Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

V E S'/ Nt E GYE I HÍ R L//.K Ü L ÖNKI AD ÁSA XII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1970. JÜLIUS 26., VASÁRNAP A búzát aratják Menden is — Gyenge átlagtermések — 15 literes fejési átlag — Félévi mérleg a Törekvőben Csaknem egy hétig szüne­telt az aratás az ecseri Törek­vő Tsz-ben is, a mostoha idő­járás miatt. Tabányi János tsz-elnök szerint 150 holdon befejezték az őszi árpa aratá­sát A két kombájnos: Hajdú Pál és Jezsoviczki Lajos dicsé­retes szorgalommal, öt nap alatt végzett a munkával. Az SZK 4-es kombájnokkal eddig csak kisebb hibák voltak, ezt azonban sikerült a tsz javító- műhelyében azonnal kijavíta­niuk. Az átlagtermés őszi árpá­ból 12 mázsa lett, ami bi­zony nem a legjobb. A 18 vagonnyi termést már be- hordták raktáraikba, így megfelelő helyen szárad a gabona. — Jelenleg a borsó kom­bájnolása folyik — tájékozta­tott az elnök —, s ha majd az időjárás engedi, hozzákezdünk a búza aratásához is. Kétszáz­ötven hold vár a két kombáj- nosra. Az előzetes termésbecs­lések szerint búzából 13—14 mázsás átlagtermésre számí­tunk, ami a talajviszonyokat figyelembe véve, közepes eredménynek számít. A búza nagy részét a terményforgal­minak szállítjuk, a szerződés értelmében. Kertészetükben piroslik már a paradicsom, beérett a paprika. Folyamatosan szállítják a fővárosi és környékbeli piacokra, va­lamint saját boltjaikba. A kertészetükben tököt is ter­mesztenek. Ezt a Kecskeméti Konzervgyárnak szállítják. Szépen fejlődnek a kapásnövé­nyeik is. A kukoricát megka­pálták már másodszor is, né­hol derékig ér a kukoricájuk. Úgy fest, rekordtermés lesz belőle. — Jót mondhatok az álatte- nyésztésről is. A fejési átlag 15 liter, az istállóátlag is csak vala­mivel kevesebb. Az állatok takarmányozása biztosított. Hamarosan több hízómarhát szállítunk az állat­forgalmin keresztül valame­lyik nyugati országba. A melléküzemeik sajnos, nem teljesítették a félévi ter­vüket, csupán 80 százalékra. A következő fél évben szeretné­nek ezen javítani. Kovács Mihály főkönyvelő szerint a Törekvő Tsz fél évi mérlege kissé elmaradt a várt­tól. A teljesítés összesen 42 százalék, a második félévben tehát ezt a nyolcszázalékos le­maradást is szeretnék behoz­ni. G. J. Ki srád lóvásár Monoron Nagy sikere van Monoron, a vas-műszaki boltban az en­gedményes rádióvásárnak. A Sirály táskarádió 1150 fo­rint helyett 1010, a Lidő 1340 helyett 1140 forintért kapható július 31-ig. Eddig ebből a két fajtából fogyott el a legtöbb. — ötórai tea lesz ma dél­után az üllői művelődési ott­honban. Játszik az Alfa együt­tes. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. Altorjai Ká­roly, Monoron, Gombán és Bé- nyén: dr. Rados Mária, Mono- ri-erdő, Vasad, Nyáregyháza: dr. Csanálosy József, Üllőn: dr. Leyler Loránd; Vecsésen: dr. Pallinger Georgina tart ügy eletet. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi lesz. HOLNAP: VB-ülés Monoron Vb-ülést tartanak holnap, július 27-én délután 1 órakor Monoron, ahol jelentés hang­zik el a monori-erdei tanács­kirendeltség munkájáról. ERDÉSZEK Csévharaszt. Poros az út, fénykévék ütköznek a kocsi ablakának, táncoltatják a por­szemeket a levegőben. Tűz a nap, aztán hirtelen árnyékba érünk — a csévharaszti erdő útján, az erdőgazdaság felé megyünk, s közben azon töp­rengek, milyen szavak, jelzők jutnak eszembe, ha kiejtem a szót: erdész. Hát ...kis ház az erdő közepén, fegyver a vál­lon, kutya, hűséges kísérő, madárcsicsergés, őzek, ismerős fák... Az erdészek nevetnek. Sári Lajos, Pethes Sándor, Nagy Sándor, a Csévharaszti Állami Erdőgazdaság erdészei Repülő csészealjak? Nem: repülő téglák Pilistől Monori-erdőig mind­össze öt kilométer az út. A rfyári hónapokban hetente egyszer végigkarikázom ezt a rövid útszakaszt kerékpárom­mal. Pár napja ismét sor ke­rült erre. Mint mindig, most is zúgva-bőgve-csörömpölve húztak el mögöttem, bal kéz felől a pótkocsis traktorok, vontatók, teherautók és ca- mianok — rogyásig rakva szinte valamennyi. Merészség ma már kerék­párral a forgalomtól lüktető 4-es műút betonjára lépni, de sajnos, néha így paracsolja a muszáj. És bár az út szélén haladok, a toldáson, mégis akad gépkocsivezető, aki pusz­ta tréfából is arasznyira szá­guld el mellettem. Hogy ez milyen érzés a jámbor kerék­párosnak? Fő, hogy élve meg­ússza! .., No, de ami július derekán, egy hétfő délelőtt történt, az azért mégisem mindenapos. Egy hatalmas teherkocsi szá­guldott el mellettem, az általa vontatott pótkocsival, a fővá­ros irányába. Amíg nyomtam a pedált, elsuhant a fejem fölött, úgy másfél arasznyira valamiféle tárgy, majd földet érx>e, nagyot koppant az asz­falton. Előttem is levágódott rövidesen egy ilyen valami. Tán csak nem repülő csésze­aljak? — mormoltam izzadva. De már akkor újabb zuhanás. Nem repülő csészealjak voltak azok, hanem téglák. A zötyö- gő, tovavágtató pótkocsiról hullott le valamennyi, ki tud­ja, már mióta és hány. Egy Wartburgot ekkor Fogadóóra Hétfőn délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára foga­dóóráit tartja a Monori Járási Tanácsnál levő hivatali he­lyiségében. MŰSOR MOZIK Ecser: így Jöttem. Gomba: Me­zítláb a parkban. Gyömrő: Ha... H: Elvira Madigan. Maglód: Bű­bájosok. H: Vigyázat, hekus! Mende: Vigyázat, hekus! H: Bű­bájosok. Monon Nem születünk katonának. H: A nagy Red. Nyár­egyház,*: Arc. Péteri: Pál utca! fiúk. Pilis: A bűntény majdnem sikerült. H: Virágvasárnap. Tá- piósáp: A csendőr nősül. Tápió- s'ily: Hajrá, magyarok! űri: Tör­ténelmi magánügyek. Üllő: Sex és a hajadon. H: Élő holttest. Vasad: Katonák szoknyában. Veesés: A kis lovag I—II. Matiné: Mesebeli állatkert. H: Vágta a völgyben. Csak beszélgettünk... Gyömrő... Izzik az aszfalt, és akkora a hőség a főutcán, hogy a járókelők bizonyára egy országot adnának egy fa- latnyi árnyékért — ha lenne. A posta előtti buszmegállóhoz olyan erővel tűz a nap, hogy 20 perces várakozás után — érzem — itt kapnék hőgutát. A Pálma presszó hívogat, most kezd kézzel fogható ér­telmet ölteni bennem a szó: oázis. A fagylalt jéghideg, az apró belső terem hűvös, a pincér udvarias, csend van ... — Reggel már jóval nyolc előtt benn vagyunk, hogy mindent előkészítsünk. Az­előtt kilenckor nyitottunk, de előrehoztuk, mert akik az egészségházba mennek, itt pi­hennek meg először, ök az el­Hétfőtől szerdáig Monoron játsszák A nagy Red című amerikai szinesfilmet, amely egy kutya és egy kisfiú barát­ságáról szól. ső vendégek, aztán a gyerekek rohamozzák meg a pultot, fa­gyiért. Ilyenkor déltájban ki­csit csend van, aztán délután újra érezzük a „lüktetést”, érkeznek a vonatok, a szom­jas hazatérők. — Délben is benn vagyunk, a raktárban ebédelünk, nem zárjuk be az ajtót. Reggel nyolctól este nyolcig talpon ... De azért szép ez a munka, ha minden feltétel megvan hozzá. Hogy mire gondolok? Hát... ha kedvesek a vendégek, s nem kell semmire azt mon­dani, hogy nincs, hideg a hű­sítő ital, nem romlik el a presszógép. — Igen, másodosztályba so­rolták a presszót. Hogy ezt a „rangot” nem nagyon érdem­li meg? Van benne valami. Kicsi, nem is történt olyan át­alakítás, hogy felsőbb osztály­ba léphettünk volna. Zene nincs. Pedig a fiataloknak leg­alább harminc százalékát meg lehetne fogni a zenével... Ha minden igaz, hamarosan szer­zünk egy magnót, vagy egy wurlitzert. Igen, igénylik. Es­ténként nagyon hangulatos lenne. — Van olyan nap, amikor 250—300 vendég is megfordul itt. Ha közepes a fagylaltfor­galom, 30 kiló fogy el. Na, igen, ha ezt átszámoljuk „gombócokra”, mozdulatokra, — nem kevés ... Hárman dolgoznak a kis Pálmában. A nevüket sem kérdeztem meg, csak beszél­gettünk, egy forró júliusi hét­köznap legforróbb órájában. (koblencz) majdnem találat ért. Annak vezetője torka szakadtából or­dítani kezdiett a teherautó so­főrjének, míg végül csikorog­tak a fékek és a veszedelmes fuvar lehorgonyzóit egy or­szágút menti vén platán ár­nyékában. A sofőr a fejét vakarta. Bá­multa a rosszul felrakott tég­lákat, de egyben áldotta a sze­rencséjét — hogy nem oko­zott halálos balesetet. Rakovszky József azt mondják: igazán nem akarnak kiábrándítani, de a romantika eltűnt a foglalkozá­sukból, már nyomát is alig ta­lálni. Persze a filmek, a „Gyöngyvirágtól lombhullásig” — alaposan „meglendítik” a laikus képzelőerejét, és hogy mégis oszlik az illúzió, annak nem az erdészek az okai. — Először is, az erdészeket több csoportba kell osztani. Van kerületvezető, művelő, vágásvezető és csemetekerti erdész. Közülük a kerületve­zető erdész az, aki őrizhet va­lamit a romantikus „erdész­típusból” — járja az erdőt, ő felel a faállományért, a kiter­melt faanyagért. Ezt mondja Sárik Lajos, s amit a többiek szóvá tesznek, Végképp eltünteti belőlem az erdei idill maradék képét is. — Fcpíremberek lettünk, az az igazság. Rettenetesen sok az adminisztráció, a mun­kaidőnknek legalább harminc százaléka ezzel telik el. Mun­kaidő-nyilvántartás, a munka számbavétele, könyvelése, tervfüzet, tényszámok ... Szó­val annyit könyvelünk, mint egy raktáros. És nagy a fele­lősségünk ... — Nagyon nagy! — folytat­ja Pethes Sándor — az erdei munka nehéz, azok az embe­rek, akik itt dolgoznak, egy­másután követik el a fegyelmi vétségeket. Munkamegtagadás, A monori járás humora A természettudományon vi­tatkozik egymással két kávai atyafi a monori piacon. Azt kérdi az egyik: — Hogyan lehetséges az, hogy a nap mindig Tápió- bicske felől kel és Monor fe­löl nyugszik? — Hát az úgy lehetséges, édes komám, hogy közben visszamegy keletre — felel ki­mérten a másik. — Csakugyan? Érdekes, hogy a mi falunkban még egy ember nem akadt, aki lát­ta volna a napot visszamen­ni! — Csupán azért — legyint nagyvonalúan az okosabb —, mert visszafelé éjnek idején megy a nap! (r.) italozás ... Tudják, hogy szük­ség van rájuk, mert fakiter­melésre, munkára, ide az is­ten háta mögé nincs jelentke­ző — mindent meg mernek tenni. Most már keserű az erdész mosolya, és én nézem az el­mondottak bizonyítékát: Pe­thes Sándor hobbyja a fotózás, a falon sorakoznak a képek: egymást ölelgető, mámoros, duhaj munkásak, butykosok- kal... Ennyire elkeserítő lenne a helyzet? — Nehéz. De én mér harminc éve csinálom, hívtak máshová is, és el nem mennék innen. Mert aki meg­öregszik, itt szereti meg az er­dőt, nem is tudná már itt­hagyni ... — mondja Nagy Sándor. — Igen, a régi szakemberek nem is mennek el — de nem jönnek a fiatalok! Szórakozási lehetőség? Ninés rádió, nincs tv, a falu kilométerekre in­nen ... De kérdezze csak erről a feleségemet! — érvel Sárik Lajos. — Ettől a teleptől két kilométerre, a falutól négy ki­lométerre lakunk, az erdőben. Sokszor hetekig nem lát em­bert, nem beszél senkivel, s néha szinte vibrál az ideges­ségtől, érzem. A magány hosz- szú távon nem túl csábító.., — De kötetlen a munka, nem gyárban, futószalag mel­lett dolgozik az ember, és ha a fizetés kevés is, mellé jön a természetbeni juttatás, a föld, a fa, a lakás ... Pethes Sándor ölébe ejti a kezét: — Ezen mindennap vitatko­zunk... Hogy tulajdonképpen miért is csináljuk? Mert szép. Mert árnyoldalai, nehézségei, az eloszlott roman­tika ellenére is szép munka. Vitatkoznak, de nem mennek el. Maradnak, mindennap új­ra kezdik. S én azt hiszem, ekkora hévvel, lendülettel vi­tázni, szidni, védeni , munkát csak akkor lehet — ha min­den ízünkkel hozzátartozunk. (koblencz) A monori kosárlabdázó lányokra, ugyanúgy, mint a fiúkra, már oda kell figyelni. Teljesítményük — az NB III-ba jutás — monori viszonylatban tiszteletreméltó volt. Sokat kö­szönhetnek kitűnő edzőjüknek, Veres László tanárnak, akit a napokban mutattunk be olvasóinknak. Ezúttal a kosaras lá­nyokról készítettünk egy-egy rövid portrét, kiemelve a legjob­bat „közülük, Bokros Évát, akihez a legtöbb reményt fűzi az edző és a szurkolók egyaránt. A tíz kislány közül ismerked­jünk meg tehát legelőször vele. Bokros Éva A monori kislány az idér érettségizett, s azóta a MÁV- nál helyezkedett el. Három éve kosarazik, egyike a legszorgal­masabb játékosoknak. Center­ként szerepel a csapatban. C mozog a legtöbbet a pályán De arról is híres, hogy ő dobja a legtöbb kosarat. Évára felfigyeltek már Bu­dapesten is, és meghívták a; utánpótlás válogatott keret­be. Ö azonban egyelőre Mo- noron marad, hiszen úgy érzi, tehetségét itt is kibontakoz­tathatja. Munkája is ideköti játékos társait is szereti, na­gyon összeszokott velük. Tóth Mária Az albertirsai kislány ugyancsak az idén érettségi­zett a monori gimnáziumban, A Testnevelési Főiskolára je­lentkezett. Mária az atlétikában is szép eredményeket ért el. A 400 és 300 méteres síkfutásban tagja a Pest megyei atlétikai cso­portnak. Második sportága a kosárlabda. Tehetséges, rugal­mas, gyors kosarazó. Mint vé­dőjátékos, villámgyors indítá­sokkal küldi rohamra a csatá­rokat. Erejéből még futja arra is, hogy kosárra dobjon. Amennyiben a jövőben le­hetőségei engedik, továbbra is a monori csapatban marad. Szabó Anna Ugyancsak frissen érettségi­zett kislány a monori Szabó í képesítés nélküli nevelőként dolgozik a monori Kossuth is­kolában. A kosárlabdflsportot bátyja révén — aki a csapat edzője — szerette meg. S minthogy a főiskolán is egyik szakja a testnevelés, érthető, hogy szí­vesen látogatja az edzéseket. Gyors hátvéd, megbízható já­tékos. Horváth Ilona Az albertirsai kislány ősszel a monori gimnázium negyedi­kes tanulója lesz. Két éve ko­sarazik. Centerként jól érvé­nyesül magas testalkata. Jó át­lagjátékos, gyorsan vezeti ko­sárra a labdát. Punyi Jolán Az idén érettségizett a mo­nori gimnáziumban, Gyomron lakik. A Szegedi Pedagógiai Főiskolára jelentkezett. Mint kosarazó: gyors, megbízható játékos, távolról is jól látja és érzi a kosarat, nagy hasznára van a csapatnak. A fiatalok Kozák Mária, a fiatalabb garnitúrához tartozik. Az idén végezte a monori gimnázium harmadik osztályát. Centert játszik, gyors, megbízható. Vitéz Ilona ugyancsak har­madikos volt a monori gimná­ziumban, egy éve kosarazik, mint bedobó játékos. Nagyon ügyes, gyors — sokat fogunk <nég róla hallani. Tormási Eszter még csak isszel, a kezdő csapatban jó­iét számításba. Meg kell még említenünk Kocsis Jánosnét és Koncsik Juliannát. Mindketten kihagy- ak egy-egy évet, de most új- dóI járnak az edzésekre, és jó munkájukkal erősítik a csapa- :ot. Vitéz Imre Anna. Nagyon szeret kosaraz­ni. gyors, megbízható, jó átla­gos kosarazó. Centert játszik. Legtöbbször távolról dobja si­keresen a kosarakat. Több edzéssel sokkal jobb színvonalat is elérhetne. Tóth Ilona A gyömrői kislány a mono­ri gimnáziumban érettségizett az idén. Idejön dolgozni a mo­nori takarmánykeverő üzembe, mint meós. A kosárlabdacsapatban hát- , védet játszik Gyors, rugalmas, megbízható játékos. Szorgal­mával nagy hasznára vált a , csapatnak. Veres Ida A 20 éves monori kislány a Szegedi Pedagógiai Főiskolán 1 levelező hallgató, egyébként ISMERJÜK MEG ŐKET IS A monori kosaras lányok

Next

/
Oldalképek
Tartalom