Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

1970. JÜLIUS 30., CSÜTÖRTÖK KST ffCCTBT '&Círlap ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK Apró ügyek? Az olvasó asztalhoz ül. Papírt, golyóstollat ragad, és meg­írja bejelentését, kívánságát, mindenképpen jogosnak érzett sérelmét. A szerkesztőségben a levelet szigorú törvények által védett okmányként kezelik. Telefonálnak, további leveleket ír­nak a panasz elintézése érdekében, gyakran hivatalokban ko­pogtatnak, míg végre a helyzet tisztázódik, s néhány sorba sűrítve — hacsak nem született a levél nyomán újságcikk is — közöljük a levélíróval az illetékes válaszát. Mindezt sietve, sietve, mert a 30 napos határidő feszes tempót diktál. Telefon Kerepesnek Sajnos, gyakran előfordul, hogy bár az értesítés időben megtörténik, az érdembeli in­tézkedés késik. Mint például Hajósi József Jterepesi olva­sónk ügyében, aki április ele­jén panaszolta, hogy közsé­gükben délután 4 óra után el­némulnak a telefonok, történ­jen bármi. A Budapest-Vidéki Postaigazgatóság válaszlevele szerint Kerepesen a rendőr­ségről, a HÉV-állomásról és a termelőszövetkezet távbeszé­lő állomásáról lehet indokolt és sürgős esetben 16 óra után távolsági beszélgetést foly­tatni. Mégis, a lakosság kí­vánságát figyelembe véve, a közeljövőben egy állomást szerelnek fel a községi tanács­nál, ahol délután* négy óra után bárki folytathat segély­kérő, és a hívott által fizetett beszélgetést. Kevés a busz Ä 20-as számú AKÖV-ről bárki példát vehetne gyors in­tézkedéséért. Gólya József túrái olvasónk levelét június 23-i számunkban közöltük, amelyben az utasok érdekei­nek jobban megfelelő busz­indításokat kért Egy hét múlva már részletesen megin­dokolták a jelenlegi menet­rend szükségességét. A 6332. sz. vonathoz autóbuszjáratuk nem egy órával, csak 42 perc­cel korábban indul, tehát csak gépkocsivezetőket és gyakorlott gépkocsivezetőket felveszünk. Jelenkelés: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Üzemegység (1. ÉPFU) Kirendeltsége Vác, a DCM területén. ennyi a várakozási idő. A múltban valóban rövidebb volt, azonban a MÁV változ­tatott a vonatindításon. A 6324. sz. Hatvan felé tartó vonat­nál csupán kilencperces vára­kozása van az autóbusznak. Ha tehát a kocsikat később indítanák, a Budapestre uta­zóknak megfelelőbben, akkor a Hatvan felé tartók járná­nak rosszul, ők maradnának le a vonatról. Véleményük szerint a Túráról 14.56-kor in­duló járathoz elég a szólóbusz, a arra sincs szükség az utas- létszám alapján, hogy két buszt indítsanak, egyet hely­ben Túrán, egyet pedig Zsámbokig. Miután az IKA- RUS-gyár az idén leszállítan­dó kocsikból már eddig 30 da­rabbal tartozik, nemhogy újabb járatokat nem tudnak indítani, hanem még a selejte­zésre megérett, már alig for­galombiztos buszok lecserélé­sét sem tudják megoldani. A gőzbefúvó javíthat A Váci Járási és Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság Ga­lambos Ferenc' cikkével száll vitába, amelynek lapunk adott helyet, s amely a váci ke­nyérgyár rossz minőségű ter­mékéről szól. A népi ellenőr­zés levele közli, hogy a váci kenyérüzemmel azóta foglal­koznak, amióta átadták ren­deltetésének. Elismerik, hogy a cikkben helyes Galambos Ferenc megállapítása: az új gőzbefúvó berendezés javíthat a kenyér minőségén, de csak javíthat. A baj az, hogy hiányzik a kelesztőberendezés. „A kenyérgyár egész konstruk­cióját már számtalanszor vizsgálták felül hozzáértő szakemberek, de mindig a ke­nyérgyár szerkezetét vitatják és elfeledkeznek arról, hogy lehet bármilyen jó a sütőbe­rendezés, ha a jó minőségű tésztát nem tudják biztosítani. A surjantó utáni tésztake- lesztéshez nincs biztosítva az optimális hő- és páratartalom, emiatt a kenyér keletien, tö- möttbélű marad". Melyik oldalon? Megalapozatlan birtokhábo- rítási panasszal fordultak a szerkesztőséghez a Rácz-test- vérek Piliscsabáról, ami azon­ban nem menti a községi ta­nácsot. A még tavalyi bejelen­tés ügyében sokszori sürge­tésre és a járási tanács igaz­gatási osztályvezetőjének személyes ottjártára hoztak csak döntést. Az ismételt hely­hűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. FIGYELJE HŰTŐSZEKRÉNYÉNEK GYÁRTÁSI SZÁMÁT! színi szemle alapján elutasí­tották Ráczék kérelmét: szom­szédjuk falaztassa be udvaruk felé néző ablakát, miután az onnan átszűrődő zajok, han­gos rádiózás zavarja nyugal­mukat. Továbbá a szomszéd bontsa le üstháza kéményét, mert az átszálló füst szennye­zi levegőjüket és kútjukat. A panaszt el kellett utasítani, mert a szellőzőablak szabá­lyosan épült, befelé nyílik, az üstház a hátsó kertben a lakó­épület szabályos oldalán van elhelyezve. Ellenben éppen Ráczék kútjának sem feléjük, sem a szomszéd felé nincs meg a kellő védőtávolsága, s saját tyúkóljuk, szemétdomb­juk és mellékhelyiségük kö­zelsége okozhatja a szennye­ződést Kívülről szemlélve talán ap­ró ügyek. Külön-külön, hely­ben, mégis nagy jelentőségűek. Jó vagy rossz elintézésükön keresztül érzékelik az embe­rek, milyen is nálunk az „ál­lamigazgatás”. Komáromi Magda Híradás a valkói búzamezőkről Valkón, az Űj .Élet Tsz bú­zatábláiról készítette mező- gazdasági jelentését a napok­ban a Tv-híradó forgató együttese. Nemcsak arról szá­molhattak be, hogy a gazda­ság holdanként 15 mázsa ga­bonát takarít be, de arról is, hogy az öreg arató-cséplők nagyszerűen állják a sarat: erről gondoskodott a tsz javí­tó-szerelő brigádja: Az ope­ratőr Schober Róbert, aki a nagy forróságban már nem­csak ingujjra vetkőzött... Képernyőre került egyébként az is, hogy a valkóiak előké­szítették a magszárító gépet Tóth felv. MÉG EGYSZER A TÚRÁI HÁZAK.« Alapos vélemény az alapokról örömmel jelenthetem: megszereztem a szakértői vé­leményt, amelyet néhány hét­tel ezelőtt négy helyen megta­gadtak tőlem. E tényt „Egy megtagadott nyilatkozat” című cikkünkben megírtam július 5-i lapunkban. Mit tartalmaz a szakértői vélemény, miről is tudósíthat­ta volna annak idején olva­sóinkat? A három évvel ezelőtt né­hány túrái kisember belvizes kölcsön segítségével felépült házáról, amelyeket egy hely­beli kisiparos épített, s ame­lyekről — s ezenkívül más há­zakról és túrái építkezési eset­ről — több cikkben szóltunk már. SZOMORÚ! PEREK Megírtuk „Újabb befejezet­len házak Túrán” címmel, hogy nyolc belvizes kölcsönnel épít­kező túrái kisember házát a vállalkozó Medveczki János helybeli kisiparos nem fejez­te be rendesen, rendkívül sok minőségi hibával dolgozott, s azokat részletesen fel is sorol­tuk. Ennek ellenére a kisipa­ros többletmunkák címén né­mely építkezőtől a terv szerint rögzített, az OTP által folyósí­tott költségvetésnél jó néhány ezer forinttal többet követéit. Perekre is sor került, amelyek szomorú tanulsága eddig az volt, hogy a laikusok számára is nyilvánvaló durva minőségi hibákról és a házak befejezet- lenségéről szinte alig esett szó — pedig ezt a szerencsétlen építtetők, mint alperesek min­dig hangsúlyozták — csupán a kisiparos arcátlan követelődzé- seiről. Jelenleg, tudomásom szerint csak egy per folyik, a felek: Csorba László és Medveczki János. Szerződésük értelmében 128/990 forintért a kisiparos kulcsátadásig elkészíti a házat. Csorba visszatartott 8000 forin­tot — tehát több mint 120 ez­ret kifizetett — mert Medvecz­ki nem fejezte be a házát. A kisiparos beperelte, de nem 8 ezret követelt, hanem 14-et, mert az állította, hogy több anyagot épített be a házba, mint amennyit a terv előírt. Azonban a szakértők megál­lapították, hogy nemhogy fal­többlet nincs, de hiányzik 7,5 köbméter beton. Így Medveczki követelése 7300 forintra olvadt le. De ezt aztán követeli, mert az eszébe sem jut, hogy akkor követelné jogosan, ha végre- valahára befejezné Csorba há­zát. OSZTÁLYON ALULI...“ A kisiparos a kelleténél Is bátrabb, talán azt gondolja, hogy nincs szakértő, aki' meg tudná állapítani, hogy milyen munkát végzett. Részben igaza is volt, mert eddig ahány szak­értő, annyi szakvélemény szü­letett. De a most megszerzett szak- vélemény felháborító dolgokat mond el Csorba László házáról. Ráadásul nem is akárkinek a véleménye ez — nem egy em­beré, mint az eddigiek voltak —, hanem az Építőipari Minő­ségvizsgáló Intézeté (ÉMI), amely a legfontosabb és legjob­ban felszerelt építőipari szak­értője hazánknak, kitűnő szak­emberekkel és műszerekkel. Véleményük: „... alapozása nem felel meg a műszaki előírásoknak, vagy­is osztályon aluli minőségű, és nem éri el a B—50-es betonmi­nőséget, mint a legkisebb elő­írás szerinti minőségi értéket sem.” Az ÉMI vizsgálati jegyző­könyvéből: A ház alapján, vagyis a lá­bazaton két helyen vizsgálták a minőséget, de nem kaptak mérhető eredményt, mert ez alatta volt a mérőműszerek al­só mérési határának! Aztán ilyeneket olvashatunk Csorba házának alapjáról, hogy „egyenlőtlen rossz minőség... hiányos, szakszerűtlen keverés és rossz bedolgozás ... nem fagyálló... az épület meghibá­sodásához vezethet.” Koreny András vizsgálati eredményei ezek, amelyeket Vadász János, a vizsgálóállomás vezetője el­lenőrzött — a jegyzőkönyv ta­núsága szerint. Az összefoglaló vélemény­ben aztán azt olvashatjuk, hogy Medveczki az ajánlott tervtől eltérően készítette el az alapokat. 55 centi mélyre süllyesztette 80 helyett a lába­zatot. „ ... a felperes, mint ki­vitelező gondatlan és szaksze­rűtlen munkát végzett...” ÉS NEMCSAK EZ A HÁZ Hogyan lehet mindezen se­gíteni? — mivel: „... már most észlelhető ... néhány haj­szálrepedés is a külső fala­kon ... későbbiek során vár­hatóan még nagyobb repedé­sek is keletkezhetnek az épü­let főfalain ...” Tehát ki kell javítani: „ ... teljesen kibon­tani és helyette új téglaalapot készíteni...” Az alapozásra kilátásba helyezett összeget is megállapították a szakértők 16 577 forintban, amit Med- veczkinek kell fedezni. De nemcsak ennyit, hanem még 5672 forintot is, mert „. ..a hornyolt cserepek jelen­tős mennyiségénél felületi le- pattogzás, repedés következett be, , és a fülek letöredeztek. Ezek a cserepek már nem fe­dőképesek ... rossz minősé­gűek, nem fagyállók és előbb­utóbb teljes cserére lesz szük­ség ...” íme, ezeket állapította meg az EMI, de megbizonyo­sodhatott volna arról is, hogy nemcsak a Csorba­ház ilyen minőségű, ha­nem még néhány, amelyet Medveczki épített. Csakhogy ott nincs per, íéhát hivatalos vizsgálat sincs. Pedig megér­né, ha az ÉMI magánszorga­lomból — vagy talán némely illetékesek hivatalos megbízá­sából — felülvizsgálná mind­azokat a házakat, amelyeket a kisiparos az utóbbi időkben elkészített. (berkovits) Külkereskedelmünk féléves mérlege Szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban. dr. Biró József miniszter sajtótájékoz­tatón elemezte a külkereske­delem első félévi tevékeny­ségét, majd részletesen fog­lalkozott a nemzetközi mun­kamegosztás új formái, a termelési, értékesítési koope­rációk alakulásával. Asszonyok és gyerekek Egy nemrégiben Tokióban közreadott statisztika szerint Japánban egy asszonyra 2,09 gyermek jut, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok­ban az ennek megfelelő mu­tató 2,74 százalék, a Német Szövetségi Köztársaságban 2,43 százalék, Ausztráliában pedig 2,96 százalék. Ha a szü­letések száma nem növekszik, úgy harminc éven belül a „vi­rágzó cseresznyefa” hazájából az öregek országa lesz. Vándorló munkások — megmaradó gondok Egyik leggyakoribb be­szédtéma és gond az a nagyméretű munkaerőmoz­gás, amely az iparban, a mezőgazdaságban, a közle­kedésben és a kereskedelem­ben egyaránt tapasztalható. Szinte ijesztőek a számok; 1968-ban 1,6, 1969-ben 1,7 millió dolgozó, kereső em­ber „mozgott”. Az építő­iparban és a mezőgazdaság­ban majd minden második ember munkahelyet változ­tatott, a kereskedelemben végbement mozgás megha­ladja a 40 százalékot, a köz­lekedésben pedig majd min­den harmadik dolgozó kere­sett új, vagy más munkahe­lyet. Nem olcsó mulatság ez társadalmunknak. Egy mun­kás helyváltozása — szak­mai képzettségétől, szakmá­tól függően — 6—7 ezer fo­rintba kerül az üzemnek, a népgazdaságnak — nekünk. Most szociológusok, poli­tikusok és gazdasági szak­emberek keresik, kutatják az okát ennek a természet- ellenes vándorlásnak. Két­ségtelen, hogy egynéhány intézkedés, vagy érvényben levő rendelkezés, olyan, mint az átlagbér-gazdálko­dás, vagy az, hogy megerő­södtek a termelőszövetke­zetek és munkaerő-felesleg jelentkezett, az, hogy a tsz- mell éküzem ágak fejlődtek, mind-mind hozzájárult a nagyméretű munkaerőmoz­gáshoz. De elősegítették ezt a ráígért órabérek, vagy a Munka Törvénykönyve által biztosított könnyítések. Régi mondást az állandó munkahely, állandó bizton­ságot jelen Érdejnes oda­figyelni például arra, hogy a nők kevesebbén, mcggon- doltabban változtattak mun­kahelyet, mert jóval nehe­zebb a nők elhelyezkedése, mint a férfiaké. Sokan azért élték most a lehetőséggel és változtattak munkahelyükön, mert úgy érezték, máshol nagyobb perspektívája van az előre­haladásnak, a gyorsabb kar­riernek, a magasabb kere­setnek. (Sajnos, itt nagy sze­repe volt annak a bizonyos ráígért órabérnek!) De köz­rejátszottak olyan okok is, hogy van-e az adott üzem­ben, munkahelyen lehetőség a képesség, a szakma to­vábbfejlesztésére, az, hogy az illető dolgozó látja-e munkája értékét, megtalál­ta-e az alkotás örömét, vagy sem. Jócskán akad a ván­dorló dolgozók között olyan is, aki néhány évvel ez­előtt nem tudott elhelyez­kedni abban a munkakör­ben, szakmában, amiben szeretett volna. Most, hogy erre lehetőség nyílt, élt az alkalommal és ezért még csak nem is neheztelhetünk rá. Persze, hozzájárult a cserékhez az üzemi légkör, az, hogy volt-e szava a dol­gozónak, bevonták-e a ve­zetésbe, hogy milyen volt a munkahely szociális ellá­tottsága, volt-e szabad szom­bat, milyenek voltak a mun­katársak, a kollégák és még sok más. Nem véletlen tehát, ha egy üzemben, vagy másutt „megmozdulnak” az embe­rek, és más állás után néz­nek, mert ez választ ad ar­ra is, hogy milyen mérték­ben elégedettek vagy elége­detlenek a dolgozók. S bár egy-egy munkahely-változ­tatás előnyös lehet az egyén­nek, de ilyen nagyméretű munkaerőmozgás kétségte­lenül hátráltatja előrehala­dásunkat. Ezért helyes, ha az üze­mekben, és országosan is, kutatjuk, elemezzük az elő­idéző okokat és tényeket. (papp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom