja, hogy nincs szakértő, aki' meg tudná állapítani, hogy milyen munkát végzett. Részben igaza is volt, mert eddig ahány szakértő, annyi szakvélemény született. De a most megszerzett szak- vélemény felháborító dolgokat mond el Csorba László házáról. Ráadásul nem is akárkinek a véleménye ez — nem egy emberé, mint az eddigiek voltak —, hanem az Építőipari Minőségvizsgáló Intézeté (ÉMI), amely a legfontosabb és legjobban felszerelt építőipari szakértője hazánknak, kitűnő szakemberekkel és műszerekkel. Véleményük: „... alapozása nem felel meg a műszaki előírásoknak, vagyis osztályon aluli minőségű, és nem éri el a B—50-es betonminőséget, mint a legkisebb előírás szerinti minőségi értéket sem.” Az ÉMI vizsgálati jegyzőkönyvéből: A ház alapján, vagyis a lábazaton két helyen vizsgálták a minőséget, de nem kaptak mérhető eredményt, mert ez alatta volt a mérőműszerek alsó mérési határának! Aztán ilyeneket olvashatunk Csorba házának alapjáról, hogy „egyenlőtlen rossz minőség... hiányos, szakszerűtlen keverés és rossz bedolgozás ... nem fagyálló... az épület meghibásodásához vezethet.” Koreny András vizsgálati eredményei ezek, amelyeket Vadász János, a vizsgálóállomás vezetője ellenőrzött — a jegyzőkönyv tanúsága szerint. Az összefoglaló véleményben aztán azt olvashatjuk, hogy Medveczki az ajánlott tervtől eltérően készítette el az alapokat. 55 centi mélyre süllyesztette 80 helyett a lábazatot. „ ... a felperes, mint kivitelező gondatlan és szakszerűtlen munkát végzett...” ÉS NEMCSAK EZ A HÁZ Hogyan lehet mindezen segíteni? — mivel: „... már most észlelhető ... néhány hajszálrepedés is a külső falakon ... későbbiek során várhatóan még nagyobb repedések is keletkezhetnek az épület főfalain ...” Tehát ki kell javítani: „ ... teljesen kibontani és helyette új téglaalapot készíteni...” Az alapozásra kilátásba helyezett összeget is megállapították a szakértők 16 577 forintban, amit Med- veczkinek kell fedezni. De nemcsak ennyit, hanem még 5672 forintot is, mert „. ..a hornyolt cserepek jelentős mennyiségénél felületi le- pattogzás, repedés következett be, , és a fülek letöredeztek. Ezek a cserepek már nem fedőképesek ... rossz minőségűek, nem fagyállók és előbbutóbb teljes cserére lesz szükség ...” íme, ezeket állapította meg az EMI, de megbizonyosodhatott volna arról is, hogy nemcsak a Csorbaház ilyen minőségű, hanem még néhány, amelyet Medveczki épített. Csakhogy ott nincs per, íéhát hivatalos vizsgálat sincs. Pedig megérné, ha az ÉMI magánszorgalomból — vagy talán némely illetékesek hivatalos megbízásából — felülvizsgálná mindazokat a házakat, amelyeket a kisiparos az utóbbi időkben elkészített. (berkovits) Külkereskedelmünk féléves mérlege Szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban. dr. Biró József miniszter sajtótájékoztatón elemezte a külkereskedelem első félévi tevékenységét, majd részletesen foglalkozott a nemzetközi munkamegosztás új formái, a termelési, értékesítési kooperációk alakulásával. Asszonyok és gyerekek Egy nemrégiben Tokióban közreadott statisztika szerint Japánban egy asszonyra 2,09 gyermek jut, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államokban az ennek megfelelő mutató 2,74 százalék, a Német Szövetségi Köztársaságban 2,43 százalék, Ausztráliában pedig 2,96 százalék. Ha a születések száma nem növekszik, úgy harminc éven belül a „virágzó cseresznyefa” hazájából az öregek országa lesz. Vándorló munkások — megmaradó gondok Egyik leggyakoribb beszédtéma és gond az a nagyméretű munkaerőmozgás, amely az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben egyaránt tapasztalható. Szinte ijesztőek a számok; 1968-ban 1,6, 1969-ben 1,7 millió dolgozó, kereső ember „mozgott”. Az építőiparban és a mezőgazdaságban majd minden második ember munkahelyet változtatott, a kereskedelemben végbement mozgás meghaladja a 40 százalékot, a közlekedésben pedig majd minden harmadik dolgozó keresett új, vagy más munkahelyet. Nem olcsó mulatság ez társadalmunknak. Egy munkás helyváltozása — szakmai képzettségétől, szakmától függően — 6—7 ezer forintba kerül az üzemnek, a népgazdaságnak — nekünk. Most szociológusok, politikusok és gazdasági szakemberek keresik, kutatják az okát ennek a természet- ellenes vándorlásnak. Kétségtelen, hogy egynéhány intézkedés, vagy érvényben levő rendelkezés, olyan, mint az átlagbér-gazdálkodás, vagy az, hogy megerősödtek a termelőszövetkezetek és munkaerő-felesleg jelentkezett, az, hogy a tsz- mell éküzem ágak fejlődtek, mind-mind hozzájárult a nagyméretű munkaerőmozgáshoz. De elősegítették ezt a ráígért órabérek, vagy a Munka Törvénykönyve által biztosított könnyítések. Régi mondást az állandó munkahely, állandó biztonságot jelen Érdejnes odafigyelni például arra, hogy a nők kevesebbén, mcggon- doltabban változtattak munkahelyet, mert jóval nehezebb a nők elhelyezkedése, mint a férfiaké. Sokan azért élték most a lehetőséggel és változtattak munkahelyükön, mert úgy érezték, máshol nagyobb perspektívája van az előrehaladásnak, a gyorsabb karriernek, a magasabb keresetnek. (Sajnos, itt nagy szerepe volt annak a bizonyos ráígért órabérnek!) De közrejátszottak olyan okok is, hogy van-e az adott üzemben, munkahelyen lehetőség a képesség, a szakma továbbfejlesztésére, az, hogy az illető dolgozó látja-e munkája értékét, megtalálta-e az alkotás örömét, vagy sem. Jócskán akad a vándorló dolgozók között olyan is, aki néhány évvel ezelőtt nem tudott elhelyezkedni abban a munkakörben, szakmában, amiben szeretett volna. Most, hogy erre lehetőség nyílt, élt az alkalommal és ezért még csak nem is neheztelhetünk rá. Persze, hozzájárult a cserékhez az üzemi légkör, az, hogy volt-e szava a dolgozónak, bevonták-e a vezetésbe, hogy milyen volt a munkahely szociális ellátottsága, volt-e szabad szombat, milyenek voltak a munkatársak, a kollégák és még sok más. Nem véletlen tehát, ha egy üzemben, vagy másutt „megmozdulnak” az emberek, és más állás után néznek, mert ez választ ad arra is, hogy milyen mértékben elégedettek vagy elégedetlenek a dolgozók. S bár egy-egy munkahely-változtatás előnyös lehet az egyénnek, de ilyen nagyméretű munkaerőmozgás kétségtelenül hátráltatja előrehaladásunkat. Ezért helyes, ha az üzemekben, és országosan is, kutatjuk, elemezzük az előidéző okokat és tényeket. (papp)
